Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-28 / 228. szám

2^PÚJSÁG 1977. szeptember 28. Gromiko beszéde az ENSZ közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) nezte a faji megkülönböztetés bármely formájának alkal­mazását és sík rászállt a fej­lett tőkés és a fejlődő orszá­gok közötti gazdasági együtt­működés fejlesztése mellett. Frydenjkmd, a norvég dip­lomácia vezetője a leszerelési világközgyűlés jelentőségét emelte ki. Az általános vita helyi idő szerint kedden délelőtt foly­tatódott. Ezen a napon hang­zott él Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter nagy ér­deklődéssel várt felszólalása is. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­jának évében a Szovjetunió külpolitikájának békés céljai és humánus elvei államiunk alaptörvényévé válnak — ál­lapította meg. Ilyen minőség­ben fogja megerősíteni őket a Szovjetunió új alkotmánya. Ugyanezeket a célokat szol­gálják a Szovjetunió konkrét külpolitikai akciói, nemzet­közi kezdeményezéseink — folytatta Gromiko. Észre kell venni, hogy a világon továbbra is működ­nek azok az erők, amelyek­nek nincsen ínyére az enyhü­lés. A nemzetközi légkör egész­ségesebbé válásának láttán bizonyos erők fokozzák kísér­leteiket, hogy ellentámadásba menjenek át és visszakény- s'zerítsék a világot a „hideg­háborús” korszakba. A kérdés lényegében így vetődik feli: világunk vagy el­indul az erőszakról való le­mondás, a leszerelés és az egyenjogú kölcsönösen elő­nyös együttműködés útján, vagy pedig belekényszerül egy még nagyobb mértékű fegyverkezési hajszába, s a nukleáris katasztrófa' szaka- dékámak szélére kénül. Néha olyasmit hall az em­ber, hogy az enyhülés elvont kategória, s állítólag senki sem tudja igazán, mit is je­lent, Az ilyesfajta elmélke­désekben sok mesterséges és hamis elem van, s ha való­ban arra Van szükség, hogy pontosan meghatározzuk, mit ért a Szovjetunió az enyhülé­sen, ezt a lehető legtekinté­lyesebb .módon tette meg Leo- nyid Brezsnyev, az SZKIP Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. „Az enyhülés — mondotta Brezsnyev ez év januárjában elhangzott tülai beszédében — mindenekelőtt a hideghá­ború’ leküzdése, az államok között a normális és egyenle­tes kapcsolatokra való átté­rés. Az enyhülés az orszá­goknak azt a készségét jelen­ti, hogy nézeteltéréseiket és vitáikat ne erővel, ne fenye­getésekkel és kardcsörtetés­sel, hanem békés eszközökkel a tárgyalóasztalnál rendez­zék. Az enyhülés meghatáro­zott mértékű bizalmat jelent és azt a képességet, hogy te­kintetbe vegyük egymás jo­gos érdekeit.” •Nem engedhető meg — hangsúlyozta Gromiko —, hogy az enyhülési politika egy helyben topogjon, még kevés­bé engedhető meg e politika visszafej lődése. Szólt az új fegyverfajtáik létrehozásának veszélyével kapcsolatos kérdésekről, majd így folytatta: A Szovjetunió a maiga ré­széről továbbra i® minden tő­le telhetőt megtesz egy olyan közel-keleti rendezésért, mely megerősítené e térség­ben a tartós békét, s nem ká­rosítaná meg a térség egyet­len népének, egyetlen álla­mának jogait vagy érdekelt sem. Országunk e magas fórum­ról ismét kijelenti: mi védel­mezői voltunk és maradunk az arabok igaz ügyének, kik­nek földjeit törvényellenesen ragadták el és fegyveres erő­vel tartják birtoklókban. Eze­ket a földeket feltétel nélkül vissza kell adni az arab né­peknek. A Szovjetunió állást foglal a genifi békekonferen­cia munkájának mielőbbi fel­újítása mellett valamennyi érdekelt fél teljes jogú rész­vételével, ide értve a Palesz­tinái Félsziabadítási Szervezet képviselőit is. A Szovjetunió afrikai poli­tikájáról szólva Gromiko ki­jelentette: nem tagadjuk, hogy Afrikában, mint minde­nütt a világon, rokonszen- vünk azon országokhoz fűz bennünket, melyek a haladó fejlődés, a néptömegek érde­keit szolgáló társadalmi, gaz­dasági átalakulások útjára léptek. Nyíltan kifejezzük tel­jes szolidaritásunkat a gyar­matosítás és a íajüldözés utol­só bástyájának ledöntéséért harcoló népekkel1. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok viszonyáról szólva Gromiko egyebek kö­zött a következőket mondot­ta: mi az Egyesült Államok­hoz fűződő kapcsolataink ja­vítása, a szovjet—amerikai együttműködés mellett va­gyunk, népeink és a béke ér­dekében., De ugyanilyen hatá­rozottsággal kijelentjük: eh­hez nem elegendőek az egyik fél erőfeszítései. Carter el­nöknek az Egyesült Államok Szovjetunióhoz fűződő kap­csolatainak javítását érintő kijelentéséire válaszolva Leoniyid Brezsnyev azt mon­dotta', hogy ha az Egyesült Államoknak szándéka e kije­lentéseket a gyakorlati csele­kedetek nyelvére fordítani, mi a magunk részéről szor­galmazni fogjuk a kölcsönö­sen elfogadható megoldások keresését. Az Egyesült Nemzetek Szervezete nagy tettet vinne véghez azzal, ha felhívná va­lamennyi államot, kezdjenek tárgyalásokat az erőszak al­kalmazásáról való lemondás­sal kapcsolatos világszerződés megkötésiére. E szerződés ter­vezete valamennyi ENSZ- tagország előtt ismeretes. A válaszok, amelyeket az ENSZ- főtitkár kapott az egyes or­szágoknak a szerződés meg­kötésével kapcsolatos állás­pontjára vonatkozó kérdésé­re. azt mutatják, hogy nö­vekszik az érdeklődés javas­latunk iránt. A magunk ré­széről a szerződés eszméinek mielőbbi megvalósulása mel­lett foglalunk állást. Rendkívül fontos kérdés és mindenütt a világon a legna­gyobb figyelmet kelti a stra­tégiai fegyverrendszerek kor­látozása — mondotta a szov­jet külügyminiszter. Andrej Gromiko hangsú­lyozta, hogy a stratégiai fegy­verrendszerek korlátozásáról tartott tárgyalások befejezé­se óriási jelentőségű volna a két ország és a világ vala­mennyi népe számára. Közel­múltbeli washingtoni talál­kozói eredményeként sike­rült bizonyos haladást elérni a felek állásoontiának köze­ledésében,. Még mindig ma­radnak azonban egyeztetést igénylő kérdések. Most a leg­fontosabb a tárgyalások sike­res, halogatás nélküli befeje­zésének biztosítása. A Szovjetunió kormánya — jelentette ki a külügyminisz­ter — az enyhülés stabil jel­legének biztosítása és a nuk­leáris háború megakadályo­zása érdekében indítványoz­za, vegyék fel az ENSZ-köz­gyűlés 32. ülésszakának napi­rendjére fontos és sürgős kér­désként „A nemzetközi eny­hülés elmélyítéséről és meg­szilárdításáról, a nukleáris háború veszélyének megaka­dályozásáról” szóló kérdést. A Szovjetunió egyidejűleg megvizsgálásra a közgyűlés elé terjeszt két dokumentum- tervezetet ..A nemzetközi fe­szültség enyhülésének elmé­lyítéséről' és megszilárdításá­ról szóló deklaráció” és „A nukleáris háború veszélyé­nek elhárításáról” szóló ha­tározat tervezetét. Reméljük — mondotta Gromiko —, hogy az ülés­szak figyelmesen megvizsgál­ja ezeket az okmányokat, s megfelelő felhívással fordul a világ miniden országához. A jelenlegi nemzetközi hely­zetben ez kétségkívül1 elősegí­ti majd a népek biztonságát szolgáló erőfeszítések fokozá­sát és kiszélesítését. A Szovjetunió külügymi­nisztere végezetül aláhúzta, hogy országa fáradhatatlanul folytatni fogja tevékenységét a béke érdekében és idézte Leonyiid Brezsnyev nemrégi­ben elhangzott szavalt arról, hogy „A Szovjetunió mindig tevékeny résztvevője lesz bármely tárgyalásnak, bár­mely nemzetközi akciónak, mely a békés együttműködés fejlesztését és a népek bizton­ságának erősítését szolgálja”. * Púja Frigyes külügyminisz­ter hétfőn megérkezett New York-ba, ahol részt vesz az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének 32. közgyűlésén és fel­szólal: a világszervezet ta­nácskozásának általános vitá­jában. iKülügyminiszterünk New York-'i tartózkodása idején megbeszéléseket folytat kül­földi kollégáival', az ENSZ ülésszakán részt vevő kül­döttségek vezetőivel. Hirosimától a neutronbombáig (1.) Humánus fegyver? John Hersey amerikai újságíró hat túlélő val­lomása alapján 1946-ban így írta le Hirosima bor­zalmait: „Százak és ezrek menekültek a városból, majd mindegyik sérült volt. A bőr cafatokban fosz­lott arcukról és a kezükről. Többen összeestek fu­tás közben. Sokan meztelenek voltak, egyeseknél az összeégett bőrön beégtek a fehérnemű vállpánt­jai, vagy a kimonó virágai, mintha árnyképek let­tek volna”. Hirosima központjának te­rülete „egyetlen vörösbarna sebhellyé” változott. — „ösz- szegörhült kerékpárok, ki­égett villamosok és autók he­vertek szerteszét...” Egy banképület betonoszlopán egy mázolónak és a létrájá­nak árnyképe égett be, amint ecsetét a festékes edénybe meríti”. Az emlbert és a lét­rát a bomba sugárzása meg­semmisítette. Három évtizedesek ezek a képek, de az emberek emlé­kezetében ma is él Hirosima látomása, azzal kiegészítve: „az emberiség képes önmaga elpusztítására”. Hirosima 1945: egyeseknél a kimonó virágai mintha árnyképek lettek volna iNATO-stratégák kiszámí­tották, hogy egy európai atomháború első 48 órájában a polgári lakosság másfél­millió halottat és 3 és fél mil­lió sebesültet veszítene — ennyit pusztítana el a hőség, a légnyomás, temetnének el az összeomló épületek romjai, nem beszélve a radioaktív su­gárzásról, amely egész ország­részeket fertőzne meg. Totá­lis atomcsapás esetén Nyugat- Európa halottá inak szarnia — így a NiATO-iszakértők, — százmillió lenne. Az atomháború totális vál­tozatával szemben a Penta­gon kidolgozta új doktríná­ját, amlely — úgymond — _ csak a harcoló alakulatokat" és nem a polgári' lakosságot fenyegeti. Megfogalmazásuk­ban „a harmadik generáció­hoz tartozó atomfegyverről” van szó, amely „csekély ható­sugara miatt” alkalmas „meg­határozott célokra” történő pontos bevetésre. A NATO szerette volna az új technikát és doktrínát fel­tűnés nélkül becsempészni a fegyvertárba. Mégiis politikai bombává lett, amikor Wa­shingtoniban Carter elnök és a törvényhozás is —, ha még fenntartással is, de — áldá­sát adta a neutronbomba gyártásához. (A nyugat- európai országok egyike- másika — köztük az NSZK is, — arról panaszkodik, hogy nem tájékoztatták őket előre, s ezért — nyilván a tömeg- felháborodás hatására — „ag­godalmuknak” adnak kifeje­zést.) Az amerikai stratégák igye=- keznek „megnyugtatni” nyu­gat-európai partnereiket. A neuronbombával „csupán” harcászati fegyvereiket, (mint például a 120 kilométer ható­sugarú Lance-rakéta) kíván­ják ellátni. „Előnye” az N- bomlbának, hogy míg a ha­gyományos atomfegyver be­vetése hosszú ideig tartó radioaktív sugárzást idéz elő, addig a neutronbomba halá­los sugárzása az érintett te­rületen rövid idő után meg­szűnnék. A saját csapatok mintegy 24 órával a neutron- csapás után bevonulhatnának az N-ibom’ba által sújtott kör­zetbe. Washingtoni politikusok „döntő haditechnikai áttörési­nek” minősítik az újítást. ,„iEz a legjobb — nyilatkozott John C. Stenniis, Mississippi de­mokrata szenátora, a szená­tus hadügyi bizottságának el­nöke, — amit az utóbbi évti­zedekben kifejlesztettünk”. A neutronbomba valóságos „stratégiai forradalom” — mondta. Az amerikai kongresszus bombapártolói a neutron- röbbanófejet „tiszta”, „humá­nus” fegyverként dicsőítik, amelynek nagyobb elrettentő ereje van, mint az eddigi atomibombáknak. Ez utóbibi azonban a bom­ba ellenzőinek is a legerősebb érve. Herbert Scoville, a OI'A volt helyettes igazgatója sze­rint: „Az új fegyver valószí­nűbbé teszi az atomháborút”. Eközben a burzsoá sajtó — bár maga sem ismeri a fegy­ver tényleges működését és hatását —, tele torokkal di­csőíti azt. Alfred Stanbird, a neutron­bomba tervezőinek egyike pontosabban fogalmaz: „Az új boimlbaiíej'től azt várjuk, hogy csökkenti a nyomás- és hőhatást, mégis annyi embert ölünk meg vele, amennyit akarunk.” GÁTI ISTVÁN (Folytatjuk) Moszkun Az egész nép részt vett az új alkotmány vitájában Leoniyid Brezsnyevniek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének vezetésével kedden a moszk­vai Kremlben megtartotta so­ron következő ülését a szov­jet alkotmánybizot'tság. A bi­zottság megvitatta az alkot­mánytervezetet, egyetemiben az össznépi vita során felme­rült javaslatokkal, módosítá­sokkal és megvonta az eddig végzett munka mérlegét. Az ülésen beszédet mondott Leo- nyid Brezsnyev, aki egyben a bizottság elnökének tisztét is betölti. „Az alkotmánybizottság — mondotta Leonyid Brezsnyev — igen alkotó, eredményes munkát végzett, s mintegy a szovjet alkotmány előkészíté­sével összefüggő egész mun­ka szervezőjének szerepét töltötte be. A munka pedig, amint ezt önök is tudják, nem volt kevés. Az egész párt, az egész szovjet nép részt vett államunk alaptörvényének megvitatásában. A szovjet alkotmánybiizott- ság a keddi ülésen teljes mértékben elfogadta a Leo- nyid Brezsnyevnek az össz­népi vita eredményeit össze­gező beszédében elhangzott megállapításokat és következ­tetéseket; az össznépi vita eredményeként eszközölt pontosításokkal, kiegészíté­sekkel és módosításokkal jó­váhagyta a Szovjetunió al­kotmányának tervezetét; a Szovjetunió alkotmányterve­zetét a Legfelsőbb Tanács El­nöksége elé terjeszti, hogy ezt követően, a tervezet a Legfel­sőbb Tanács ülésszaka elé ke­rüljön. LAPZÁRTA A szocialista országok együttműködési programjának megfelelően 1977. szeptember 24-én a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották az „Interkozmosz—17” elnevezésű mesterséges holdat, amelynek fedélzetén cseh, magyar, román és szovjet gyártmányú tudomá­nyos berendezéseket helyeztek el. A képen: Apáti Ist­ván és Bölcskei András, magyar szakemberek a vizsgálati adatokat dolgozzák fel. (Képtávírónkon érkezett.) HUSZÁR ISTVÁN MOSZKVÁBA UTAZOTT Huszár István miniszterelnök-helyettesnek, az Or­szágos Tervhivatal elnökének vezetésével küldöttség utazott kedden Moszkvába, a KGST tervezési, együtt­működési bizottságának ülésére. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Hetényi István tervhivatali államtitkár. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió nagykövete. SZEGED Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke kedden kétnapos látoga­tásra Csongrád megyébe érkezett. Délelőtt ellátoga­tott a Szegedi Szalámigyár- és Húskominátba. Délután felkereste az MTA szegedi biológiai központját, majd Makóra utazott, ahol láto­gatást tett a több mint tíz­ezer hektáros Lenin Tsz- ben. SZÉKESFEHÉRVÁR Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, kedden Szé­kesfehérvárra látogatott. MOSZKVA Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­ke kedden Moszkvában, a Szovjetunió külkereskedel­mi akadémiáján igen nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a magyar népgazda­ság időszerű feladatairól, a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődéséről, valamint a Magyar Kereskedelmi Ka­mara feladatairól és tevé­kenységéről. NEW YORK Púja Frigyes külügymi­niszter kedden New York­ban találkozott Jósé de la Puente Radbill, perui kül­ügyminiszterrel, a két or­szág kapcsolatairól, s az ENSZ-közgyűlés napirend­jén szereplő kérdésekről tanácskozott vele. MOSZKVA Két nagyszabású ünnep­ségre került sor a Szovjet­unióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kö­zelgő 60. évfordulója alkal­mából : Leningrádban a szovjet békemozgalom kép­viselői, Moszkvában pedig a baráti társaságok szövetsé­ge kezdte meg ünnepi ta­nácskozását. Mindkét ünne­pi rendezvénynek magyar résztvevői is vannak. A szovjet békevédelmi bizott­ságnak a leningrádi Szmol- nijban megrendezett ülésén ott volt Sebestyén Nándor- né, az Országos Béketanács főtitkára. A Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének moszkvai konferenciáján Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára vezeti a magyar küldöttséget.

Next

/
Thumbnails
Contents