Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-16 / 218. szám

19.77. szeptember 16. ^tíÉPUJSAG 3 Magyar függetlenség és a dunai népek összefogása 175 éve született Kossuth Lajos Kommunisták a szocialista brioádban A polgári álalakulás irá­nyába a XIX. század első felében reformok útján el­induló Magyarország már három évszázada a Habs- burg-birQdalom része volt. A reformkor liberális prog­ramadóinak tehát lényegé­ben feudális birodalom je­lenlétével kellett számol­niuk. Az országos politikába 1832-ben, országgyűlési tu­dósításaival bekapcsolódó Kossuth külpolitikai tájéko­zódását is e tény befolyá­solta. A Pesti Hírlap szer­kesztőjeként, 1841-től néze­teinek hirdetésére jelentős fórum kínálkozott. Lapja hasábjain elsősorban a bel­ső gazdasági-társadalmi re­formok kérdésével foglalko­zott, s Magyarország ön­állóságának bővítéséről ugyan le nem mondva, de folyvást a Habsburg-biroda- lom keretei között küzdött reformjavaslatainak elfo­gadtatásáért. 1848-ban a népek tava­szának lendülete azonban nem a Habsburg-birodalom felbomlását, hanem alkot­mányos átalakulását hozta meg. Kossuth még március 3-án, néhány nappal a for­radalom kirobbanása előtt, a pozsonyi országgyűlésen hatalmas beszédben követelt alkotmányt a birodalom va­lamennyi népe számára. A forradalmi átalakulást az­után a király által szente­sített törvény is rögzítette: a polgári alkotmányos Ma­gyarország széles körű ön­állóságra tett szert a biro­dalmon belül. Kossuth arra gondolt, hogy az európai ha­talmi egyensúlyozó szerepet A BólyiiMezőgazdasági Kom­binát és a ti'szaföldvári Lenin Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet kollektívája felhí­vással fordult a .mezőgazda- sági nagyüzemek dolgozóihoz, szocialista .brigádjaihoz, hogy az őszi betakarítási munká­kat minél hamarabb és a legjobb minőségben fejezzék be. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­jának tiszteletére meghirde­— Németországgal szövet­ségben — az új, erős, al­kotmányos Magyarország fogja betölteni. A német egység meghiúsulása — a magyarországi tragikus nem­zetiségi konfliktustól függet­lenül is — egyelőre lehetet­lenné tette e koncepció megvalósítását. Amikor pe­dig a szabadságharc során kiderült, hogy az ellenfor­radalom nem hajlandó fi­gyelembe venni Magyaror­szág még 1848 előtt élvezett különállását sem, Kossuth számára világossá vált: Ma­gyarország és a Habsburg- birodalom érdekei tartósan nem egyeztethetők össze. In­dítványa nyomán, a tavaszi hadjárat győzelmeire ala­pozva, 1849. április 14-én ki­mondották a Habsburg-ház trónfosztását. Az új, függet­len magyar állam, melynek kormányzó-elnöke Kossuth Lajos lett, fennmaradásához, önállóságának biztosításá­hoz csak semlegességet igé­nyelt — ezt azonban nem kaphatta meg. A cári in­tervenció megpecsételte Ma­gyarország sorsát. A vereség után a Kos- suth-vezette emigráció a magyar függetlenség meg­teremtésének előfeltételein munkálkodott. A cár be­avatkozását 1849-ben tétle­nül szemlélte Európa, mert a Habsburg-hatalom fenn­maradását a hatalmi egyen­súly fontos biztosítékának tartotta. Sürgető volt annak bizonyítása, hogy a magyar függetlenség összeegyeztet­hető az „európai egyensúly” követelményeivel. Ezt a célt nyújtotta Kossuth emigrá­cióban készült Duna-konfö- derációs tervezete. tett felhíváshoz már me­gyénkből is jelezte csatlako­zását néhány szövetkezetünk. A györkönyi Szabadság Tsz, a sárszentlőrinci Petőfi Tsz, a gerjeni Rákóczi Tsz, mindhárom dunaföldvári tsz vállalták, hogy az őszi veté­seket október 31-ig befejezik. A Paksi Állami Gazdaság ugyan-e határidő mellett vál­lalta még, hogy befejezik a kukorica betakarítását is. A tervezett államszövetség nem Magyarország felosztá­sán alapult, hanem majda­ni megvalósulásának előfel­tétele volt, hogy a Kárpát­medence népei az adott tör­ténelmi államkeretek között egymásra találjanak. A ma­gyar uralkodó osztályok el­utasították a megbékélést a nemzetiségekkel, s uralmuk fenntartása érdekében a Habsburgokkal kötendő kompromisszum mellett dön­töttek. Az 1867-es kiegyezés végérvényesen egybekap­csolta a történelmi Magyar- ország és a nemzetek fe­lett terpeszkedő osztrák bi­rodalom sorsát. Mint arra Kossuth Deákhoz intézett híres Kasszandra-levelében rámutatott: Magyarország olyan döntésre szánta el magát, amely a jövendő kedvező lehetőségeit .zárja el előle. Eddig kényszerből osztoztunk a birodalom sor­sában, most minden látszat szerint önként vállaljuk azt. S ez a sors a pusztulásé, mert a nemzeti fejlődés mindenütt szétbomlasztja a középkori eredetű államala­kulatokat. „Magyarország lesz a máglya, melyen az osztrák sas megégettetik”. Az érett férfikora óta ha­zájától távol élő, kilencven- két évet megélt nagy szám­űzött egyedül maradt. Aho­gyan maga fogalmazta, „ele­ven tiltakozásként” a dualis­ta rendszerrel szemben — s így neve holta után is a jobbágyfelszabadítás kiví­vása mellett a nemzeti ön­állásra, a népek egymásra találására is emlékeztet. vállalásai (Az elsők között érkeztek ezek a vállalások megyénk­ből!, lehet, hogy ezek még újabb felajánlásokkal egészül­nek ki. Mindenképpen re­mélhető, hogy újabb és újabb gazdaságaink ' csatlakoznak majd a felhíváshoz, ami elő­segíti a jövő évi termés meg­alapozását, Valamint az eb­ben az évben megtermett ter­mények biztonságba juttatá­sát. A dunakömlődi Szabadság Tsz „November ” traktoros- - brigádja tavaly indult ver­senyben a „szocialista bri­gád” címért.' Jól dolgoztak, elsők lettek a brigádok közti versenyben. A tizenhét tagú brigádban hárman párttagok. Tímár György, Ágoston Imre és Ka­tona Imre. Ez a sorrend kor­ban is, a párttagság kelte sze­rint is. Tímár elvtárs 1956 elején lépett be a pártba, Tímár György Katona Imrét ez év májusá­ban vette fel a taggyűlés. Kiadós eső volt tegnap, nedves a föld. De mégis, most hajnali háromnegyed hatkor már együtt van a brigád. Várják, mikor szikkad meg annyira a talaj, hogv ráme­hetnek a traktorral. De ez al­kalom is egy kis beszélgetés­re: Hogyan látja a brigád a kommunisták munkáját. Gerendái Gyula brigádve­zető: Régi, összeszokott kol­lektíva a mienk. De úgy gon­doltuk. hogyha már dolgo­zunk, azt végezzük el minél jobb minőségben, vegyünk részt még jobban a közélet­ben, adjuk a maximumot, amire képesek vagyunk. En­nek a legjobb módja, ha szo­cialista brigádban dolgozunk. Erről győztek meg bennün­ket a párttagok. Többen elmondják: a bri­gád tagjai évek óta közéleti emberek. Közülük négyen munkásőrök, három az ön­kéntes rendőr, négy vesz részt az önkéntes tűzoltóság mun­kájában. Tímár György: Először párttaggyülésen került szóba, hogy a szövetkezetben is meg kell kezdeni a szocialista bri- gádmozgalomat. Elkezdtük. Ez a kis kollektíva minden­képpen alkalmas volt rá. Az­tán hallottuk, hogy a tehené­szek is mozgolódnak, a műhe­lyiek is. Hát mi is lekapcsol­tunk. Az év végén derült ki, hogy eredményesen, elsők lettünk a versenyben. Észrevehető? — Van kü­lönbség a munkában azóta, hogy szocialista brigádban dolgoznak? Gerendái Gyula: Igen. Mindenféle szempontból. Jobban összetartunk, jobb munkát végzünk. Aratás előtt a kommunisták mondták ki elsőnek, gyerekék, most az­tán rá kell verni. Jó a ter­més, nagyon fontos, hogy a betakarítás minél gyorsab­ban és minél kevesebb vesz­teséggel menjen végbe. Bácskai József traktoros, a szövetkezet ellenőrző bizott­ságának elnöke: Igyekszünk, hogy minél jobb munkát vé­gezzünk. És ebben a kommu­nisták járnak az élen. Az egymás segítésében is. Ha megsüllyed az ember, Ágos­ton elvtárs máris szalad, hogy segítsen, ha a szomszédban dolgozik. Bemegy az ember­nek üzemanyagért, vagy ha szerszám kell segít. Inkább hagyja a maga munkáját. Meg aztán ő lát el bennünket politikai irodalommal, mert jár nekünk a Népszabadság, a Népújság, a rendőrújság, a tűzoltóújság, meg a különfé­le füzetek, mint az Univer­zum. a Világesemények dió­héjban. Reggelente, amíg vá­runk a munkakiosztásra, megbeszéljük a politikai ese­ményeket. A kommunisták kezdeményezik. Knapp László növényter­mesztési brigádvezető: Eddig is jó volt ez a traktorosbri­~\ Ágoston Imre §20. jL/6 amióta szociálistól, brigád, még jobban számíthat rá a szövetkezet vezetősége. Észrevehető, hogy jobban megy a munka. Beszélhetnék Katona Imre egyenként mind a tizenhét brigádtagról. Csupa jót. De hadd szóljak Katona Imré­ről. Akit bárhova lehet kül­deni, bármilyen munkára. Még ha éjszaka vagy vasár­nap is. Megcsinálja. Ágoston Imre: Ha már Ka­tona elvtársról van szó, hadd mondjam el, hogy én voltam az egyik ajánlója. Tiszta lel­kiismerettel ajánlhattam a párttaggyűlésnek, hogy ve­gyük fel, mert gyerekkora óta ismerem. Példamutatóan dol­gozik. Ha kell, gépkocsira ül, ha szükség van rá, gyalog­munkát végez, de ha pár nap­ra a tehenészetbe küldik, azt is zúgolódás nélkül megcsi­nálja. Scheidl József traktoros: A napokban mondta, így reggel, munkakezdés előtt Tímár elvtárs, hogy nagyon szépen dolgoztunk az aratásnál, a szántást is jó minőségben vé­geztük el. De most már az őszi betakarításra kell gon­dolnunk. Nehéz lesz a mun­ka, magas a kukorica szára, aztán jöhetnek az őszi esők. A szárítónak is több energia kell. Dolgozzunk jól. és minél kevesebb gázolajat használ­junk fel. Legyenek rendben a gépek is, de mi magunk is készüljünk fel, hogy nem lesz könnyű. És mint eddig, az ősszel is segítsük eevmást. — Tizenhetük közül há­rom a párttag. Tímár György: Három, de csak egyelőre. Lesz több is. Főként a fiatalok közül. JANTNER JÁNOS Gergely András A Nagy Október tiszteletére— Mezőgazdasági üzemek Naponta (>,2-0,5 cukorfok-emelkedés A paksi pince már mustszagú Javában tart a szüret a paksi és a dunaföldvári ha­tárban, a nagyüzemi ültetvé­nyeken. A hét közepéig több mint 1700 mázsa szőlőt vittek a Mecsekvidéki Állami Pin­cegazdaság paksi pincészeté­hez a dunaföldvári közös vállalkozástól és a két hely­beli tsz-től. A hatalmas park mögött megbúvó, tekintélyes és kor­szerű pince persze nemcsak mustszagot áraszt, hanem a már erjedő anyagok vesze­delmes gáza is érződik. Kitet­ték a figyelmeztető táblát. A szüret csúcsideje még ezután kezdődik, nagyon is korai a szeptember eleji szedés, s mégis jók a cukorfokok a iegtöbb esetben. Ács József, a pincészet vezetője úgy lát­ja, 0,2—0,5 cukorfok-emel­kedés van naponta. Az ezer­jót jelenleg 16—17,5 cukor­fokkal veszik át. Az oportó ugyancsak 17,5 fokos, a ka­darka gyengébb, nem halad­ja meg a 15-öt és mindössze 13-as a piros szlanka. A szak­emberek véleménye szerint a kadarka szedését még kel­lene is késlelteni. hiszen a jobb cukorfokkal a termelők is jobban járnának. A gépeket megjavították, felkészültek arra, hogy leg­alább 30 ezer mázsa szőlőt kell feldolgozni az idei őszön. De ennél jóval több is lehet a pincészetnek felkínált, el­adott mennyiség, hiszen na­gyon jó a termés mindenütt, Dunaföldvártól Györkönyig. A munkaerő kevesebb, mint kellene, ezért idénymunkáso­kat próbálnak alkalmazni. Két-három embert már sike­rült is megnyerni az érdekes munkához. A pincevezető tá­jékoztatása szerint nagyon jó a kapcsolat, a partneri vi­szony a tsz-ekkel, több évre szóló szerződéseket kötöttek velük, az árakat megegyezés alapján rögzíteték. Kedvező ez a szövetkezeteknek is. hi­szen az előző évek gyenge minősége ellenére is elég jól megtalálják a számításukat. Az egyéni termelők különö­sen jól járnak az idén, amennyiben nem hamarkod- ják el a szüretet. Az édes must nagyon al­kalmas a Márka szőlőlé elő­állítására és ehhez Paksról is nagy mennyiségű anyagot szállítanak a Márka-gyártás helyére. G. J. Új óvoda Szekszárdon Korszerű silózás Tömegtakarmáfly-termesztés Az egyre épülő-bővülő szomszédos lakótelep új gyermek- intézményt kap: megkezdték a Mérey utcai bölcsőde szomszédságában a száz férőhelyes óvoda építésének föld­munkáit Fotó: kz A hét közepén Dátmandon tanácskozott a Dunántúl me­gyéiből érkezett 150 szakem­ber a silózás aktuális kérdé­seiről. A KSZE, a Dalmandi Állami Gazdaság és a kocso- íai Vörös Csillag Tsz szeme­zésében gyakorlati bemutatót is tartottak. A megnyitóban Lakatos Csaba, a KSZE termelési rendszer vezetőije elemezte a tömegtakanmányozás, a siló­zás helyzetét, jelentőségét. A siló és a szemes kukorica ter­mesztése között nincs szá­mottevő eltérés, .nem a ter­melési eljárásban, 'hanem a betakarítási,, tartósítási és tárolási módban van különb­ség. Ehhez kell biztosítani a megfelelő technikai feltétele­ket. A termelési rendszer cél­kitűzése, 'hogy a partner­gazdaságokban — igény sze­riint — ezt megvalósítsa. Varga János, a Dalmandi Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese előadásá­ban a sillókukorica-tenmesz- téslt, mint a szanvasmanha- tömegtakarmány ellátásának alapvető növényét, a terme­lés helyzetét úgy elemezte, hogy felhívta a figyelmet azokra a körülményekre, amelyek következtében hosz- szú évek óta — elsősorban takarmányozási okok miatt — egyre elgondolkodtatóbb a tejtermelés gazdaságossági helyzete. A szilázskészítés korszerű módszereiről beszélve ismer­tette a gazdaságban mór be­vezetett és évek óta alkal­mazott silózási szisztémát. Az állati termék előállítása szempontjából a kukorica ké­pes a területegységenkénti legnagyobb hozam produká­lására. A kialakult technoló­gia lehetővé teszi, hogy a munkaifolyamatokat iparsze­rű jelleggel hajtsák végre. Fontos kérdés az optimális időben megvalósított betaka­rítás, hogy a minőség meg­felelő legyen. A legkedvezőbb időpontot a kukorica érési ál­lapota határozza meg, ami­kor a kukorica' — természe­tesen az egész növényt fi­gyelembe véve — száraz­anyag-tartalma 30—40 száza­lék közötti, mivel ilyenkor ad'j'a a legnagyobb tápanyag- hozamot. Ez a teljes érés után a viaszérés kezdete. A gyorsaság, vagyis a rövid időn belüli betakarítás a minőség megóvásának felté­tele. A tanácskozás végén a szakemberek megnézték a hazái forgalomban kapható betakarító, szállító, ki- és be­tárolásihoz, kiadágoláshoz al­kalmazható teljes gépsort. — st —

Next

/
Thumbnails
Contents