Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-31 / 204. szám

1977. augusztus 31. /tŐÜJa'N . KÉPÚJSÁG 3 Egész sereg szákma és mun­kahely van, mely szolgálati lakásokat biztosít dolgozói­nak. Az ötlet nem új, hiszen tulajdonképpen „szolgálati la­kások” voltak a régi, közös konyhás uradalmi cselédhá­zak is, melyekből napjainkra eredeti formájában talán még építészettörténeti műemlék­ként se maradt mutatóba. Mi másfajta szolgálati lakásokat kerestünk, részben a napja­inkban a sajtóban sűrűn ol­vasható építészeti vitákhoz csatlakozva is. Azt kívántuk bizonyítani, hogy lehet a min­dennapi sablonoktól elütő, szép. értékes és emberi lépté­kű lakhelyeket is építeni: — ha az építtetőkből sem az íz­lés, sem a jószándék nem hi­ányzik. Gyógyszerészek, pedagógu­sok, állami gazdasági és erdő- gazdasági dolgozók otthonait fényképeztük. ORDAS IVÁN Fotó: Bakó Jenő Két pedagógus házaspár, Tóthék és Csőszék laknak Gyulajban ebben az ikerházban, melynek belső tere is kifogástalan és a tervezők a későbbi tetőtér beépítésé­re is gondolták NE FAR AD JON az olvasó a térkép böngészé­sével. Bedő-tanya semmilyen megszokott léptékű térképen nem szerepel. Ha valaki meg akarja lelni. Felső-Csámpa és Biritó között jól nézzen körül a homokon és ahol az egyáltalán nem íő- útról elkanyarodva néhány kerékcsapást. meg egy villanyvezetéket talál, arra menjen tovább. Ha nem esik az eső, mert ha igen. akkor a homok tanúbizonyságot tesz arról a furcsa képességéről, hogy sáros is tud lenni. Nagyon. Talán nem kell bizonygatnunk, hogy sosem lakiunk Bedő-tanyán, hanem csak viszonylag rövid időt töltöttünk itt. Sok mindent sikerült kiderítenünk, de azt nem, hogy ki volt a néhai Bedő. A helyiek szerint valamiféle „kis- uraság". Valamikori lakóházához közös tető alá vont cse­lédlakások csatlakoznak, egyik-másikuk helyén jószág evett egykor. Milyennek látják Bedő-tanyát: — sokan? A PAKSI ÁLLAMI GAZDASÁG KÖZPONTJÁBAN: — Gazdasági egységünk itt nincs. Szolgálati lakásaink vannak. Ezeket a lehetőségek határain belül igyekszünk rendbe hozatni és tartani. Bevezettük a villanyt.. EGY FIATALASSZONY: — Négyen lakunk ebben a lakásban. Férjem kőműves a gazdaságban. Én sajnos, nem dolgozom. A kisebb gyere­ket nem vették fel az óvodába... nincs kire hagyni. Pedig jól jönne a keresetem. Annál is inkább, mert reméljük, hamarosan beköltözünk Paksra: OTP-s lakásba. Persze, nem panaszkodom, hisz megvan mindenünk. Jószágokkal foglalkozom, ami jelent egy kis bevételt. Tavaly össze­írtam: csak a nyulakból kerestem annyit, hogy megvolt a havi 1750 forintos „fizetésem". Nem akarok keseregni, hisz hat évvel ezelőtt ennek a lakásnak is örültünk. De elvá­gyunk innen... A gyerekek miatt is, magunk miatt is. Néz­ze az öt és fél éves fiamat. Nem tud mit kezdeni magával. Félszeg és bátortalan, ha ide téved egy idegen. — A biritói boltba másnaponként hoznak friss kenye­ret, a gazdaság dolgozóinak rendszeresen (péntekenként) mérnek ki húst a központban, a gyerekeknek pedig ked­vezményesen, egyötvenért kapjuk a tejet. EGY SZABADSÁGOS KATONA: — Hogy mit lehet itt csinálni? Ha nagyon pontos akar lenni, akkor leírhatja, hogy semmit nem lehet csinálni. Ha jól számítom, annyi motor, kismotor van, ahány család, meg két autó. Elmenni tehát lehet. A levelekért ki kell gyalogolni a pusztai postaládasorhoz, telefonálni — men­tőért. orvosért — az állami gazdaság központjából lehet. Ez jó időben közel van, ha esik, havazik, akkor mint Ma­kótól Jeruz.sálem. Sz.órakozni, vagy egy pohár borért Paks­ra járunk... — Közelebb nem lehet inni? (Lehet!) EGY CSALÁDANYA: A szépen berendezett lakásban feltűnően sok a könyv, s néhány kivételével látszik is rajtuk, hogy forgatták őket. Van közöttük Passuth László-, Gárdonyi Géza-, Tamási Áron-regény. Politikai és gazdasági világatlasz, Lenin válo­gatott művei, Fejlődő országok lexikona. — Még az ellenségemnek sem kívánok egy itteni nagy­mosást: Látja, hol a kút? — mutat vagy kétszáz méterre. — Onnan hordjuk a vizet mosáshoz, főzéshez, fürdéshez és az állatoknak. De én már nem sokáig hordom... szeptem­berben háromszobás szolgálati lakást kapunk Biritón — aztán megszakítja a beszédet, talán fél, hogy így is túl so­kat árult el önmagukról. Szerencsére betipeg Orsika, a másfél éves kislány. Ö még nem tart az idegenektől, nem zárkózik be. Egy kedves mosolyért szívesen, hosszasan „pa- csizik”. — Milyenek a szomszédok? — kockáztatom meg a kérdést. — Nézze. Egy tégla szélesek a falak. Ha a Karcsinál, a szomszédomnál csörög az óra, mi is felébredünk... Ne­héz itt élni. Még csak a busz sem jön be — mondja, mi­közben hazajön A FÉRJ: — Jelenleg sertésgondozó vagyok. Egyébként mezőgaz­dasági gépszerelő. Ha eredeti szakmámban dolgoznék, ne­gyedét sem keresném a mostani négyezer-nyolcnak. S a férfi nyugodtan beszél családjáról, munkájáról, bár­miről. Ö több tanfolyamot végzett, most járja az egyéves telepi szakmunkásképzőt, befejezte a marxizmus—leniniz- mus esti középiskolát és ősszel kezdi az esti egyetem má­sodévét. Pártvezetőségi tag, a KISZ-ben pedig propagan­dista. Ezenkívül szocialista brigádvezető. — Szívesen vállalok társadalmi munkát, de kedvvel akkor csinálom, ha itthon, a családnál minden rendben van. Azonban ilyen körülmények között nehéz... — Hallottuk, hogy itt a Bedő-tanyán sokat isznak az emberek. Egyik lakás „zugcsárda”. — Mit mondjak? Nem válaszolok, de a tanyákra álta­lában jellemző ez. És isznak az emberek okkal, ok nélkül, mint a kefekötők. Az eredmény pedig: nagyon sok ilyen Hűtőházak, feldolgozóüzemek Több mint kétmilliárd forint a Zöldért vállalatok fejlesztésére A Zöldért vállalatok 1980- ig szóló fejlesztési program­járól tárgyalt keddi ülésén a Fogyasztási . Szövetkezetek Országos Tanácsának (SZÖ- VOSZ) elnöksége. Mint isme­retes, a Minisztertanács hatá­rozata nyomán ez év tavaszán sor került a zöldség-gyümölcs kereskedelem továbbfejlesz­tésére; létrejött a Zöldker) a Szövetkezeti Zöldség-gyü­mölcs Kereskedelmi Köz­pont), s megalakultak'megyei vállalatai, a Zöldért-ek is. A kormányintézkedés, a zöld­ség-gyümölcstermelés feltéte­leinek javítása nyomán már az idén is kedvezőbb, s várha­tóan a jövőben is tovább fo­kozódik a termelői kínálat: mind több és jobb minőségű zöldség-gyümölcs áll majd a fogyasztók rendelkezésére. Az ÜJßO-ra előirányzott, mintegy 5,5 millió tonna bur­gonya, zöldség-, gyümölcster­mék 18 százalékát várhatóan a zöldértek vásárolják fel, ez a mintegy 990 ezer tonna pe­dig 32 százalékkal több, mint az 1975-ben felvásárolt árutö­meg. A Zöldker-nek és a me­gyei vállalatainak, a Zöldér­téknek a már folyamatban lé­vő és a közeljövőben kezdődő beruházások szervezésekor te­hát feltétlenül figyelemmel kell lenniük a növekvő áru- mennyiségre, és ebből egye­nesen következik, hogy az ed­digi hagyományos, jelentős veszteséggel és ráfordítással járó raktárak helyett korsze­rű, gépesített tárolókra, s a bolti kapacitás bővítésére van szükség. A jelen időszak legfonto­sabb fejlesztési célja — amint azt az elnökség megállapítot­ta — a burgonyatárolás kor­szerűsítése. A tervek szerint 21 úgynevezett nagyhalmos, szellőzéses tároló épül, ezek­kel várhatóan megoldódik a főváros, a megyeszékhelyek és az ipari települések folya­matos burgonyaellátása. Ugyancsak fontos fejlesztési célkitűzés a raktárépítés; vá­rosellátó nagykereskedelmi felvásárló-tranzit és szellőzé­ses zöldségraktárak létesül­yr nek, összesen 44 ezer négy­zetméter területen. Budapes­ten például megkezdik egy öt­ezer tonnás szellőzéses zöld­ségtároló építését, egyidejűleg korszerűsítik a veszprémi és a zalaegerszegi városellátó rabtárat is. A városellátó rak­tárak létrehozásával 1980-ra az összes raktárfelület 236 ezer négyzetméterre nő. A tárgyalt fejlesztési prog­ram szerves része a boltháló­zat korszerűsítése is. A tervek szerint 137, az eddiginél na­gyobb — 120—200 négyzet- méter alapterületű — zöldség­gyümölcs .szaküzletet építe­nek. Még 1980-ig sor kerül a hűtőházi kapacitás fejlesztésé­re, ez mintegy 800 vagonnal növeli az eddigi befogadóké­peséget. A Zöldker vállalatok összesen több mint 2 milliárd forintot fordítanak 1980-rg burgonyatárolók építésére, raktár, bolthálózat fejleszté­sére, gépesítésére, hűtőház­építésre, bővítésre, feldolgozó- üzemek létesítésére. A SZÖVOSZ elnöksége ha­tározatot hozott a szövetke­zeti közös fejlesztési alap fel­használásáról. A közös fejlesztési alapból 91,5 millió forintos támoga­tással a fővárosban és vidéken 12 nagy alapterületű ABC- áruház, vendéglátóegység építéséhez, továbbá a Coop- turist Utazási Iroda új fő­városi moteljének építéséhez járulnak hozzá. Ugyancsak döntött az elnökség az ÁFÉSZ-ek kölcsönös támo­gatási alapjának felhasz­nálásáról. Az elemi kárt szenvedett AFÉSZ-ek, az újonnan alakult mun'kásszö- vet'kezetek támogatására, va­lamint más szövetkezeti kö­zös érdekű fejlesztésre össze­sen 2.6,6 millió forintot fordí­tanak. Az elnökségi ülés a továb­biakban tárgyalta a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsának irányelveit, ame­lyek a módosított szövetkeze­ti jogszabályok alkalmazásá­val összefüggő szövetkezeti és szövetségi feladatok végrehaj­tásához adnak utasítást. {(MTI) arany kölyöknek nem jut semmi — simítja meg Orsika gyűrűs haját, majd hozzáteszi: — És azon nevetnek, ha valaki nem pálinkát, hanem könyvet vásárol, részletre. EGY FIATALEMBER: — Pár napja múltam 19 éves. Iszik az egészségemre? A magáéra is kívánom! Láthatta, olvastam, amikor jött. Szeretem a könyveket, most megint rendeltem egy 500 fo­rintos sorozatot. Ne higgye, hogy kitűnően keresek. Annál biztos rosszabbul, mint amekkora keresetet maguknak a központban egy sertéstenyésztésben melózó betanított mun­kásról mondani szoktak. De azért nem halok éhen... (havi 4000 forintot jócskán fölöző, rosszabb hónapokban alapo­san megközelítő bérjegyzékeket mutat.) EGY MÁSIK ASSZONY: Hogy isznak-e az emberek? Van, hogy az asszonyok még jobban. Az ital katasztrófák okozója. Az 'egyik család­tól mind az öt gyereket elvitték állami gandazásba. Pon­tosan emiatt... Azt viszont ^kijelenthetem, hogy nálunk többet senki nem fog inni. Mi többet senki borát, pálin­káját nem áruljuk. Erről sokat vitatkoztunk a férjemmel, de most már ő is belátja, hogy így nem mehet tovább... Akkor megint jó lesz nálunk is minden. Ha sikerül férjem autósvizsgája, kocsit veszünk. Nagyok a fiúk, mehetünk, ahova kedvünk tartja. Egyébként elégedett és boldog va­gyok. Minden héten két kacsát vágok, hét végére meg csirkét vagy tyúkot. Ahogy jön... AZ ÚJSÁGÍRÓKBAN percig se ébred az a gondolat, hogy Bedő-tanyán bár­kit is az éhhalál réme fenyegetne. Két kőhajításnyira in­nen 90 ezer forintért viszonylag jó állapotban lévő tanyát vehettünk volna. A tanyát 1600 négyszögöl földdel kínál­ták, de a telekkönyv csak ennek fele területét írta volna a nevünkre. — Azzál maguk ne törődjenek! — így az eladó. — Itt mindenki annyi földet használ, amennyivel elbír... Sajátságos érvelés, vagy lehet, hogy nem is annyira az? Bedő-tanya táján hasonló a helyzet. A bedőieknek van még egy sajátsága. Vendégszeretqk és kedvesek, de kevés kivétellel megkövetelték, hogy ne nevezzük nevén őket lapunkban. Az ilyen kérés parancs^ természetesen betartottuk. HÉT CSALÁD lakik Bedő-tanyán. Nem hét­féle örömmel, gonddal, problémával. Róluk ad­tunk hírt összeállításunkban. V. Horváth Mária — Ordas Iván A regölyi gyógyszerész szolgálati lakását a Gyönki Építőipari Ktsz építette, közvetlenül a- gyógyszertár mellé A Hőgyészi Á. G. 3 millió 300 ezer forintot fordított ennek az új négylakásos épületnek a létrehozására A legegészségesebb környezetben minden bizonnyal a gyuiaji erdőgazdaság fővadászának otthona van

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents