Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-05 / 183. szám

1977. augusztus 5. Élelmezés-egészségügy, 1 &77. Ellenőrzések, intézkedések Bár az élelmezés-egészség­ügy tennivalói az év egyet­len szakában sem veszítenek jelentőségükből, a munka csúcsidejét mégis a nyár je­lenti és szükségtelen magya­rázni, hogy ennek mi az oka. Helytelen előállítás, szállítás, tárolás, íelhasználás és kész a baj, noha igazán súlyos és tömeges ételmérgezés me­gyénkben nem fordult elő olyan számban, mint más megyékben. Hiányzó alapismeretek Munkatársunk dr. Kolom- busz Lászlónét, a Tolna me­gyei KÖJÁL, főorvosát keres­te fel, hogy vele az élelmezés­egészségügy munkájáról foly­tasson beszélgetést. Mint azt a KÖJÁL élelmezés-egészség­ügyi osztályának vezetője el­mondotta, mind a KÖJÁL- nak, mind pedig a vele együttműködő szerveknek sok gondot okoz a kereske­delemben és az élelmiszer- iparban foglalkoztatott dol­gozók fluktuációja. A két ágazatban és az üzemi kony­háknál tevékenykedők részé­re minden évben megszerve­zik az általános élelmezés­egészségügyi tanfolyamokat. A helyzet mégis az, hogy ez a vonal nem tudja utolérni ön­magát, holott valóban az lenne a célszerű, ha az üzemi étkeztetésben, keres­kedelemben, élelmiszeripar­ban foglalkoztatottak rendel­keznének a szükséges alap­ismeretekkel. A KÖJÁL köz­reműködésével nemrég zá­rult Szekszárdon egy tanfo­lyam, a Mecsekvidéki Ven­déglátóipari Vállalat dolgo­zóinak. Korábban Tolnán, a PATEX-ben szerveztek ilyen tanfolyamot. A helyzetképhez hozzátartozik, hogy ami az élelmezéshigiénét illeti, a korábbi szemlélet igen tekin­télyes változáson ment ke­resztül, persze ez világért sem jelenti azt, hogy nálunk már minden rendben. Az alapis­meretek hiánya a több száz, vagy ezer embernek főző üzemi konyháknál okozza a legnagyobb problémát. Ugyanakkor jó jel, hogy üze­mi konyhán ételmérgezés nem volt az első félévben. Megtréfált ugyanakkor a ko­ra tavasszal bennünket Dom­bóváron és környékén a há­zi készítményű disznósajt, amit a technológiai előírá­soknak nem megfelelően ál­lítottak elő. A KÖJÁL ellenőrzései ter­mészetesen rendszeresek a kisebb egységekben is, és eb­ben a munkában részt vesz­nek a megyei mellett a já­rási KÖJÁL-ok is. Mindany- nyiunk érdekében meglehető­sen szigorúak ezek az ellen­őrzések. Sok bírságot kell ki­róni az élelmezés-egészségügy alapvető szabályait megsér­tőkre. Esetenként nem hűtő­pultban, hanem hűtőpulton, pulton tárolják a hentesárut és a tejtermékeket. Máskor nem különítik el a földes árut az egyéb élelmiszerektől, vagy az élelmiszereket (ve­gyes boltokban pl.) a külön­féle háztartási vegyi anya­goktól. Segíthetünk... — Munkánkat, vélemé­nyem szerint, támogathatná intenzívebben is a lakosság mint vásárlóközönség. Nem­csak úgy, hogy bennünket értesítenek, ha helytelen tá­rolást, vagy forgalmazást ta­pasztalnak, hanem úgy is, hogy szólnának az üzletben. Kereskedőink nem szokták még meg, hogy a vevő jogá­val él, amikor szól, vagy visszaviszi a romlott árut. — A KÖJÁL számos üz­letben tiltotta meg a földes áruik forgalmazását. Érte­süléseink szerint ezért ke- reskedők, vásárlók egy- aránt szidják a KÖJÁL-t. — Erről mi is hallottunk. De hadd mondjam meg, nem öncélúan tiltottuk meg né­hány élelmiszer-boltunkban a zöldségfélék árusítását. Ott tilos a földes áru forgalma­zása, ahol semmiképpen nem lehet érvényt szerezni az élelmezés-egészségügyi sza­bályoknak. — Milyen vizsgálatot ter- vez a KÖJÁL a vele együt- működő szervezetekkel? — Amellett, hogy végezzük közös vizsgálatainkat az ÁKF-fel is egyebek között, az ősz folyamán kívánunk fog­lalkozni a házi kiskertek ke- mizációjával. A nagyüzemek­ben már évek óta szervezet­ten megy ez a vizsgálódás. Ezúttal sort kell keríteni a vegyszerek háztájékon törté­nő felhasználására is, mert az az országos tapasztalat, hogy a vegyszerek valódi ve­szedelmeit nem ismerve, a felhasználók megszegik a szabályokat. Nem tartják be pl. a várakozási időt, ami pe­dig súlyos következmények­kel járhat. — Úgy tudjuk, hogy ez évben hozott rendelkezés szerint a kiskert-tulajdono­soknak is kell naplót vezet- niök arról, hogy milyen terményüket mivel és mi- kor kezelték. — Ez a rendelkezés új még, épp ezért aktuális az ellenőr­zése. — Volt megbetegedés a permetezőszerek szaksze­rűtlen felhasználása mi­att? — Nem volt, de az a cé­lunk, hogy ne is legyen. — Önöknek fontos mun­katerületei a húsüzemek. Mi a helyzet ezeknek a há- zatáján? — Sok gond okozója, hogy a kis húsüzemek kapacitásu­kon felül dolgoznak eseten­ként. így nem mindig bizto­sítható a technológiai előírá­sok tiszteletben tartása. Meg­ítélésünk szerint romlott a termékek minősége is. — Egészséget károsító módon? — Dehogy. A házias íze­ket kezdjük nélkülözni, pont azt, ami miatt a fogyasztók kedvelik a kis húsüzemek termékeit. Még szigorúbban!- Örök vita tárgya vá- sárlók, kereskedelem és ipar között a forgalomba hozott élelmiszerek szava­tossága. Véleménye szerint e téren van-e javulás? — Sok vizsgálatot végzünk közösen az AKF-fel és a Pécsi Minőségvizsgáló Intézettel. Javulás van. de nem kielégí­tő még. El kell érniük, hogy a szavatosságot mindenki ko­molyan vegye. — Értesüléseink szerint az idén végeztek egy köz- pontilag irányított vizsgá­latot a megye üzemi büféi­ben, Milyen tapasztalatokat gyűjtötték? — Kirívó rendellenessé­gekkel nem találkoztunk, no­ha szükség volt néhány in­tézkedésre. Annak a vizsgá­latnak a tapasztalatai viszont, amit az italboltok hálózatá­ban végeztünk, már nem ilyen kedvezőek. A megyében sok az olyan italbolt, amit legjobb lenne bezárni, mert úgyis hiába követeljük a ren­det, tisztaságot. Velük kap­csolatban különösen a WC- viszonyok kriminálisak, egyik-másik italboltnál. S az az igazság, hogy a kifogásol­ható italboltak közönsége is igénytelen. — Korábban a tejgyűj­tőkben is sok kifogásolni- való akadt ellenőrzéseik során. Most mi a helyzet? 1 I — A tejiparral közösen tett erőfeszítéseink eredményes­ségéről számolhatok be. A megyében 118 tejgyűjtő ellen­őrzését végezzük. Intézkedés­re 33 esetben kellett sort ke­rítenünk, pl. a mosogatók el­hanyagoltságáért, a kannák kinti tárolásáért, vagy a me­szelés hiánya miatt. A na­gyobb tejházakban már biz­tosított a szakszerű, élelme­zés-egészségügyi szempontból kifogástalan tejkezelés, hű­tés. Változatlanul sűrű ellen­őrzés tárgya kell azonban, hogy legyen a fejőgépek tisz­tán tartása. — Éveken át sok koordi­nációs értekezlet tárgya volt a megyében is a ke­nyér- és a péksütemény kiszállítása. — E tekintetben is van előrelépés. Hibák akkor for­dulnak elő, ha valami miatt borul a kiszállítás menet­rendje. — Mivel fejezhetnénk be a beszélgetést? — Fejezzük be azzal hogy a KÖJÁL munkáját jelzései­vel, felszólalásaival nagyban segítheti a lakosság, akiért az egészségügynek ez a szerve­zete hatósági munkáját vég­zi. Mi egyre több felelősség­re vonást alkalmazunk a jó cél érdekében és hisszük, hogy munkánk eredményei gyarapodni fognák. — lászlú — tolna''' , , , KÉPÚJSÁG 5 Nagyccsed határában két éve kezdtek kutatni a nyíregy­házi múzeum munkatársai, s egy XI. századi bazilika nyo­mait fedezték fel. Közelében egy körtemplom maradvá­nyait találták meg, amely mellett temetkezési hely volt. Az ásatások során a sírokból előkerült dísztárgyakból — ezüstgyűrűkből, aranylemezkékből, övcsatokból — követ­keztetni lehet az itt élő emberek életmódjára. A földvárat — amelynek részei a feltárt templommaradványok — Tas vezér építtette 950 táján. A feltárási munkában az idén a kaposvári gépipari szakközépiskolás diákok is segédkez­nek. (MTI-fotó — KS). Tv-műsor kábelen — Biztonságos, kábeles té­véműsor-továbbító hálózatot építenek Pakson, az atom­városban. Augusztus 20-ára be is fejezik az erősítőberen­Kurd dezés szerelését és bekapcsol­ják az első lakóépületeket az új rendszerbe. A munkát a Zala megyei GELKA végzi. Száll a hinta Egy hónapja száll a hinta — és népszerű a többi játék is — Kurdon, azon a játszótéren, amit a helyi termelőszö­vetkezet KISZ-fiataljai készítettek társadalmi munkában. Nemcsak a játékok felállítását vállalták, hanem vala­mennyit maguk is szerkesztették. Fotó: kz Panaszkodnak a tanácselnökök, hogy kevés a pénz,---- ------- de azért, ha fejlesztésről esik szó, m indenütt komoly beruházásokról számolnak be. A pénz. te­hát sosem önmagában kevés, mindig csak az igényekhez vi­szonyítva. Szulimán József, a .tolnanémedi tanács elnöke is elmond­ta, hogy épül az orvosi lakás, a második félévben átadják. A Martinovics utcai bekötő út homokágya elkészült. Hat­százezer forintba fog kerülni. Vize van a falunak, de most meg azzal akadnak problémák. Ha nem. is fertőzött, tisztá­nak sem tiszta. Majd a KÖJÁL megvizsgálja, mi szennyezi. Amúgy semmi újság Tolnanémediben. Mindez semmi? A hétköznapokon semmi sem történik? Ennek éppen az ellenkezője igaz! Minden, ami fontos, a „szürke” hétköznapokon dől el, és gyakran nem is konflik­tusmentesen. * öt vagy hat évvel ezelőtt feLbolydult a falu. Elszabadul­tak az indulatok. Nem is lenne értelme felidézni az akkori történetet, ha nem. lenne olyan szembeötlő a változás. Még tanácsülés is foglalkozott a két tanítónő ügyével. Éjszakán­ként rájuk zörgettek, valaki részegen betörte a szolgálati szoba ablakát is. A legérdekesebb az volt, hogy nem nekik adtak igazat, azon az alapon, hogy „megérdemlik, züllött életmódot folytatnak”. Pedig nem tettek egyebet, csak nem voltak hajlandóak az avitt látszaterkölcs szerint élni. Tár­saságuk volt, amellyel össze is jöttek. Az egyiknek a nyel­vét az átlagosnál jobban felvágták, ő a község vezetőinek igen kellemetlen igazságokat vagdosott a fejéhez. Persze azok voltak a leghangosabbak, akikkel szóiba sem álltak. Ma­ga a tanácselnök is ellenük foglalt állást. Gsak az iskola igaz­gatója — jól ismerve mindkét embert és munkájukat — állt ki mellettük. Más konfliktusai is voltak a tanácselnökkel, ennél sokkal fontosabb ügyekben. Elfáradt, a lemondás gon­dolatával foglalkozott. Szulimán József is az újságban olvasta a történetet, ami­kor még nem sejtette, hogy idekerül, tanácselnöknek. Ma már az ügy egyetlen főbb szereplője sem lakik Tolnanéme­diben. Az elnök tapasztalatai után levonta a megfelelő kö­vetkeztetést: nem kell és nem is szabad mindenbe bele­szólni. Mindenkinek megvan a maga munkája, hatásköre, felelőssége. Akiiben bíznak, az igyekszik is megfelelni a bi­zalomnak. Elődje éppen azért bonyolódott megoldhatatlan ügyekbe, mert minden kérdésben maga akart dönteni. Hat évvel ezelőtt volt új a művelődési ház. Urésén kon­gott, mert hiányzott a népművelő és megszűnt az itálmérés is. — Akkor hát ma már minden rendben van Tolnanéme- diben? A tanácselnök töpreng. A pénzről már beszéltünk, mega megnövekedett igényekről is. — Van függetlenített népművelőnk, de mintha mégsem sikerült volna szemléletváltozást elérni. Nemrég értékeltük a művelődési ház munkáját. Semmi rosszat nem lehet rá mondani. Működnek szakkörök, rendezvényeket tartanak, de a látogatottság jobb lehetne. Még a Déryné Színház előadá­sai is ráfizetésesek. Hol lehet a hiba, ha van egyáltalán? Az biztos, hogy ma már kevesebbet foglalkoznak mások magánéletével. * Móricz István, a művelődési ház fiatal igazgatója, képe­sítés nélkül, de megfelelő képességek birtokában, másfél éve végzi ezt a munkát. Szakmája finommechanikai műszerész, jól keresett Budapesten, de hamar el is ment a pénz. Ha­zajött. — Valóban nehéz felkelteni az igényeket. Valahogy az az érzésem, szétszóródott a falu. Bezárkózottak lettek az emberek. Régen, ha valakinek volt egy darab kenyere, a másiknak egy üveg bora, a harmadiknak kártyája, már ösz- sze is jöttek, eLborozgattak, 'beszélgettek. Másfél év alatt nem sikerült rájönnöm', hogy mire van tulajdoniképpen igény. Persze lehet, hogy ez az én hibám. Volt már hakni brigád, Dóvay Nagy Kamilla és Kürthy Papp László, Buzánszky Jenő és a Déryné Színház a Rieh- mondi vásárral. Nóta- és népdalénekesek. TIT-előadássoro­zat mezőgazdasági témákból. Két előadást helyi szakemberek tartottak. Szinte mindegyik félházzal ment, még a magyar­nóta is, csak a gyermekműsoroknál telik meg a nagyterem. Most már igazán nem is tudom, kevés-e ez a félház, ha ilyen sok rendezvény volt és van? Mert hozzá kell még szá­mítani a klubokat, szakköröket. Működik nyugdijasklub, volt színjátszó szakkör. Ma is van asztali.tenisz-Szakkör a gyerekeknek. Ennek a költségeit legújabban átvállalta a sportkör. Működik a felnőtt- és a gyerek-citerazenekar. Rend­szeres az ifjúsági klub foglalkozása. — Akkor miért elégedetlen? — Azért, mert a lehetőségekhez képest csak lépegetünk. Egy évvel ezelőtti adatok szerint a faluban hat osztályt vég­zett 300—350 fő, nyolc általánost körülbelül négyszázan, érettségiztek negyvenötén, egyetemet és főiskolát végeztek húszán. Tavaly mégsem sikerült megszervezni a hetedik- nyoloadik osztály vizsgáira előkészítő tanfolyamot. A meg­kérdezett gazdasági egységek még csak nem is válaszoltak. Úgy látszik, egyénenként kell összeszedni az embereket. De akkor is indítunk! Az ifjúsági klubnak pedig szélesebb réte­geket kellene összefognia. Sajnos a kiscsoportos foglalkozá­sokhoz nem éppen ideális a hely. A nyugdíjasklubbal is baj lesz, mert a ház télen úgyszólván fűthetetlen. Az olajkály­hák egyszerűen nem melegítenek be egyetlen helyiséget sem. — Milyen a kapcsolat a tanáccsal és a munkahelyekkel? — Pontosan ezen kellene változtatni! Második éve nem tudok. Képtelen vagyok elérni, hogy a tsz-nél és a kender­gyárnál legyen ember, aki foglalkozik a közművelődéssel. Ne mindig más után futkossak. A munkaterveket is össze kel­lene hangolni, ha lennének. Csak a népfront készítette el közművelődési tervét. Talán a pártszervezet segítségével si­kerül majd összehangolni a község közművelődését. Próbá­lok szervezni kluhrnozit. Ezer apró nehézség akad a filmek megszerzésében. Jó lenne az értelmiséget is jobban bevonni a munkánkba, főleg a fiatalokat. Most nem a pedagógusokra gondolok csak, velük nagyon jó a kapcsolatom. Már értem. Jó hallgatni ezt az elégedetlenséget, és a terveket. Tolnanémedi lépésről lépésre halad, s amit elér ma, annál holnap már több kell. IHÁROSl IBOLYA

Next

/
Thumbnails
Contents