Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

1977. augusztus 7.----------------------------------------,--------------------------------í rí m agazin magazin magazin A dalesicei duzzasztógát A Jihlava folyón épül Csehszlovákia egyik legnagyobb duzzasztógátja. Elegendő víz- mennyiséggel látja majd el a környék szántóföldjeit és a Dukovanynál felépítésre ke­rülő atomerőmüvet. A mintegy 100 m magas gát mögött egy 480 hektár felületű tó lesz majd. Gyümölcsszüret géppel Humor Százötven ember munkáját végzi el a képen látható gyü­mölcsszüretelő gép. Az ügyes szerkezetet, mely a Balkán —5 nevet kapta, plovdivi bolgár kutatók egy csoportja ter­vezte meg. (FOTO — BTA—MTI—KS) A feleség meglátogatja be­törés miatt lecsukott férjét. Az aggódó férj megkérde­zi: — Mondd drágám, hogy tudsz megélni most. hogy nem kapsz tőlem pénzt? — Ne izgulj fiam, még legalább két évig gondtala­nul élek abból a jutalomból, amit a kézrekerítésedért kaptam. • Az orvos azt tanácsolja Rösnernek, hogy jógázzon rendszeresen. így talán sike­rül leszoknia a mértéktelen italozásról. Rösner szorgal­masan jár a jógaórákra. Egy idő után az orvos megkérdi, hogyan halad a kúra. — Nagyszerűen — vála­szolja ragyogó arccal Rös­ner. — Most már fejen állva is tudok inni. A Kennedy-ügy újra kísért (6.) Gyilkosok összeesküvése Lee Harvey Oswald A MÉG a hidegháború lá­zában égő ország számára teljesen megfelelt az olyan botcsinálta „marxista”, mint amilyen Oswald volt. New Orleansban született, de Dal­las környékén nőtt fel, és később visszatért ide. Egy hó­nappal a gyilkosság előtt, a texasi tankönyvraktárban vállalt munkát. Oswaldot egy filmszínház­ban tartóztatták le, 75 perc­cel az elnök halála után. Vá­dat emeltek ellene Kennedy elnök és J. Tippit dallasi rendőr meggyilkolása miatt — őt az elnök megölé­sét követő egy órán belül lőtték le. Azok a bizonyíté­kok, amelyek szerint Oswald e két bűncselekmény közül bármelyiket is elkövette vol­na, legjobb esetben is megle­hetősen gyengék. Az Oswaldot az elnök meg­gyilkolásához fűző tárgyi bi­zonyítékok és tények furcsa módon nem meggyőzőek. A paraffin puskapornyomokat mutatott ki a kezén, de az arcán nem. Az FBI és a bi­zottság végeredményben ezt mint kétest elvetette. A pus­kán egy tenyérrész lenyoma­tát találták, a rendőrség azon­ban nem tudta bebizonyítani, hogy az Oswaldé. A puskát postán rendelték, A. Hidell névre. A dallasi rendőrség közölte, hogy Oswaldnál Hi­dell névre szóló, hamis iga­zolványt találtak, de az azon levő fénykép nem hasonlított Lee Harvey Oswaldra. A gyilkosság napján a rend­őrség átkutatta azt a ga­rázst. ahol Oswald bizonyos tárgyakat őrzött, s megtalál­ta két fényképét. Ezen revol­vert viselt a csípőjén, s egyik kezében valamilyen propa­gandakiadványt szorongatott, a másikban pedig egy táv­csöves, hosszú csövű puskát. Az FBI azonban nem tudta bebizonyítani, hogy a felvé­telen „Mannlicher-Carcano” márkájú puska látható. Más kutatók azt állítják, hogy az a puska, amelyet Oswald tart, 2.4 hüvelykkel (1 hüvelyk = 2.5 cm, a Szerk.) hosszabb, mint a „Mannlicher-Carca­no”. Sőt mi több: az is nyitott kérdés marad, hogy ez a fel­vétel egyáltalán Lee Harvey Oswaldot ábrázolja-e. Néhány hivatásos fényképszakértő egyszerűen hamisítványnak nyilvánította a 'felvételeket. Ha a két képet összevetjük, akkor kiderül, hogy óriásj el­térés van közöttük. Bár Os­wald teste a második felvé­telen kisebb (mivel ez na­gyobb távolságról készült), feje mind a kettőn gyakorla­tilag egyforma méretű. Vagy mindkét felvétel hamisít­vány, s azért készítették, hogy Oswaldot gyilkossággal vádolhassák, vagy pedig neki jó tizenöt centimétert „sike­rült nőnie” ez alatt a néhány perc alatt, amely az első fel­vételt időben a másodiktól el­választotta. Ez ellen szól Marina Os­wald vallomása, aki kijelen­tette a bizottság előtt, hogy mindkét felvételt állítólag maga készítette. Ebben a kér­désben, mint sok más kérdés­ben is, Marina Oswald nagy segítséget nyújtott a bizott­ságnak. Lényegében a férje ellen irányuló bizonyítékok­nak majdnem háromnegyed része az ő kijelentéseiből származik. Azoknak az ese­Nyomozó komputer Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) 44 mil­lió dollár értékű különleges számítógépet állított üzembe, amely percek alatt megálla­pítja az azonosításra betáp­lált ujjlenyomat képéről, hogy azzal megegyező szere­pel-e a bűnügyi nyilvántar­tásban. A komputer termé­szetesen az ujjlenyomat tu­lajdonosának az adatait is közli, ha azonosságot talál az összehasonlításhoz. Az ujjlenyomat bizonyító ereje abban rejlik, hogy az ujjhegyen lévő vonalak min­den egyes embernél különbö­zőek. Lényeges dolog, hogy az ujjhegyek bőrének rajzo­lata sem dörzsölés, sem sav­val való maratás, de még ége­tés által sem változtatható meg, a kinövő ' bőr lenyomata mindig ugyan­olyan lesz. E vonalak lenyo­mata valamely tárgyon tehát csalhatatlan bizonyítéknak számít arra, hogy egy megha­tározott ember — és csakis ő — megfogta azt a tárgyat. Az ujjlenyomatok felismerése szabad szemmel — vagy akár nagyítóval — kezdetben hosz- szadalmas volt és nagy gya­korlatot igényelt. A felisme­rés módszerét igyekeztek tö­kéletesíteni, nagyításokat ké­szítve az ujjlenyomatokról, amelyeket elektronikus gé­pek azonosítottak, előre meg­határozott pontok alapján. Ez a módszer azonban hibalehe­A Dés és Kolozsvár közöt­ti vasútvonal mentén — a Sü­tő András könyveiből jól is­mert Mezőség lábánál — ta­láljuk szamosújvárt. Petőfi a városon átutazva, mint az ör­mények Jeruzsálemét említi „Ütilevelek” című munkájá­ban. Szamosújvár helyén hajdan kis falu, Gerlahida állt, a XII. századi okmányok már említik várát is. Ezt a várat Martinuzzi György 1540-ben átépítette Domenico de Bo­logna tervei alapján. A vár tulajdonosai sorába tartozott az egri hős. Dobó István is. A későbbi idők folyamán a várat fegyházzá alakították: itt raboskodott másokkal együtt Finta Sándor szobrász- művész -és Rózsa Sándor. teknek a kivételével, amikor Marina Oswald vallomása el­lentétben állt az események­ről adott leírásával, a bizott­ság hitelt adott szavának — a jogászok számos figyel­meztetése ellenére, amely sze­rint „Marina valamennyi sarkalatos kérdésben állandó­an hazudott a titkosszolgá­latnak, az FBI-nak és a bi­zottságnak”. A bizottságnak Marina iránt tanúsított türelme tel­jesen érthető. Kevés olyan tanú akadt, aki Oswaldot a gyilkosság bármely változa­tának forgatókönyvébe be tudta volna kapcsolni. Pél­dául csak ketten jelentették ki, hogy nem sokkal a lövé­sek eldördülése előtt látták Oswaldot a tankönyvraktár hatodik emeletén. MAGA OSWALD azt val­lotta, hogy a gyilkosság ide­jén az épület első emeletén reggelizett. Két perccel a gyilkosság után a rendőrök látták amint nyugodtan iszo­gatta Coca-Coláját a második emeleten. Ha hinni lehet a bizottságnak, akkor eszerint Oswald elhagyta őrhelyét, miután sikerült szétszednie az ablak előtt ládákból emelt torlaszt, letörülnie ujjlenyo­matait a gyilkos fegyverről és elrejtenie a puskát, négy emeletet leszaladnia a lép­csőn, felkapnia egy üveg Co- ca-Colát — és mindezt 80 másodperc alatt. (Folyt, köv.) tőségeket rejtett • magában, különösen ha a nyomatok nem voltak teljesek vagy el­nyomódtak. Az új, jóval tö­kéletesebb eljárás lényege, hogy az ujjlenyomat felna­gyított képére egy rácsot he­lyeznek, s az elektronikus gép a lenyomat vonalainak s a rács vízszinteseinek és füg­gőlegeseinek szögeit dolgozza fel és hasonlítja össze. Ezek Szamosújvárott a XVII— XVIII. században örmény be­vándorlók telepedtek le. A városban lévő három örmény templom körül voltak a te­metők 1863-ig. A városi le­véltár 1807-beli feljegyzése szerint „A nagytemplom czin- termében való temetés taxája nagy emberért 12 forint, gyer­mekért 6 forint. A cinteremben 1904-ben te­mettek utoljára: Szongott Kristófot, a magyar—örmény kutatás alapítóját. A fent említett temetőt, amely ré­gen rabtemető volt, a vár körül 1808-ban nyitották meg, ez lett később a városi temető. Ide temették Rózsa Sándort is. Vita Zsigmond: az adatok sokkal megbízha­tóbbak az eddig használt koordinátarendszer „pontjai­nál”, s a kevésbé tökéletes ujjlenyomatok esetében is biztos azonosítást tesznek le­hetővé. Ma már minden ko­molyabb bűncselekménnyel vádolt személytől ujjlenyo­matot vesznek, amit nyom­ban összehasonlítanak a meg­lévőkkel. Jókai Erdélyben (Kriterion. Bukarest, 1975.) című művé­ben megemlíti Jókai talál­kozását a fegyházban rabos­kodó, akkor 63 éves Rózsa Sándorral, aki e találkozás után három évvel halt meg. Ma is látható síremlékének felállíttatását tévesen Mó­ricz Zsigmondnak tulajdonít­ja. Ugyanis a sírt Papp Ist­ván városi tanácselnök-he­lyettes kezdeményezésére Ga- bányi János helytörténész ve­zetésével tárták fel. Gabányi tanár úr nagyszülei elbeszé­léseiből és régi fényképek alapján határozta meg a sír helyét. Ezek után szegélykővel és táblával látták el a sír­hantot. A sír 1971. október 17-én nyerte el végleges, mai formáját. Az emléktáblán a halott neve, születési éve és elhalálozásának dátuma sze­repel. Új magyar számítógép A VIDEOTON Számítástechnikai Gyárában öt esztendővel ezelőtt kezdték meg francia licenc alapján, az R—10-es számítógép gyártását, a KGST központi számítástechnikai fejlesztési program keretében. A növekvő igényekre való tekintettel, a közelmúltban újabb, nagyobb teljesítményű és megbízhatóbb komputer került piacra VT 10—12 típus­jelzéssel. Képünkön: a VT 10—12 típusú számítógép be­mérése látható. (MTI Foto, Bisztray Károly felvétele — KS.) Rózsa Sándor sírja Ujjlenyomatot azonosít a számítógép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents