Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-10 / 187. szám

a Képújság 1977. augusztus 10. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Csőtörés a Bethlen Gábor utcában Sörös Sándor és ötven­három lakótársa írt levelet szerkesztőségünknek a szek­szárdi Bethlen Gábor utcá­ból. Problémájuk tavaly szeptemberben kezdődött, a Bethlen Gábor utca 7. szá­mú ház előtti csőtöréssel. Ezt követően körülbelül he­tenként volt csőtörés, pon­tosan hét alkalommal. Az utolsó (novemberi) csőtörést már meg sem javították, csak egyszerűen elzárták a vizet, s azóta az utca egyik szakaszán nincs vízszolgál­tatás. A lakók egyik hiva­talból a másikba járnak, kilincselnek, s kérik, hogy legalább érdemleges választ adjanak nekik. Sajnos ez eddig nem történt meg. Egyébként az utca 1972. decemberében lett bekap­csolva a városi vízhálózat­ba, s a családok komoly összegeket költöttek a bel­ső vezetékek felszerelésére. Müller János, a Tolna megyei Tanács V. B. építé­si, közlekedési és vízügyi üzemeltetési osztály vezető­je válaszát közöljük: — A szekszárdi Bethlen Gábor utcai nyomóvezeté­ken bekövetkezett sorozatos meghibásodások miatt 1976 év végén a hibás 'vezeték- szakaszt üzemen kívül he­lyeztük, és olyan átalakí­tást készítettünk, hogy az érintett területen közkutas vízellátást biztosítottunk. Az átalakítás után beépí­tésre került két darab köz­kút, egymástól 250 méter távolságra van, tehát a köz- kúttól a legtávolabbi fo­gyasztó 125 méterre van. A hibás vezeték kiiktatása után megbízást adtunk a Telefonszámunk: 129-01, 123-61. MÉLYÉPTERV részére, hogy az érintett vezetékre — valamint a többi hasonló anyagból épült vezetéksza­kaszokra — készíttesen ki­viteli tervet. Mint ismeretes, a terület sűrűn beépített, lakó- és gazdasági épületekkel, az épületek, valamint a köz­terület alatt ismert és is­meretlen vízszintes és füg­gőleges vonalvezetésű pin­cerendszerek húzódnak. Ilyen területen a nyomóve­zeték üzemeltetése veszé­lyes, hiszen a sorozatos meg­hibásodások minden eset­ben vagyont és életet ve­szélyeztetnek. Az új vezeték megtervezése valamint a kivitelezés igen komoly mű­szaki munkát igényel. Mivel várhatóan hosszú időt igényel a megfelelő ve­zetékcsere; a panaszos Sö­rös Sándor április 5-i sze­mélyes megkeresése után megkíséreltük a vezeték üzembe helyezését, de saj­nos a meghibásodások miatt ismételten üzemen kívül kellett helyezni. A tervező vállalat már több ízben tartott helyszini szemlét és felméréseket. A kiviteli ter­vek elkészülte és a beter­vezett anyagok beszerzése után vállalatunk a kivite­lezést megkezdi. A közöltek alapján megállapítható, hogy a házibekötéses víz­szolgáltatás ismételt bizto­sítása várhatóan hosszabb időt igényel, ezért csak a már említett közkutas víz­szolgáltatást tudjuk bizto­sítani. Megemlítjük, hogy az utca lakóig akik koráb­ban is közkjjffról hordták a vizet, az/épületük állagá­nak veszélyeztetettsége miatt nem igénylik a vezeték üzembe helyezését, össze­foglalva ismételten közöl­jük, hogy a vezetékszakasz átépítését csak a kiviteli tervek elkészülte és annak engedélyezése után tudjuk elkészíteni, de ezen időre a közkutas vízellátást biz­tosítani tudjuk. Csak a munkaszüneti napok? Nyitral Györgyné faddi olvasónk azt kérdezi, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyezés idejébe (140 nap) be kell-e számítani a tör­vényes munkanapokon kí­vüli napokat is? Takács Ernő, a Társa­dalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője válaszából idézünk: — Tájékoztatjuk, hogy az érvényben lévő jogszabály értelmében a terhességi­gyermekágyi segélyezés idő­tartamába be kell számíta­ni a vasárnapot — mun­kaszüneti napot (fizetett ün­nepnapot), ez természetesen azt jelenti, hogy a vasár­nap kivételével a fizetett ünnepnapra is folyósítani kell a terhességi-gyermek­ágyi segély napi átlagát. Lesz-e zöldségüzlet Kisdorogon? Sebestyén József Kisdo- rogról kérdezi, hogy miért nem létesítenek községük­ben egy zöldségüzletet, ahol vásárolni lehetne paprikát, paradicsomot, stb. Miért kell még ezekért az árukért is a szomszédos községekbe utazniok a kisdorogiaknak? Ambrus Lukács, a Teveli községi Közös Tanács elnö­ke a megalapozatlanul fel­vetett problémára a követ­kezőket válaszolja: — Kisdorog község Tevel községtől négy kilométerre van. Tevel községben a ZÖLDÉRT Tolna megyei Vállalatának elődje (TOL- NAKER) egy zöldség-gyü­mölcs pavilont építtetett, mely Kisdorog tagközségé is. Az áruellátástól függően nemcsak a teveli. hanem több szomszédos község la­kói is itt vásárolnak. A vállalat korábbi és mostani tájékoztatása szerint Tevel községtől lényegesen kisebb településeken újabb pavi­lont nem építenek. Ugyanis a lakosság nagy része, mint­egy 90 százaléka önellátó, a primőr zöldáru kivételé­vel, és így olyan minimá­lis forgalmat bonyolítana' le, ami gazdaságtalan volna és az eladó beállítása is szinte lehetetlennek látszik. Egyéb­ként Kisdorog községben az ÁFÉSZ vegyes önkiszolgáló boltja különösen az úgy­nevezett eltevési időszakban paprikát, uborkát, stb. az igényeknek megfelelően árusít. Nem áll meg az autóbusz Az elmúlt heti ön kér­dez — mi válaszolunk ro­vatunkban Huszka Anna problémájával foglalkoz­tunk, ami a Szekszárd— Bonyhád között közlekedő autóbuszokkal kapcsolatos. Tehát: a két város között közlekedő • autóbuszok a Sió csárdánál megállnak, de a levélben szereplő Szekszárdról 10 órakor in­duló autóbusznak nincs megállója az említett csár­dánál. s ez a menetrend­ben sincs jelölve. Ml VÁLASZOLUNK A Kennedy-ügy újra kísért (8.) Gyilkosok összeesküvése Két fénykép Az FBI-tói való segítség­kérés még egy botcsinálta marxistánál is kissé szokat­lan. Nem kevésbé szokatla­nul festettek Oswaldnak más, Kuba .javára” elkövetett cselekményei is. 1963 szeptemberének végén Oswald Mexikóba indult, mi­vel azt remélte, hogy ott tu- ristaivizumot kap Kubába. Később a OIA közzétette a Mexikóiban. Qswaldról készült fényképet. Az egyetlen ha­sonlóság az ottani „Oswald” és az egy hónappal később Dallasban letartóztatott Os­wald között az volt, hogy mindkettő kopaszodott. lEgy bizonyos William Haudit okmányaiból és tanú­vallomásaiból — az ő neve közvetlenül Oswald után áll a vizűmért folyamodó szemé­lyek jegyzékében — kitűnik, hogy Oswald valóban Mexi­kóban járt és valóban vízu­mot kért. De itt is a körülmé­nyeknek olyan „titokzatos” összeesése fordult elő, mint amilyenek látszólag egész éle­tében üldözték Oswaldot. Ar­ról van szó, hogy Haudit, egy turista-folyóirat szerkesztője — korábban a CIA munka­társa volt. A másik „zavar”, amely felkeltette a kritikusok fi­gyelmét, Oswald letartóztatá­sa után történt, Henry Wade dallasi kerületi ügyész sajtó­konferenciáján, A sajtókon­ferencia során Wade kétszer is közölte, hogy Oswald a „Szabad Kubáért” bizottság tagija volt. Ez komoly elszó­lás, mert ez a „bizottság” — a Castro-ellenes szélsősége­sek szervezete. A terem túlsó végéből egy baráti hang vé­gül helyreigazította Wadet és odasúgta neki, hogy Oswald a „Tisztességes Bánásmódot Kubának Bizottság” tagja volt. A „baráti hang”: egy Jack Ruby nevű, éjszakai mulató-tulajdonosé volt. Ezen események közül bár­melyik, külön véve, mint egyszerű összeesés, leírható a számláról. Együttesen azon­ban