Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-31 / 204. szám

w

^PÚJSÁG

1977. augusztus 31.

ON KERDEZ

Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71

Mennyit kérhetnek a bazárosok?

Kuncz Alfonzné Tolnáról írt levelet szerkesztőségünknek, amiben azt kérdezi, hogyan lehetséges az, hogy a magánkereskedő vagy az úgynevezett bazárosok olyan árakat kérhetnek áruikért, amilyet csak akarnak. Például egyik nap ugyanaz az áru 40 forintba kerül, két nap múlva esetleg már 60-ért kapható. Kérdi: „milyen árat szabhat a maszek kereskedő, Illetve a bazáros; és az árra nézve a vevő hogyan győződhet meg az áru tényleges áráról? Vagy nincsen szabott ár, hanem változó — ma ennyi, holnap már any- nyi?”

Korsós István, Tolna megye Tanácsa V. B. kereskedelmi osztálya vezetője válaszát idézzük:

— A Tolna községben működő magánkereskedők (bazárárusok) árképzésével kapcsolatos észrevételeit a helyszínen megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a levélben foglaltak jogos lakossági, vásárlói panaszokat takarnak. Az érvényes jogszabályok alapján a magánkereskedőknek gondoskodniok kell arról, hogy a fogyasztó a vásárolt áruk áráról akár a vásárlás előtt, akár azt követően a boltban" vagy elárusítóhelyen tájékoztatást kapjon. A rögzített és a maximált árformába tartozó termékek fogyasztói árát maradandó módon, a szakmai sajátosságoknak megfelelően a termelők kötelesek feltüntetni. Az

T elefonszámunk: 129-01, 123-61.

egyéb árformába tartozó III-as és IV-es — ez utóbbiba tartoznak a bazáráruk is — termékeknél a magánkereskedő köteles az árjelzésről gondoskodni, minden olyan módon és eszközzel, ' mely az adott bolt adottságainak a legjobban megfelel azzal, hogy az árjelzést a vásárló minden nehézség, akadály nélkül megtekinthesse.

A bejelentésben szereplő trikóingek, játékpisztoly és puskafélék a szabad áras cikkek közé tartoznak. A szabad árformába tartozó árakat a kereskedő a piaci helyzetnek megfelelően, a várható új utánpótlási árak ismeretében, szabad elhatározása alapján állapíthatja meg. Az egyes cikkek árának kialakításánál a kereskedő jogosult a hatósági irányárréstől eltérni olyan mérté-, kig, hogy az általa érvényesített árak eredményeként elért bevétel ne haladja meg a méltányos hasznot. Közöljük, hogy a tolnai bazárárusoknál lefolytatott vizsgálatunk során tapasztalt szabálytalanságok ügyében szabálysértési eljárást indítottunk.

Tatarozzák-e az épületet?

A szekszárdi Mátyás király utca 8. számú ház lakói nevében írt levelet szerkesztőségünknek Klausz Pálné: „1974-ben közölte a Népújság azon tanácsi épületeket, amelyek 1977-ben felújításra, illetve tatarozásra kerülnek.

Köztük szerepelt a Mátyás király u. 8. szám alatti ház is. Mivel már a második félévben vagyunk, szeretnénk tudni mire számíthatunk? Ugyanis repedeznek a falak, az udvari vécék rettenetes bűzt árasztanak és az épület esztétikailag is elviselhetetlen...”

Gallai Ferenc főmérnök, Szekszárd város Tanácsa V. B. műszaki osztálya vezetője a következőket válaszolja:

— A Mátyás király utca 8. számú épület nem szerepel az 1977. évi felújítási címjegyzékben. Nevezett épület az V, ötéves tervi nagy karbantartási munkák tervezetén szerepel, az épület nagy karbantartása az V. ötéves tervben megtörténik. Az épület nagyobb volumenű karbantartási jellegű javításánál a jelenlegi állapot konzerválható 5—6 évre. Ezzel erre az időszakra a jelenleginél emberibb körülmények biztosíthatók. Az épület teljes mértékű felújítása (újjáépítése) nem célszerű, mivel a terület a VI. ötéves terv folyamán szanálásra kerül.

Szelvénycserék

Kakasdról írt rovatunknak levelet Palkó Pálné olvasónk, aki 1977. június 21-én vásárolt egy hűtőszekrényt, amit egyetlen napig sem tudott használni. 33-án bejelentette a hibát. 30-án a

bonyhádi GELKÁ-tól kijött egy műszerész. Letépett a garanciális papírról egy szelvényt, majd visszavitte és Újból helyére csatolta. Egy hét múlva a műszerész ismét visszament, megint letépett egy szelvényt, aztán azt is visszavitte. Közben olvasónk a vevőszolgálattól kapott egy levelet (július 8-án), hogy majd táviratban értesítik, mikor mennek a szerelők. Eközben ismét megérkezett a bonyhádi műszerész, megint letépett egy szelvényt, ami már a kötelező jótállási idő utánra szólt. Mint írja olvasónk, a tépege- tésen kívül eddig még semmi intézkedés nem történt...

Varga János, a GELKA műszaki ellenőre válaszát közöljük:

— Palkó Pálné S 150 AV típusú hűtőgépét 1977. június 23-án jelentette be szervizünknek. Kiszálló műszerészünk június 30-án a készüléket megvizsgálta és aggre- gáthibát állapított meg. A gyártóművel érvényben lévő szerződés értelmében még ezen a napon lejelentettük az aggregáthibát. A szerviz tehát ezzel eleget tett a garanciális kötelezettségének.

— A szelvényekkel történt cserélgetés (nem a megfelelő szelvényt tépte le műszerészünk) ügyfelünket csak annyiban érintette, hogy feleslegesen zavartuk, amiért ezúton kérünk elnézést.

Ml VÁLASZOLUNK

Az egyes szociális- kulturális juttatásokról szóló korábbi jogszabályt módosítja a munkaügyi miniszter 10/1977. (VII. 20.) MŰIM számú rendelete, amely szerint az ideiglenes és mozgó munkásszállások

igénybevételéért térítést nem kell fizetni, magánszálláson a vállalat fizikai foglalkozású dolgozói helyezhetők el, a nem fizikai foglalkozásúak csak kivételesen, és legfeljebb két hónap időtartamra. Kiemelendő, hogy a munkásszálláson váló elhelyezés feltételeit és a térítési díjak mértékét a kollektív szerződésben kell meghatározni, a munkaviszony megszűnésekor a dolgozónak a munkásszállást el kell hagynia, a szállást fenntartó vállalat azonban a munkaviszony megszűnése nélkül is megvonhatja a szállásjuttatást, illetve a dolgozót a szállásról eltávolíthatja, „ha a dolgozó a szállás rendjét, fegyelmét, a szocialista együttélés szabályait súlyosan megsérti”, sőt a fenntartó vállalat más vállalatok ott elhelyezett dolgozójától is megvonhatja a szállásjuttatást, amely esetben a dolgozó vállalatát előzetesen értesíteni kell. (Megjelent a Magyar Közlöny idei, 56. számában.)

A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 25/1977. (Vili. 20.) MÉM számú rendeleté a gyógyszert tartalmazó keveréktakarmányok előállítását és forgalmazását szabályozza többek között akként, hogy gyógyszeres tápot csak megfelelő technikai felszerelt- ségű keverőüzemben lehet előállítani, a keverőüzemek a gyógyszeres táp előállítására szolgáló gyógyszereket csak a megrendelő állatorvosának rendelvényére, vagy az általa láftamozott megrendelésre keverhetik be a tápba, a bekeverhető gyógyszereket pedig a rendelet melléklete tartalmazza'. (A jogszabály ugyancsak a Magyar Közlöny f. évi 56. számá ban jelent meg, s mindkét fenti rendelet 1978. évi január 1. napján lép hatályba.)

A Művelődésügyi Közlöny idei, 14. számában jelentek meg az Állami If júsági Bizottság 2/1977. (IPK. 6.) ÁJB számú, a középiskolai tanulmányi ösztöndíjakról szóló irányelvei, amelyék szerint a középiskolai ösztöndíj-juttatás — tanulmányi segély — célja a fizikai dolgozók, elsősorban nagyüzemi, szakmunkás szülők tehetséges gyermekeinek ösztönzése a továbbiam nulásra, valamint gyermekeik továbbtanulása érdekében az anyagi áldozatokat vállaló szülők támogatása. Kiemelendő', hogy az ösztöndíj-pályázat ti kérelmeket minden év február 15-ig az általános iskola igazgatójához '(középiskolai tanuló esetében a középiskola igazgatójához) kell benyújtani, s hogy a vállalatok, szövetkezetek — ha hozzájárulásaikkal növelik az ösztöndíj-juttatás kereteit — az irányelvekben megjelölt feltételek megléte esetén név szerinti javaslatot tehetnek saját dolgozóik gyermekeinek ösztöndíjban történő részesítésére.

Az Egészségügyi Közlöny idei, 17. számában olvasható a Legfelsőbb Bíróság 532. sz állásfoglalása. amely rögzíti, hogy az orvos mikor tekinthető hivatalos személynek, nevezetesen csak akikor, „ha államigazgatási szervnél, annak rendeltetésszerű működéséhez tartozó munkakörben dolgozik, illetőleg, ha más szervnél államigazgatási feladatokat lát el."

Dr. Deák Konrád,

a TIT vár ősi-járási szervezetének elnöke

Szekszárdon szerepelt a budapesti madrigálkórus

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

A „Zenélő nyár” 'idei, záró hangversenyére hétfő este került sor, a régi megyeháza udvarán. Ez alkalomból a budapesti madrigállkórus látogatott Szekszárdra, Szekeres Ferenc vezetésével. Műsorukat elsősorban a reneszánsz kor vokális muzsikájából állították össze. Olasz, francia, angol, németalföldi mesterek kórusműveiből hallhattunk. A reneszánsz a zenében is forradalmi változást hozott. A hangok világában megfogalmazódott az ember természetszeretete, életi genlése. A motetták mellett a világi témájú madrigálok felé fordult a zenei érdeklődés. A vendég együttes CARA, WILBYE, ARCAÖELT, OERTON, LASSUS, FARKAS FERENC műveinek megszólaltatásával maradandó élményt szerzett. A mindössze 15 tagból álló kórus előadásmódját a korhűség, a pontos kidolgozottság, a tiszta intonáció jellemezte. A szólamok kiegyenlítettsége, finom hangzásvilága megérdemelten aratott inagy sikert. Külön is tó kell emelni BAN- CHIERI madrigálkomédiájának játékos vidámságát, a katalán népdalok érzékeny zenei megformálását, s Kodály Esti dalának hangulatteremtő atmoszféráját.

A budaipesti madrigálkórus magas művészi értékű, stílusosan előadott, igényes műsora méltó befejezése volt a nyáresti koncertsorozatnak.

LEMLE ZOLTÁN

Gorsíumi ásatáson

A zuglói Kassák Művelődési Központ negyven lelkes <i fiatalja szabadságát a táci Gorsiumban tölti. Társadalmi munkájukkal segítik az emlékek feltárását.

EGY CSÜNYA júliusi napon a Hivatal szigorú főosztályvezetője hivatta Bing Beát, a Harántügyi Osztály fiatal és szép előadóját.

— Kedves kartársnő! — mondta, alighogy asztala elé ért a beosztottja —, nem először, de utoljára figyelmeztetem, hogy ha nem hagy fel az órák hosszat tartó magántelefonálgatásaival, létszámstop ide, létszámhiány oda, felmondom az állását.

— Bocsánatot kérek, de a kolléganőim is...

— Hagyjuk ezt, kisasszony! — vágott közbe ingerülten a főosztályvezető. — Tudom, hogy Zsebekné kartársnő minden pénteken kétórás főzési tanács- adót tart a lányának, Remekné naponta fél órát vitatkozik a férjével az esti programról, Kéz Antónia az anyukáját hívogatja, és a többi, és a többi, GEL- KÁ-nak, IKÁVÉ-nak, TÜZÉP-nek, meg a visszahívások... Emberek vagyunk, megértem, de az egész osztály összes magánbeszélgetése nem tesz ki annyit, mint amennyit maga bonyolít le egyedül. Ezért — ezt komputer nélkül állapítottam meg — csak használni fog az ügyintézésünknek, ha az ön által igénybevett telefonvonalak felszabadulnak. Vagy így, vagy úgy! Értjük egymást?

— Igen — rebegte könnyek között a szép kartársnő —, megígérem, hogy soha többé nem használom magánügyben a hivatali telefont.

Bing Bea megtartotta, amit ígért. Ezután nem hallották őt Pistukával, Zsonival, Francimmal, meg a többi rajongójával bájcsevegni. Ugyanekkor a hivatalos beszélgetései (talán a felszabadult vonal jóvoltából) megszaporodtak.

jA !

Nagy irigye, Kéz Antónia, akárhogy fülelt, csak ilyesmiket hallott: „Coll János.... Honnan?... Értem, a Jogérttől... Igen. emlékszem az ügyére... Nem. nem, legkorábban holnap tudom elővenni az aktát... Megvan az iktatószám? Nagyszerű... Ötszóznegy venöt ? Nem téved, uram? Talán hatszáznegyvenöt? Az mindjárt más... Ne tessék bejönni érte, majd kézbesítjük postán... Mondom, postán... Betűzöm: P, mint Piroska, o mint Ottó, s, mint Simon... Igen, Ottó — Simon... Na végre, hogy meg tetszett érteni! A viszontlátásra!

Antónia tehát nem is sejtette, hogy Beát Hosszú János (a Colos) joghallgató kereste randevúügyben. Az előadónő másnapra ütemezte be, de nem 5 óra 45-ra, ahogy a fiú szerette volna, hanem 6.45-re a Piroska presszóba, s egyben megnyugtatta, hogy Ottó már simon, azaz nincs.

A szigorú főosztályvezető alig egy hónap múlva már példaképp emlegette a rhegjavult előadónőt, aki megfogadta építő bírálatát, és még véletlenül sem használja magáncélra a hivatalos telefont.

Történt pedig mindjárt másnap, hogy egy szigorú női hang kereste Bing előadónőt.

— Kartársnő — szólt ridegen —, Andrásik miniszterhelyettes elvtárs akar önnel beszélni. Mindjárt kapcsolom.

Beának nagyot dobbant a szíve. Végre jelentkezik Andriska, a nagy szerelme, az igazi, akivel olyan ostobán szakított két hete. ö szokta a húgával hivatni. Úgy látszik, a kislány megfázott, mert bizony rekedt a hangja, és... és a bátyja is elkaphatta, de azért ö megismeri, különösen, hogy így kezdi: „két hetes ügy, talán korai még sürgetni...”

— Dehogy korai, sőt... — vág közbe az előadónő spontán.

— Magam is hibás vagyok, belátom — mondja a miniszterhelyettes.

— Ezt hagyjuk most, miniszterhelyettes elvtárs — kedvesen ironikus Bing Bea hangja —, inkább szíveskedjék mondani az iktatószámot.

— Ti-Li törve hétszázhuszonhárom.

— Nem ötszázhuszonhárom?

— Nem, hétszáz, hetesszázhuszonhárom.

— Oké, azaz, hogy értettem, miniszterhelyettes elvtárs. Még ma tetszik kívánni az elintézést, ha jól értettem.

— Ha nincs akadálya, megköszönöm.

— Semmi akadálya — dalolja boldogan Bea. — A viszontlátásra!

Aznap este Bing Bea hét óra húsz perctől kilenc óra harmincig ült a Tingli-Tangli presszóban és várta, de hiába várta nagy szerelmét, Andrist.

— így állt bosszút rajtam a pimasz — sziszegte hazafelé baktatva —, de megérdemlem.

Két nap, két éjszaka búsult, bosszankodott, még a harmadik napon is olyan minden mindegy hangulatban állt a dühösen tajtékzó, szigorú főosztály- vezető előtt.

— Szóval emlékszik rá, hogy mit ígért tegnapelőtt Andrásik miniszterhelyettes elvtársnak? — üti meg fülét a nagy legorombításból ez a mondat.

— Andrásik miniszterhelyettes... — bámul a szigorú főosztályvezetőre az előadónő. — Hát van olyan?

— Ne vicceljen kartársnő, mert... mert — hápog szinte önkívületben a szigorú főosztályvezető.

— Bocsánat... Igen, bocsánatot fogok kérni Andrásik elvtárstól, és Andrástól, és mindenkitől, de szíveskedjék engem olyan szobába helyezni, ahol nincs telefon — könyörög sírva Bing Bea.

SÓLYOM LÁSZLÓ