Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-16 / 218. szám

2 Képújság SS 1977. szeptember Iff. Sajtótájékoztató a BNV-n BVT-tanácskozás Berlinben Október I—15-ig : akciók az N-bomba ellen Pénteken nyitja meg ka­puit az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásár, amelynek programjáról, látnivalóiról csütörtökön tájékoztatták az újságírókat. Kőrösvölgyi László, a HUNGEXPO ve­zérigazgató-helyettese szá­molt be arról, hogy a ha­zaiakkal együtt az idén 32 ország és Hong-Kong 1153 kiállítója mutatja be termé­keit, legmodernebb fogyasz­tási cikkeit. Ezúttal tehát négy országgal, 429 kiállító­val többen vesznek részt a / vásáron, mint tavaly. A sza­kosításnak megfelelően ez­úttal is hat szekcióban, az öltözködés, az otthon, a ház­tartás, az élelmezés, a sza­A legnagyobb kolumbiai szákszervezetek által szerdá­ra meghirdetett 24 órás sztrájk az esti órákiban véres eseményekbe •torkollott: Bo­gotában a biztonsági erők összecsapták a tüntetőkkel és a rendőrségi sortűzneik két halálos és 29 sebesült áldo­zata volt. A munkabesiziüntetés kö­vetkeztében egyébként szer­dán megbénult a közlekedés, az üzletnek és üzletek na­bad idő és a közlekedés áru­csoportjában állítják ki a fogyasztási cikkeket. A hazai termékeket 840 vállalat és szövetkezet mu­tatja be. Közülük a leg­többen az öltözködési szek­torban állítanak ki, a leg­nagyobb kiállítási terület pedig a háztartás és az ott­hon szekcióké. A hivatalos külföldi be­mutatók közül a Szovjetunió kollektív kiállítása a leg­nagyobb. Több mint 1500 négyzetméternyi területen hét nagy külkereskedelmi egyesülés korszerű cikkei reprezentálják majd a szov­jet közszüíkségletiicikk-gyár- tás legújabb eredményeit. gyobb része, valamint sok iskola is zárva maradt. . Alfonso Lopez Michelsen kolumbiai államfő 100 000 katonát és rendőrt mozgósí­tott. Bogotában páncélosok és róbámegységök cirkáltak az utcákon. Az állíamiíő televíziós be­szédében bejelentette: a biz­tonsági erőik 600 személyt le­tartóztattak.' Bogotában éj­szakai kijárási tilalmat ren­deltek el. Csütörtökön az Országos Béketanácsnál — a HNF Belgrád-rakparti székházá- ban — sajtókonferenciát tar­tottak: a Béke-vi;Iégtanács el­nöki irodájának berlini ülé­sén elfogadott dokumentu­mokat ismertették a tanács­kozáson részt vett küldöttek és beszámoló hangzott el a Nemzetközi Béke Intézet Becsben rendezett szimpozi- onjáról, amelynek a nemzet- 'tóözii békekutatás volt a té­mája. A Iberlini tanácskozásról az OBT két alelnöke, Lőrincz Tamás és Szilágyi Béla szá­molt be. Elmondták, hogy a B'VT elnökségi irodájának szeptember 9—12-e közötti ülésszakán megtárgyalták a nemzetközi bókemozgalom soron következő feladatait és olyan döntéseket hoztak, amelyek új távlatokat nyit­nak a nemzetközi békeharc és az egyes nemzeti béke- mozgalmiak tevékenységéhez. Olyan elhatározás született, hogy az eddiginél is nagyobb lendületet adnak a fegyver­kezés« ve,rseny. megfékezésé­ért kibontakozott nemzetkö­zi akcióknak, s a BVT az egész világot átfogó tiltakozó mozgalmat szervez a neutron- bomba ellen. Ennek jegyében a nemzetközi békemozgalom a ‘neutronbomba elítélésére világméretű akciót hirdet az öktóber 1. és 15. közötti idő­szakra. Úgy tervezik, hogy az akciót összekapcsolják az BNiSZ rendkívüli leszerelési ülésszakával és az új stock­holmi felhívás nyomán ki­bontakozott politikai kam­pánnyal, amelynek célja a fegyverkezési verseny meg­szüntetése, az általános és teljes leszerelés, a tömeg­pusztító fegyverek eltiltása, az ENSZ leszerelési világ- konferenciája összehívásának szorgalmazása. A .berlini tanácskozásból adódó hazai feladatok kap­csán elmondták, hogy az OBT tudományos bizottságának leszerelési szakbizottsága széles körű publikációs te­vékenységbe kezdett: politi­kai kiadványai sorában első­ként „Leszerelés” címmel közreadta a békemozgalom zászlóbontásától, 1948-tól 1976 szeptemberéig megje­lent mozgalmi dokumentu­mokat a fegyverek nélküli világért. Arról is beszámoltak ber­lini küldötteink, hogy az afri­kai népek harcának támoga­tására öt határozat született, amelyekben a BVT sürgős felhívással fordul minden ha­ladó szervezethez, a világ békeszerető államaihoz és né­peihez, hogy akadályozzák meg az imperialista manőve­reket a világ e térségiében. Általános sztrájk Kolumbiában Kormánynyilatkozat a nyugatnémet belbiztonsági helyzetről Csütörtökön reggel a bon­ni parlamentben Helmut Schmidt kancellár kormány- nyilatlkoZatot olvasott fel a Sdhleyer elrablása nyomón kialakult belbiztonsági hely­zetről. A kormányfő hangsú­lyozta, hogy a terrorista me­rénylet Valamennyi politikai párt összefogásával ellensú­lyozható és pártpolitikai ösz- szecsa pások nafc most nincs helye. A .nyugatnémet kor­mány mindent megtesz annak érdekében, hogy ebben a ne­héz helyzetben megfeleljen alkotmányos feladatának. Schmidt a közvélemény megértését kérte azzal kap­csolatban, hogy a szélsőbal- oldali terroristákkal folyó tárgyalásokról a kormány ál­tal követett taktikáról1 sem­mit sem hoznak nyilvános­ságra. Utalt arra, hogy az SPD—PDP koalíció kész min­den józan javaslat meghall­gatására és megfontolására, nem zárkózik el az ellenzéki pártok ésszerű javaslatai elől sem a terrorizmus elleni harc hatékonyabbá tétele érdeké­ben. Kijelentette: a kormány nem tesz egyetlen olyan in­tézkedést sem, amely vala­milyen formában megsértené az alkotmányos jogrendet. A kancellár gyilkosoknak nevézte a Söhleyert elrabló terroristákat, rámutatva, egy gyilkosság attól, hogy politi­ka'» célokat tulajdonítanak egyesek neki, még gyilkosság marad. „Abszúrd a terroris­táknak az az elképzelése, hogy háborút viselnek a nyu­gatnémet állam ellen. A kor­mány meg akarja akadályoz­ni a további vérontást, nem hajlandó a ,katonai megol­dásra’. Ezért létesített köz­vetett kapcsolatot az ember- rablókkal, és ezért folytatják azt a kapcsolatot türelemmel és kitartással.” A kormánynyilatkozatot követően az SPD parlamenti képviselőcsoportja nevében Herbert Wehner és a szociál­demokraták szolidaritásáról biztosította a kormányt. Az FDP szóvivője is az eddigi politika folytatására biztatta a koalíciót. Helmut Kohl, az ellenzék vezetője viszont ,jgyőrs és gyakorlati intézke­déseket” sürgetett, „nagyobb határozottságra” ösztönözte a kormányt, jelezve, hogy az ellenzék -nem szándékozik osztozni a döntések felelőssé­gében. Katonai hírmagyarázatunk Carter elnök „új” irányvonala Augusztus végén látott napvilágot a hír: Carter ame­rikai elnök elrendelte az Egyesült Államok katonai doktrínájának módosítását. A rövid közlemény két lénye­ges vonása érdemel figyel­met. Az egyik: a direktíva mindenékelűtt a hadászati csapásmérő erők további fej­lesztését tartja szükségesnek, arra az állításra alapozva, hogy az USA „nem kerülhet hátrányos pozícióba ezen a területen” a Szovjetunióval szemben. Az-elnöki direktíva másik fő vonása a NATO, az európai lehetséges hadszíntér kiemelt kezelése, a Nyugat- Európában állomásozó ame­rikai fegyveres erők ütőké­pességének tokozása és a nyugatnémet eredetű „előre­tolt védelem” tételnek meg­felelő intézkedések kidolgo­zása. RÉGI POLITIKA — módosításokkal A dokumentum — amely­nek megfogalmazását hóna­pokig tartó viták és konzul­tációk előzték meg — alap­jában véve azt a törekvést tükrözi, hogy a világban ki­alakult általános erőviszo­nyokhoz igazodva (megkísé­reljék a régi „eröpolitika” folytatásához nélkülözhetet­lennek tartott katonai-kato­napolitikai feltételek megte­remtését. A Szovjetunió, a szocialis­ta közösség elleni változat­lan stratégiai célok azonban — a Pent a gon-szakértők vé­leménye szerint — a jelenle­gi körülmények között „csak akkor tekinthetők reálisak­nak", ha a 70-es évek elején körvonalazott „Ireáilís elret­tentés” hadászati doktríná­ban a legutóbbi elméleti ku­tatások eredményeit is szá­mításba veszik. Valójában nem új, az eddig érvényben lévő doktrínától elvileg kü­lönböző nézetrendszerról van szó, hanem „csupán” bizo­nyos módosításokról. Miután a Szovjetunió és az Egyesült Államok között ta­gadhatatlanul atomparítás alakult ki és Nixon egykori elnök szavai szerint is „az USA egyértelmű stratégiai fölénye véget ért”, Carter úgy véli, hogy az új tömeg- pusztító eszközök rendszerbe állításával (szárnyas rakéta, neutronbamba, stb.) és a had­viselés új változatainak ki­dolgozásával kikerülhetnek majd eddigi helyzetükből. MINŐSÉGILEG ÚJ SZINT Más kérdés természetesen, hogy katonai szempontból ilyen cél egyáltalán elérhe- tő-e — bizonyossággal állít­hatjuk, hogy nem! — a wa­shingtoni adminisztráció azonban még mindig hiú áb­rándokat kerget. Akadályoz­za a SAILT—2 egyezmény előkészítését és a fegyverke­zési hajsza új fordulóját ösz­tönzi. Eközben széles körű propagandát fejt ki az atom­háború „megengedhetőségé- ről”, a neutronbomba „hu­mánus jellegéről” és a nuk­leáris konfliktus állítólagos „szafaályozbatóságáról”. Ezzel voltaképpen törvényesíteni szeretnék a fegyveres erő­szakot, a háborút. A hadásza­ti támadó eszközök új fajtái­nak rendszeresítésével az ál­landó fenyegetés „minőségi­leg új szintjét” igyekeznek elérni a szocialista világgal szemben. Az elnöki direktí­vának válójában ez az értel­me. A Nyugaton oly gyakran hangoztatott „kölcsönös el­rettentés” ténylegesen egyál­talán :nem kölcsönös — mi­vel a Szovjetuniónak és szö­vetségeseinek nincsenek és soha nem is voltak támadó szándékaik—, hanem kizáró­lagosan egyoldalú élőnyszer- zésli kísérlet, a nemzetközi imperializmus arra irányuló erőfeszítése, hogy az „elret­tentés” füstfüggönye mögött megteremtse az agresszió számára legkedvezőbb felté­teléit. „ELŐRETOLT VÉDELEM" (Meglehetősen ellentmondó­ak — kiváltképpen Carter korábbi megnyilatkozásainak fényében — a Helsinkiben két éve elfogadott elvekkel kapcsolatos hivatalos ameri­kai lépések, főleg ami föld­részünk biztonságát illeti. Hogyan egyeztethető össze például a bizalomerősítő in­tézkedéseket előíró Helsinki szelleme ázzál a tervvel, hogy esetleg neutronbombákkal szerellik fel az NSZK-ban ál­lomásozó 7. amerikai hadse­reget? Vagy például azt a kérdést is fel lehetne tenni, hogy az elnöki direktívában ugyancsak elsőséget élvező „előretolt Védelem” kereté­ben — ellentétben a bécsi haderőcsökken tés i t ángya 1 á - sok céljaival — miért állíta­nák fel Nyuigat-Európában új amerikai harci dandáro­kat? Miért helyezik el eze­ket a magasabb egységeket most már nemcsak Bajor­országban, hanem a Német Szövetségi Köztársaság észa­ki részében is? Vajon nem az a veszedelmes elképzelés motívélja-e ezeket a katonai döntéseket, hogy a NATO fő osapásmérő erőit még köze­lebb hozzák a szocialista or­szágok államhatáraihoz? Az idei „Reforger ’77” NATO- hadgyakorlatokon ugyancsak az „előretolt védelem” kon­cepciójának gyakorlati ellen­őrzése áll a tömb katonai ve­zetése figyelmének közép­pontjában. Nyilvánvaló, hogy az ame­rikai katonai doktrínát érin­tő részleges módosítások szö­ges ellentétben állnak az eny­hülés követelményeivel, hát­ráltatják a katonai enyhülést, a fegyverkezés megfékezését szolgáló intézkedések kidol­gozását. A carter! direktívát már csak ezért sem tekint­hetjük má'snlak, mint a hideg- háborús erőknek tett enged­ménynek, a nemzetközi, hely­zet ismételt kiélezésére irá­nyuló kísértet dokumentumá­nak. SERFŐZŐ LÁSZLÓ Magyar-csehszlovák megbeszélések A csehszlovák párt- és kormányküldöttség a főváros nevezetességeivel ismerkedett (Folytatás az 1. oldalról) Gustáv Husák örömmel nyugtázta, hogy a két szom­szédos ország fővárosainak közlekedési szakemberei szoros kapcsolatot tartanak, s kölcsönösen kamatoztatják egymás tapasztalatait nem­csak a metróépítésben, ha­nem a felszíni tömegközle­kedés formálásában is. Egy korábbi tanulmányút ered­ményeként Prágában buda­pesti mintára vezették be a kalauz nélküli közlekedést. A vendégek útja a Gel- lért-hegyen fejeződött be, ahol Budapest panorámájá­ban gyönyörködtek. Látogatás Agárdon A csehszlovák párt- és kormányküldöttség — élén Gusíáv Húsúkkal — csütör­tökön az Agárdi Mezőgazda- sági Kombinátba látogatott. A küldöttséget a látogatásra elkísérte Losoncz'i Pál, a népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Szekér Gyula. Roska István és Bari.ty Mik­lós, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete. A kombimat központjában Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a megye vezetői fo­gadják, Gustáv Husák behatóan ér­deklődött a mezőgazdasági kombinát munkájáról. Búcsúzóul örömének adott kifejezésit', hogy megismer­kedhetett az Agárdi Mező- gazdasági Kombinát munká­jával, kiemelkedő eredmé­nyeivel, amelyek példát mu­tathatnak más mezőgazdasági üzemeknek. Elismeréssel szólt arról is, .hogy a gazda­ság eredményei megfelelően éreztetik hatásúikat a dolgo­zók jövedelmében, életkörül­ményeinek alakulásában. A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség nevében jó­kívánságait tolmácsolta a kombinát dolgozóinak, továb­bi sikereket kívánt munká­jukhoz, amiellyel az MSZMP XI. kongresszusa határozatai­nak szellemiében hozzájárul­nak a fejlett szocialista tár­sadalom építéséhez Magyar- országon. Elismerését, jókí­vánságait a baromfitenyész­tési ágazat Münnioh Ferenc szocialista brigádjának nap­lójába írt sorokkal is kife­jezte. Barátsági nagygyűlés Az MSZiMP Budapesti Bi­zottsága pénteken 15 óraikor barátsági nagygyűlést rendez a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség tiszteletére az Építők .Rózsa Ferenc szék­hazában.. A nagygyűlést a Magyar Rádió és a Magyar Televízió 15 órai kezdettel helyszíni adásban közvetíti. LAPZÁRTA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön fogadta Arthur Orabbe rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Ghánái Köz­társaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. Az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak fogadta Libére Ndabakwaje rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tet, a Burundi Köztársaság első magyarországi nagykö­vetét, aki átadta megbízóle­velét. ZAIRE Nguza Karl I Bond volt zaire-i külügyminisztert a kinshasai állambiztonsági bí­róság egy tanú vallomása alapján halálra ítélte olyan vád alapján, hogy állítólag tudott a shabai felkelésről, mégsem figyelmeztette Mo­butu elnököt. A közvéle­mény tiltakozása miatt azonban Mobutu csütörtökön megváltoztatta a döntést: „csak” életfogytiglanra ítél­ték.

Next

/
Thumbnails
Contents