Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

1977. augusztus 2. Képújság 5 Ötvenezer néző vasárnap senyző lovasok, a kiváló ket­tes és négyes fogatok, vala­mint a tarka népviseletbe öl­tözött kultúrcsoportok, a csi­kósak, pásztorok ünnepélyes felvonulása. Az ünneplés e nagyszerű perceiben, amikor a Himnusz dallamai felcsendülnek, a versenyzők méltóságteljesen hajtják meg zászlóikat. A puszta ünnepén így fejezik ki tiszteletüket a kiskunsági pásztor- és lovasnapók ha­gyományainak és hálás kö­zönségünknek. A magas szín­vonalú versenyek minden évben új tapasztalatokkal és győzelmekkel gazdagítják 'kedves vendégeinkkel együtt a versenyzőket is. A versenyek vidám han­gulatát gazdagítja most első alkalommal a Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttesének színes népdal- és néptánc­bemutatója. E műsorhoz kapcsolódva a pusztai táj jellegzetes pásztor- és népi táncait bemutató kultúrcso- portok is vidámsággal töltik meg a versenyek légkörét és e hagyományok feleleveníté- vel tovább éltetik azt a sok­sok kincset, amely e táj né­peinek életéhez, szokásaihoz és mondavilágához kapcsoló­dik. Dunántúl dimbes-dombos tájaihoz szokott szemünknek furcsa a puszta. Meglepetés aztán bőven akadt. Autóbu­szok százai, személygépkocsik ezrei (nem hivátalos adat sze­rint 7—8 ezer személygépko­csi) parkolt a 'kijelölt terüle­ten. Nagyon sok Tolna me­gyeivel is találkoztunk, nem beszélve arról, hogy a szak- csi Uj Élet Termelőszövetke­zet, valamint a paksi Duna menti Egyesülés Tsz négyes fogata is ott volt. — Tíz perce érkeztem vissza a terepversenyről, — mondta Varga István, a szak- csi fogat hajtója. — Nehéz volt. A közel negyven kilo­méteres távon volt homok és szik. A legizgalmasabb volt, amikor a lovakkal a Dunába kellett hajtani egy méter mély vízbe. A feladat az volt, hogy a kikötött csónakot meg kellett kerülni és az abban elhelyezett üveget le kellett emelni, elhozni. Mi szakcsiak most indultunk először ezen a rangos versenyen, össze is kevertek bennünket néhány­szor a paksiakkal. A fogat­hajtó-bajnokság 3. fordulója Szilvásváradon lesz, arra igyekszünk még jobban fel­készülni és vigyázni arra, hogy ne kövessünk el olyan hibákat, mint itt. — Sok hibapontot gyűjtöt­tek? — Sajnos igen. Például en­gem azért sújtottak három hibaponttal, mert a zoknim és a nyakkendőm színe elté­rő volt. A fogat elbírálásánál sí Felügyelőségnek, a Buda­pesti Honvéd Sportegyesület elnökségének és a kiskun­sági nemzeti park igazgatósá­gának közös rendezvénye volt a tizedik — jubileumi rendez­vény. Ebből az alkalomból díszes műsorfüzetet bocsátot­tak ki. Ebben Baghy László, a rendező bizottság elnök- helyettese bevezetőjében töb­bek között a következőket ír­ja: — A X. kiskunsági pásztor- és lovasnapok jubileumi ren­dezvényén a baráti népek hadseregeinek lovascsapatai közötti nemzetközi bajnokság magas színvonalú sportverse­nyében gyönyörködhetnek mindazok a kedves vendégek, akik e rendezvényt évről évre megtekintik. Az ünnepi ren­dezvénysorozat bizonyára nagyszerű élményekkel gaz­dagítja az érdeklődőket. Valamennyi nemzet spor­tolóinak kívánom, hogy a versenyek során sok győze­lemben legyen részük a kis­kunsági nemzeti parkhoz tar­tozó Apajpusztán. E ritka pusztai környezet különös természeti jelensége a déli­báb, csodás játékával páro­sulva méltóságteljesen zárja magába e táj pásztoremberei­nek és néprajzi világának színes emlékeit. Apajpuszta e jubileumi rendezvény ran­gos találkozóhelye a világ­szerte ismert, kiváló lovas fo­gatoknak és a lovaglósport nagyszerű versenyzőinek. Minden esztendőben felejt­hetetlen élményt nyújt a ver­80 forint, a nagyobb, dísze­sebb 200 forintba kerültek. A sok szíjgyártó között egy Tolna megyeire is akadtunk. Huth Márton Tamásiból érkezett Wartburgjával. Szerszámait a hozzáértők és a laikusok egyaránt gyönyörködve szem­lélték, de vevő nem akadt. — Megéri eljönni Tamási­ból? — Tavaly előtt is tavaly is itt voltam, akkor megérte. Hogy ez a vásár hogyan feje­ződik be, azt nem tudni. Le­het, hogy öt perc múlva jön egy vevő és nagy összegben vásáról. Ezt előre nem lehet tudni. — Véleménye szerint mi a különbség az itteni és a ta­mási lovasnap között. — Ide Apaj pusztára a fo­gatok színe-java jön. Tamá­siban inkább az ugrószámok, míg itt a fogathajtás a fő szám. Hogy ilyen nagy tömeg, van, az érthető, hiszen ren­getegen jöttek a mintegy 50 kilométerre lévő Budapestről, de néhány ezer külföldi is akad, akit vonzott a látvá­nyos verseny és vásár. több száz méter hosszan fel­állított sátrakat. Itt aztán mindent kapni. Kiskun­félegyházáról gyönyörű bir­kabőrt, Dunaföldvárról és Kecskemétről a disznóölő késtől a zsebkésekig bezáró­lag mindent. A balmazújvá­rosi és szabadszállási kalapo­sok a csikóskalapot kínálják, de nem sok eredménnyel, csak emlékként vesznek be­lőle néhányat a külföldiek. A jelek szerint a csikósok nem itt szerzik be. A fafaragó művész is nagy sikert ara­tott, a helyszínen mutatta be kézügyességét, tudását. A harminc centiméter átmérőjű fatányér ára 600 forint volt, de akadt díszdoboz, melyért 1200 forintot kért. Sok néző­je akadt a Békéscsabáról ér­kezett interziakészítő mester munkájának is. A dömsödi Dózsa Tsz erre az alkalomra kerámia- és háziipari üzemé­ben különleges tányérokat készített. Az olcsóbbak 70— I? ‘ ■ \: ' 3hw^--b^411swH Kiskunsági pásztor- és lovasnapok Szak esi es paksi negyes fogat a versenyen Abonyi Géza négyes fogatával a cél előtt Fafaragás művészetének bemutatása a helyszínen Karikás ostor, mely Hollan­diába vándorolt Nehéz lenne eldönteni, hogy mi aratta a legnagyobb sikert. A pusztaötös, ahol elől három, mögötte két ló vágtázott és a két ló hátán állva a hajtó. A Kiskunsági Állami Gazdaság hatos ökrös fogata — hat gyönyörű ma­gyar szürkével — a külföl­dieket különösen vonzotta. Egyszerre több százan fény­képezték a nem mindennapi bemutatót. A fogathajtók kö­zül a kiskunfélegyházi Abo­nyi Gézát vették körül sokan. Érthető népszerűsége: a vi­lágbajnok fia, tőle várják, hogy apja nyomdokaiba lép­jen. ülőn fejezetet érdemel a kitűnő ellátás, mely- lyet az 50 ezer ember­nek biztosítottak. Eb­ben elsősorban a Kiskunsági Állami Gazdaságnak van oroszlánrésze: a halászlétől a birkapörköltig minden elkép­zelhető étel korlátlan meny- nyiségben a vendégek rendel­kezésére állt. Azt is hozzá­tehetjük: mérsékelt áron. A jelek szerint italból sem volt hiány, ezt mutatta a kitűnő hangulat. Végül szóljunk a •két Tolna megyei helyezésé­ről: B kategóriában összetett versenyben a paksiak az 5., a sza'kesiak a 6. helyen végez­tek négyes fogatukkal. olna megyében népsze­rű a lovassport, nagy tömeget vonz a tamási alkotmány ünnepi meghívásos lovasverseny, a 'különböző helyeken sorra kerülő fogathaj tóversenyek is egyre nagyobb érdeklődést váltanak ki. Addig míg Ta­másiban jó idő esetén — a háromnapos verseny során — húszezer néző is megjelenik, addig a kiskunsági pásztor- és lovasnapok vasárnapi ese­ményeit ötvenezren tekintet­ték meg. Talán ez a szám bi­zonyítja legjobban, hogy a Kiskunságnak e rangos ese­ménye mennyire közkedvelt. A ráckevei Duna Intéző Bizottság lovasszakosztályá­nak. az Országos Lótenyészté­Pusztaötös. Hajtó: Szegedi Gábor Csikóskalapot is lehetett kapni további öt hibapontot 'kap­tunk, mert a segédhajtó a nagy melegben megtörölte verejtékező homlokát és a zsebkendőt, nem a zsebébe, hanem az ülése párnája alá tette. Mindezek ellenére a helyezésekkel elégedettek va­gyunk és örülünk, hogy eljöt­tünk. mert sóikat tanultunk. A paksi Duna menti Egyesülés Tsz elnökét, Bach Ferencet is megkérdeztük; milyennek értékeli a ver­senyt? — Nem először vagyunk itt, de mindig újabb és újabb meglepetések érnek bennün­ket. Legelőször ezt a hatal­mas érdeklődést kell említeni, mely a versenyt kíséri. A küzdelmek színvonalasak, jók és úgy érzem a B kategóriá- ba‘n, ahol a szakcsiakkal együtt indulunk, becsülettel helytállunk. Ami a rendezést illeti, arról csak annyit, hogy sok érdekes újítással talál­kozni, bár megyénk legna­gyobb versenyével, a tamási­val sem kell szégyenkezni. A közönség egy része a versenyeket figyeli, a másik része a megszámlálhatatlan,

Next

/
Thumbnails
Contents