Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-23 / 224. szám

2 Képújság 1977. szeptember 23. > Hidrológiai ifjúsági napok Vízrendezés, tájvédelem, hasznosítható területek Carter belpolitikai veresége Tegnap délelőtt kezdődött Szekszárdon a Magyar Hidro­lógiai Társaság szervezésében a VI. ifjúsági napok esemény- sorozata. Az ország minden táljáról érkeztek fiatal szak­emberek, hogy beszámolja­nak munkájukról; kutatási területükről. A megnyitót dr. Bérezik Árpád, a Hidroló­giai Társaság főtitkára tar­totta. Az elnökségben helyet foglalt Nagy Ferenc, a me­gyei pártbizottság munka­társa, Karászi Kálmán, a Székesfehérvári Vízügyi Igaz­gatóság vezetője é9 König István, a MTESZ megyei tit­kára is. A megnyitó után Tö­rök László, a Bajai Vízügyi Főiskola tanára vette át a szót, maijd előadásokra került sor. Elsőnek Németh László, a Tiszántúli Vízügyi Társaság munkatársa számolt be a Debrecen környéki vízrende­zési munkálatokról. Előadá­sában többek között elmond­ta, hogy fő feladatnak érez­ték a munkálatoknál, hogy a kapcsolódó mezőgazdasági te­rületek későbbi hasznosítása minél kevesebb gondot okoz­zon. A vízgyűjtő tavak ki­ránduló-, illetve nyaralóhellyé alakítása:, valamint a környék fásítása is a vízügyesek fel­adatai közé tartozik. Ugyan­csak a környezetvédelem ke­rült előtérbe Madarász Ká­roly, a Vízügyi Tervező Vál­lalat munkatársának előadá­sában. A vízrendezéssel kap­csolatos fásítások jelentősége volt vitaindítójának címe. A Hortobágy tájegység vízren­dezési műveinek kialakulása és távlati fejlesztésének kér­dései címmel Hecker László és Szunyogh Zoltán tartott rövid ismertetőt. Az előadá­sokat élénk vita és eszme­csere követte. A tanácskozás másik felében előadásokat hallhattak a felszíni vizek összegyűjtésének vizsgálatá­ról, a vízáteresztő fedőrétegű sík vidékek vízrendezésének korszerű módszereiről, a kis vízfolyások és csatornák gé­pesített fenntartásáról, a bel­vízkárról. A Hidrológiai napok ese­ménysorozata ma folytatódik. A téma: Az erózióvédelem és kis vízfolyások rendezése lesz. H. J. Folyik az ENSZ 32. ülésszaka. Képünkön: Holtai Imre, hazánk ENSZ-nagykövete felszólalás közben. (Képtávírónkon érkezett.) Washington, Heltai And­rás, az MTI tudósítója je­lenti : James Carter amerikai el­nök első nagy belpolitikai vereségét ismerte be: sajtó­értekezletén közölte, hogy Bert Lance, a kormány költ­ségvetési hivatalának igaz­gatója, lemondásra kénysze­rült. Az elnök érezhető elkese­redettséggel adta hírül, hogy kormányának egyik gazda­sági kulcsembere, testi-lelki jóbarátja, az ellene folyt kongresszusi vizsgálat után nyújtotta be lemondását. A szenátus illetékes bi­zottsága az elmúlt hetekben kiterjedt vizsgálatot folyta­tott a vádakról, amelyek szerint Lance, az ismert georgiai bankár, különböző szabálytalanságokat, vissza­éléseket követett el, mielőtt az idén vezető tisztet kapott volna a Fehér Házban. Lance lemondó levelében arról írt, hogy a vizsgálat tisztázta a vádak alól, de mégis úgy döntött, hogy visszatér eredeti foglalkozá­sához. Carter szenvedélyes sza­vakkal védte meg barátját, s kijelentette: a Lance elle­ni vádak közül „sok túlzott volt, egyes vádak pedig alaptalanok”. Az elnök elismerte, hogy a Lance körül történtek „kétséget kelthettek a maga és kormánya feddhetetlensé­ge iránt”. A szenátusi vizsgálat nem talált bizonyítható, törvény­be ütköző cselekedeteket Lan­ce múltjában, de különböző pénzügyi és egyéb szabály­talanságok napvilágra ke­rültek. Mi történt a II. " ' óta? (Folytatás az 1. oldalról) bér- és szociális helyzeté­nek további javítása. Kor­szerű pályairányítás a lá­nyok körében; a dolgozó nők szakképzettségének nö­velése; a nők közéleti akti­vitásának fokozása, a család szocialista vonásainak erő­sítése; a gyermekintézmé­nyeknek a GYES-sel össze­hangolt fejlesztése; az isko­lás korú gyerekek étkezteté­se, napközis ellátása, majd végül, de nem utolsó sorban a dolgozó nők háztartási munkáit könnyítő szolgálta­tások fejlesztése. Szinte törvényszerű, hogy az MNOT elnökségének aján­lásaira elsőként a nőpoliti­kái határozatok megalkotója, az MSZMP Központi Bi­zottsága, másodikként pedig a Minisztertanács reagált, jelezve, hogy jelentőségük­nek megfelelően tanulmá­nyozta a javaslatokat. A tájékoztató után kötet­len beszélgetés alakult ki a tanácskozás résztvevői kö­zött. Molnár Lászlóné, a KISZÖV nőfelelőse saját munkaterületének gondjai­ról beszélve hosszan ele­mezte, hogy a nők közéleti- ségének fokozása elképzel­hetetlen a politikai képzett­ség erősítése nélkül. Virág Rózsa, kesztyűgyári szabász, az MNOT fiatal tagja Dom­bóvár gyermekintézmények­kel való szűkös ellátottságá­ról beszélt. Herczig József- né MNOT-tag azokat a vál­tozásokat ismertette, melyek­nek maga is élvezője a mö- zsi termelőszövetkezetben. Szűcs Györgyné, a Hazafias Népfront megyei nőfelelő­se a mezőgazdaságban dol- -. gozó szakmunkásnők nem mindenütt rózsás helyzetéről szólt, majd a Hazafias Nép­front nőbizottságainak mun­káját, szerepét ismertette. Szót kért még Gönczi Zol­tánná, a megyei tsz-szövet- ség, Talabos Gáborné, az SZMT nőfelelőse is. Kiss Istvánná egészségügyi szak­oktató, az MNOT tagja az egészségügyi középkáder- képzés örömeiről és gondjai­ról adott számot, ahogy az utána következők is a nő­politika megvalósításának egy-egy gondjára, vagy örö­mére mutattak rá. A Schle yer-ügy margójára Kilencven 'másodpere--------------- alatt zajlott le Köln előkelő villanegyedében az óramű pontosságával szer­vezett akoió: Hanns Martin Sdhleyernek, a nyugatnémet gyáriparosok szövetsége elnö­kének elrablása, három test- őrénék és gépkocsivezetőjé­nek meggyilkolása. A dráma következő fejezete azonban már eddig is több, mint két hetet vett igényibe, s változat­lanul! nem lehet előre látni a végkifejletet. A teljes hírzár­lat csendifüggönye mögött folynak az üzenetváltások és alkudozások, s aligha állt le a nyomozás gépezete. Az NSZK sajtója máris kritikus hetek­ről cikkezik, amelyék rá­nyomhatják bélyegüket Nyu- gat-IEurópa legerősebb gazda­sági hatalmának arculatára. A kormánykoalíció és az el­lenzék pártjai készülnek a nagy összecsapásra, a terro- ristaakoiót követő harmadik, negyedik vagy ki tudja há­nyadik fejezetre... A terrorizmus jelensége im­már kilenc éve nyugtalanítja a nyugatnémet közvéleményt. Az első 'hullám 1970 és 72 kö­pött zajlott, ekkor került sor tömeges merényletekre, utána 1975 bizonyult véres és puska­poros esztendőnek, végül 1977 tavasza óta a terrorizmus „minőségileg új szakaszáról” beszélnek. Az állítólag hetven nevet tartalmazó „célpont- listáról” eddig Ihárom áldozat került ki. Siegfried Buiback, a meggyilkolt főállamügyész, akinél egyértelműen halálos merényletet akartak elkövet­ni; Jürgen Ponto bankár, az NSZK „fináncpolitikai kül­ügyminisztere” — az ő eseté­ben már eltérnek a vélemé­nyek, gyilkosság vagy túsz­szedés volt-e eredetileg a cél; végül Sdhleyer, akinél a kísé­rők tudatos elpusztítása páro­sult az emberrablással. S folytatása következhet... Tulajdonképpen nem nagy erők állnak a terroristák tá­borában. Legfeljebb 150—200 körülire tehető a mindenre elszánt bűnözők száma, s né­hány száz a bűnpártolóké. Mégis zavart kelthetnek, hi­szen, ha egy híd felépítéséhez munkások tömege és megfele­lő idő szükséges, a szerkezet felrobbantásához korántsem kell ilyen erőfeszítés. A ter­roristák rendelkeznek pénz­zel és fegyverekkel (ezek részben a korábbi1 rablások­ból erednek, részben hason­szőrű külföldi csoportok is támogatják tevékenységüket, usztaSacsoportoktól a japán szélsőségesekig), rendszerint kettős életet élnek, s a közép- és nagypolgári körökből szár­mazó fiatalembereket nem­egyszer a családi háttér is ; védelmezi. (Ponto három gyilkosa közül az egyik, ke­resztlánya Susanne Albrecht volt, akinek viselt dolgairól tudtak, de mégsem vették ko­molyan. Ezért juthattak be olyan könnyen — az előzetes bejelentés után — a bankár villájába.) A terrorizmusnak, jóllehet képviselői ultrabalos jelsza­vakat hangoztatnak, termé­szetesen semmi köze sincs a baloldali, demokratikus, anti­imperialista és antikapitalis­ta mozgalomhoz. Annál több a szélsőjobboldal különböző formációsorozatához, Strauss keresztényszocialistáinak, a neonáciknak és másoknak aknamunkájához. A párhuza­mosok ugyan csak a végte­lenben találkoznak, de a po­litikában a különböző előjelű szélsőségek még a „véges- ség” határain beiül összefo­nódhatnak. Egy ilyen állítás ellen bizonyosan mindkét irányiból nagy felhördülés lenne a válasz, s nyilván­valóan nem is szervezett kap­csolatokról van szó. A terro­rizmus jelenlegi „keresztes- hadjárata” azonban ürügyül szolgál a reakciónak egy má­sik kereszteshadjáratra, hogy a „polgárháborús állapot” lé­lektanát terjesszék el. „Erőt és rendet” követelnek, szük­ségtörvényeket, a „terroris­tákkal rokonszenvező háttér” felszámolását — az igazi csa­pásokat azonban a valódi bab oldal ellen irányítják, bele­értve a szociáldemokrata .párt, a szakszervezetek őszintén demokratikus képviselőit is, nem szólva a kommunisták­ról, a haladó diákszerveze­tekről, békemozgalmi erők­ről. iMínd nyilvánvalóbb lehet, hogy a jobboldal nem a terro­rizmust akarja megszüntetni, hanem1 a rettegés légkörét ki­aknázva szeretne a maga szá­mára kedvező fordulatot el­érni az ország vezetésében. A terroristák pedig a „minél rosszabb,annál jobb” taktiká­val éppen ezt várják, s arról a képtelenségről próbálják magukat meggyőzni, hogy majd egy fasizálódö NS2K- ban bizonyosan tömegtámo­gatást élvezhetnének. Ez a lé­nyeg, ezért hívja fel minden gondolkodó ember a figyel­met nemcsak a terrorizmus közvetlen veszélyeire, de tá- ga'bb kihatásaira, közvetett Számlájára is-. Harmadik hete a válság­stábé a főszerep Bonnban. Kénytelenek voltak lemonda­ni magas rangú külföldi lá­togatókat és nem kerülhetett sor Schmidt kancellár nagy érdeklődéssel várt varsói lá­togatására sem. Amint a ko­rábbi terrorakciók is éppen akkor sújtották az NSZK-t, amikor a keleti szerződésekről folyt a heves vita, a reakció hideg parlamenti puncsot ké­szített elő és rendkívüli vá­lasztásokat kényszerített ki. A bel- és külpolitikában egy­aránt a zavarra, a szerény le­hetséges lépések megakadá­lyozására vagy halasztására játszanak... A helyzet nem könnyű, s-------------- nem mentes a bo nyodalmaktól. A nyugat­német kormánynak, miköz­ben szembe kell néznie saját, korábbi következetlenségei­nek következményeivel is, fel kell lépnie a 'kétoldali kihí­vással. A józan erők egységé­re ma nagyobb szükség van, mint bármikor, hogy Nyugat- Németország hétköznapjaitól kiiktathassák az utcákon végbemenő terrort, s az egye­sek által kormányszinteken tervezett ellenterrort... RÉTI ERVIN Maróthy László, Győri Imre és Biszku Béla látogatása Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára csütörtökön Óbudára látogatott. Maróthy László látogatást tett a Pamutnyomóipari Vál­lalatnál, ezután a Goldber­ger Textilgyárat kereste fel. A program további részében a III. kerületi szakorvosi rendelőintézet munkájával ismerkedett, majd a kerületi pártbizottság székházában a kerületi párt- és KISZ-bi- zottság tagjainak időszerű politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. * «Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön látogatást tett a XXII. kerületben. Megtekintette a Leányka utcai és a Bartók Béla úti lakótelepet, majd a Gyufa­ipari Vállalathoz látogatott el, majd a XXII. kerületi pártbizottság székházában kerületi pártaktíva-ülésen időszerű nemzetközi és bel­politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. * Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön látogatást tett az I. kerületben. ” Az INTRANSZMAS ma­gyar—bolgár társaság szék­házában találkozott több ke­rületi nagyvállalat, üzem és intézmény pártszervezetének titkárával. Biszku Béla ezt követően részt vett és felszólalt a ke­rületi pártbizottság ülésén. lit az egyenlő biztonsághoz Csütörtök esti kommentárunk. Régen esedékes találkozóra kerül sor ezekben a napokban az Egyesült Államok fővárosában. Anatolij Gromiko szovjet külügyminiszter, aki az ENSZ közgyűlésére érkezett Észak- Amerikába, most ellátogat Washingtonba, hogy kollégájával Vance-szal és annak főnökével Garter elnökkel megbeszélé­seket folytasson. Ismeretes: a találkozóra, amelynek első és legfontosabb témája a hadászati fegyverek korlátozása, mór korábban sort kellett volna keríteni. A hécsi színhelyű külügyminiszteri ta­lálkozó elmarladt. A deklarált ok az volt, hogy az amerikai diplomácia irányítója mindenképpen részt akart venni az új Panama-csatorna szerződés ünnepélyes aláírásán. Az idő azon­ban múlik. Lehet, ennek más nemzetközi ügyek vonatkozásá­ban nincs ily nagy jelentősége, s a tárgyalások esetleges né­hány hónappal való elhúzódása nem okoz világméretű problé­mát. Itt azonban nem csupán a két nagyhatalom ügyéről van szó. Minden ország, minden nép érdekelt abban, hogy vala­milyen módon, ha csupán korlátozott formáiban is, gátat ves­senek a fegyverkezési versenynek, megakadályozzák új tömeg- pusztító fegyverrendszerek felállítását. A megállapodás meg­kötése azonban húzódik, s talán már csak a szakértők emlé­keznek arra, hogy eredetileg már 1975-ben tető alá kellett vol­na hozni azt a szerződést, amelynek alapjait 1974 novemberé­ben a vlagyi.Vosztoki szovjet—amerikai tárgyalásokon lefektet­tek. A legfontosabb alapelv, amelyről a távol-keleti szovjet nagyvárosban Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford megállapo­dott — az egyenlő biztonsághoz való jog elve volt. Nos, ez az, amit az amerikai fél az eddigi tárgyalásokon nyíltan vagy bur­koltan kétségbe vont, vagy amit ki akart játszani. Nem segíti a két nagyhatalom közötti bizalom légkörének kialakítását a Carter-kormányzat politikájának több meg­nyilvánulása, elsősorban a nyílt beavatkozás a szocialista or­szágok belügyeibe az emberi jogok burzsoá értelmezése alapján. Természetes hát az, hogy a világ szeme és füle most a szovjet—amerikai csúcsdiplomácia eseményeire irányul. A vi­tás kérdések megoldása az egész emberiség érdeke. MIKLÓS GÁBOR LAPZÁRTA ASSEN Hattól kilenc évig terjedő 'börtönbüntetésre ítélte csü­törtökön a hollandiai Assen bírósága azt a hét dél-malu- fcui fegyverest, akik idén má­jusban összesen mintegy száz­ötven túszt ejtettek egy vona­ton és egy iskolában. Nyolca­dik társuk, aki fegyvert és lőszert vitt nekik, egyévi bör­tönbüntetést kapott. Az iskola elleni támadás résztvevői közül hárman ki­lenc évet kaptak, a negyedik, mindössze 18 éves fegyverest hétévi börtönre ítélték. A vo­nat elleni akció két tagja nyolcévi, a harmadik hatévi börtönbüntetést kapott. Őszi BNV — 1977 Ötletesebbnél ötletesebb, kiváló minőségű kisgépeket mu­tat be a világhírű japán ipar. A kiskertekben kiválóan használható gépek bemutatója nagy közönségsikerre szá­míthat. Fotó: Bakó Jenő Tanácskozik az ENSZ-közgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents