Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

1977. augusztus 14. KÉPÚJSÁG 3 Óvodás rajzokra emlékezte­tő utcasorőkban sétálunk Nagydorogon, Szálkán, Dom­bóváron, Decsen... Mindegy, hogy hol, mert a házak egy­formák. Sátortetős kockák: ilyeneket rajzolnak a gyere­kék is, mert ez a legegysze­rűbb forma. A felnőttek, akik belevág­nak a házépítésbe, sem azért választják ki maguknak az ilyenforma otthont, mert szép. Azért, mert a legegy­szerűbb. A sátortetős kockaházak tulajdonosai — sókan van­nak — már-már úgy érzik, üldözőbe vette őket a sajtó. Nap-nap után olvashatják, hogy korszerűtlen lakásfor­mát választottak, és néme­lyikük úgy érzi, az újságok, újságíróik el akarják venni a kedvüket gonddal-keservesen épített kis otthonuktól. Erről persze szó sincsen. Tiszteljük azokat, akik nem várva az összkomfortos la­kás képében érkező sült ga­lambra, maguk erejéből épít­keznek. Annál is inkább, mert minden családi ház a nemzeti vagyont gyarapítja, és mert szükség van rájuk. Az utóbbi tizenöt évben épült lakásoknak több mint a fele készült így, egyéni erőfeszí­téssel. Ez nagyon nagy szám: ötszázhatvanezer házat je­lent. Ezért aztán ha családi házról beszélünk, nem Ko­vácsék vagy Szabóék lakásá­ra gondolunk, hanem több millió ember otthonára. Ar­ra, hogy ezeket egy-egy há­zaspár életre szóló fészeknek szánta, de egy emberöltőnél jóval tovább lesz része a nem­zeti vagyonnak. o Decs nagyközség, elsőfokú építési hatóság. Azaz a helyi tartja már sokáig magát: újabban néhányan visszatér­nek a régi, nyeregtetős vál­tozathoz. csak persze korsze­rűsítve a hagyományost. És nálunk is divatos már a két­szintes családi ház — mond­ja. A kétszintes divat buktatói­ról is beszélgettünk Decsen. Ilyen ház ott indokolt, ahol kis terület áll rendelkezésre. Decsen ezzel a gonddal nem kell küszködni az építők­nek, viszont az elnök tud nem egy olyan házról, ami mellé felépítettek egy kicsit is: ebben élnek. A nagy. két­szintes pedig „reprezentál”. — Van néhány helyi ter­vező, az ő munkáikat nyújt­ják be az építtetni kívánók. Mi felhívjuk a figyelmet a típustervekre is, de körülmé­nyesnek tartják ezeket be­szerezni az emberek. Tőlünk minden terv elkerül a me­gyei tanácson működő terv­bíráló bizottsághoz, de ritkán fordul elő, hogy el kell uta­sítani egy lakóház tervét. Van úgy, hogy sajnáljuk, mert sem szép, sem jó nem lesz, már a család szempont­jából. Beleszólni? Esetleg ba- rátilag lehetne... — halljuk a tanácselnöktől. o Megakad a szem ezen a házán, Kurdon. Pedig semmi különleges nincs rajta: nem emeletes, hagyományosan nyeregtetős. Mégis feltű­nik. Mint kiderül, Tóth József helyi tanácselnök építtette. A háziasszony szerénykedik, a faluban sok más, ennél drágább, nagyobb ház van. — Először mi is egyszerű­en csak építeni akartunk, egy olyan házat, mint a töb­bi. Aztán amikor komolyra fordult a dolog, sorra vet­A régi házak nyeregtetős padlásterét tcrménytárolásra használták. A nyeregtető ebben az új dccsi házban lehe­tővé teszi egy újabb lakótér kialakítását. tanácsnak joga és kötelessége eldönteni, hogy milyen há­zak épülnek a községben. Kovács Sándor tanácsel­nök: — A községrendezési ter­vék készítői hagyományos, négyszáz