Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-23 / 224. szám

Mai számunkból (3, old.) AZOK A FRÁNYA VEVŐK (3. old.) A KÖZMtJVELÖDÉS KÉRDÉSEI (4. old.) KÜLDÖTTÉRTEKEZLET UTÁN (5. old.) SZÜLŐVÁROSOM, TBILISZI (4. old.) Szabályozókra várva Figyelemre méltó tudósítást kopogott le a minap —sZ-----------------------a telexgép: az Országos Terv­h ivatal illetékese bejelentette, 'hogy még szeptemberben megtudják a vállalatok a szabályozómódosításokat. Ki­derült az is, hogy a tervező apparátus azért igyekezett a lehető legsürgősebben „tálalni” ezeket a fontos ismere­teket, hogy a vállalatok felkészülhessenek a jövő esz­tendei munkára, a központi szabályokhoz időiben hozzá­igazíthassák saját programjukat. A hír mégsem váltott ki mindenütt kellő méltányo- lást. Pontosabban: hallottam véleményt vállalata szak­embertől, akinek füle csak a tudósítás egyetlen részletét fogta föl. Mármint azt, hogy ismét szaíbályozómódosítás lesz: ismét változnak néhány területen a gazdálkodás írott törvényei, ö emigyen kommentálta a dolgokat: az ember csak kapkodja fejét Mire jó ez a folyton módo­sítás? Mire a meglévőt megismernénk, kezdhetjük az ismerkedést az újjal. Eddig — a bizony szélsőséges — vélemény. Könnyű lenne most azzal válaszainál, hogy a gazdasági szabályo­zók időnkénti felülvizsgálata szükségszerű és rendjén- való. A fejlődés követeli, no meg az, hogy — akár tet­szik, akár nem — gyorsan módosulnak körülöttünk a gazdálkodás feltételei a világpiaci áraktól kezdve a világpiaci verseny új és új követelményeikig. Miért ra­gaszkodnánk görcsösen azokhoz az előírásokhoz, ame­lyek más helyzetre születtek, megtették amit tőlük vár­tunk, idejük leszolgálván elavultak? Éppen gazdaság­irányításunk erénye, vívmánya, hogy időiben felismeri és végrehajtja a szükséges korrekciókat. Hogy a stabilitást nem értelmezi egyoldalúan, hanem a mindenkori igé­nyek ismeretében rugalmasan reagál a népgazdaság munkáját meghatározó valamennyi környezeti ténye­zőre. Csakugyan — ez a vélekedés közismert és aligha kell különösen aláhúzni igazát. Annál izgalmasabb, ak­tuálisabb kérdés az, hogy váratlanul éri-e az új módo­sítás a vállalatokat vagy sem. Izgalmas és felettébb fon­tos ezen meditálni, már csak azért is, mert a kérdés olyasmire vet fényt, ami valóban érdemes a fölfedezésre. Mert anélkül, hogy most részletesen kitérnénk a várható módosításokra, annyit elég megjegyezni: nem lesz fordulat a gazdálkodás szabályaiban. Nincs szó gyökeres változtatásokról, hiszen az elmúlt esztendővel életbe léptetett előírások lényege továbbra is érvényes. Jól tudjuk: az 1976. január 1-tol működő szabályozók legfontosabb hivatása az, hogy a vállalatokat, magát a népgazdaságot is, hatékonyabb gazdálkodásra sarkallja. Növekedett a termelői árszínvonal, módosultak az ár­arányok, csökkentek a külkereskedelmi árfolyamok. A nagyobb adókkal mérsékelni igyekeztek a vállalati nye­reséget — a központi erőforrások javára; jelentősen módosult a vállalati jövedelem- és keresetszabályozás rendszere, szigorodtak a fejlesztés (beruházás) finanszí­rozás feltételei, nagyobb szerepet kapott a hitel. A ha­tékonyság javítását szolgálta az eszközlekötési járulék mérséklése, a bérterhek emelkedése. Ha mai és közel­jövőbem céljainkat szemügyre vesszük, megállapíthat­juk : ezek nem változtak. Ma is a hatékonyság javítása a legfontosabb teendőnk, hiszen ebben sajnos nem si­került akkorát előrelépni, amekkorát szerettünk volna, s amekkorát kellene. Márpedig ha céljaink változatlanok, eleve csak a részletek finomításáról lehet szó. Mégpedig azokon a területeken, amelyeken a meglévő előírások nem bizo­nyultak hatásosnak. Ha ezeket a területeket megvizsgál­juk, két fontos következtetésre juthatunk. Az első: a szabályozóik a termelés egyes területein túlságosan kiegyenlített körülményeket teremtettek. Mondhatnák úgy: nem differenciáltak megfelelően a jól és a kevésbé jól dolgozó vállalatok között. Lehetősé­get engedtek túlzott állami támogatásokra, és állami kedvezmények igénybevételére. A szabályozók egyebek között azért sem érték el teljes sikerrel egyik legfonto­sabb feladatúkat: a gazdaság belső és külső egyensúlyá­nak javítását. Az egyedi kivételek még mindig tapasz­talható rendszere áttekinthetetlenné, nehezen elszámol­hatóvá tette jó néhány túlságosan is kedvező helyzetet élvező vállalat munkáját. Nyilvánvaló tehát a következ­tetés — és a módosítás — szándéka: a szabályozók révén áttekinthetőbb, egységesebb követelményrendszert szük­séges teremteni. A lehetőségek határáig^ indokolt mérsé­kelni a központi erőforrásokból finanszírozott „túlbizto­sítást”, meg kell szüntetni a vállalatok inkubátorát, amely ugyan felfogja a világgazdasági változások hatá­sait, ám valójában ezzel nem véd és nem segít — csak a gazdaságtalan termelést konzerválja. Az is magától ér­tetődik, hogy a módosított szabályoknak jobban kell ho­norálni Ok a magasabb teljesítményt; a kockáztatni me­rő, nagyobb gazdasági eredményt fölmutató vállalko­zásokat. A másodí k következtetés tulajdonképpen visszautal-------------------az alapkérdésre: elképzelhető, hagy a változások szükségességét magúk a vállalatok ne látnák, ne látták volna? Hihető az, hogy a szakemberek — hét­köznapi munkájuk során — maguk ne tapasztalták vol­na elégszer: hol, miként kell igazítani, korrigálni? Hi­szen ezek a követelmények éppen a tevékenységük kö­zepette érzékelhetők testközelben! A kérdésben bizony a felelet: a változások időszerűségét maguknak a válla­latoknak is előre kellett látniok. Ezért meglepetésről, váratlan, későn érkezett pályamódosításról beszélni alig­ha lőhet. És aligha érdemes... MATKÓ ISTVÁN Kádár János Jugoszláviában Kádár János, az MSZMP KB első titkára Jugoszláviá­ba utazott. Képünk: az utazás pillanataiban készült, Ká­dár Jánost és feleségét Biszku Béla, az MSZMP PB tagja búcsúztatja a pályaudvaron. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége elnökének, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meg­hívására csütörtökön délelőtt Jugoszláviába utazott. Elkísérte Kádár Jánost Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Horn Gyu­la, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Halász József, hazánk belgrádi nagy­követe. Elutazásakor a Keleti pá­lyaudvaron megjelent Biszku Béla, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Bor­bély Sándor és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Púja Frigyes külügyminisz­ter, Berecz János, a KB kül­ügyi osztályának vezetője és Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár. A búcsúztatásnál jelen volt Basko Szrdanov, a JSZSZK budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője. Kádár János, az MSZMP KB első titkára Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének meghí­vására csütörtökön a kora délutáni órákban baráti lá­togatásra Jugoszláviába ér­Az MSZMP KB első titká­rát a Baranya megyei Udvar magyar—jugoszláv határ- átkelőhelyénél Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnöksége végre­hajtó bizottságának titkára, Beriszlav Badurina, a jugo­szláv köztársasági elnök ka­binetfőnöke és Vito Gaspare- vics, a Jugoszláv SZSZK bu­dapesti nagykövete fogadta. Úttörők virágcsokrokkal kö­szöntötték a vendégeket. Kádár János és a kíséreté­ben lévő személyiségek Ud­varról személygépkocsikon az Eszék melletti Tikves-i va­dászkastélyhoz hajtattak. A kastélynál Joszip Broz Tito elnök ünnepélyesen fo­gadta és meleg szavakkal kö­szöntötte a magyar párt ve­zetőjét. Díszszázad sorakozott fel, a zenekar eljátszotta a magyar és a jugoszláv him­nuszt. A fogadtatáson jelen volt Edward Kardelj, a Jugoszláv SZSZK államelnökségének és a JKSZ KB elnökségének a tagja, Sztevan Doronjszki, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság államel- nokségénak alelinöke. Alek- szamdar Grlicskov, a JKSZ KíB elnöksége V. B. osz­tálytitkára, Milka Pla- ninc, a Horvát Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöke, Drago Kovacsevics, a kommunisták szövetsége eszéki járási bi­zottságának elnöke és Gyuka Muri, az eszéki járási tanács elnöke. Délután Kádár János és Joszip Broz Tito Bellye hatá­rában, vadászaton vett részt. Este Tito elnök díszvacso­rát adott Kádár János, az MSZMP KÍB első titkára tisz­teletére. (MTI) Szovjet üdvözlet a vietnami népnek A VSZK-nak az ENSZ-be történt felvétele alkalmából a szovjet vezetők táviratban üdvözölték a vietnami né­pet. — Ez a nevezetes ese­mény annak a hosszú és ki­tartó harcnak az eredmé­nye, amelyet a vietnami nép és a szocialista közösség or­szágai vívtak a vietnami állam törvényes jogainak nemzetközi téren való biz­tosításáért — állapítja meg Leonyid Brezsnyevnek és Alekszej Kosziginnak a vietnami vezetők részére küldött távirata. NSZEP- pártmunkások Németh Károlynál Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a .Központi Bizottság titkára osütörtölkön fogadta a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának páirtmun- káskiüldöttségét, amely szap- tem'ber 19—22. között Erhard Schulze osztályvezető-helyet­tessel az élen az életszínvo­nal- és szociálpolitika kérdé­seit tanulmányozta hazánk­ban. Jelen volt Gerhard Rei- nert, az NÍDK budapesti nagy­követe. Ülést tartott a Minisztertanács Mi történt a iL nőkonferencia óta 7 Tegnap délelőtt munka- megbeszélésen vettek részt az MSZMP Tolna megyei Bizottsága székházában a Magyar Nők Országos Ta­nácsának Tolna megyei tag­jai, valamint a tömegszer­vezetek nőfelelősei. A ta­nácskozás házigazdája dr. Péter Szigfrid, a párt- és tömegszervezetek osztályá­nak vezetője volt. Részt vett a közel egynapos tanácsko­záson Bozsó Jánosné, a me­gyei pártbizottság végrehaj­tó bizottságának nőfelelőse is. A megjelenteket, valamint dir. Csizmadia Emőnét, az MNOT elnökségének tagját, Orosz Tibornét, a TOT nő­bizottságának titkárát ésPi- varnyik Jánosnét, az MNOT társadalompolitikai osztá­lyának helyettes vezetőjét, dr. Pánczél Gézáné osztály­vezető-helyettes, a megyei rtbizottság nőreferense kö­szöntötte, ismertetve a ta­nácskozás programját. Ez­után dr. Csizmadia Ernőné, az MNOT elnökségének tag­ja számolt be arról, hogy a II. országos nőkonferencia óta eltelt alig fél esztendő során mi történt, mi lett a sorsuk azoknak az ajánlá­soknak, melyet az akkor új­jáválasztott MNOT elnöksé­ge készített el az országos konferencián elhangzott 37 felszólalás és további 28, írásban beadott javaslat alapján. Mint elmondotta, az MNOT elnöksége 55 javas­latot összesített és továbbí­tott a különböző központi szervekhez mérlegelés és a szükséges intézkedések meg­hozatala végett. Az ajánlá­sok a főbb kérdésekben kedvező fogadtatásban ré­szesültek. Melyek voltak ezek? A dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek, (Folytatás a 2. oldalon.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének ma­gyarországi hivatalos, baráti látogatásáról. A Miniszterta­nács a beszámolót jóváhagyó­lag tudomásul vette. Boiíbándi János miniszter­elnök-helyettes jelentést tett a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XI. ülésszakáról. A kormány elfogadta a jelen­tést, és megbízta a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok bi­zottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az ülésszak jegyzőkönyvéből és a tárgya­lásokból adódó feladatok vég­rehajtására. .Az egészségügyi miniszter, valamint a Központi Statiszti­kai Hivatal elnöke beszámolt a népesedési helyzet alakulá­sáról és a népesedéspolitikai határozat .végrehajtásának tapasztalatairól. A kormány James Callaghan brit mi­niszterelnök csütörtök dél­után Rómában megkezdte tárgyalásait Giulio Andreotti olasz kormányfővel a Közös Piac kibővítésével, a nyugati társadalmak gazdásági fellen­dítésével és az európai parl'a­a beszámolót elfogadta és fel­hívta az illetékeseket, hogy következetesen folytassák a határozat végrehajtását. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a nehézipari mi­niszter jelentését a földgáz­felhasználás központi fejlesz­tési programjának 1976. évi teljesítéséről. ­A kohó- és gépipari mi­niszter előterjesztette a mező- gazdaságii és élelmiszeripari gépgyártás fejlesztésének táv­lati, az 1975—1990-es időszak­ra kidolgozott fejlesztési kon­cepcióját. A kormány az elő­terjesztést elfogadta. A nehézipari miniszter ja­vaslatára a kormány jóvá­hagyta a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakasza nagyberuházás első ütemének megkezdését. A kormány, a SZOT Elnök­ségével és a KISZ Központi Bizottságával egyetértésiben, határozatot hozott á szocialis­ta munkaverseny egyes kér­déseinek szabályozásáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt (MTI) ment közvetlen megválasztá­sával összefüggő kérdésekről. Jól értesült körök szerint Andreotti miniszterelnök tá­jékoztatja vendégét Olasz­ország belső helyzetéről, így az OiKIP-nak az országban ját­szott szerepéről is. Calíafhft^^d^ottiyíJ tárgyal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents