Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-25 / 199. szám
1977. augusztus 25. /"TONaV i^EPUJSÁG 5 Kisdobosok Környezetvédelmi orsek Késő délután érkeztek meg a raj tagjai az Anna rétre. Ez volt a túra végső állomása. A kirándulók már készülődtek hazaifelé, ők meg falatoztak egyet, és elővették a focit. Néhány perces parázs küzdelem következett, mígnem az egyik összecsapásnál Gyurka a földön maradt. Térdzokniját átitatta a vér. Nem a küzdelem hevében sérült meg. Egy eldobott konzervdoboz hasította fel a lába szárát. A raj tagjai ugyancsak elmondták a véleményüket azokról, akik teleszemetelik a kirándulóhelyeket, pedig néhány lépésnyire állnak a hulladékgyűjtő edények. Játékra már szinte alkalmatlan volt a rét. Fogták a sok eldobott konzervdobozt, ételihulladékot, papírt, és ősz- szeszed ték. Nem valami különleges esetet írtam le. Országszerte egyre több helyen ismerik fel az úttörők, hogy nekik is tenniük kell valamit környezetük megóvása érdekében. Az egyik iskola melletti park megépítésénél sok társadalmi munkát végeztek az úttörőcsapat tagjai is. Elrendezték a terepet, fákat ültettek, segítettek a padok, játékok felállításában. Esztendeje száz facsemetét ültettek el, s ha most megszámolják, a fele sincs már meg. Volt, amelyik kiszáradt, a másikat derékba törték, a harmadikat kiszedték gyökerestől, s most egy hétvégi ház mellett díszük. Az egyik reggelre kitörték a kapufát is. Ekkor értették meg a gyerekek, hogy nem elég részt venni környezetük szebbé tételében, de meg is kell védeni a rongálóktól a parkot, a labdarúgópályát, az erdei tisztást. Országszerte ezért alakultak meg a környezetvédelmi őrsök. Megóvni a természetet, megakadályozni lakóhelyünk közvetlen környékét a rongálok garázdálkodását. A. L. háromszor egyhetes táborozásban ötven, nevelőotthonból érkezett gyerek is részt vett. * Évek óta rendszeresen szerveztek kisdobos-táborokat Tengelicen. A megyei úttörő- elnökség döntése nyomán az idén először megyei tábort szerveztek a legkisebbeknek. Minden járásból érkeztek kisdobosok, így a hat turnus alatt hatszáz kisdiák vett részt a táborozáson. A kis táborlakók éjszaka a hétközi diákotthonban aludtak, nappal pedig a Csapó-kastély közelében felállított sátortáborban laktak. * A megyénk nevezetességeit megismerni induló „Elektron túra” résztvevői Paksról indultak kerékpárral, majd’ kéthetes útjukra. A kerékpártúrán a tolnai I. számú általános iskolából huszonnégyen, Nagymányokról tizenhatan, Mórágyról tizen- ketten, a bonyhádi I. számú általános .iskolából húszán, a szekszárdi úttörőház képviseletében pedig huszonhármán vettek részt. A kerékpárosok Paks nevezetességeinek megtekintése után Szekszárdra látogattak. Innét Bonyhád felé vették útjukat. A megye legfiatalabb városának megtekintése után Lengyelbe kirándultak, majd a magyaregregyi turistaháznál fejeződött be a kerékpártúra. Tübh mint húsz éve működik eredményesen a KISZ Központi Művészegyüttesén belül a Rajkó-zenekar. A nagy sikerű együttes évente több száz házai fellépést és számtalan kül földi koncertet vattai. Az együttes tagjai Európa majd minden országában megfordultak már. Felvételünkön a Rajkó-utánpótlás három tehetséges fiatalja. Éneklő rajok Csillebércen A csillebérci úttörőtábor utolsó turnusában a jövendő népművészei nyaralnak és hódolnak hobbijuknak. Vannak köztük fafaragók, fazekasok, hímzők, népi táncosok és népdalénekesek is. Tolna megyét két éneklő raj képviseli. A szekszárdi négyes iskola VI. b. osztályának huszonkét úttörője Kürtös Anikó vezetésével és a bonyhádi kettes iskolából huszonhatan Steib Györgyné raj- és karvezető kíséretében. A megyei éneklő rajok vetélkedőjének legjobbjai közül jutottak tovább az országos táborba, mert nemcsak éneklik, de gyűjtik is megyénk szép népdalait. A táborozás 18-án kezdődött és 27-én ér véget. Szamnegyzet A számtöredékekből rakjatok össze egy olyan ötször-öt kockából álló négyzetet, amelyben a számjegyek összege valamennyi vízszintes és függőleges sorban, és a két átlóban egyormán 65. A megfejtéseket levelezőlapra ragasztva a következő címre küldjétek be, legkésőbb szeptember I-ig: Tolna megyei Népújság Szerkesztősége, 7101 Szekszárd, Pf.: 71. A levelezőlapra a címeteken kívül írjátok rá: „Rejtvény”. A helyes megfejtést beküldők között öt jutalomkönyvet sorsolunk ki. A megújult Kincskereső HÁROM kísérleti év után három esztendeje lett országos folyóirattá a Szegeden szerkesztett Kincskereső. Az elmúlt esztendők alatt beváltotta a hozzáfűzött reményeket: a tíz, tizennégy évesek keresett és sokat forgatott irodalmi-művészeti lapja lett. Deme László, nyelvészprofesszort, a lap főszerkesztőjét kértük meg, válaszoljon kérdéseinkre. Az idén januártól bevezetett változtatások hogyan szolgálták a szerkesztőség céljait, elképzeléseit? — A borító megújítására és a tipográfiai változtatásokra a gyerekek jelzései alapján szántuk rá magunkat. Úgy érezzük, ezt az új borítót, annak jelképeit megértették és elfogadták olvasóink. E változtatás módot nyújtott arra, hogy pontosítsuk alcímünket, mely most érzésünk szerint jobban kifejezi lapunk lényegét: irodalmi folyóirat gyermekeknek. A megjelenések ideje jobban igazodik az iskolai évhez. Irodalmi, művészeti anyagokkal igyekszünk kapcsolódni az úttörő- mozgalom céljaihoz. — Úgy gondolom, s a folyóirat jellegéből is következik, hogy talán egyik legfontosabb feladatuk az olvasókkal való kapcsolat kiépítése, erősítése. Ennek érdekében is sokat tettek az elmúlt időszakban. — Valóban igyekszünk minél több lehetőséget kihasználni a kapcsolatok felvételére, építésére. A személyes találkozások mellett az elmúlt évben jó néhány pályázatunk is volt. Barátom a könyv címmel a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalattal közösen írtunk ki pályázatot, melynek során a gyerekek olvasmány- és könyvélményeikről vallottak írásban, rajzban. Egyéni pályázók és iskolai úttörőközösségek több száz munkát küldtek be, nagy volt az akció mozgósítóereje. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára készülődve és az úttörőmozgalmi év Együtt egymásért akciójához kapcsolódva „Szerkesszünk együtt” címmel kértünk elképzeléseket, javaslatokat, ötleteket a gyerekektől. Elsősorban a falusi és kisvárosi iskolák tanulóközösségei jártak élen, nagyon sok értékes dokumentumanyag, fotó. rajz és hasznosítható javaslat érkezett: ezeknek legjavát októberi számunkban közölni fogjuk. Néhány pályázónk elnyerte a Tiszteletbeli szerkesztőtárs címet. Pedagógusokat, könyvtárosokat, napközi otthonos nevelőket, úttörő- és szakkörvezetőket mozgatott meg a Hogyan használom fel a Kincskeresőt oktató-nevelő munkámban? című pályázatunk. A legjobb pályamunkák megjelennek a Módszertani Közleményekben, ez újabb er- jesztője és ösztönzője lehet mind tágabb horizontú tevékenységünknek. A Fiatal írók József Attila Körének tagjai számára novellapályázatot hirdettünk, éppen a legmostohább műfajnak, a rövid terjedelmű, a mai gyerekéletet tükröző kisprózának föllendítése érdekében. A beérkezett 43 pályamunka legjobb darabjait folyamatosan közöljük, s a tehetséges fiatal írókkal igyekszünk folyamatos kapcsolatot kiépíteni. — Melyek a legközelebbi jövő tervei, elképzelései? Milyen feladatok megoldására készül a szerkesztőség? A FOLYÓIRAT októberi száma a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára emlékezik, novemberben pedig Ady Endre születésének 100. évfordulóján színvonalas és tartalmas anyagokkal szeretnénk hozzájárulni az ünnepléshez. Jövőre Móra Ferenc születésének 100. évfordulóját köszöntjük.-y Az első építőtáborom Úttörőm úzeum A magyar úttörőmozgalom egyik jelentős eseménye lesz ősszel az úttörők országos hagyományőrző múzeumának avatása Vaján. A múzeum alapítását a Sza- bolcs-Szatmár megyei úttörőelnökség kezdeményezte. Az országosan egyedülálló alapítványt, a Szatmár—Be- reg történelmi útjain elnevezésű pályázatot (melyet a történelmi hagyományokat legjobban kutató és őrző úttörőőrsök számára hirdettek meg a Rákóczi-évben) most a hagyományőrző múzeum alapítása követi. A hagyományőrző múzeum létrehozásában sok feladat vár az úttörőkre: összegyűjtik csapatuk, rajuk, őrsük történetét, hagyományait — s azt megfe- | lelő játékos formában fel is dolgozzák. A különféle hagyományok mellett a névadók emlékének ápolása is feladatuk. Ennek elősegítésére vándortáborokat rendeztek, ahol „névadótalálkozót” tarthattak az: azonos nevet viselő csapatok, rajok képviselői. A megyebeli úttörők számára több olyan túrát szerveztek a nyári szünidőkben, ahol gyalogosan, kerékpáron, csónakon, vonaton ismerkedhettek a gyerekek a történelmi tájjal, emlékeivel. (tgy.) Iskolakezdés Az idén fejeztem be a nyolcadik osztályt és máris építőtábori élményben volt részem. Középiskolásokkal, KISZ-tagokkal együtt mehettünk építőtáborba. Július 17-én reggel indultunk Nemesnádudvarra, ahol szép gyümölcsös és hatalmas szőlőtábla várt a munkánkra. A tábor 150 lakóját tíztagú brigádokba osztották. Néhány brigád gyümölcsöt szedett, de legtöbbet Szőlőt kapáltunk, vagy uborkát szedtünk. Teljesítményünket ugyanúgy normára számították, mint ahogy szüléinkét a gyárban, üzemben vagy a termelőszövetkezetben. A reggeli fél ötös ébresztő először nehezen szoktuk meg, de azért valamennyien betartottuk. A reggeli tornára már kevesebben mentek el. Hat órakor kezdtünk dolgozni és csak tíz órakor volt rövid tízórai szünet, utána fél egyig folytattuk a kapálást. Traktorral vittek vissza a táborba, ahol a szakácsok nem tudtak olyan ételt főzni, amit ne ettüpk volna meg — a munkától fáradtan —, farkasétvággyal. Délután játszottunk, pihentünk és különböző vetélkedőkön vettünk részt. Legemlékezetesebb a jelmezbál és a rajzverseny volt. Egyik este az Állami Operaház négy énekese látogatott el a táborba. Nagyon jól szórakoztunk a Mikroszkóp színpad sporttal kapcsolatos műsorán is. A tábori Ki mit tud?-on sokan szerepeltek táncokkal, versekkel és dalokkal. Utolsó este került sor a munkaverseny értékelésére, az eredményhirdetésre. A legjobb munkát végzett táborozok jutalmat kaptak. Ezután meggyújtottuk a tábortüzet és kacagtató, vidám műsorral búcsúztunk az idei építőtábortól. Először voltam építőtáborban, de remélem nem utoljára. Szabó Hajnalka Szekszárd — ígérd meg, hogy vársz rám jövő nyárig... Óbányán rendezték meg június 22-től 29-ig a képzőművész úttörők táborát. A bonyhádi járási KISZ-bizottság és úttörőelnökség festői környezetben álló turistaháza adott otthont a tábor lakóinak. Az úttörők Kovács Ferenc, megyei rajzszakfelügyelő irányításával végezték munkájukat. A táborozáson a megyei gyermekraj zpályázat legtehetségesebb pályázói vettek részt. A húsz Tolna megyei pajtás mellett a budapesti XII. kerület — megyénk testvérkerülete — úttörőit nyolcán képviselték a képzőművészek táborában. A pajtások sok szép linómetszetet és festményt készítették. Egy napig pedig Teimer István óbányai fazekasmester műhelyében ismerkedtek a kerámiakészítéssel. * Dombóváron hagyományai vannak az úszásoktatásnak. Az idén az úszótábor keretében 300 Tolna megyei úttörő — nagyrészt falusi iskolák tanulói — ismerkedtek meg az úszás alapelemeivel. A három, egyenként száztagú turnus résztvevői a Gőgös gimnázium fiúkollégiumában kaptak szállást. Az oktatást, úszásoktató szakemberek közreműködésével a fedett uszodában tartották, de a táborlakók részt vettek gunara- si fürdőprogramokban is. A
