Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-22 / 223. szám
A ^PÚJSÁG 1977. szeptember 22. Samu Géza Samu Géza 1947-foen született Kocsolán. Tanulmányait a pécsi képzőművészeti gimnáziumban végezte. Tagja a Fiatal képzőművészek stúdiójának, melynek kiállításaim több díjat nyert. Szekszárdi kiállítása, melyet a képzőművészeti világhét alkalmából láthatunk a megyei 'művelődési központban, a tizenötödik: önálló tárlata. Heltai Jenő Húsz éve, 1957. szeptemberében halt meg Heltai Jenő író, újságíró, Kossuth-díjas. El&ő verse 14 éves korában jelent meg. Jogi tanulmányait 1890-lben félbeszakítva az újságírói pályára lépett. A Magyar Hírlap, A hét, a Pesti Napló munkatársa. Sokáig élt Párizsban, Londonban, Bécs- ben, Berliniben, Konstantinápolyban, 1900-lbam egy ideig a Vígszínház titkára, 1914-től 1918-ig dramaturgigazgatója, 1918-tól az Athenaeum Könyvkiadó irodalmi igazgatója. 1929-től a Belvárosi Színház, 1932—34-ben a Magyar Színház egyik igazgatója. A modern nagyvárosi élet franciásan könnyed; közvetlen verselőjeként tűnt fel (Modern dalok, 1892; Kató, 1894; Fűzfasíp, 1913; Elfelejtett versek, 1947.) Népszerűkké váltak Kacsóh Pongrác János vitéziének írt dalszövegei. Regényeiben előszeretettel ábrázolta a századforduló bohémyilágát szellemesen, sok humorral. Vígjátékai kifinomult, technikával, ironikusan jelenítették meg a .polgári létforma erkölcsi ferdeségeit. Verses színműveiben (A néma levente, Ezerkettediik éjszaka, stb.) különböző korok vígjátéki hagyományait újította meg írásművészetére jellemző ironikus, romialntikus stílusban. A felszabadulás után a népi demokratikus rendszer Az ezernevű lány Az Állami Déryné Színház a Dallos Ida művelődési házban szeptember 17-cn mutatta be Zelk Zoltán: „Az ezernevű lány” című mesejátékát. Rendező: Varsányi Anikó. Képünkön: Zubor Ágnes és Mészáros Mihály. / mellett .foglalt állást. Műfordítói tevékenységéért a francia becsületrenddel tüntették ki. A PEN-klub magyar elnöke volt. Műveit számos idegen nyelvre lefordították. Újváry Lajos kiállítása Kolesden Ritkán tapasztalható nagy érdeklődés fogadta Kölesden Ujváry Lajos festőművész mintegy ötven képet bemutató kiállítását, amit Czine Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár .nyitott meg a művelődési házban. Ujváry Lajos, mint a kiállítás szép katalógusában mondja, természetelvű festő, „minél hosz- szabb a legombolyított fonal, annál erősebb szövetségiben élek a természettel. Tiszta és nagy csodálatot .kelt bennem”. Most bemutatott képei, amelyek között szép számmal vannak új alkotások is, Ujváry Lajos szavait igazolják: lírai átfogalmazásai a tájnak, elsősorban a tolnai tájnak. A kiállításnak, amely szeptember 30-ig lesz nyitva, nagy sikere van. Zene A Nemet Demokratikus Köztársaságban évről évre gyarapodik a hangversenyek, zenés előadások rendezésére alkalmas koncerttermek és színpadok száma. A legnagyobb és leghíresebb közöt-' tűk az újjáépített berlini Állami Operaház, a berlini Komische Oper, a drezdai kultúrpalota, a lipcsei operaház, a frankfurti és a sehwerini koneertcsarnok. A Berlinben tavaly felépült Köztársasági Palota reprezentatív hangversenyterme is újabb lehetőségeket kínál. Építik, illetve bővítik a lipcsei Gewand- haust, a drezdai Semper Operát és a berlini Színjátékházát. Az utóbbi években jelentős ha ngversenys oroza tokat indí- tottak szabadtéri és parkszínpadokon, üzemekben és vidéken. Népszerűek például a drezdai Zwinger-szerená- d'ok, a lipcsei Baöh-esték. A berlini szimfonikusok eddig 25 hangversenyt adtak az építőmunkásoknak; a „Téli koncertek vidéken” rendezvénysorozattal pedig felkeresik az ország kisebb településeit is. TflMEOBCKdSI npneafl Szovjetunióbeli testvérlapunk, a Tambovszkaja Pravda egyik szeptember eleji számában arról olvashatunk tudósítást, hogy a tambovi 12. számú iskola ötödik A osztályában az első tanítási óra a Szovjetunió új alkotmánytervezete jegyében telt el. Natalja Nyikolajevna Jus- kevics tanárnő szép. példákkal illusztrálta a szovjethatalom alatt elért eredményeket. Az iskolai táblán két kép volt: az egyiken a forradalom előtti Oroszország ipari létesítményei, a másikon pedig a tizedik ötéves terv építkezései. A tanulók előtt nyilvánvalóvá vált az a hatalmas út, amelyet az ország megtett. Lelkesen hallgatták a tanárnő magyarázatát arról, hogy mostanában három nap alatt hoznak létre annyi terméket a megyében, mint az egész 1917-es esztendőben. A felsőbb osztályosok ugyanazon a napon az isko-. lai díszteremben gyűltek ösz- sze, ahol érdekes beszélgetés zajlott le a hivatásról, a pályaválasztásról. Dunántúli napló A hét végén felfújják a Hullám fedett uszodájának sátorkupoláját. A látványos akció alig húsz percet vesz igénybe, az előkészületek azonban sok száz munkaórát jelentenék. A nagymedencében kiterítették a hét graboplanelemet és megtisztították a nyári idő alatt lerakódott szennyeződéstől. Hétfőn hozzákezdenek a lámpaoszlopok felállításához és folytatják a ventillátorok működésének ellenőrzését. Nylonkötéllel ösz- szefűzik az elemeket, 400 csavarral a betonhoz 'rögzítik a sátor széleit, majd beindítják a ventillátorokat, melyek sok ezer köbméter levegő befújásával a magasba emelik az 50 mázsás szerkezetet. Alatta melegített vízben lubickolhatnak, majd a kicsinyek a tanmedencében és úszhatnak a gyakorlottabbak az 50x21 méteres nagymedencében. Nyitás: október 1- én, fél 8-kor. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A gyermekintézmények befogadóképességének gyors ütemű gyarapítása a településfejlesztési intézkedések egyik legfontosabb célja ebben a tervidőszakban a bicskei járás községeiben. A járás népességszámban második helysége Csákvár nagyközség az óvodai elhelyezéseken kívül a bölcsőde kapacitásbővítésével birkózik ebben a tervévben. A felújítási és bővítési munkálatok kivitelezését a Csákvári Állami Gazdaság vállalta magára. A gazdaság százhúsz fiatalja, a Braun Éva, a Hámán Kató és a Kossuth Lajos KISZ-alapszervezeték tagjai most társadalmi munkavállalást tettek a bölcsőde mielőbbi átadása érdekében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy közreműködnek az építkezésben és rendezik, parkosítják a bölcsődét körülvevő területet, hogy november hetedikéig átadhassák a fontos gyermekintézményt rendeltetésének. Állattenyésztő fiatalok, ifjú kőművesek, műszakiak és irodisták együtt munkálkodnak ezentúl hét végeken szabad idejükben, vállalásuk teljesítése érdekében. Somogyi Néplap Lassan véget ér az utószezon is a Pélpusztai Állami Gazdaság darányi kerületében, ahol az illóolajat dolgozzák föl. 540 hektárról 430 vagon zöldanyag — levendula, muskotályzsálya, izsóp, kapor, lestyán érkezett —, s ebből 142 mázsa illóolajat nyertek. Ezt mind külföldre szállították, 9,5 millió forintot kaptak érte. Daránypusztán ősszel már kevesebb a tennivaló. Két nagyobb munka van még hátra: a napraforgónak mintegy 50 százaléka kint áll a földeken, s hamarosan befejezik a komló szedését. Huszonkilenc hektáron magasodnak a hórihorgas póznák; drótháló fogja össze őket felül, arra futtatták föl a komlót, e zöld virágú, illatos növényt. Mintegy 6 mázsa terem hektáronként. A komlót — a Kőbányai Söripari Vállalat irányításával — innen egyenesen a megrendelőkhöz viszik, tegnap épp Sopronba szállítottak. Belga gyártmányú tisztítógépbe rakják az asszonyok a komlőkötegeket: a gép egy műszakban 200 ember munkáját végzi el. Jelenleg két műszakban üzemel. NDK-beli testvérlapunk legutóbbi számában hosszabb riportot közöl egy hangszergyártó üzem életéről. Ebből» idézünk: „A markneukirche- ni „Simfonia” Állami Vállalat a világ 59 országába szállít vonós-, fúvós- és ütőhangszereket. Ezeket iskolai célokra éppúgy hasznosítják, mint koncerteken, de megtalálhatók a legnevesebb szólisták kezében is. Az 1961-ben alapított üzemben most kereken 510-en dolgoznak. Elődjében, mely szövetkezeti alapon működött, csak 100 egykori kisiparost foglalkoztattak. Különösen nagy tekintélye van azoknak a hegedű, cselló és egyéb hangszereken használt vonóknak, melyeken ott van Horst Richard Pfretzschper mester szignója. A mester részlegvezető, a'ki két fiával’ és egy további kollégájával dolgozik együtt.” A fényképes riportot Joachim Werner kollégánk tollából, a mester munka közben és otthonában mutatja be. Russel Baker: Adóztatás amerikai módra Az adószedő nagyon dühös volt Figgre. Flgg életmódija wem olyan volt, ahogy azt a különböző kormány- szertvek képzelték el a számára. Semmi sem bosszantotta jobban az adószedőt, mint a kormányszervek óhajának ez a szemtelen és önkényes semmibevevése. Ezért -beidézte Figget az adózás temploméiba.-— Micsoda ötlet bérlakásban élni egy csemege-bolt fölött a nagyvárosiban, Figg? —kérdezte. Fig-g elmagyarázta, hogy szereti a városi életet. Ebben az -esetben — mondta az adöfelügytelő — fel fogja emelni Fiigg jövedelmi és forgalmi adóját. Ha azt akarja, hogy ismét kevesebb -legyen, költözzék ki a kertvárosiba. Csak hogy eleget tegyen a helyi igazgatási szerveknek, Figg feladta városi lakását és kibérelt e-gy házat a kertvárosban. Az adószedő ekkor visszaidézte magához a templomba. — Figg — mondotta — haragra gerjesztettél az életmódoddal. Ezért újabb szövetségi jövedelmi adót sózok rád. — És ezziel -addig sanyargatta Figget, amíg v-ércsepp-ek jelentek meg Figg pénztárcájának varrásainál. — Könyörülj, óh kedves adószedő — szólt Figg. — Mon.dd meg nekem, miképpen éljék, hogy az tessék a kormánynak, és én engedelmeskedem. Az adószedő meghagyta Figgnek, h-ogy ne bérelje, hanem vegye meg a házát. A kormány azt akarja, hogy mindenkinek nagy jelzálogkölcsönei legyenek a bankoknál. Ha Figg így tesz, csökkentik az adóját.-Figg tehát vett egy -házat, amit -nem akart, a kertvárosiban, alhpl nem akadt élni, és meghívta barátait és rokonait-, hogy -megünnepeljék megadó áttérését a kormányának tetsző életmódra. Az adószedő olyan dühbe gurult, hogy vérbe borult szemmel jelent meg az estélyen. — Ebből elég volt Fig-g — jélentette ki. — A kormány nem azt akarja, hogy a barátaidat és a rokonaidat lásd vendégül. Ez még sokba kerül neked! Figg tü-stést kidobta valamennyi barátját és rokonát, majd -megkérdezte az adószedőt, hogy a kormány szlerint kiket kellene vendégül látnia? — Üzletfeleket — felelte az adószedő. — Dás-s vendégül sok-s-ok üzletfelet és csökkenteni fogom az adódat. Csak hogy az adószedőt és a kormányt boldoggá tegye, Figg elkezdett olyan embereket vendégül látni, akiket nem szeretett, a háziban, amelyet nem akart, a kertvárosban, ahol nem akart élni. Ekkor volt csaik igazán bosszús az adószedő. — Figg — mennydörögte —, nem azért csökkentem az adódat, hogy teherautó-sofőröket és útépítő munkásokat láss vendégül. — Miért nem? — érdeklődött Figg. — Ezek azok az az emberek, akikkel a szakmám során dolgom esik. — Miért, mi a szakmád? — Homlokom verítékével keresni a kenyeremet. — A kormány nem fog téged adióengedménnyel le- kenyerezni azért, hogy bérmunkát végezzél — okította az adószedő. — Hát nem tudod, te ostoba, hogy a bér- jövedelmek ad'őtarifája minden más jövedelemnél magasabb? És ezzel megadóztatta Figg homlokának verítékét olyan tarifával, amely fájdalmas 'kiáltásokat csalt elő Fiiggfoőll és örömkaioajakat Washingtonból1, amely már amúgy is több verejtékező homlokkal rendelkezett, mint amennyi a szövetségileg jóváhagyott életmód fenntartásához kellett, — Szállj be valamilyen üzletbe, ásványkitermelésbe, vagy az olajba — intette az adószedő —, különben úgy megadóztatlak, mint még soha. Figg tehát üzletember lett, amit gyűlölt, és olyan embereket látott vendégül, akiket nem szeretett, a házban, amelyet nem akart, a kertvárosban, ahol nem akart élni. Végül is az adószedő beidézte Figget egy dühös ■megleckéztietésre. Érdeklődött, hogy miért nem vásárolt Figg modern, műanyag épületet a régi, fémből és fából készült gyárépülete helyett. — Gyűlölöm a műanyagot — felelte Fi'gg. — A kormány viszont torkig van mindennel, ami valódi, miint például a fém és a fa — üvöltötte az adószedő. Figg tehát nem tehetett mást, áttért teljesen a műanyagra és az adószedő ezért megjutalmazta egy va.- donatúlj amortizációs kulccsal és berúházási Witelenged- ménmyel. Zilahi Judit fordítása tofltaiis kafeodtezkép siD*^iö)©as ■
