Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-25 / 199. szám

4 KÉPÚJSÁG 1977 augusztus 25.. Az orosz nyelv Kirgiziában valamennyi iskola program­jában szerepel. A köztársaság teljes mértékben el van lát­va szakképzett tanárokkal, tankönyvekkel, szótárakkal. A nem orosz környezetben nevelkedett gyerekek számára előkészitő osztályok működnek. A leendő orosznyelv- és -irodalom-tanárok a köztársaság négy főiskoláján vagy az ország más főiskoláin tanulhatnak. Egyébként a kirgiz főiskolások 23 szovjet város 52 felsőfokú tanintézetében tanulnak. Hogyan volna ez lehetséges az orosz nyelv tudá­sa nélkül? <Mermekrajzi$kol4k A művészeti szakköröknek mindig is gazdag hagyomá­nyai voltak Lengyelország­ban, tömegessé azonban csak a kultúrházak hálózatának kiépítésével váltak. Ma már minden városban van ilyen intézmény, sőt egyes városok gyermekgalériákat is tarta­nak fenn. Az ismert szakkörök egyike a Broniewski nevét ötven éve hozták létre Szekszárdon a hivatásos tűzoltóságot. Ma már ter­mészetes, hogy tűz vagy más káreset alkalmával tár­csázzuk a 005-ös számot és megjelenik a tűzoltóság pi­ros autója. De mi volt fél évszázaddal korábban? önkéntes tűzoltóegyesület 1873-tól működött a város területén. Sok tüzet oltottak el, még többet előztek meg. A települések fejlődése azonban törvényszerűen ve­tette fel az állandó tűzoltó­ügyelet, a gyorsan riasztha­tó, szakképzett tűzoltók biz­tosításának igényét. Már az 1888-ban megjelent bel­ügyminiszteri rendelet utalt arra, hogy ahol lehet, az önkéntesek mellett fizetett „tűzőrséget” szervezzenek. Ezt az igényt az 1925-ben kiadott belügyminiszteri rendelkezés már konkrétan tartalmazta, a törvényható­sági joggal felruházott vá­rosokban hivatásos tűzoltó­ság szervezését követelve meg. A végrehajtás késett és — mint annyiszor, most is — két nagy tűz adta meg a végső lökést a vég­rehajtáshoz. A belvárosi templom 1925. október 21- én égett le. Az esetnek nagy visszhangja volt az egész megyében. Még csupaszon álltak a belvárosi templom falai, az október 21-i tűz nyomai ott éktelenkedtek a város főte­rén, máris újabb tűzkataszt- rófa rendítette meg a la­kosságot. 1925. december 8- án éjjel kigyulladt a Pir- nitzer- (mai Otthon) áruház Most már olyan személyek is sürgették a tűzoltóság létrehozását, akikre odafi­gyeltek, mert szavuk, tekin­télyük volt. A város képvi­selő testületé az 1925. de­cember 12-én megtartott közgyűlésén határozatot ho­zott 9 főből álló hivatásos tűzoltóság létrehozására, 1926. január 1-i hatállyal. A végrehajtásra azonban csak 1927. január 1-én ke­rül sor. A határozattal el­lentétben 3 személyt állí­tottak be. A létszámot 1928. május 1-én egészítették ki. Parancsnokot is neveztek ki Duzs Sámuel személyében. A városháza földszintjén kaptak egy szobát, de tele­fonjuk nem volt, az ugyan­itt székelő rendőrökhöz ér­kezett a jelzés. Minden 5. szolgálati nap után járt egy szabadnap. Mindenre igénybe vették a tűzoltókat. Helypénzt szedtek, bevásá­roltak a polgármester fele­ségének. Este ügyeletet ad­tak a rendezvényeken. A városnak három pár lova volt, ebből egyik a „tűz- soros” szolgálatot látott el. A fogatos az istállóban aludt. Riasztás esetén a lo­vakat befogták a kocsifecs­kendőbe és így vonultak. 1939-ben Schneider Elemér bankigazgató adott egy Chrysler gyártmányú sze­mélyautót a tűzoltóságnak. Ezt alakították át motor­fecskendő szállítására. Víz- szállításra egy Berliet öntö­zőautó állt rendelkezésre. A város nyilas polgármestere ebben vitte Nyugatra 1944. november 27-én a város ira­tait. A felszabadulás első nap­jaiban tűzoltóink már is­mét szolgálatot láttak el. A koalíciós képviselőtestület — nagy vita után — a kom­munista párt javaslatára Könyves Zoltánt nevezte ki parancsnoknak. Vonulósze­rük nem volt, így 1946-ban egy Weeppen kistehergép- kocsit vásároltak. A tűzoltóság államosításá­ról szóló 5090/1947. sz. korm. viselő kultúrház képzőművé­szeti szakköre. Aniela Mu- szynska és Halina Niemczy- cowia vezetésével közel 100 iskolás és óvodás korú gyer­mek fejleszti itt tovább te­hetségét. A szakkör tagjai már több sikerrel dicseked­hetnek: idén az UNESCO versenyén, Tokióban arany- és ezüstérmet szereztek. Ady-kiadványok Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából a Corvina Kiadónál szeptem­berben Ady-minikönyv jele­nik meg, amely a „párizsi korszak” talán világszerte legismertebb költeményének, a „Párizsban járt az ősi­nek 13 különböző nyelvű for­dítását tartalmazza, kiváló fordítók tolmácsolásában. A kötetet magyar képzőművé­szek Ady-portréi illusztrál­ják. ÉHflliikiiiiiK’ f fii könyv Csaknem húsz esztendeje már, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaságban rend­szeresen megrendezik a könyv hetét. Ez nem csupán a szépirodalom ünnepe, az alkalomra gazdag választék­ban jelennek meg a szak­könyvek is. Az NDK a könyvkiadást tekintve a vi­lág élvonalában halad: 1966- ban például 5310 könyv je­lent meg a különféle kiadók gondozásában, össze­sen 105 millió példányszám­ban. A kiadott művek közül 944 szépirodalmi, 504 műsza­ki, 467 pedig gyermek- és ifjúsági könyv volt. Tavaly már 6000 könyveim jelezte a könyvikiadás fejlődését, az összpéldányszám pedig 145 millióra emelkedett. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy az or­szág minden polgárára 8—9 könyv jutott. Jelentős az NDK kiadóvál­lalatainak nemzetközi együtt­működése is. 60 külföldi ki­adóval több mint 250 közös kiadványt tettek közzé az el­múlt esztendőben. HÍVÓSZÁMUNK: rendelet május 1-én lépett hatályba. Szekszárdon jú­nius 1-én már állami tűz­oltóság működött. A pa­rancsnokot, Katrus Ferencet a belügyminiszter nevezte ki megyei hatáskörrel. Ké­sőbb külön megyei parancs­nokság alakult. A tűzoltó­ság fejlődése — a gátló kö­rülmények ellenére — ug­rásszerű volt. Hatósági jog­kört kapott. Jelenlegi fel­adatai közé tartozik a tűz­védelmet érintő csaknem va­lamennyi ügy intézése is. Fél évszázados jubileumu­kat munkával ünnepük. A megye lakóinak felvilágosí­tása érdekében 27-én ki­állítást nyitnak Szekszárdon, a Babits művelődési köz­pontban, ezenkívül tűzvé­delmi vetélkedőket, sport- versenyeket szerveznek. Szerények, mint elődeik. Igényük csupán annyi: a tűzvédelmi szabályok meg­tartásával előzzük meg a tűzeseteket! Ha mégis tűz vagy más baj keletkezik, azonnal értesítést várnak, legjobb tudásuk szerint se­gítenek, mint ahogy azt az elmúlt 50 év alatt tették. Szovjet folyóiratokból A Fáklya augusztus 28-án megjelenő 16. számában a többi között két cikkben Uszty-Ilimsak neve szerepel. Az egyik riport a cellulózkom­binát építésének legújabb ese­ményeiről szól, a másik pedig a szabadságra és orvosi ellen­őrzésre hazalátogató munká­sokat szólaltatja meg. A Déli Kaukázusi Front, hadosztály törzsének védel­mét Ágoston Ignác alakulata biztosította. Egykori harcos­társa, a szovjethatalom meg­teremtésében fegyveresen se­gítő internacionalistákról, a „vörös magyarokról” emléke­zik. A legújabb lapban már az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről is meg­tudhatunk egyet s mást. A tudományos rovat hasáb­jain megemlékezést olvasha­tunk az első szovjet rakéta tervezőjéről, Fridrich Cander- ről, születésének 90. évfordu­lója alkalmából És mégis el­jutunk a Marsra címmel. Az idén Moszkvában meg­rendezett III. nemzetközi ba­lettverseny győztesével, ifjabb Harangozó Gyulával interjút készített a lap riportere. Leningrad Puskinról elne­vezett negyedében részben helyreállították már a cári re­zidencia egy részét képező Katalin-palotát. A képriport bemutatja a XVIII. század elején Bartolomes Rastrelli tervei alapján készített épüle­tet, valamint számos freskót és szobrot. A Fáklya mellékletet is megjelentetett az olvasók ké­résére. Ebben az elmúlt évek mintegy 150 nyelvleckéjéből közöl válogatást a lap. Az új leckék a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom esemé­nyeihez és Lenin nevéhez kapcsolódnak. A szeptember 11-én megje­lenő 17. szám az új tanév kez­désével foglakozik, egy kis­iskolásokról szóló képes ri­portjában. Ugyancsak a tan­évkezdéshez kapcsolódó riport vezet el a moszkvai 30-as szá­mú iskolába, ahol a gyerekek érdekes kiállítást rendeztek az iskola évfordulója és az egy­kor itt végzettek ünnepélyes találkozója alkalmából. A „Testvérmegyék — test­vérvárosok” sorozat főszerep­lői Kaposvár és Kalinyin. A Somogy megyeiek és a Kali­nyin területiek barátságáról szóló, több cikkből álló össze­állítás bemutatja a textilipari dolgozók kapcsolatait, a kül­döttségek cseréjét. Színes fényképek és szöveg mutatja be a moszkvai ifjúsá­gi stúdiószínház sokoldalú munkáját. Divatösszeállítást ismertet meg a szovjet nők hajviselete avatott mestereivel, a fodrá­szokkal; a mellékelt színes fényképek a Moszkvában je- • lenleg legdivatosabb frizura­vonalakat ábrázolják. Történelmi dokumentumok, valamint korabeli fotók ele­venítik fel a Szovjetunió leg­újabb, szeptemberi számában a világ első szocialista állama megszületésének történelmi pillanatait. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója alkalmából több cikket olvashatunk a forrada­lom eredményeiről. A szocia­lista világrendszer kialakulá­sán, megerősödésén át lépés­ről lépésre nyomon követhet­jük a szocializmus győzelmét, a kommunista építő munka legjelentősebb állomásait nap­jainkig. A legújabb szám a többi között tartalmazza Mi­hail Kalinyin 1922-ben a vi- I lág népeihez intézett békefel­hívását, jóslatokat és értéke­léseket politikusoktól és ál­lamférfiaktól, jeles közéleti személyiségektől. Több idéze­tet olvashatunk Lenintől: a jelenlegi szovjet külpolitiká­ról Leonyid Brezsnyev beszé­deiből, nyilatkozataiból rész­leteket közöl a lap. Mi lett volna, ha nincs Október? — teszi fel a kérdést Vagyim Zaglagyin professzor, s mindjárt meg is adja rá a feleletet az Október és szocia­lizmus című írásában. Riportot olvashatunk a sok millió iskolázott, műszakilag képzett szakemberek közül hat olyan munkásról, akik a Vörös Proletár Gyárban egy brigádban dolgoznak. A Szán­tóvetők nemzetsége című ri­port egy földművescsalád történetével ismertet meg. Az úszó jégtáblára telepí­tett tudományos állomásról, a víz alatti vulkánokról, a mes- séges legelőkről az Erről-ar- ról rovatból értesülhetünk. A Szovjetunió című folyóirat mellékletében a többi között bemutatkoznak a magyar és leningrádi színészhallgatók, egy másik cikk pedig egy év­ezred pénzeit vonultatja fel Rudabányáról. A 9. szám közli a középisko­lások számára immár hagyo­mányosan megrendezésre ke­rülő „Ki tud többet a Szovjet­unióból a Szovjetunióról” cí­mű vetélkedősorozat verseny- felhívását. LÁNYOK ASSZONYOK Raffai Sarolta írónő, a ma­gyar országgyűlés alelnöke a Szovjetunió alkotmányterve­zetéről ír A magam nevében címmel. A nő és a szocializmus cím­mel részletes cikket olvashat­tunk a júniusban Moszkvában megtartott nemzetközi talál­kozóról. A nemzetközi fórum munkájáról nyilatkozott a lap szerkesztőségének Erdei Lász- lóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a magyar nőküldöttség vezetője. Ódon minaretek, modern épületek, szökőkutak, hor­gonyzó hajók, fúrótornyok; ez Baku. Az Azerbajdzsáni Kom- szomol 50 éve nevet viselő Bakui Villamosgépgyár dol­gozói közé látogató riporter A termelés gazdái című Írásá­ban bemutatja Nyinát, Haki- mát, Fatimát és még másokat. A Tanácsköztársaság mun­kaügyi népbiztosára, Boká­nyi Dezsőre emlékezik egy cikk a lap legújabb számában. A Szovjetunióban tanuló magyar ösztöndíjasokról az olvasók kérésére közöl cikket a Lányok Asszonyok. Nem­csak Hári Juditot és Török Tímeát mutatja be, hanem a gyermekorvosnak készülő, és most már hatodéves Budai Évát is. A magyar női tőrözőkről ol­vashatunk a többi közt a szep­temberi lapban, amely közli az Éva magazin 1977. 2. szá­mában meghirdetett Egytől háromig rejtvénypályázat nyerteseinek nevét. A Lányok Asszonyok mel­lékletében a kenguruzsebes és T vonalú pulóverek kötési mintáival s a hímzett virágos faliképek, abroszok elkészíté­si módjával ismerkedhet meg még az olvasó. SZOVJET IRODALOM Lírikus hangsúlyt kap a Szovjet Irodalom legújabb, szeptemberben megjelenő száma. Zulfijev Dzsavaharlal Nehru-díjas üzbég költőnek Szivárvány című versciklusá­ból közöl néhányat a lap. A Vízesés és az Emlékezést so­rai költője 1976-ban Lenin-dí- jat kapott. Versciklusából Tamkó Sirató Károly kiváló f ordításában kapjuk meg a- jö­vőről alkotott meghitt, őszinte véleményét, a mindig bizako­dó ember hitét Jelenünk — népek ünnepe A munkának illő a bére Szép és derült mai világunk De a holnap embere még vígabban kacag az égre! — írja. A munkások költőjének, Valentyin Szorokinnak két legutóbbi kötetéből ad Ízelítőt egy másik válogatás. Az egyik a Szomorú nyírfák, a másik: pedig Az úszó Mars címet vi­seli. A verseket és az elbeszélő költeményt a többi között Weöres Sándor, Hajnal Anna, Ágh István és Garai Gábor ültette át magyar nyelvre. Ismét jelentkezik a folyó­irat kétnyelvű rovata, amely Viktor Tyelpupor egyik elbe­szélését és Mihail Duogyin Kovács Margitról szóló versét közli. A többi között interjút ol­vashatunk a folyóiratban a szovjetunióbeli külföldi könyvkiadásról. Ehhez a té­mához kapcsolódott az a má­sik cikk is, amely a nemzet­közi irodalmi életet, a kortár­si világirodalmat tekinti át. A több mint fél évszázados Molodaja Gvargyija és a Mó­ra Könyvkiadó kapcsolatáról, az idei magyar vonatkozású kiadási tervekről olvashatunk még a Szovjet Irodalom ha­sábjain. szputnyik A Sputnyi'k 1977. szeptem­beri számában több cikk szol­gálja a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójának előkészítését. A Szov­jetunió új alkotmánytervezete vitájának ismertetésére is nagy teret szentel a sajtó. A Szovjetunió külkereske­delmi forgalma a hesinki zá­róokmány aláírása óta mint­egy 40 százalékkal növeke­dett: 1976-ban 56,8 milliárd rubel értékű forgalmat bonyo­lítottak le. A Mindenki szá­mára előnyös című írás a szovjet-nyugati kereskede­lemről szól. Napjainkban több mint 10 millió külföldi munkás tar­tózkodik Nyugat-Európa or­szágaiban abban a remény­ben, hogy munkát kapnak. Ezeknek a munkaerő-tartalé­koknak többsége görög, török, spanyol, olasz nemzetiségű, vagy Afrika gyermeke. A tár­sadalmi létra legalsó fokát „elfoglaló” vendégmunkások hatalmas profitot hoznak a vállalkozóik és az államok „konyhájára”. Csak Nyugat- Németországban évente 1 mil­liárd márkát takarítanak így meg — olvashatjuk a legújabb Szputnyiikban. A rénszarvasok legelőjét, a vadászok igazi paradicsomát a XViHIiI. században egy Du- nyin nevű vadász fedezte fel. Később róla nevezték el az itt felépült várost, amely a világ egyik legnagyobb félszigetén, a Fajmiron található. Cikket olvashatunk még a többi között a Balti-tenger szennyezettségéről, a sakkozás történetéről, valamint a Ze- ravsani hegyhát égik csodájá­ról, a muzsikáló tóról. A ten­gerszint felett mintegy 4000 méteres magasságban elterülő Kuli-álló, másképpen Echo nevű tó a madarak énekét, a vízbe hulló kövek csobbaná- sát veri vissza dallamos ak­kordokkal. Mtoilos kaldodosiMp Az orosz nyelv Kirgiziában A tűzoltók jubileuma

Next

/
Thumbnails
Contents