Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-21 / 222. szám
I tolna'' , , , U KÉPÚJSÁG 1977. szeptember 21. ON KERDEZ Szülői felügyelet Több olvasónk érdeklődött arról, hogy mit is jelent tulajdonképpen a „szülői felügyelet”. Az ő leveleikre válaszolva ad felvilágosítást ebben a témakörben dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész: — Családjogi törvényünk szerint a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják. Ha a gyermek szülői nem élnek együtt és a gyermek valamelyiküknél van elhelyezve, a felügyeletet az a szülő- gyakorolja, akinél a gyermek el van helyezve. Ha pedig a különélő szülők gyermeke másnál van elhelyezve, megegyezésük hiányában a gyámhatóság jelöli ki azt a szülőt, aki a szülői felügyeletet gyakorolja. A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet: a) ha a szülő a felügyelettel a gyermek sérelmére súlyosan visszaél, vagy kötelességeit a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon elhanyagolja, úgyszintén, ha magatartásával gyermeke javát, különösen jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, b) ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte. Szünetel a szülői felügyelet — többek között — akkor, ha a gyermek a különélő másik szülő gondviselése vagy intézeti gyámság alatt áll, valamint ha a szülő annak érdekében, hogy gyermekét más család nevelje és gondozza, felügyeleti jogáról a gyámhatóság hozzájárulásával lemond. Egyik tanácskérő levél szerint „a bíróság a gyermeket az apjának ítélte”, azaz a bíróság a gyermeket nem az anyjánál, hanem az apjánál helyezte el. Ezen nem változtat az a körülmény, hogy a szülők válásakor a gyermek a nagyanyjánál volt ténylegesen. Ha pedig az apát a szülői felügyeleti joga gyakorlásától a bíróság nem fosztotta meg, vagy ő maga — annak érdekében, hogy gyermekét más család nevelje és gondozza — a gyámhatóság hozzájárulásával le nem mondott, a szülői felügyeleti jogot ő gyakorolja, és kell, hogy gyakorolja, nem pedig a gyermek nagyanyja. Ugyancsak családjogi törvényünk szerint: „Az a kiskorú, aki nem ál! szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A gyámság alá tartozó kiskorú részére — intézeti gyámság esetét kivéve — a gyámhatóság gyámot rendel.” A tanácskérő levél adataiból arra kell következtetnünk, hogy férjének gyermeke szülői felügyelet alatt és nem gyámság alatt áll. (Csupán utalunk arra, hogy a *gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll, a gyám a vagyonkezelésről legalább évenként köteles a gyámhatóságnak számot adLevélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 ni. stb.) Kihangsúlyozandó ugyanakkor, hogy családjogi törvényünk szülői felügyelet alatt minden esetben a vér szerinti szülő, illetve szülők felügyeleti jogait és kötelességeit érti, a törvény szerinti szülői felügyelet a mostoha- szülőt nem illeti meg. A bevezetőben utaltunk arra, hogy a kiskorú áll szülői felügyelet vagy gyámság alatt a nagykorúságot pedig a magyar állampolgár 18. életéve betöltésével éri el. N incs villany Sárközi Sándor aparhanti olvasónk azt írja, hogy a téglagyár-telepen lakik családjával. Tőlük körülbelül 150 méterre, a faluban mindenütt van villany, csak náluk nincs. Gázolajjal világítanak, s ennek ártalma igen jól ismert. „Hihetetlen dolog, hogy nem lehet hozzánk bevezetni a villanyt, mikor csak az oszlopok hiányoznak.” Läufer Mátyás, az aparhanti Közös Községi Tanács elnöke válaszát közöljük: — Sárközi Sándor, Apar- hant, Téglagyártelep 3. házszám alatti lakos családi házának villanybekötéssel kapcsolatos problémája ismert előttünk. Sárközi Sándor 1969. évben építési engedély nélkül, fejlesztésre alkalmatlan helyen, külterületen, felszámolás