Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-23 / 224. szám
1977. szeptember 23. KÉPÚJSÁG 3 Húskombinát-építkezés Az égbolt a tető felettük Az építésvezető ajánlotta a Fonecker brigádot. Kaptunk kísérőt, s pár perc múlva a leendő gép táró lónál- voltunk. Az épület beton padozata és a vasváz kész. Oláh János és Czár János csatornát ás, tőlük érdeklődünk a brigádvezető után. — Elment a TÜZÉP-re, de ott van Kovács László, ő a helyettese — kaptuk a választ. Csak úgy magamnak jegyzem meg: elég huzatos helyen dolgoznak. Oláh János válaszom. — Reggél még meleg volt. Itt nem szabad nagyon felöltözni, mert munka közben ránk izzad a ruha. A gépszín közepén lévő állványról fiatalosan jön le Kovács László brigádvezetőhelyet tes. B emu f atkozunk. Keze mint az acélbilincs, érezni lehet minden ujjpercét. Arca napbarnított, esőáztatott, kiicserzett munkásarc. Az állványról vele jön Kiss József és Zagyva Gyula is egy kis „pipahujára”. — Tíz éve van együtt a brigád — halljuk az ismertetőt. Alsónánáról járunk be, az egyik fiú pedig mórágyi. Eddig Bátaszéken építettük a vázkerámiát, Bonyhádon a zománcgyárat, Szekszárdon a városközpontot, de már a tildőszartatórium építésénél is ott volt a brigád. Tavaly kaptuk meg az aranykoszorús címet. A brigád tagjai szakmunkásképesítés nélkül dolgoznák, de a 10 év együttes munka már mindenkit szakemberré nevelt. Gondot okozott megállapítani, hogy ők most. kubikosok, betonozók vagy szerelők. Végül abban állapodunk meg, hogy mindhárom igaz, az építőipari szakmákat ismerik. — Mutassa he a csoportot — kérem ismét a brigád- vezető-ihelyettest. — Most mit dolgoznak? — Ott élői a két ember, akikkel találkoztak, a tápkábelnak ássa a csatornát. Mi itt öten, Csizik János, Zagyva Gyula, Kiss József és Csóka Lőrinc a vasvázat szereljük. Két nap múlva hullámpala kerül a tetőre. Hátúi ketten; Bár'kányi Mátyás és Oláh Mihály a szín mögötti földet terítik vissza. A brigádvezető, Ponecker András cementért merít. A húskombinát építkezésénél dolgozik a TÁÉV arany- koszorús kubilkosbrigádija. Feladatuk egy gépszín építése, mely a .leendő üzem gépeit védi majd, míg eredeti helyükre nemi kerülnek. Mindent maguk végeznek, a földmunkától a falak beszereléséig. Kubikosok, lapát nélkül. H. J. Fotó: Bakó Jenő Kovács László Csizik János és Csóka Lőrinc így igaz, ahogy Kovács mondja... Kiss József és Zagyva Gyula. Oláh János, Czár János Politikai vitakör, „népfrontfórum” Oktatás - környezetvédelem - együttműködés Mépfroittttlés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóváron, a Hazafias Népfront városi bizottsága legutóbbi ülésén Kurucz József, városi népfronttitkár ismertette az őszi-téli népfrontoktatás teendőit és szervezését. Mint mondta, különös figyelmet kell fordítani a népfrontoktatásra. Olyan rétegeket kell bevonni ebbe a munkába, akikhez más formában nem jut el a tömeg- oktatás. • Néhány érdekesebb téma- javaslat: a településfejlesztési tervek ismertetése; a népfront helye és szerepe; nép- gazdasági kérdések — főleg a helyi lehetőségek szerint: közművelődési kérdések; igen fontos a környezetvédelem gyakorlati teendőiről előadást vagy sorozatot tartani, különösen a környezet megóvása és védelme előtérbe helyezésével. A nőbizottsággal együtt nevelési kérdésekről, iskoláztatási problémákról is hasznos beszélgetni. Népfrontestéken honismeretről, szocialista testvérországokról lehet érdekes előadásokat tartani. A politikai vitakör „népfrontfórum” formájában hasznos, itt is sok téma adódik. Bánfai Ferenc, a városi népfrontbizottság elnöke ismertette a Hazafias Népfront városi bizottsága és a dombóvári Városi Tanács által 1972-ben kötött szerződés tapasztalatait. A megállapodás pontokba foglalta a tennivalókat, melyek szinte hiánytalanul megvalósultak. Közben azonban a feladatok bővültek, az élet új lehetőségeket hozott az együttműködésben. Ezért javasolta, hogy a tapasztalatok alapján módosítsanak a szerződésen. így például a művelődési ház programjának az elkészítésében sokat lehetne közösen tenni. Igen fontos munka a környezetvédelem együttes megszervezése és megvalósítása. A városi tanács vezetősége és a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöksége többször is megvizsgálta az együttműködést, a tapasztalatokat menet közben hasznosították, ebbe bekapcsolódott a városkörnyék is, s a kapcsolatok fokozatosan bővültek. A környéki HNF- bizottságok helyi szerződést kötöttek, az illetékes tanácsi szervekkel. Az ülésen felszólalt Vidó- czy László, a városi tanács elnöke is. GOMÖRY JÓZSEF A termőföldek hasznosítása A MEZŐGAZDASÁGI nagyüzemek megyénk területén is azon fáradoznak, hogy a népgazdasági elvárásokat teljesítsék kenyérgabonából, takarmányból, gyümölcsből, . zöldségből stb. De emellett azon fáradozik az a több mint százezer dolgozó is — aki kisebb-nagyobb földdel rendelkezik —, hogy termeljen a család szükségleteinek elegendő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt, sőt a felesleget eladásra kínálja fel a kereskedelem részére, alakossági igények jobb kielégítésére. Az idáig elért eredmények a termelésben nem lebecsülendők. A földből, a helyesen végrehajtott agrotechnikai eljárásokkal, jó vetőmagvakkal, növényvédelemmel, szorgalmas és időben végzett munkával várható is a szép eredmény. Ez azt is bizonyítja, hogy a legfontosabb termelési eszköz, „a föld”, jó kezekben van, egyre jobban szolgálja az embert, egyre jobban elégíti ki az igényeket. Mindemellett kell felvetni azt a negatívumot is, hogy a rendelkezésre álló föld egy része műveletlenül van. Ezt bizonyították az 1976 őszi és az 1977. évi tavaszi határszemlék is. A megyében évekre visszamenőleg 1000—1800 hektár szántó és szőlő marad műveletlenül. Ennek oka több tényezőből tevődik össze. Egyik ilyen tényező a szemléletben keresendő. — Hogyan nézheti el a közös : v: Kölest -í továbbtanulók A község iskolájában ebben az évben is két nyolcadik osztály végzett tanulmányaival. összlétszámúk 34 fő volt, ami tizenhárommal kevesebb, mint az elmúlt tanévben. Pályaválasztásukat az iskola tanárai jól előkészítették, pályaismertetésekkel, felmérésekkel, üzemlátogatásokkal, középiskolai nyílt napokkal, melyekre a fiatalok szüleikkel utazhatták Gyünkre, Bonyhádra. A szakmunkásképzők igazgatói pedig személyesen jöttek el arra a szülői értekezletre, melyeken a gyerekek is részt vehettek, kérdezhettek az egyes szakmákról, az új iskolákról, melyekbe az ősztől járni fognak. A tolnai textilgyárból busz jött, üzemlátogatásra vitte a hetedikeseket is, bemutatva a gyárat, a szakmunkásképzést. A pályaválasztásnál egyébként a szülők példája nem állt az első helyen. így a mezőgazdasági területeket kevesen választották, mindössze négyen. A legtöbben — 14-en — a szakmunkásképző intézetet szemelték ki. Szakiközépiskolába nyolcán nyertek felvételt, gimnáziumba pedig hatan. A továbbtanulásra nem jelentkezett hat fiatal a Gyönki Vegyesipari Vállalatnál és a tolnai textilgyárban helyezkedett el. Főként szociális problémáik miatt nem tanulhattak tovább. Az ez évben végzett osztályok minősítése egyébként: jók és gyenge képességűek, eltérő körülmények között élők. A továbbtanulók ez évben is a szakmunkásképzőt részesítették előnyben, s akik ide jelentkeztek, mind felvételt is nyertek. Az előző évi beiskolázásokhoz viszonyítva szembetűnő változás nincsen, csupán a gimnáziumba jelentkezők száma emelkedett négygyei. A továbbtanulók egyébként elsősorban megyénk- beli iskolák fele irányultak, ez alól csupán a szakközépiskolába jelentkezők jelentettek kivételt. gazdaság vezetősége azt, hogy 20—100 hektár — egyébként a többihez viszonyítva nem rosszabb föld — nincs művelve, parlagon marad, gyomtengerré válva fertőzi a környéket. A takarékos gazdálkodás, a tartalékok feltárása mellett ez a tény egyenesen bűn. A legtöbb mező- gazdasági üzemben évek óta nincs műveletlen föld. Viszont 1976. őszén húsz termelőszövetkezetben nem volt 1200 hektár szántó, 415 hektár szőlő megművelve. Ezeken a helyeken el kellett rendelni a föld hasznosítási tervének elkészítését, amelyben a műveletlenül hagyott földek, művelésbe vételét évenkénti ütemezésben, költségek kiszámításával kellett megtervezni, és kell végrehajtani. A mezőgazdasági üzemek vezetői rádöbbentek a műveletlenül hagyott földek tarthatatlanságára. De különösen akkor, amikor a megyei tanács vb. elemezte a mezőgazdálkodás e súlyos hiányosságait, és határozatban kötelezte az illetékeseket a hiányosságok felszámolására. Azóta már kezdeti eredmények is születtek. Pl. Paks községben két termelőszövetkezet és a községi tanács vezetői, az egyéni termelőket is beleértve, önkéntes földcserék végrehajtásával, 997 hektár területen alakítottak ki apró parcellák helyett nagyüzemi területeket. A Sárközben az elhagyott tanyahelyek tulajdonjogát rendezték és vonják termelésbe, az állami gazdaság és a termelőszövetkezetek illetékesei. Gyula jón önkéntes földcserékkel alakítanak ki nagyüzemi táblát. Tolnán a tsz önkéntes földcserékkel, földfelajánlások elfogadásával, vásárlással alakít ki fokozatosan nagyüzemi művelésre alkalmas táblákat, hasonlóan cselekednek a faddi tsz vezetői is. A földtörvényből fakadóan tehát a mezőgazda- sági nagyüzemek vezetői fokozatosan feltárják a föld hasznosításával kapcsolatos tartalékokat és állítják a nagyüzemi termelés szolgálatába azokat a földeket, amelyek idáig nagyrészt parlagon, kihasználatlanul voltak. A felsorolt példák bizonyítják, hogy lehet eredményeket elérni a legfontosabb termelési eszköz „a föld” megművelése terén is. A TÁRSADALOM igénye az, hogy műveletlenül ne maradjon a föld. E munkában elsősorban a mezőgazda- sági nagyüzemek mutassanak példát és a nagyüzemi művelés mellett segítsék a kisgazdaságokat is ahhoz, hogy az apró parcellákon is hasznos termelés folyjon. Szűcs Lajos, a megyei földhivatal vezetője Azok a fránya vevők Bonyolult dolog a kereskedelem. Ezt a szakma dolgozód bizonyítják. A vásárló csak annyit vesz észre az egészből, ihogy vtan-e az általa keresett cikk, vagy nincs. Azzal már ritkábban törődik, hogy a kereskedő figyelmének mennyi mindenre ki kell terjednie. Például: ne csak legyen az, almát a vevő keres, de abból pont akkor és pont annyi, amivel az igényét — sőt gyakran a túlzott igényét is — ki lehessen elégíteni. Mert ha egy-legy cikk túl hosszú ideig miairald a raktárban, akkor az ellenőr mond csúnyákat, ha meg időnek előtte elfogy, akkor a vásárló. Az igény is igencsak hullámzó. Reggel a friss kiflit keresik, délután a szegedi cipót. Fizetésnap előtt a főzőkolbászt, fizetésnapion a téliszalámit. Nyáron a fürdőruhát, ősszel az átmeneti kabátot. Bizonyítványosztás idején a biciklit, tanévnyitó élőtt a füzetborítót. Karácsonykor társasjátékot, tavasszal úttörőfelszerelést. De minek soroljuk. Erre fel kel készülni. Mert a vásárló „háklis”. Némelyik meg különösen. Van olyan szentségtörő, aki reggel keresi a friás szegedi cipót, délután a kiflit, ős'szel fürdőruhát, a tanévnyitó előtti napon úttörőinget. És nem érti, hogy sora van mindennek. Sőt, Még olyan is van, amelyik meg akarja nézni, amit vásárol. Ám nemcsak úgy messziről, hanem alaposan. Hiába mondják neki, hogy „darab-darab”, őt az az egy különösen érdekli, amelyiket meg akar venni. Nem fogadja el a kenyeret, mert túl világos, az átmeneti kabátot, h'a az ujja rövid. Holmi hajánál előrángatott keserű tapasztalataira hivatkozva nem bízik .benne, hogyha egy úttörődig nyak- bősége ennyi, a vállszélesisiége annyi és az Ujja hossza a boltban kifüggesztett táblázat szerint meg annyi, akkor az jó az ő gyerekére. Nem, ő látni akarja még a hosszát is.(!) mielőtt kifizeti. Ilyen bizalmatlan. Nem csoda, ha erre az eladó is elveszti a türelmét és közli: „hiszi, nem hiszi, ves$i nem veszi, az a kedves vásárló dolga, azt pedig szétbontva csak otthon nézi meg, azután ide vissza pedig nem hozhatja, mert a rendelet szerint fehérneműt nem cserélünk.” Világos. Végül is döntsön: vásárolni ment, vagy kö- tözködni. Ha vásárolni, akkor ne hozakodjon elő extra kívánságokkal, érje be azzal, amit a bolt nyújt, vagy mértjén... mondjuk a szomszéd városiba (mert a példában szereplő cikk csak ott kapható legközelebb), oda, ahol természetesnek veszik az ilyen különleges kívánságokat iá. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vevők többsége nem különc. Tudomásul veszi, hogy ez van, eszi, nem eszi, .nem kap mást. Sőt azt is belátja, hogy a kereskedő — ha műszaki szakkifejezéssel élünk — tulajdonképpen nem más, mint egy lökésgátló. A’z egyik irányból nyomja a vásárié, a másikból az ipar, mert ő végül is csak azt tud adni, amit az ipar gyárt és ez nem mindig azonos azzal, amit tőle kémek. Mi az, hogy kérnek? Szinte követelnek. Hallatlan... (Fi)