négyszögöles ker­teket képzeltek el az épülő házak mögé. Nincs rá igény: a fele éppen elég, de a leg- fiatalabbakat nem is érdekli a családi ház, inkább társas­házat építenének, tenyérnyi kerttel. Csatornázási problé­mák miatt ezt az igényt csak nagyon korlátozott számban tudjuk Decsen kielégíteni. Családi házra huszonegy ház­helyet osztottunk ki az idén. A többség sátortetősét épít rá... Azt hiszem azért, mert az nem olyan, mint a régi, a hagyományos, amilyent az ősök építettek... Az is hat, hogy még ez a divat. De nem tűk. hogy mi mindent „kell tudnia” a háznak. Két fel­nőtt gyerekünk van, a lá­nyom férjhez ment és elköl­tözött. de a fiam velünk marad, akkor is, ha családot alapít. Erre is kellett gon­dolni, és az idős nagymamá­ra, aki szintén itt lakik... De nagy házat sem tudtunk vol­na építeni, nem is kívántunk, így most van egy nappali és három hálószoba, nagy für­dőszoba, WC és egy nagy étkezőkonyha a házban. A tető alatt két szoba és egy zuhanyzó alakítható ki, ha később szükség lesz rá. Min­den helyiségben nagy beépí­tett szekrények vannak, így szekrény nem foglal helyet sehol sem. A pincében van a fűtőkamra — mert házi köz­ponti fűtésünk van — egy zöldségespince és egy kis műhely. Hátsókonyhát és ga­Tóthék kurdi házának okos díszei a nagy méretű ablakok rázst is látnak, ezt a kony­hát a piszkos munkához, disznóvágáshoz használjuk... — mutogatja büszkén Tóth- né. — Sokat dolgozott a csa­lád, de elégedettek vagyunk. Minden olyan, amilyenre szükségünk van. Kiszámítot­tuk, semmivel sem drágább, mintha ez is olyan lenne, mint a többi, szokásos csa­ládi ház. És hogy szebb — jobb benne élni... — búcsúz­tatnak Tóthék. e A megyei tanács építési osztályának főelőadója, Gőri Attiláné szerint az építkezői közízlés lassan változóban van: javul. Egyre kevesebb az olyan tervező, aki képte­len az igényesebb megoldá­sokra, és egyre többen vá­sárolnak típustervet. Miért jó ez? Mert a típus- és ajánlott tervek segítenek összehan­golni az egyedi elképzelése­ket a közösség igényeivel. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ jelenleg közel há­romszáz tervet forgalmaz. Többségük családi és társas­ház, kisebb részük nyaraló. Alapkövetelmény valameny- nyinél a gazdaságosság és tetszetősség. A legjobb hely- kihasználást, a legegyszerűbb megépítés: formát javasol­ják, figyelembe véve, hogy az építők zöme maga a ki­vitelező is. A tervcsomagok jóval kevesebbe kerülnek, mint a tervezői anyagok, a legolcsóbb 150 forint — és tartalmazza azokat a doku­mentumokat, amelyekre szükség van. Igaz adaptál- tatni kell a helyi viszonyok­hoz, ami újabb költség. Aki kíváncsi a típuster­vekre, legjobb, ha kataló­gust vásárol, amiben az egyes épületek alaprajzát, távlati képét és fontosabb jellemző­it találja. Az ebből kiválasz­tott tervet kell aztán kérni. Mól és hogyan? Az Építésügyi Tájékoztató Központ irodáiban. Hozzánk legközelebb Pécsett és Ka­posváron van, levélben lehet megrendelni a katalógust és a terveket is. (Persze, szemé­lyesen is mód van rá.) Köz­readjuk a két iroda címét is: 7630 Pécs, Diósi út 1. —, illetve 7400 Kaposvár, Ber­zsenyi u. 3. És ne felejtsük: szép ház­ban jobb lakni... virág f. é. Fotó: kz A nevezetes zombai kétszintes házak közül egy* kisebb, de ötletes kivitelezésű így közlekedtünk az első félévben SAJNOS, az elmúlt félév során Tolna megye közle­kedési fegyelme tovább rom­lott. Közútjainkon 261 bal­eset történt, 37-tel több, mint egy évvel korábban, amelyek során 26-an életü­ket vesztették, 142-en súlyo­san, 197-en pedig könnyeb­ben sérültek. Ezen adatok annál inkább is elszomorí­tóak, mert a balesetek elő­idézője — öt esetet kivéve — a helytelen, felelőtlen emberi magatartás volt. Csak egy kicsivel több fi­gyelem, elővigyázatosság kellett volna és a 26 ember ma is élhetne, a sérültek egészségesek maradnak és a vádlottak padjára is ke­vesebben kerültek volna. Az elhaltak közül tizenegynek vétlenül, mások bűnös fe­lelőtlensége folytán kellett elvesztenie életét, vele együtt családot, munkát, mindent, örökre. Legtöbb balesetet — szám- szerint százat — a személy­gépkocsi-vezetők okoztak. Őket követik a motorosok, segédmotorosok és kerékpá­rosok 94 balesettel, majd pedig a gyalogosok követ­keznek, akik 28 baleset elő­idézői voltak. Az említet­tekhez képest a többi jár­művek vezetői most vi­szonylag kevesebb számban iratkoztak fel a közlekedés „fekete listájára”, e tény azonban senkit sem tehet túlzottan elbizakodottá. A baleseteket előidéző okok közül első helyen sze­repel 111 balesettel a re­latív gyorshajtás, amikor a járművezető a járművére előírt maximális sebességet nem lépi át ugyan, abból azonban egy jottányit sem enged. A gyorshajtásos balesetek okozói között élen járnak a személygépkocsik vezetői, (nem mintha a teherautó­sok és motorosok ártatla­nok lennének), közülük is főleg azok, akik csupán né­hány hónapos jogosítvány­nyal rendelkeznek, így csak hiszik azt, hogy már gya­korlott vezetők és hitüket az első közlekedési kompli­káció keservesen szertefosz- latja. ötvenkét baleset történt szabálytalan irányváltozta­tásból. A statisztika adatai bizonyítják, hogy járműve­zetőink jelentős része nem tud előírásosan, biztonságo­san kanyarodni. Éppen ezért a közeljövőben erről még bővebben is szót ej­tünk, egyelőre csak any- nyit — főleg balra kanya­rodás előtt —, soha ne fe­ledkezzünk el a „tükör- index-manőver” hármas jel­szó sorrendjéről, akkor nem kell majd vitatkozni a bal­eset helyszínén a tyúk és tojás elsődlegességéhez ha­sonlóan azon sem, hogy mi kezdődött előbb, az előzés, Vagy a kanyarodás? A SZABÄLYTALANUL végrehajtott előzések egyéb­ként is komoly veszélyt rej­tegetnek, az ilyenek 12 esetben vezettek balesethez az elmúlt félév során. Még szerencse, hogy nem min­den szabálytalan előzés vég­ződött balesettel, mert ak­kor pl. a 6-os főútvonal egy nap alatt járhatatlanná vál­na a gépkocsironcsoktól. A gépjárművezetők egy része elfelejti, hogy az előzés so­hasem kötelező, csak meg­engedett akkor, ha annak megvannak a feltételei. So­kan megalázónak tartják a másik jármű mögötti „kul- logást”, előzésbe kezdenek bármi áron... jöjjön, aminek jönnie kell. És jön. Egy szemben érkező jármű, az összeütközés következmé­nyeképpen pedig, aminek törvényszerűen jönnie kell... Az elsőbbségadás szabá­lyainak megszegése folytán 21 baleset történt az első félévben és ezeknek 70 szá­zaléka jelzőtáblákkal ellá­tott csomópontokon. Ehhez bővebb kommentárt felesle­ges fűzni, legfeljebb any- nyit, hogy aki az elsőbbség­adásra utaló jelzéseket nem ismeri (vannak ilyenek), vagy azokat nem hajlandó figyelembe venni, kerékpárt sem vezethet biztonságosan a közúti forgalomban. MEGYÉNK közúti bal­eseteinél jelentős szerepe volt az ittasságnak, s a leg­frissebb statisztikai datok sem mutatnak mást. Az el­ső félévben minden ötödik balesetet ittas járművezetők okoztak. Az országos arány­szám 17 százalék, megyénk adatai tehát ennél kedve­zőtlenebbek. De e kérdés sem érdemel szószaporítást, hiszen nincs az országban felnőtt ember, aki ne tud­ná, hogy követlenül jármű- vezetés előtt, vagy közben az alkohol fogyasztását tör­vény tiltja. Igazságszolgál­tató szerveink következete­sen, megfelelő szigorral el is járnak a szabály meg­szegőivel szemben, mert, mint az említett adatok is igazolják, az ittas vezetés­nek beláthatatlan következ­ményei lehetnek, és mert a közvélemény helyeslésével is az az elv találkozik, hogy, aki részegsége folytán oltja ki mások életét, rontja meg védtelenek egészségét, azt mindnyájunk biztonsága ér­dekében célszerűbb kor­mánykerék helyett rács mögé ültetni. Ami a balesetek területi megoszlását illeti, a leg­több — 106 baleset — a szekszárdi járásban és me­gye székhelyén történt. Nem véletlen, hogy második he­lyen 53 balesettel a paksi járás áll, hiszen e két terü­leten legsűrűbb megyénk járműforgalma, de ennek tudatában, fokozottabb elő­vigyázatossággal a balese­tek e helyeken is elkerül­hetők lehettek volna. Mint ahogyan nem indokolja Bonyhád várossá nyivánítá- sa sem azt, hogy abban a járásban 40 százalékkal több baleset történt, mint tavaly az első félévben. AZ ELMÚLT fél esztendő közlekedési baleseteinek alakulása nem megnyugta­tó. De nincs helye kétség- beesésnek sem. Sopánkodás helyett tettekre van szük­ség. Több megértést, türel­met, egymás nagyobb meg­becsülését, józanságot, tör­vénytiszteletet, egyszóval kulturált magatartást kö­vetel az utak egyre növek­vő forgalma ahhoz, hogy életének értelmetlen koc­káztatása nélkül, kellemes, nyugodt légkörben, a kór­házak és temetők helyett a jövőben mindenki oda ér­kezhessen, ahová elindult. Piácsek György r. őrnagy Ismerkedés Paks új lakóival Sok új család telepedett le Pakson az erőműépítés kezdete óta, különösen a PAV és az ERBE dolgozói vannak szép számmal máris. Számukra rendezett kölcsö­nös ismerkedést szombaton délelőtt a nagyközségi párt- bizottság, a tanács és a nép­frontbizottság. Bemutatták nekik a legfontosabb intéz­ményeket és a település ne­vezetességeit. A kishegyi Munkás ét­teremben kezdődött az is­merkedés, ahol Oláh Mi­hály tanácselnök tájékoztat­ta Paks történetéről és fej­lődéséről a megjelenteket. Részt vett az ismerkedé­sen és az utána követke­zett látogatásokon Baksai Ferenc, a nagyközségi párt- bizottság titkára és Süth Miklós, a népfrontbizottság titkára is. A nagyközség ve­zetői és új lakói közösen tekintették meg a konzerv­gyárat, a teljesen társadal­mi erőből épített új óvo­dát, a sportelepet, végig­sétáltak a megújuló Fő ut­cán és megnézték a leendő városközpont építkezéseit is. G. J. Szebb házban jobb lakni

Next

/
Thumbnails
Contents