alatt álló cigánytelepen épített családi házat, annak ellenére, hogy a községi tanács belterületén részben közművesített (villany, út, járda) telket ingyen biztosított volna nevezett részére. A külterületi ingatlan a helyi termelőszövetkezet tulajdonát képezi. Az engedély nélküli építkezésért építésrendészeti bírságot is fizetett. Az épület elkészülte óta jelentkezik igényük a villanybekötésre. A családi ház a jelenlegi belterület villany- hálózat végpontjától 200 méterre van. A telepen csak Sárközi Sándor háza alkalmas egyedül villanybekötésre, mivel a többi épület sárból épített putri. A hálózat- bővítés nagymérvű anyagi kihatása miatt fejlesztési alapunkból nem lehetséges, mivel egyéb beruházások (óvodabővítés, orvosi rendelő és lakás, vízmű) fejlesztési alapunkat teljes egészében lekötik, és egyébként is a külterületi villamosítás általában megyei alapból történik. Ez irányú igényünket évente beadtuk az illetékes megyei szakosztálynak, de sajnos a keret lebontásánál igényünket nem vették figyelembe. A panasz beérkezése után személyesen eljártam az illetékes megyei osztályon, ahol megtudtam, hogy a fenti villamosítás még az 1978-as keretben sem szerepel. A Sárközi család problémájának mielőbbi megoldása végett a megyei DÉDÁSZ igazgatójánál Is jártam, aki elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben a hálózatbővítésnek jogi alapja nincs. A DÉDÁSZ ennek ellenére törekedni fog és megkísérli, hogy a vállalat valamelyik szocialista brigádja, felajánlás formájában a bekapcsolást elvégezze, mivel az említett lakásban a belső szerelési munkák szabályszerűen megtörténtek. Ennek elintézéséről két héten belül konkrét választ fog adni. A DÉDÁSZ-igazgató válasza után mind az érdekeltet, mind a szerkesztőséget értesítem. Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Szántó Péter: A legbutább kutyafajta Lebeszélő megköszörülA te a torkát, aztán belekezdett: — Kedves házasulandó ifjú pár! Önök most egy igen nagy lépésre szánták el magukat, olyanra, amely, bizonnyal meghatározza jövendő éltükét. Ma már — mint tudjuk — a házasságok nem az égben köttetnek, s így — higy- gyék el — nem kell más a frigyhez, mint egy kis megértés... IA Lebeszélő megint kráko- gott, ma ez volt a tizennegyedik ifjú pár, amelyiknek közösségre vágyó lelkében elhangolt húrokat pengetett. És még csak fél kettő. Szimfnler Vilmos kettőre ígérte, hogy jön, hozza a kutyát. Természetesen fajtiszta lesz, törzskönyvezett, három nemzedékre visszamenőleg CACTiB- győztes. Feltétlenül szép névvel, Zsebeházi Eleonóra Bodri, vagy valami ilyen... A házasulandó ifjú pár izgatottan iflés-zkelődött előtte a kényelmetlen széken Ez a szék direkt ilyen kényelmetlen, hadd fészkelődjenek. Már túl voltak a kötelező orvosi vizsgálaton, az ajánlott vérvételén, s ha esetleg valamilyen rendelkezés előírja, hogy a házasság megkötése érdekében szakítaniuk kell, bizonyára azt is megteszik. Szóval mindenen túl' voltak, s most őt hallgatják, akinek az ügyviteli szabályzatban meghatározott kötelessége, hogy őket az egybekelési szándék komolysága viszonylatában vizsgálatnak vesse alá. Ez a Sziimmler meg biztos valami orrba vert bulldogot hoz, amilyen élhetetlen. Vagy görbe lábú pincsit, amelyiknek létra kell, hogy belásson az ágy alá. — Kedves ifjú pár! — folytatta. — A házasság kikötő a vihariban. Néha — ez is hozzátartozik — vihar a kikötőben. Mindent összevetve: igen fontos jogintézmény, és igen jelentős, egész életre kiható tény. — Mi valóiban mindent meggondoltunk.. — mekegte a fiatalember. A Lebeszélő legyintett: — Minid ezt .mondják, mégis emelkedik a válások száma. — A lányhoz fordult, laki zavartan gyűrögette szoknyája csücskét. — Kegyed... — az előtte heverő aktába nézett, de nem találta mag hirtelenjében a nevet, — kegyed most elhagyja a családi otthon meghitt, meleg fészkét. Az édesanyát, édesapát... — De nem! — szólt a lány. — Hiszen továbbra is ott fogunk lakni! Aztán ijedten megtörölte a szendét. A Lebeszélő felélénkültén folytatta: — Igen, az édesanya szerető gondoskodását... Hiába, anya csak egy van! A lány ímegadóan bólogatott: — Nagyanyám meg kettő! A Lebeszélő hátradőlt. Nem jön ez a Szimmler! Megmondja neki, hogy japán palota- pincsit semmiképp ne hozzon, mert az rendkívül1 buta dög, még a gazdit is megharapja. — Én igazán nem akarom önöket megrémítem, hisz csak az a feladatom, hogy tanácsosai lássam el az ifjú párt a frigy előtt. De jól meggondolták ezt a dolgot?! — hangja átdörgött a szobán, a falon függő zöld politikusportré, amelyet a főnöke festett, ijedten megrezzent. — A házasság kérem nem tréfadolog! Bizony, egyáltalán nem vicc! Manapság egyesek úgy járnak válóperre, mint más a fodrászhoz, vagy moziba! A cingár fiatalember rémülten válaszolt: — Mi kérem szépen... mi ugye még gondolkodhatunk a dolgon... De ha tetszik gondolni... Még tépelődhetünk egy pár napig... néhány napig... A Lebeszélő ijedten közbevágott : — Egyáltalán nem akarom magukat elriasztani! A nehézségek akaraterővel pótolhatók, ahogy a Költő mondja. Mert ugye a házassággal is úgy vagyunk, mint sok egyébbel: alakul, mint púpos gyerek a prés alatt. — Hát igen — bólogatott a lány. Na ez is, amint hazamegy, vasalhatja a szoknyáját, annyit gyűrögeti. — Hát igen... Mi még persze fiatalok vagyunk, szeleverdiek, meggondolatlanok... A Lebeszélő mosolyogva bólintott: A házasság olyan, mint a karám: amelyik ökör bent van, az kifelé bőg nagy, szomorú szemekkel, amelyik meg kiint van a legelőn, az mindenáron befelé kívánkozik.,. Hehe, ez persze csak jelképesen volt mondva... Talán mégis meg kellett volna mondani ennek a Sziimmlernék, hogy csaut hozzon. Olyan kedves pofája van a csaunak. És minden vackot megeszik, kenyeret, levest, házi moslékot, kalaptűt, rossz cipőt, igazán nem igényes. Igaz, mondják róla azt is, hogy a világ legbutáibb kutyafajtája, de ki hiszi ezt el? És ha igaz, ki törődik vele? Nem akadémikust keres, hanem szobaikútyát. Mosolyogva bólintott: — Azért persze nem kell megijedni, nem olyan ördöngős dolog a házasság. Csak azért mondom el mindezt, mert meg kell gondolniuk: az otthon meleg fészke nem pótolható semmivel; a házasság viszont olyan rév, ahova mindig boldogan térhetnek meg az élet viharos tengeréről. Nézzék, én is örülök, ha ilyen üde, fiaital párt látok, hisz tudják, ez a kötelességlem, a házasság előtti elbeszélgetés. iPersze egy német boxer se lenne hülyeség, azt mondják az nem tud ugatni, hacsak meg nem tanulja a többi kutyától. — Hány gyereket akarnak? A fiú kerekre nyitotta a szemlét: — Hát... Kettő és tizenöt között... — Szóval akkor nem is védekeznek?! — Védekezni?... Nem'. Nem védekezünk, legalább is... — De azért ismerik a .módszereket?! — Igen. A módszereket, azokat ismerjük. Már úgy értem, többé-kevésbé... Mindhárman fölálltak. A Lebeszélő kezet rázott a házasulandó ifjú párral. — Tehát akkor... — mondta várakozóan — tehát mikor jönnek esküvőre? A cingár fiatalember meg- vakarta az orrát: — Köszönjük szépen, igazán nagyon jól tetszett beszélni. Sok gondolat ébredt bennünk, és valóban a szívünkhöz tetszett szólni... — Igen! — helyeselt a lány is. — Mi nem is gondoltuk... Szóval akikor azt tetszik mondani, hogy nem érdemes? Hogy nem gondoltuk meg eléggé? Mi akkor nem is zavarunk tovább. És kiröhantak. A Lebeszélő dühösen fiókba vágta a dossziét. Ezek a mai... A nyavalyások! o nem! A Szimmler, ha N nem csaut hoz, meg- mondjja .neki, hogy vigye vissza! A lakosság borforgalmi adójáról szóló korábbi jogszabályt módosítja több vonatkozásban a 34/1977. (IX. 3.) MT számú rendelet, s ez szerint a borforgalmi adó alapja a termelő esetében az ötévi bortermés egyévi átlaga, az italkészítőnél az előállított, a továbbeladó esetében pedig az értékesített italmennyiség. A termelőként évi 50 litert el nem érő italmennyiség után borforgalmi adót megállapítani nem lehet. A jogszabály rendelkezéseit már az 1977. évi bortermés adóztatásánál alkalmazni kell. A hivatkozott módosító rendelet a Magyar Közlöny f. évi 67. számában jelent meg, a néhány vonatkozásban módosított jogszabály pedig az 1970. szeptember 27-én megjelent 36/1970. Korm. számú rendelet, amelyre a szabályozás teljes érthetősége végett kell utalnunk. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 25/1977. (IX. 3.) ÉVM számú rendeleté az építésügyi ágazatban történő művezetőképzést szabályozza. Kiemelendő, hogy 1982. december 31-ig az e jogszabály szerinti művezetőképzésben való részvételre szakmunkás is jelölhető. A rendelet 1977. évi október hó 1. napján lép hatályba és a Magyar Közlöny idei 67. számában olvasható. Ugyanitt jelent meg az építésügyi és városfejlesztési miniszternek az építés- rendészeti bírságról szóló korábbi jogszabályt módosító 26/1977. (IX. 3.) ÉVM számú rendelete, ennek melléklete jelöli meg azokat az egységárakat, amelyeknek alapulvételével kell megállapítani az építésrendészeti bírság alapjául szolgáló építmény értékét. A szabályozás megismerése Ismételt megfontolásra fogja késztetni az építési engedély nélkül, vagy az engedélyben írtaktól eltérő módon építtetni szándékozókat. Az Építésügyi Értesítő f. évi 25. számában 41/1977. szám alatt közlemény jelent meg az ösztöndíjas tanulmányutak előkészítéséről és lebonyolításáról, a közlemény tájékoztatást ad az ösztöndíjak igénybevételére történő felkészüléssel kapcsolatos feladatokról, az ösztöndíjas tanulmányutak- ra történő pályázatokkal kapcsolatos feladatokról, valamint a tanulmányúton szerzett tapasztalatok, ismeretek hazai hasznosításával kapcsolatos feladatokról. Ez utóbbiakból idézünk: „A vállalat vezetője kívánja meg az ösztöndíjastól, hogy az a hazatéréstől számított 3 hónapon belül a vállalat érdekelt szakemberei előtt külföldön szerzett tapasztalatairól beszámoljon. Kísérje figyelmmel az ösztöndíjas által külföldön szerzett tapasztalatoknak a vállalat munkájában való hasznosítását.” Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Tanácsok Közlönye idei 37. számára, amelyben útmutató jelent meg a szövetkezetialapszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a munkaügyi szabályzat, a munkavédelmi szabályzat és a szövetkezeti törzsgárda- szabályzat, sőt, a szövetségi alapszabály elkészítéséhez is. Dr. Deák Konrád a TIT városi-járási szervezetének elnöke „Vasárnapi egyetem” Az ősi berlini Humboldt Egyetem falai között néhány éve a tanítási szünnapokon sem áll meg az élet. Egy régi, 166 éves hagyományt felújítva, vasárnap délelőttönként a nagyközönség számára tartanak előadásokat a professzorok. Ezek a népszerű tudományos kollokviumok igen népes hallgatóságot vonzanak. Az előadássorozat bevezetéseként az egyetem múltjával, jelenével ismertették meg a berlini lakosságot. A professzorok óráit minden alkalommal vita követi. A „vasárnapi egyetem” idei témái közt szerepelnek a törvényszéki orvostan kérdéseiről, a mezőgazdasági tudományok kutatási eredményeiről, a daganatos megbetegedések korai felismeréséről szóló előadások. Párizs szeptemberben Képünkön: fiatalok a francia fővárosban ((MTI Fotó — Szebellédy Géza felvétele — KS)
