Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-31 / 204. szám
1977. augusztus 31. ífepÚJSÁG 5 Adminisztráció Miskolcon, a Drótművekben, a vállalat tulajdonát képező szabadalom alapján, hőkezelő kemencéket állítottak fel. Korábban a drótszálak hőkezelésére ólomfürdős kemencéket használtak. Az új eljárással az egészségre káros, mérgező ólmot az olcsóbb, egészségre nem ártalmas sóoldattal váltották fel. Képünkön láthatjuk a drótszálak folyamatos hőkezelését. Szovjet kiállítók a BNV-n A fogyasztásicikk-ipar száA felesleges adminisztráció csökkentésére több központi intézkedés történt. Az intézkedések közül a legfontosabb a Minisztertanács 2021/1976. (VII. 23.) számú határozata, amely az elkövetkező 2—3 év konkrét feladatait is meghatározta az adminisztráció egyszerűsítése terén. A határozat előírta az irányító szervek feladatait, ugyanakkor utasította az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy nyújtsanak segítséget a vállalatok ilyen irányú törekvéseinek megvalósításához. A vállalati számviteli nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget előíró Pénzügyminisztérium az utóbbi időben jelentősen csökkentette a kötelező vállalati adminisztrációs előírások számát. Megszüntette az I. negyedévi mérlegbeszámolót, csökkentette a beszámolók adatainak számát, egyszerűsítette az adóbevallást és a könyvviteli zárlattal kapcsolatos feladatokat, a főkönyvi kivonat havonkénti készítését megszüntette és negyedévenkénti készítését írta elő stb. Ezek az intézkedések jelentősek, de nyilvánvalóan csak a kezdetét jelentik annak a több éves munkának, amelynek célja az ügyvitel egyszerűsítése és hatékonyságának javítása. Az adminisztárció csökkentése azonban nem lehet kizárólag a központi szervek feladata. A gazdálkodó szervek nagy önállósággal rendelkeznek belső ügyvitelük megszervezésében, így feltétlenül szükséges, hogy egyrészt éljenek a központi szervek által biztosított egyszerűsítési lehetőségekkel, másrészt vizsgálják felül saját módszereiket, információs rendszerüket és azt a valós szükségletnek megfelelően korszerűsítsék. Nem szabad tehát mindenre konkrét központi intézkedést várni, a vállalati vezetők feladata, hogy az egyszerűsítési tennivalókat saját területükön meghatározzák és kezdeményezzék. Amikor az ügyvitel egyszerűsítéséről van szó, hajlamosak a vezetők azt a számvitel területére korlátozni. Ez helytelen, mivel az egyszerűsítés követelménye az egész ügyvitellel szemben fennáll, beleértve a műszaki ügyvitelt is. Az ügyvitel által biztosított információk a vezetőket segítik munkájukban, ezért indokolt, hogy ezzel a kérdéssel — megfelelő súllyal — elsősorban a gazdálkodó szervek vezetői foglalkozzanak. A cél eléréséhez azonban feltétlenül szükséges, hogy minden vezető tegye magáévá a hivatkozott minisztertanácsi határozatban foglalt célkitűzéseket. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága a közelmúltban vizsgálta a vállalati adminisztráció csökkentésének helyzetét. A vizsgálat megyénk néhány gazdálkodó egységét is érintette. Részben e vizsgálatok, részben más vizsgálatok során tapasztaltuk, hogy a vállalatoknál is megkezdődött egy lassú folyamat az ügyviteli munka egyszerűsítésére és csökkentésére. A vállalatok ez irányú tevékenysége azonban korántsem éri el a kívánt mértéket. — A gazdálkodó szervek (vállalatok, szövetkezetek) többsége a központi intézkedések által biztosította egyszerűsítési lehetőséget sem használta ki. Például: továbbra is készítenek havonta zárlatot, főkönyvi kivonatot, és elkészítik az I. negyedéves mérleget is. — A saját kezdeményezésű egyszerűsítések túlnyomó része a létszámzárlat kényszerítő hatására jött létre és a munkafolyamatok összevonásával egyszerűsítette az ügyvitelt. Valójában ezek az intézkedések nem eredményeztek különösebb javulást és könnyebbséget az adminisztrációban dolgozók számára. Az indokolatlan, túlzott adminisztráció feleslegesen köt le munkaerőt, ugyanakkor a vállalatok jelentős része munkaerő-gondokkal küzd. Bizonyára érthetetlennek tűnik, miért nem élnek a vállalatok az adminisztráció egyszerűsítése útján elérhető létszámcsökkentéssel. Ha a vizsgálatok tapasztalatait összegezzük, ennek okait a következőkben fogalmazhatjuk meg: — Különböző szervek a gazdálkodás értékeléséhez változatlanul igényt tartanak a korábban megszokott adatokra. Előfordul, hogy két vagy több szervtől érkező adatigény szerkezetében és tartalmában eltérő és nincs összhangban a hivatalos (KSH, MNB, PM) adatszolgáltatási kötelezettséggel. A vállalatok eleget tesznek az ilyen adatkéréseknek is, de jellemzően többletmunkával, adatgyűjtésekkel. Természetszerűleg az ilyen „várt” igények kielégítése érdekében csökkentés helyett inkább bővítik nyilvántartási rendszerüket. — Számos vállalatnál indokolatlanul ragaszkodnak a több éve kialakult módszerekhez, a hagyományos adatfeldolgozási rendszerhez. Ezt a vállalati magatartást befolyásolja az a körülmény is, hogy minden változtatás — még akkor is, ha az egyszerűsítési célt szolgál — átmenetileg nehézséget okoz, ezért gyakran a munkát végzők ellenállásába ütközik. — Hiányzik a vállalatok vezetése részéről a célratörő, tudatos, tervszerű ügyvitelegyszerűsítési munka, a vezetők jelentős része nem alkalmazza azt a szemléletmódot, amely a hivatkozott minisztertanácsi határozatból következik. — Gyakori az a szemlélet, amely az adminisztráció egyszerűsítését kizárólag a központi intézkedésektől várja. — Az irányító szervek a vállalati adminisztráció csoki kentésére sem adtak elég útr mutatást, irányítást. Kevés azoknak az irányító hatóságoknak a száma, amelyek megtárgyalták a hatáskörükbe tartozó vállalatokkal az egyszerűsítési lehetőségeket. — Alacsony színvonalon áll a vállalati ügyvitelszervezés. Számos vállalatnál a termelőtechnika fejlődési ütemétől jelentősen elmaradt az adminisztráció fejlődése, hiányoznak az új irányítási módszerekhez szükséges adatszolgáltatások, ugyanakkor pedig megmaradtak olyanok, amelyek időközben elavultak. A néhány évtizeddel ezelőtti adminisztráció nem felel meg a vállalatok jelenlegi fejlettségi szintiének. — Lassú ütemű a korszerű adatfeldolgozási rendszerek bevezetése és alkalmazása. Ide tartozik az a körülmény is, hogy több vállalat jelenlegi bizonylati fegyelme nem is teszi lehetővé korszerűbb — gépi — adatfeldolgozás bevezetését. Az ügyvitel-egyszerősítés- sel véleményem szerint mindenki egyetért. Valószínű azzal is egyetértenek a vállalati vezetők, hogy a korszerű termelési színvonalhoz, korszerű, a vezetés igényeit mindenben kielégítő adminisztrációnak kell kapcsolódni. Az is természetes, hogy ezzel nemcsak egyetérteni kell, hanem céltudatos munkával ezt meg kell valósítani. Az adminisztráció korszerűsítése — arpely egyben ésszerűsítést és egyszerűsítést is jelent — nem egy-két éves kampányfeladat, hanem folyamatos, állandó szükségszerű tevékenység. Ebben a gazdasági élet minden szintjén részt kell venni, úgy ahogy azt a minisztertanácsi határozat is előírja. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy az egyszerűsítés nem irányulhat a szükséges adminisztráció ellen. Hangsúlyozni kell. hogy káros lenne az adminisztrációt általában feleslegesnek, szükségtelennek feltüntetni, fontos tehát, hogy aki e kérdéssel foglalkozik, megkülönböztesse a szükségest a feleslegestől és a szükséges elismerése mellett ráirányítsa a figyelmet az elkerülhetőre, az inkokolatlanra. Az ügyvitel egyszerűsítése ne csak egy-egy részterületre terjedjen ki, hanem fogja át az egész vállalati adminisztrációt. Kívánttos, hogy a korszerűsítés járjon együtt a gépi adatfeldolgozás bevezetésével. vagy a bevezetés feltételeinek megteremtésével. Feltétlenül ide tartozik az a követelmény is, hogy meg kell szilárdítani a bizonylati fegyelmet, mert eltekintve attól, hogy ez az adatszolgáltatások megbízhatóságának előfeltétele, a gépi adat- feldolgozás szervezésénél ennek még különös jelentősége is van. A komoly eredmények elérésének feltétele a fel- készültség, a hozzáértés, valamint általában a szervezési színvonal emelése. Mindent el kell követni, hogy a felkészítés javításával, a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülésének fokozásával az általános felkészültség javulá sát elérjük. Bár a létszámzárlatra vonatkozó rendelkezés módosult, a szűkös munkaerő- helyzet \ változatlanul fennáll. Kertbarátok Cél: „A kertbarátmozgalom társadalmi, gazdasági jelentőségének tudatosítása: a kertészkedés embert formáló, munka- és természetszeretetre nevelő, közösségteremtő, egészségóvó hatásának elősegítése. Kertbarátok szakismereteinek bővítése, önképzés, tapasztalatok átadása, szaktanácsadás, szabad idő hasznos eltöltése.” 1977. január 24-én a szekszárdi kertbarátok alakúié gyűlésén hangzottak el a fentiek. A kistermelők napi négy, négy és fél órát fordítanak munkára a kertekben, országosan ez összességében 2,7 milliárd munkaóra, több mint az állami gazdaságok és tsz-ek együttesen felhasznált munkaideje. Irtózatosan nagy ez a szám, lehetetlen nem odafigyelni, de ha még hozzátesszük azt is, hogy a mezőgazdaság 'bruttó termelési értékének több mint 30 százalékát, valamint a termékeknek 51 százalékát forgalmazzák — ez potenciálisan túl nő azon az egyszerű megállapításon, hogy jelentős. A ténymegállapítás után igazi öröm beszélni arról a helyi, de országosan egyre nagyobb méretű munkáról, amit a kistermelők. s ezen belül a kertbarátok folytatnak. Ferencz Vilmos, a szekszárdi kertbarátok vezetője szívesen beszél önmagukról, feladataikról, eredményeikről, tapasztalataikról. — A benyomások, az ertd- mények, tapasztalatok közül — áltálában a legutolsó az, ami a leginkább megmozgatja a fantáziát, növeli a cselekvőképességet, ha az valójában olyan méretű és színvonalú, hogy ezen feltételeknek megfelel. Most abban az egyszerű helyzetben vagyunk, hogy nyugodtan lehet beszélni erről. — A szekszárdi kertbarátkörnek jelenleg 130 tagja van — mondja Ferencz Vilmos — A jobb zöldség- és gyümölcsellátás mellett feladatunknak tekintjük a szőlőtelepítések mellett a fajtaválasztás, a tápanyag-utánpótlás, növényvédelmi munkákban való tanácsadást. A hathatós segítséghez rendszeresen előadások formájában van lehetőség. Kiváló előadók mint dr. Nagy Elemér, a megyei növényvédő állomás igazgatója, dr. Diófási Lajos, a pécsi szőlészeti kutatóintézet igazgatója. Bakonyi József Kossuth-díjas kertészmérnök nyújtanak segítséget a szekszárdi kör tagjainak. A kertbarátkor vezetősége is szakemberekből áll. — PZ — ran zárva kell tartani, hiszen Dombóvár-alsó vasútállomás e részén sokat tolatnak a vonatokkal. A nagy közúti forgalom miatt felüljárót kell mos figyelemre méltó újdonságát hozzák el a szovjet kiállítók az őszi BNV-re. öt pavilonban együttvéve csaknem 1600 négyzetméternyi területet tölt meg mintegy 2000 kiállítási tárggyal 9 szovjet külkereskedelmi vállalat, valamint a Szovjetunió Geológiai Minisztériuma és az Intourist. A vásárközpont A jelű pavilonjában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának jegyében nemcsak termékeket, hanem dokumentációs anyagokat is bemutatnak. A fogyasztási termékek közül ebben; a pavilonban voépíteni. A felüljáró Kapos- szekcső község felőli része elkészült — a burkolás hiányzik—, készen a tartóoszlop is — a város felőli részen most kezdték meg a földmunkát. világhírű szovjet prémeket, és azokat a bútorgarnitúrákat, amelyék meggyőzően példázzák a magyar—szovjet bútoripari együttműködés eredményeit. A kiállítás áttekintést ad a Szovjetunió ásványkincseiről is. (A C jelű pavilonban többek között kiállítják a szovjet óraipar szakosítás alapján gyártott termékeit, amelyek közül jó néhányat Magyarországra is szállítanak. Az Avtoex'port kiállításán minden bizonnyal nagy feltűnést kelt majd a VAZ-2106 típusú Személygépkocsi, amely aranyérmet nyert a görögországi Akropolis Rallyen, és most mutatják be először kiállításon. emberei jo ütemben végzik a munkát, mélyítik az új nyomvonalat, és a templom előtti téren csatlakozik a Kaposvár felé és a városközpontba vivő utakhoz az új felüljáró. A munkaerőgondokon csak ésszerűbb munka-, üzem- és ügyvitelszervezéssel lehet enyhíteni. Véleményem „szerint az adminisztratív munka egyszerűsítése és ésszerűsítése már csak ezért sem tűr halasztást. Antus Gyula, a PM Bevételi Főigazgatóság Tolna megyei hivatalvezetője nuíltatják fel többek között a Útkorszerűsítés Dóm bonca rótt Képünkön: Dózerlapos traktor rendezi a terepet a csomópont leendő helyén A dombóvári vajgyárnál lévő vasúti sorompót igen gyakA kaposvári közúti vállalat Az utóbbi években mind gyakrabban kerül szóba a vállalati ügyvitel egyszerűsítése, a felesleges. túlzott adminisztráció csökkentésének szükségessége. Különösképpen, fontossá vált e kérdés 1976-ban, az adminisztratív és ügyviteli alkalmazottak létszámzárlatára vonatkozó rendelet megjelenése után. Egyszerábben, ésszerűbben