olyan embert rajzolnak elénk, akit hat éven keresztül különféle hírszerző hatóságok ösztönöztek, hajtogattak és gyámolítottak. KILENC GYANÚSÍTOTT Igaz ugyan, jelenleg sem­milyen hiteles bizonyíték sincs arra, hogy a CIA, vagy az FBI részt vett a John Ken­nedy meggyilkolása céljából szőtt összeesküvésben. Vi­szont Osvaldnak az amerikai hírszerző hatóságokhoz fűző­dő kapcsolatai világosan utalnak másvalamire — an­nak szükségességére, hogy ezeknek a szerveknek el kel­lett titkolniuk az igazságot. Mivel Oswaldnak Jack Ruby által történt meggyilkolása után a OIA vagy az FBI ne­hezen bizonyíthatta volna be, -hogy 1963. nov,ember 22-én ügynökük nem az ő paran­csukra cselekedett. Oswald nem az egyetlen gyanúsított volt, akit Kenne­dy meggyilkolása után letar­tóztattak. Még kilenc embert vettek őrizetbe, de ezeket rö­vid kihallgatás után szaba­don bocsátották. Hármuknak közülük megvan a fényképe, amely rendőrök kíséretében ábrázolja őket. Kik ezek? Hi­vatalosan nem ismeretes. Még azelőtt helyezték szabad­lábra őket, hogy bárki is ne­vük kiderítésével fáradt vol­na. A Warren-jelentésben egyszerűen „csavargókéként szerepelnek. Olyan emberhez képest, aki a feltevés szerint a „század gyilkosságát” elkövette, Lee Harvey Oswald mégis eléggé furcsán viselkedett. Úgy lát­szik, a gyilkosság előtti na­pon valósággal törte magát, hogy figyelmet keltsen — többször verekedésbe kevere­dett, lármát csapott a lőté­ren, azzal dicsekedett, hogy hamarosan „egy halom pénzt” kap. Mindezeknek az inciden­seknek két jellemző vonása van: Oswald mindig teljesen nyíltan megnevezte magát, de később azok az emberek, akikkel összeakadt, mégis csak üggyel-bajjal ismerték fel. .Különös érdeklődésre tart­hat számot Oswaldnak a gép­kocsi-kereskedővel folytatott beszélgetése. Oswald először is nem tudott autót Nézetni. Másodszor, 1963. november 9-én,‘amikor — feltevés sze­rint — a kereskedővel Dal­lasban beszélgetett, a War- ren-ibizottság adatai szerint otthon volt, Irvingben. Más ellentmondó mozzanatok is akadnak. Szeptember 25-én például Oswald, a bizottság adatai szerint, egy Mexikó fe­lé haladó autóbuszban volt. Ezen a napon azonban egy magát Lee Harvey Oswald­nak nevező, ember megjelent a Texas állambeli Austinban lévő bevonulási központban. „SOKFEJÜ HIDRA” 1966-ban Richard Popkin St. Louis-d professzor, szá­mos, éhhez hasonló esemény összehasonlítása alapján, ar­ra a következtetésre jutott, hogy két Oswald létezett, és a „hamis” Oswaldra azért volt szükség, hogy kompro­mittálja a valódi Lee Harvey Oswaldot. Ez megmagyaráz­ná, hogy Oswald miként le­hetett egyszerre két helyen. Másrészről megmutatja, hogy egy középszerű lövész miként találhatott el egy 280 láb (1 láb=30,5 cm) távolságra lévő mozgó célpontot. Har­madszor, magyarázatot ad arra, hogy egy autóvezetés­hez nem értő ember miként próbálhatott ki egy gépkocsit, óránkénti 70 mérföldes se­bességgel. A „két Oswald” verziója feltárja annak a „zavarnak” az értelmét is, amely, a CIA állítása szerint, Mexikóban történt. Bár az Oswald nevű „sok- fejű hidra” elmélete kissé különösen hangzik, ezt maga Edgar Hoover is komolyan vette. 1960. június 3-án Hoo­ver bizalmas emlékiratot kül­dött a külügyminisztérium­nak, s ebben az állt, hogy Oswald iratait valószínűleg egy szélhámos használja. A Hoover-iféle emlékirat meg­lehetősen terjedelmes hivata­los levelezést idézett elő a külügyminisztérium részéről. De ezen okmányok közül egyet sem bocsátottak a Warren-bizottság rendelkezé­sére. Eltemették őket a Nem­zeti Levéltárban és csak nemrég bukkantak rájuk. (Folytatása következik) Az államigazgatási vezetők és ügyintézők képesítési rend­szeréről szól a Miniszterta­nács 25/1977. (VII. 9.) számú rendelete, amelynek hatálya alá tartozó államigazgatási szerveknél vezetői és ügyin­tézői munkakörben való ki­nevezéséhez és ilyen munka­körben való foglalkoztatás­hoz az e jogszabály szerinti politikai képzettség, iskolai végzettség és szakmai képe­sítés szükséges. A rendelet — amely 1978. január 1. napján lép hatályba — tartalmazza, a képesítési előírásokat, va­lamint azokat a feltételeket, amelyeknek fennállása ese­tén a képesítési előírások alól felmentés adható. (Meg­jelent a Magyar Közlöny 1977. évi 54. számában.) Az OKISZ Értesítő f. évi 22. szá­mában jelent meg az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium 3/1977. ÉVM szá­mú elvi állásfoglalá­sa az építésügyi ágazaton belül a minőségrontás súlyo­sabb eseteinek és az ebből származó tisztességtelen ha­szon gyakorlati megítélésének ismérveiről, illetve az ezek megállapításával kapcsolatos kérdésekről. Az állásfoglalás­ból itt csupán az alábbiakat idézzük: ”... .felügyeleti vizsgálatok és árellenőrzések során a mi­nőségrontás. illetve az ebből származó tisztességtelen ha­szon mértékének súlyosságát mérlegelve személyi felelős­ségre vonásra (fegyelmi, sza­bálysértési, büntető eljárás­ra), illetve gazdasági bírság kiszabásának indítványozásá­ra minden esetben javaslatot kell tenni.” Ugyanezen mi­minisztérium 4/1977. számú elv; állásfoglalása a kiskorú és a gondnokság alatt állók lakáscseréjéhez szükséges hatósági hozzájá­rulásról szól és kimondja, hogy a kiskorúak és gond­nokság alatt állók nevében ezek törvényes képviselője által kötendő lakáscsere-szer­ződés esetében a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámha­tóság hozzájárulása szüksé­ges, ha a cserélendő lakások bármelyikére meghatározott lakáshasználatba-vételi díj összege a tízezer forintot meg­haladja. „Együttműködés a mező- gazdasági üzemek, valamint vállalatok és iskolák között a munkaerő tervszerű foglal­koztatására” címmel jelent meg közlemény a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 22. számában, amely szerint a munkaerő tervszerű biztosítása érdeké­ben a mezőgazdasági üzemek az állami vállalatokkal, in­tézményekkel és az iskolák­kal alakítsanak ki kölcsönös előnyökön alapuló kapcsola­tot és a munkaerő átengedé­sére, illetve a tanulóifjúság­nak a betakarítási munkák­ba való szervezett bekapcso­lására előre kössenek meg­állapodást. A közlemény el­igazítást ad arra vonatkozóan is, hogy ebben a megállapo­dásban miket célszerű rög­zíteni, mit biztosítsanak a vállalatok, hivatalok, intéz­mények és mit vállaljanak a mezőgazdasági üzemek. Ugyanebben az értesítőben felhívás jelent meg a tej és tejtermék értékesítésének fokozására, mely felhívásból csupán az alábbiakat idéz­zük: „Valamennyi tejet és tej­terméket árusító bolt alap­vető feladata, hogy nyitástól zárásig az igényeknek meg­felelő készlettel és választék­kal rendelkezzen.” Dr. Deák Konrád, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Közúti emlékmúzeum Kiskőrösön van Magyar- ország és Közép-Európa egyetlen közúti, útépítési emlékmúzeuma. Az útépítés eszközeit, történetét és intéz­ményeit bemutató kiállítást, Lévárdi Imre kiskőrösi gyűj­tő anyagának felhasználásá­val létesítette a KPM. A ró­mai kori Pannónia útépítési, módszereitől napjaink tech­nikájának bemutatásáig, gazdag anyagot tár a látoga­tók elé a múzeum. Képeink egykori egyenruhákat, használati tárgyakat és gépeket mutatnak be a múzeum anyagából (MTI foto, Karáth Imre felv. KS) Jogszabályokról <— rüviden

Next

/
Thumbnails
Contents