Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-18 / 194. szám

A ^PÚJSÁG 1977. augusztus 18. C Képünkön a kiállítás részlete Míg meg nem nyílt a kiál­lítás a megyei művelődési központban, amely a Nyugat- Dunántúl népművészetéből kínál ízelítőt, fel sem tűnt: a Dél-Dunántúlt még csák- csak megismerhettük a kü­lönböző folklórrendezvények révén, néha a környező né­pek kultúrájából is elénk tá­rul egy-egy részlet. Valahogy sajátos módon „kimaradt a programból” eddig a Dunán­túl távolabbi részeinek, az Alföld népművészetének be­A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére szep­tember végén „Kell a jó könyv” címmel országos pá­lyázatot indít a Kulturális Minisztérium Kiadói Főigaz­gatósága és az MSZBT, más mutatása. Pedig az sem árt, ha a jól ismertet látjuk vi­szont — a mostani kiállítás szép népi épületekről készült fotóira gondolunk vagy, ha a népművészetet mai, köznapi közvetítői, a különféle szak­körök mutatják be nekünk, ahogy ezen a bemutatón. A most látható népművé­szeti bemutató szerénységé­vel is teljesíti azok kedvét, akik érdeklődnek a magyar­ság népi kultúrájának árnya­latai iránt is. allami es társadalmi szervek közreműködésével. Az 1972-ben először meg­hirdetett „Kell a jó könyv” pályázat óriási sikert ara­tott, ennek alapján határoz­ták el megismétlését. A moz­galom nevét Majakovszkij verssorából „Kell a jó könyv, s megértjük a szavát” — köl­csönözték. A mostani olvasómozgalom célja a szovjet irodalom — ezen belül főként a mai szov­jet szépirodalom — további népszerűsítése az olvasók, s elsősorban a fiatalok legszé­lesebb táborában. A kiadói főigazgatóság irodalomjegyzéke — amelyet a pályázat meghirdetésekor tesznek közzé — a klasszikus orosz, szovjet és mai szovjet irodalom negyven művét ajánlja, amelyből a pályázni kívánó olvasóknak hat köny­vet kell kiválasztaniuk, el­olvasniuk, s írásban vála­szolniuk a feltett kérdésekre. Ajánlott a többi között Alekszej Tolsztoj: Golgota és Szeráfimovics: Vasáradat cí­mű regénye. Az Októberi Forradalomról és a polgár- háborúról szóló elbeszélése­ket tartalmazza „A parázs idő” című antológia. A Vö­rös Hadsereg megalakulását dolgozza fel a „Hadsereg született” című szépirodalmi összeállítás. A szovjet költé­szet hat évtizedét teljes ke­resztmetszetében mutatja be „A végtelenség szomja” című lírai antológia. Húsz művet a kortársi iro­dalom utóbbi 3—4 évének terméséből választottak ki. Az olvasómozgalmat segít- vg klasszikus orosz és szov­jet szerzők műveiből több rádiójátékot sugároznak majd, és tévéadaptációkat is bemutatnak. A nézők ismét láthatnak majd régi és új szovjet filmeket. A Rakéta regényújságban egy évig tar­tó szellemi totót hirdetnek. Az egv évig tartó akció ün­nepélyes eredményhirdetésé­re a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 61. év­fordulóján, a szovjet könyv ünnepi hetén kerül sor. A kanadai Elkészült a televízióban A kanadai randevú című színes dokumentumfilm, mely az „Útközben élünk” című, Amerikáról készített doku­mentumfilm folytatása. A kétszer 55 perces új forgatás a Kanadában élő magyarság életét dolgozza fel. Bemutat családi „minidrámákat” és igyekszik felderíteni a sok­színű magyarság gondolko­dásmódját is. Rávilágít a politikai hit­vallásokra, az egymás iránt tanúsított magatartásra. Meg­rázó erővel mutatja be, hogy már sokakat nem a macska­köves utcák és a régi királyi Magyarország vonz, hanem megértik a jelent és a fejlett szocialista haza eredményeit magukénak vallják. Érdekes képsor, amikor egyik olimpikonunk arról beszél, hogy az ott élő ma­gyarok milyen lelkesen druk­koltak a piros-fehér-zöld szí­nekben versenyző sportolók­nak. akik a szocialista Ma­gyarország képviselőiként vetlek részt az oiimpki-' BotgáMTOvjeljí könyvesére A Szovjetunió és Bulgária közötti kulturális kapcsola­toknak régi hagyományai vannak, s ezek az elmúlt 30 évben tovább mélyültek, erő­södtek. Különösen élénk a képzőművészeti és irodalmi alkotások cseréje. A szovjet Mezsdunarodnaja Knyiga és a bolgár HEMUS az idén 12 millió leváért cserél könyve­ket. Az elmúlt 30 évben bol­gár szerzők 2500 alkotását 41 millió példányban adták' ki a Szovjetunióban, 34 nemzeti nyelvre lefordítva. Az előző évben 334 orosz, illetve szov­jet irodalmi alkotás jelent meg műfordításban Bulgá­riában, öt és fél millió pél­dányban. A két ország kapcsolatait erősíti a művészeti együtte­sek, színházak, zenekarok vendégjátéka is. A Nagy Színház, a Taganka, a kijevi Opera- és Balett Társulat, az Obrazcov Bábszínház, szimfonikus zenekarok stb. mindig szívesen látott ven­dégek Bulgáriában. TflMEQBCKnfl nmeim Szovjetunióbeli testvér­megyénk, Tambov napilapja egyik legutóbbi számában ártól ír, hogy a megyeszék­hely, Tambov város általános iskolásainak körében csak nemrég indult fejlődésnek az önkéntes tűzoltómozgalomban való részvétel. Különösen népszerű ez a mozgalom a város 18. számú általános is­kolájában. Ebből az iskolából került ki a megyei válogatott is, amely részt vett a Gorkij­ban megrendezett területi versenyen. Ott az Orosz Fö­deráció 14 megyéjének csapa­tai vetélkedtek egymással. A programban szerepelt többek között akadálypálya leküzdé­se, mászás rahamlétrán az első és a második emeletre, valamint tűzoltás taféta. A 80 és a 100 méteres aka­dálypályán az első fokozat követelményeinek teljesítésé­ben, valamint a rahamlétrán való mászásban a 18. számú tambovi iskola 5—8. osztályo­sokból álló csapatai lettek az elsők. Karl-Marx-Stadt megyei testvérlapunk a megyeszék­hely Centrum Áruházának újító tevékenységével foglal­kozó jegyzetében arról ad tá­jékoztatást, hogy havonta egyszer újítók napját tarta­nak, ahol bármelyik dolgozó előadhatja gondolatait, ja­vaslatait és természetesen kritikai észrevételt tehet. A tanácskozáson minden eset­ben részt vesz az igazgató. Az újítónap egyik célja az is, hogy a megoldásra váró fel­adatokat ismertessék. Ugyan­ekkor ellenőrizni tudják a be­nyújtott újítások elbírálásá­nak helyzetét és a bevezetés­sel kapcsolatos tennivalókat is. Az ez évre kitűzött újítási feladatok közül harmincra született már javaslat, ebből nyolcat meg is oldottak, to­vábbi harminc feladat még várja a javaslattevők jelent­kezését. Az áruházban egyéb­ként ebben az évben összesen hatvanöt újítási javaslatot nyújtottak be, kilenccel töb­bet, mint 1976-ban egész év­ben. Az árulház minden máso­dik dolgozója újító, külön fi­gyelemre méltó, hogy vala­mennyi fiatal foglalkozik újí­tással. Dunántúlt napló Vasárnap délután, kéthetes szüniet után ismét beindítot­ták a Pécsi Dohánygyár gé­peit. Megkezdődött a dohány előkészítése, bontása, vágása. Éjjel három órakor az első szál cigaretta is elkészült: be­fejeződött a nyári nagyjaví­tás. Több mint száz lakatos, vil­lanyszerelő, műszaki ember javította, újította fel a gépe­ket, berendezéseket. Ez idő alatt helyezték üzembe Mol­nár Ádám újítását, az auto­matikus dohányadagoló be­rendezést. Prototípusát heteken ke­resztül figyelték a leállás előtt. Az automata bevált üzem közben, bár néhány megoldás finomításra szorult. Az elmúlt tizenkét nap ele­gendő volt a módosításokra, sőt újabb három automatát is beszerelt a tíztagú műszaki­fejlesztési csoport. Eddig kézi erővel juttatták a dohányt a szállítócsőbe, ami fárasztó munkát jelentett műszakonként hét dolgozó­nak. Amikor nem érzékelték azonnal a szívólevegő áram­lását, előfordult, hogy késve kezdték az adagolást. Ugyan­akkor a hosszabb ideig áram­ló levegő kiszárította a do­hány külső felületét, túlságo­san felaprózódtak a levelek, s romlott a minőség. E nehéz­ségek megszüntetése és az itt dolgozók létszámának csök­kentése volt a cél az automa­tikus dohányadagoló meg­szerkesztésekor. Tegnap reggeltől kevesebb dolgozó, jobb körülmények között kezdte el a dohány adagolását és a minőségrontó körülményt is skierült kikü­szöbölni. PETŐFI NÉPE Kacagás farmerügyben. Szívből örültem, amikor ri­portot láttam a televízióban arról, hogy az esztendő végé­re lesz eredeti magyar far­mernadrág, kopni fog, ahogy kell és olyan szűkre szabják, hogy csak aprókat lehet ben­ne lélegezni. Igazi örömöm azonban csak ezután követ­kezett. Kanadából érkezett rokonlátogatóba Kecskemét­re az a fiú, akinek még a nagyszülei vándoroltak az óceánon túlra. Törte, zúzta nyelvünket és nem tudott be­telni a melegen vásárolható kenyér ízével. Megszerette a „kiesi és haragos” feketekávét is. Amikor meglátta az egyik kirakatban a hazai farmert, felcsillant a szeme. Ez szép, — mondta — kék, nem kopt Puha, könnyű — tette hozzá, amikor felpróbálta. A roko­nok vettek neki kettőt — ha ennyire tetszik. Most csak az egyiket hordja. A másikat hazaviszi, eladja. Csak azon töpreng, hogy három vagy négy „Wrangler” árát kérje a különleges nadrágért... SomogyiNéplap Harminc hektáron szemzik a gyümölcsfaalanyokat a Siófoki Állami Gazdaság al- sótekeresi üzemegységében. E rendkívül nagy szakértelmet kívánó tevékenységet hatvan ember végzi, körülbelül szep­tember 10-ig. Ezt' a munkát gépesiteni nem lehet, sőt a módszer sem változott: a szemzőkést ugyanúgy kell ke­zelni, mint évtizedekkel ez­előtt. A szakemberek keze alól egymillió-kétszázezer alma-, cseresznye-, meggy-, körte- és szilvafa kerül ki. Egy év múl­va a gyümölcsfaalanyok a megye állami gazdaságaiba, termelőszövetkezeteibe és a háztáji gazdaságokba kerül­nek. Almából lesz legtöbb: összesen 700 ezret szemeznek be. Százezer darab szovjet ex­portra kerül. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az utóbbi években foko­zódott a televízióértékesítés hazánkban. Az eladott készü­lékek és az előfizetők számá­nak változását összehasonlít­va egyértelműen megállapít­ható, hogy előtérbe került a régi típusok kicserélése mo­dernebb változatra, illetve egyre nő a másodvevő­készülékek száma. Ez utóbbi kategóriában je­lentős szerepet játszanak a hordozható televíziók. Jelen­leg két típusú hordozható te­levíziót gyárt a Videoton bel­földre: a 31 centiméteres kép­ernyőjű Tünde és a 16 centi- méteres képernyővel szerelt Mini-iVidi készüléket. A gyár különösen a Tünde típus elő­állítását fokozta az utóbbi hetekben, mivel erőteljes igény jelentkezett iránta. A Tünde típusból 1976-ban 6200 darabot, ez évben pedig 20 000 darabot gyárt a Video­ton a hazai piacra. A Mini- Vidi készülékből 6200 darab kerül a megrendelő vállala­tokhoz 1977-ben, ami 3000 da­rabbal több a múlt évi tény-' leges szállításnál. CEMEIUTKURH A fiú az istennek sem értette, miképp lehet, hogy az öreg nem fázik. Átkozot­tul nagy a cúg odafönt a nyolcadikon. Fűtés, ablaküveg, ajtó sehol. Dideregve húzódott be a védett sarok­ba, csodálkozva nézte az öreg fürge kő­műveskanalát, serpenyőjét,' simítóját, fa­gyosan irtózott • a sajátjától, és a nyár­ról ábrándozott. Látta magát sok pénz­zel a zsebben országutat járni, hétvége­ken Balatonra menni, gimnazista fruská­kat szédíteni, kólára, féldecire hívni, mert annyira csórók és hiszékenyek, hogy egy­általán nem kételkednek abban, hogy ő főművezető, pedig elég lenne a simoga- tására figyelniük. De nem! Nem melege­dik fel most, mint máskor, ha nőkről áb­rándozik. — Hé, fiú! — mondta az öreg. — El­romlott a lift, és kellene egy zsák ce­ment, különben bagóravalót sem kere­sünk. — Egye.meg a fene — mondta a fiú fázósan, és átkozva gépet, szerelőt, céget, elindult a földszintre cementért. Oda- lentről felnézett, ettől megborzadt. Kínosan forgatta a zsákot, mérlegelte, hogy fekszik meg jobban, végül alányúlt gémberedett ujjaival, felvette. Az első emeletre érve elmúlt a vaco- gása. A másodikon hátra csúsztatta a zsákot, mert átkozottul nyomta. ­A harmadikon átvette a másik válláfa, tudta, letennie nem szabad, mert felven­ni sokkal nehezebb. Később öt-tíz lépcsőfokonként válto­gatta a zsák helyét, lihegett, pirosodott. A hetediken már cudar nehéznek érez­te, úgy vélte, nem bírja tovább. — Azért is felviszlek — mondta. — Most már felviszlek! És felvitte. — Itt a cement — lihegte alig rejtett büszkeséggel, miközben kabátját éles ív­ben lehajította, remegő kézzel cigaretta után kutatva, mohón rágyújtott. Apró források gyöngyöztek homlokán. — Átkozott lift, átkozott szerelők — morogta. — Ne szapuld a liftet — mondta az öreg —, nincs annak semmi baja. — Hogy-hogy nincs? Akkor mi a fené­nek cipeltem ezt a zsákot? — Hát — hunyorított az öreg hamis­kásan —, az az igazság, hogy nagyon fél­tettelek. — Engem? Mi a fenéért? — Attól, hogy ültödben megfagyok így legalább kimelegédtél annyira, hogy meg tudod végre fogni a szerszámot... Bartha Szabó József DÓZSA Dunaújváros új köztéri szobrot kap: Kis Kovács Gyula Dózsa című alkotását, amelyen jelenleg még a Képzőmű­vészeti Kivitelező Vállalat budapesti öntödéjében dolgoz­nak. Kell a jó könyv

Next

/
Thumbnails
Contents