Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-31 / 204. szám
IníÉPÚJSÁG 1917. augusztus 31. Peking, Aczél Endre, az MTI tudósítója jelenti: Kedden délelőtt, a Kínai Népköztársaság kormányának meghívására hivatalos, baráti látogatásra Pekingbe érkezett Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke. A mindkét részről államinak minősített látogatásra a Phenjanból érkező Titót többek között elkísérte Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnöksége végrehajtó bizottságának titkára. A jugoszláv vendégek üdvözlésére legmagasabb szintű kínai fogadóbizottság jelent meg Peking repülőterén. Ott volt Hua Kou- feng, a KKP KB elnöke, miniszterelnök, Teng Hsziao-ping és Li Hszien- nien miniszterelnök-helyettes, a KKP KB alelnöke is. Joszip Broz Titónak ez az első látogatása a Kínai Népköztársaságban. A jugoszláv párt és állam fejének ^-ittléte egyszersmind a het- 'Venes évek elején beindult Tito jugoszláv elnök távol-keleti útja során Pekingbe érkezett, ahol a repülőtéren Hua Kou-feng fogadta. (Képtávírónkon érkezett.) államközi normalizálási folyamat csúcspontja. A KKP-nek, a JKSZ-nek ez idő.. szerint nincsenek kap- csolátai. * A keddi Zsenmin Zsipao meleg szavakkal méltatta Jugoszláviát és Tito elnöknek a világpolitikában betöltött szerepét. '** Mit vár az NSZK Brezsnyev közeli látogatásától? A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok további kiépítése szempontjából az NSZK kormánya nagy jelentőséget tulajdonít Leonyid Brezsnyev szovjet államfő, az SZKiP KB főtitkára közelgő bonni látogatásának. Nyugatnémet részről remélik; hogy konstruktív szellemű, tárgyilagos megbeszélésekre kerül sor, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a látogatás sikeres legyen — írja az Auslands-Kurier című folyóirat augusztusi számában Günther van Well, nyugatnémet külügyi államtitkár. A folyóirat külön mellékletet szentel az NSZK és a Szovjetunió kapcsolatainak: ezek történetét van Well cikke bevezető részében foglalja össze. Az államtitkár méltatja a moszkvai szerződés jelentőségét, és megállapítja: „Hét esztendővel a szerződés aláírása után elégedetten mondhatjuk eL, hogy ez a megállapodás fontos szolgálatot tett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Bizonyos nehézségek és súrlódások ellenére számos területen eredményezett gyümölcsöző, a jövőbe mutató együttműködést, amely hasznos volt mindkét fél számára. Jelentős mértékben hozzájárult ahhoz is, hogy sor kerülhetett a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezletre. Az elmúlt évek eseményei közül van Well kiemeli a politikai konzultációk sorát, Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt 1971-es krími találkozóját, Brezsnyev 1973. évi bonni, és Schmidt kancellár 1974- es moszkvai látogatását, valamint Walter Scheel nyugatnémet államfő 1975. évi szovjet-' unióbeli látogatását. Fontosnak ítéli, a két ország külügyminiszterének és a két külügyminisztérium felelős munkatársainak rendszeressé vált eszmecseréjét is. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok témaköréből az államtitkár elsősorban az árucsere-forgalom magas *zín- vonailát méltatja; megítélése szerint ennék elsőrangú politikai jelentősége is van. „Nagymértékben hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok stabilizálásához, és ezáltal elsőrendű békefenntartó tényezővé válik” — írja. PANORAMA BUDAPEST Malaysia nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Tuanku Yahya Petra államfőnek. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Datuk Husszein Bin Onn miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot. LISSZABON A dél-portugáliai Alente- jo tartományban, Evora város közelében hétfőn este és kedden reggel összetűzések történtek a helyi hatóságok kérésére kivezényelt rendőrosztagok és a szövetkezeti tulajdonban lévő földek reprivatizálását megakadályozni kívánó parasztok között. Az összetűzésekben 31 személy megsérült. HANOI A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének állandó bizottsága a közelgő nemzeti ünnep szeptember 2-a alkalmából rendeletet adott ki, amelynek értelmében „amnesztiában részesítik az átnevelő táborok mindazon foglyait, akik ezt kiérdemelték megfelelő magatartásukkal. Csökkentik azok büntetésének időtartamát, akik komoly erőfeszítéseket tettek az általuk elkövetett hibák helyrehozására". VARSÓ Varsóban a Lengyel Kereskedelmi Bank és egy nyugatnémet bankkonzorcium megállapodást írt alá, amelynek értelmében a nyugatnémet fél kétmilliárd márka hitelt nyújt széngá- zosító és egyéb vegyipari berendezések NSZK-beli vásárlásához. A két ország kapcsolatainak történetében ez az eddigj legnagyobb szabású pénzügyi tranzakció. LAPZARTA ACZÉL GYÖRGY KÖSZÖNTÉSE Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Miniszter- tanács elnökhelyettesét több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréseként — hatvanadik születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Övári Miklós, a Központ; Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjai és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizottsága ebédet adott Aczél György tiszteletére, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság nevében Kádár János köszöntötte Aczél Györgyöt. BUDAPEST Kedden megkezdődött Budapesten a KGST-.tagországok mező- és erdőgazdasági tudományos és műszaki kutatásait koordináló tudóskollektíva ülése. A szeptember 2-ig tartó ülésszakon többek között megtárgyalják a KGST-tag- országok mező- és erdőgazdasági tudományos és műszaki kutatásainak 1976. évi eredményeit, áttekintik az 1971— 1975 közötti időszakban befe- 4’-* jezett ‘kutatási eredmények bevezetésére tett intézkedéseket is. a gépkocsi-nyereménybetét- könyvek 1977. augusztus 29-én és 30-án megtartott sorsolásáról. Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi-nyereménybetétkönyvek 65. sorsolását augusztus 29-én és 30-án Budapesten, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének kultúrtermében tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1977 április 30-ig váltottak és 1977. július 31-én még érvényben voltak. A budapesti és vidéki betétkönyvekre összesen 870 gépkocsit sorsoltak. Az 5000 Ft-os betétkönyvekre 614 db. a 10 000 Ft-osokra 256 db gépkocsi jutott. Alább a 16-os sorozatszámú nyertes betétkönyvek számát közöljük. 10 000 forintos betétkönyvek. Sorozat Szám A kisorsolt gépkocsi gyártmánya 16 019170 Trabant Lim 601 16 019314 Polski Fiat 126 16 021818 Polski Fiat 126 5000 Ft összegű betétkönyvek 16 527 287 16 546 460 16 549 946 16 553 855 16 554 704 16 554 888 16 561 403 16 568 987 16 575 355 16 509 427 16 528 123 16 530 720 16 530 958 Polski 126 Polski 1500 Trabant Lim. 601 Polski 126 Zsiguli 21011 Trabant Lim. Polski 1500 Polski 1500 Trabant Lim. Trabant Lim. Trabant Lim. 601 Trabant Lim. 601 Trabant Lim! 601 601 601 601 A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges számhibákért nem vállalunk felelősséget. A parlamenti választások — polgári körülmények között — rendszerint csak arra jók, hogy a különböző politikai pártok felmérjék eszmei-politikai befolyásuk hatókörét, tisztázzák az erőviszonyokat, s legfeljebb azt határozzák meg, lHipii i nrultin ilií osztályok, esetlég a középrétegek, mely csoportjai gyakorolják majd a kormányzati hatalmat, de közvetlenül nem veszélyeztetik a nagyburzsoázia és szövetségesei politikai uralmát, s ritkán vezetnek gyökeres fordulathoz. Az 1947. augusztus 31-én megtartott magyarországi parlamenti választások azonban döntően különböztek a hagyományos polgári jellegű választási erőpróbától. Nemcsak azért, mert a népi demokrácia akkor már lényegesen különbözött a polgári demokráciától, hanem azért is, mert jelentős hatással volt a munkásosztály és burzsoázia között a hatalomért vívott harc kimenetelére. MI INDOKOLTA, hogy alig két évvel az 1945-ös, első, szabad, demokratikus képviselőválasztás után ismét választásokat rendezzenek Magyarországon? 1947 nyarára hatalmas változások zajlottak le a magyar társadalom szinte minden szférájában. A földreform 1945 tavaszán szétzúzta a feudális eredetű nagybirtokrendszert, s számottevően átalakította a parasztság belső szerkezetét, életviszonyait. A bányák és nyersanyagforrások államosítása, a nehézipari nagyüzemek állami kezelésbe vétele, majd a bankok nacionalizálásának kivívása a tőkés termelési viszonyokat korlátozta, illetve számolta fel. < A hároméves terv törvénybe iktatása és végrehajtásának megkezdése, augusztus elsején pedig már a nemzetgazdaság szocialista elveken alapuló, tervszerű irányításának kezdetét jelentette. A kötelező nyolcosztályos általános iskola bevezetése, a felnőttoktatás megszervezése, s egyéb demokratikus kulturális reformok az uralkodó osztályok műveltségi monopóliumán ütöttek rést. 1947 tavaszán — kora nyarán — a politikai erőviszonyokban is ✓»változások kezdődtek. Az un. Magyar Közösség összeesküvése körüli politikai harcokban — jóllehet maga az összeesküvés nem volt jelentős és nem jelentett reális veszélyt a népi demokráciára —, a Kisgazdapárt súlyos presztízs-vereséget szenvedett, jobb- és szélsőjobb- oldala meggyengült, vidéki tömegbázisában erjedés indult. Nagy Ferenc miniszterelnök távozása után (aki egyébként nem volt összeesküvő), a párt élére Dobi István vezetésével új, baloldali összetételű vezetőség került. A baloldali pártok — elsősorban az MKP — viszont megerősödtek, megnőtt irántuk az érdeklődés. MINDEZEK ELLENÉRE a politikai hatalom belső megosztottsága továbbra is fennállt. A végrehajtó hatalomban, elsősorban az erőszakszervezetekben, különösen a politikai rendőrségnél, de az államapparátus nagy részében is, a Kommunista Párt és baloldali erők túlsúlya érvényesült. A törvényhozásban ellenben még mindig a Kisgazdapárté volt a többség, a 421 mandátumból továbbra is 187-teí rendelkezett. A parlamenti többség birtokában a Kisgazdapárt és a mögötte álló jobboldali erők lassíthatták, noha meg azért már nem akadályozták a forradalmi átalakulás folyamatát. A munkáspárti baloldal előtt tehát az a feladat állt, hogy új választások kiírásával megváltoztassa a parlamenti erőviszonyokat és átalakíttassa a kormányt. A választásokon tíz párt vett részt. Az MKP, az SZDP. az NNP és az FKgP mellett önállóan indult a katolikus színezetű Demokrata Néppárt és a Keresztény Női Tábor, valamint a Polgári Demokrata Párt és a Polgári Radikális Párt. Két új, jobboldali csoportosulás is felbukkant: a Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párt és a Független Magyar Demokrata Párt. A KOALÍCIÓS pártok választási szövetségre léptek egymással, s közös nyilatkozatban kötelezték el magukat a reakció elleni harc továbbvitele, a népi demokrácia vívmányainak megvédésére, a hároméves terv és a bankok államosításának végrehajtása mellett, önálló törekvéseiket azonban nem adták fel. A Kommunista Párt a „Jólét, rend. függetlenség" jelszavával óvatosan, mérsékelt kampányt folytatott, messzemenően figyelembe vette a kispolgárság és a középréteg beállítottságát. Azt kívánta elérni, hogy az MKP váljék a munkásosztály vezető erejévé, és a magyar közélet második legnagyobb pártjává a Kisgazdapárt után. A Kisgazdapárt az egyszer már bevált 1945-ös választási taktikáját szerette volna megismételni, s a polgári demokrácia érdekében agitált. A jobboldali ellenzéki pártok. érdek- ellentéteik, politikai nézet- eltéréseik miatt nem alakítottak választási blokkot. Abban a reményben, hogy a békeszerződés életbe lépése. 1947. szeptember 15-e után a szovjet csapatok elhagyják Magyarországot, rendkívül intenzív, élesen kommunista- és népi ’demokrácia ellenes kampányt folytattak. A választás, küzedelem élesebb, keményebb, bonyolultabb volt, mint 1945-ben. Mint akkor, most is reális társadalmi erők csaptak össze, de a tét is nagyobb volt. Azt lehetett volna várni, hogy a fő ellentét a választási szövetségbe tömörült koalíciós pártok és a polgári ellenzék között alakul ki. Nem ez történt. Igaz: a kormánykoalíció és az ellenzék szemben álltak egymással, de valójában mindkét táboron belül is heves küzdelem folyt. Szinte azt lehetne mondani, hogy mindenki mindenki ellen harcolt. A Kisgazdapárt már nem játszott szerepet, augusztus elején megkezdődött teljes széthullása. Többnyire az ellenzéki pártok ragadták magukkal híveit. Feszültebbé vált a két munkáspárt viszonya is. Rákosi ígéretével ellentétben, az MKP taktikai okokból — ismét . felvetette a fúzió kérdését, ami az SZDP vezető köreiben tiltakozást váltott ki. Ekkor mondotta Szakasits Árpád, az SZDP főtitkára: „széles az út, elférünk rajta mindketten”. a választások több szempontból is váratlan eredményt hoztak. A győzelmet az MKP szerezfe meg, s ezzel nemcsak a munkásosztály, de a magyar politika, élet legnagyobb, legerősebb pártjává vált. A kommunisták 300 ezer szavazattal és 30 mandátummal kaptak többet, mint 1945-ben. Az SZDP visszaesett, kb. 100 ezer szavazattal kevesebbet szerzett. A Kisgazdapárt viszont katasztrofális vereséget szenvedett, több mint 1 millió 900 ezer szavazatot vesztett. Meglepetésnek számított, hogy a jobboldali ellenzéki pártok jelentősen előretörtek, s a nyugati katolikus pártokat utánozni próbáló Demokrata Néppárt lett a második legnagyobb politikai szervezet az országban. Ha a nagy politikai tömböket nézzük, akkor világosan látszik, hogy az MKP, SZDP, NPP és a Kisgazdapárt együttesen mintegy 3 millió szavazattal, az összszavazatok 60,9 százalékát szerezték meg, míg a jobboldali ellenzék csak 36,2 százalékot ért el. A választási erőpróbát tehát a kormánykoalíció nyerte meg, azaz a néptömegek nagy része a népi demokrácia, a hároméves terv és az, államosítások folytatása mellett adta le a voksát. A választási siker lényegében tiszta körülmények között következett be. A korabel, polgári ellenzéki sajtó, sőt, az SZDP vezetősége is nagy lármát csapott az un. „kék cédulákkal történt visszaélések miatt. Ma már tudjuk, hogy a szabálytalanul leadott szavazatok s2áma nem haladta meg a 60 ezret, az összes érvényes szavazatok 1 százalékát, s mindkét munkáspárt élt vele, ha nem is egyforma mértékben. Az is világos, hogy hiba volt a baloldal részéről ilyen módszert alkalmazni, hisz a kormánykoalíció anélkül is simán nyert volna. AZ ORSZÁGGYŰLÉSBEN, majd az új kormányban, amelyet ismét Dinnyés Lajos vezetett, baloldali, demokratikus többség alakult ki. A politikai hatalom belső megosztottsága tehát megszűnt. Valójában ennél több történt. A Kisgazdapárt széthullásával, s a polgári ellenzék választási vereségével a magyar uralkodó osztályok képviselői kiszorultak a kormányzati hatalomból, azaz a hatalom gyakorlásából, bár a közéletből még nem. Az 1947. augusztus 31-én megtartott parlamenti választások után a baloldali erők számára kedvezőbbé vált a terep a hatalomért vívott harc szempontjából, s könnyebbé vált a szocialista fordulat VIDA ISTVÁN GYORS LI STA
