Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-25 / 199. szám

1977. augusztus 25. /"TONaV i^EPUJSÁG 5 Kisdobosok Környezetvédelmi orsek Késő délután érkeztek meg a raj tagjai az Anna rétre. Ez volt a túra végső állomása. A kirándulók már készülődtek hazaifelé, ők meg falatoztak egyet, és elővették a focit. Né­hány perces parázs küzdelem következett, mígnem az egyik összecsapásnál Gyurka a föl­dön maradt. Térdzokniját át­itatta a vér. Nem a küzdelem hevében sérült meg. Egy eldo­bott konzervdoboz hasította fel a lába szárát. A raj tagjai ugyancsak elmondták a véle­ményüket azokról, akik tele­szemetelik a kirándulóhelye­ket, pedig néhány lépésnyire állnak a hulladékgyűjtő edé­nyek. Játékra már szinte al­kalmatlan volt a rét. Fogták a sok eldobott konzervdobozt, ételihulladékot, papírt, és ősz- szeszed ték. Nem valami különleges ese­tet írtam le. Országszerte egy­re több helyen ismerik fel az úttörők, hogy nekik is tenniük kell valamit környezetük meg­óvása érdekében. Az egyik is­kola melletti park megépíté­sénél sok társadalmi munkát végeztek az úttörőcsapat tag­jai is. Elrendezték a terepet, fákat ültettek, segítettek a pa­dok, játékok felállításában. Esztendeje száz facsemetét ül­tettek el, s ha most megszá­molják, a fele sincs már meg. Volt, amelyik kiszáradt, a má­sikat derékba törték, a har­madikat kiszedték gyökeres­től, s most egy hétvégi ház mellett díszük. Az egyik reg­gelre kitörték a kapufát is. Ekkor értették meg a gyere­kek, hogy nem elég részt ven­ni környezetük szebbé tételé­ben, de meg is kell védeni a rongálóktól a parkot, a labda­rúgópályát, az erdei tisztást. Országszerte ezért alakul­tak meg a környezetvédelmi őrsök. Megóvni a természetet, megakadályozni lakóhelyünk közvetlen környékét a ron­gálok garázdálkodását. A. L. háromszor egyhetes táboro­zásban ötven, nevelőotthonból érkezett gyerek is részt vett. * Évek óta rendszeresen szer­veztek kisdobos-táborokat Tengelicen. A megyei úttörő- elnökség döntése nyomán az idén először megyei tábort szerveztek a legkisebbeknek. Minden járásból érkeztek kisdobosok, így a hat turnus alatt hatszáz kisdiák vett részt a táborozáson. A kis táborla­kók éjszaka a hétközi diákott­honban aludtak, nappal pe­dig a Csapó-kastély közelében felállított sátortáborban lak­tak. * A megyénk nevezetességeit megismerni induló „Elektron túra” résztvevői Paksról in­dultak kerékpárral, majd’ két­hetes útjukra. A kerékpártúrán a tolnai I. számú általános iskolából hu­szonnégyen, Nagymányokról tizenhatan, Mórágyról tizen- ketten, a bonyhádi I. számú általános .iskolából húszán, a szekszárdi úttörőház képvise­letében pedig huszonhármán vettek részt. A kerékpárosok Paks nevezetességeinek meg­tekintése után Szekszárdra lá­togattak. Innét Bonyhád felé vették útjukat. A megye leg­fiatalabb városának megte­kintése után Lengyelbe kirán­dultak, majd a magyaregregyi turistaháznál fejeződött be a kerékpártúra. Tübh mint húsz éve működik eredményesen a KISZ Központi Művész­együttesén belül a Rajkó-zenekar. A nagy sikerű együttes évente több száz házai fellépést és számtalan kül földi koncertet vattai. Az együttes tagjai Európa majd minden országában megfordultak már. Felvételün­kön a Rajkó-utánpótlás három tehetséges fiatalja. Éneklő rajok Csillebércen A csillebérci úttörőtábor utolsó turnusában a jöven­dő népművészei nyaralnak és hódolnak hobbijuknak. Vannak köztük fafaragók, fazekasok, hímzők, népi táncosok és népdalénekesek is. Tolna megyét két éneklő raj képviseli. A szekszárdi négyes iskola VI. b. osztá­lyának huszonkét úttörője Kürtös Anikó vezetésével és a bonyhádi kettes iskolából huszonhatan Steib Györgyné raj- és karvezető kíséreté­ben. A megyei éneklő rajok vetélkedőjének legjobbjai közül jutottak tovább az or­szágos táborba, mert nem­csak éneklik, de gyűjtik is megyénk szép népdalait. A táborozás 18-án kezdődött és 27-én ér véget. Szamnegyzet A számtöredékekből rakjatok össze egy olyan ötször-öt kockából álló négyzetet, amelyben a számjegyek össze­ge valamennyi vízszintes és függőleges sorban, és a két átlóban egyormán 65. A megfejtéseket levelezőlap­ra ragasztva a következő címre küldjétek be, legké­sőbb szeptember I-ig: Tolna megyei Népújság Szerkesz­tősége, 7101 Szekszárd, Pf.: 71. A levelezőlapra a címe­teken kívül írjátok rá: „Rejtvény”. A helyes megfej­tést beküldők között öt jutalomkönyvet sorsolunk ki. A megújult Kincskereső HÁROM kísérleti év után három esztendeje lett orszá­gos folyóirattá a Szegeden szerkesztett Kincskereső. Az elmúlt esztendők alatt bevál­totta a hozzáfűzött reménye­ket: a tíz, tizennégy évesek keresett és sokat forgatott irodalmi-művészeti lapja lett. Deme László, nyelvészpro­fesszort, a lap főszerkesztő­jét kértük meg, válaszoljon kérdéseinkre. Az idén januártól beveze­tett változtatások hogyan szolgálták a szerkesztőség céljait, elképzeléseit? — A borító megújítására és a tipográfiai változtatások­ra a gyerekek jelzései alapján szántuk rá magunkat. Úgy érezzük, ezt az új borítót, an­nak jelképeit megértették és elfogadták olvasóink. E vál­toztatás módot nyújtott arra, hogy pontosítsuk alcímün­ket, mely most érzésünk sze­rint jobban kifejezi lapunk lényegét: irodalmi folyóirat gyermekeknek. A megjelené­sek ideje jobban igazodik az iskolai évhez. Irodalmi, mű­vészeti anyagokkal igyek­szünk kapcsolódni az úttörő- mozgalom céljaihoz. — Úgy gondolom, s a fo­lyóirat jellegéből is követke­zik, hogy talán egyik legfon­tosabb feladatuk az olvasók­kal való kapcsolat kiépítése, erősítése. Ennek érdekében is sokat tettek az elmúlt idő­szakban. — Valóban igyekszünk mi­nél több lehetőséget kihasz­nálni a kapcsolatok felvéte­lére, építésére. A személyes találkozások mellett az el­múlt évben jó néhány pályá­zatunk is volt. Barátom a könyv címmel a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalattal közösen írtunk ki pályázatot, melynek során a gyerekek olvasmány- és könyvélmé­nyeikről vallottak írásban, rajzban. Egyéni pályázók és iskolai úttörőközösségek több száz munkát küldtek be, nagy volt az akció mozgósító­ereje. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójára készülődve és az úttörőmozgalmi év Együtt egymásért akciójához kap­csolódva „Szerkesszünk együtt” címmel kértünk el­képzeléseket, javaslatokat, ötleteket a gyerekektől. Első­sorban a falusi és kisvárosi iskolák tanulóközösségei jár­tak élen, nagyon sok értékes dokumentumanyag, fotó. rajz és hasznosítható javaslat ér­kezett: ezeknek legjavát ok­tóberi számunkban közölni fogjuk. Néhány pályázónk el­nyerte a Tiszteletbeli szer­kesztőtárs címet. Pedagógu­sokat, könyvtárosokat, nap­közi otthonos nevelőket, út­törő- és szakkörvezetőket mozgatott meg a Hogyan használom fel a Kincskere­sőt oktató-nevelő munkám­ban? című pályázatunk. A legjobb pályamunkák meg­jelennek a Módszertani Köz­leményekben, ez újabb er- jesztője és ösztönzője lehet mind tágabb horizontú tevé­kenységünknek. A Fiatal írók József Attila Körének tagjai számára novellapályázatot hirdettünk, éppen a legmos­tohább műfajnak, a rövid terjedelmű, a mai gyerek­életet tükröző kisprózának föllendítése érdekében. A be­érkezett 43 pályamunka leg­jobb darabjait folyamatosan közöljük, s a tehetséges fiatal írókkal igyekszünk folyama­tos kapcsolatot kiépíteni. — Melyek a legközelebbi jövő tervei, elképzelései? Mi­lyen feladatok megoldására készül a szerkesztőség? A FOLYÓIRAT októberi száma a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójára emlékezik, novem­berben pedig Ady Endre szüle­tésének 100. évfordulóján színvonalas és tartalmas anyagokkal szeretnénk hoz­zájárulni az ünnepléshez. Jö­vőre Móra Ferenc születésé­nek 100. évfordulóját kö­szöntjük.-y Az első építőtáborom Úttörőm úzeum A magyar úttörőmozga­lom egyik jelentős esemé­nye lesz ősszel az úttörők országos hagyományőrző múzeumának avatása Vaján. A múzeum alapítását a Sza- bolcs-Szatmár megyei úttö­rőelnökség kezdeményezte. Az országosan egyedülálló alapítványt, a Szatmár—Be- reg történelmi útjain elne­vezésű pályázatot (melyet a történelmi hagyományokat legjobban kutató és őrző úttörőőrsök számára hirdet­tek meg a Rákóczi-évben) most a hagyományőrző mú­zeum alapítása követi. A hagyományőrző mú­zeum létrehozásában sok feladat vár az úttörőkre: összegyűjtik csapatuk, ra­juk, őrsük történetét, ha­gyományait — s azt megfe- | lelő játékos formában fel is dolgozzák. A különféle hagyományok mellett a névadók emlékének ápolása is feladatuk. Ennek előse­gítésére vándortáborokat rendeztek, ahol „névadó­találkozót” tarthattak az: azonos nevet viselő csapa­tok, rajok képviselői. A me­gyebeli úttörők számára több olyan túrát szerveztek a nyári szünidőkben, ahol gyalogosan, kerékpáron, csónakon, vonaton ismerked­hettek a gyerekek a törté­nelmi tájjal, emlékeivel. (tgy.) Iskolakezdés Az idén fejeztem be a nyolcadik osztályt és máris építőtábori élményben volt részem. Középiskolásokkal, KISZ-tagokkal együtt me­hettünk építőtáborba. Július 17-én reggel indultunk Ne­mesnádudvarra, ahol szép gyümölcsös és hatalmas sző­lőtábla várt a munkánkra. A tábor 150 lakóját tíz­tagú brigádokba osztották. Néhány brigád gyümölcsöt szedett, de legtöbbet Szőlőt kapáltunk, vagy uborkát szedtünk. Teljesítményünket ugyanúgy normára számítot­ták, mint ahogy szüléinkét a gyárban, üzemben vagy a termelőszövetkezetben. A reggeli fél ötös ébresztő elő­ször nehezen szoktuk meg, de azért valamennyien betartot­tuk. A reggeli tornára már kevesebben mentek el. Hat órakor kezdtünk dol­gozni és csak tíz órakor volt rövid tízórai szünet, utána fél egyig folytattuk a kapá­lást. Traktorral vittek vissza a táborba, ahol a szakácsok nem tudtak olyan ételt főzni, amit ne ettüpk volna meg — a munkától fáradtan —, far­kasétvággyal. Délután ját­szottunk, pihentünk és külön­böző vetélkedőkön vettünk részt. Legemlékezetesebb a jelmezbál és a rajzverseny volt. Egyik este az Állami Operaház négy énekese láto­gatott el a táborba. Nagyon jól szórakoztunk a Mikrosz­kóp színpad sporttal kapcso­latos műsorán is. A tábori Ki mit tud?-on sokan szere­peltek táncokkal, versekkel és dalokkal. Utolsó este került sor a munkaverseny értékelésére, az eredményhirdetésre. A legjobb munkát végzett tá­borozok jutalmat kaptak. Ez­után meggyújtottuk a tábor­tüzet és kacagtató, vidám műsorral búcsúztunk az idei építőtábortól. Először voltam építőtáborban, de remélem nem utoljára. Szabó Hajnalka Szekszárd — ígérd meg, hogy vársz rám jövő nyárig... Óbányán rendezték meg jú­nius 22-től 29-ig a képzőmű­vész úttörők táborát. A bony­hádi járási KISZ-bizottság és úttörőelnökség festői környe­zetben álló turistaháza adott otthont a tábor lakóinak. Az úttörők Kovács Ferenc, megyei rajzszakfelügyelő irá­nyításával végezték munkáju­kat. A táborozáson a megyei gyermekraj zpályázat legte­hetségesebb pályázói vettek részt. A húsz Tolna megyei pajtás mellett a budapesti XII. kerület — megyénk test­vérkerülete — úttörőit nyol­cán képviselték a képzőmű­vészek táborában. A pajtások sok szép linómetszetet és fest­ményt készítették. Egy napig pedig Teimer István óbányai fazekasmester műhelyében is­merkedtek a kerámiakészítés­sel. * Dombóváron hagyományai vannak az úszásoktatásnak. Az idén az úszótábor kereté­ben 300 Tolna megyei úttörő — nagyrészt falusi iskolák ta­nulói — ismerkedtek meg az úszás alapelemeivel. A három, egyenként száz­tagú turnus résztvevői a Gő­gös gimnázium fiúkollégiumá­ban kaptak szállást. Az okta­tást, úszásoktató szakemberek közreműködésével a fedett uszodában tartották, de a tá­borlakók részt vettek gunara- si fürdőprogramokban is. A

Next

/
Thumbnails
Contents