Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-17 / 193. szám

KÉPÚJSÁG 1977. augusztus 17. BUDAPEST Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese kedden Veszprém megyébe látogatott. Elsőként az inotai alumíniumkohót kereste fel. Ezt követően a Fűzfői Nitrokémiát látogat­ta meg. Meghallgatta Gyu- ricza László igazgató be­számolóját az augusztus 15-i tragikus kimenetelű robba­nás körülményeiről, s tol­mácsolta a Központi Bizott­ság és a kormány együtt­érzését. Kipukkadt léggömb Kedd esti kommentárunk. Az arab világban óriási vihart, másutt gúnyos megjegyzé­seket és nagy vitákat kavart az izraeli, kabinetnek egy most be­jelentett döntése. Eszerint az izraeli állampolgárokra vonat­kozó egészségügyi és szociális rendelkezéseket kiterjesztik a Jordán folyó megszállt nyugati partján és az ugyancsak meg­szállt gazai övezetben élő arab lakosságra is. 'Az igazság az, hogy ezek a rendelkezések voltaképpen jo­gok bizonyos ingyenes, vagy filléres egészségügyi és hasonló vonatkozású szolgáltatások igénybevételére. Magyarul: ha mindentől elvonatkoztatunk, az új helyzet a korábbinál ked­vezőbb a közvetlenül érintettek, a megszállt területeken élő egyes arabok szempontjából. Csakhogy a politikában — mint általában, az életben — nem lehet a dolgokat „önmagukban”, összefüggéseikből kira­gadva szemlélni. Hiába igyekszik Menáhem Begin izraeli mi­niszterelnök — a maga körülhatárolt céljainak megfelelően nem ügyetlenül — „pusztán humanitárius intézkedéseknek” feltüntetni a történteket, világos, hogy enyhén szólva nem elsősorban erről van szó. A döntés olyan átlátszóan és egyértelműen politikai termé­szetű, hogy még a kedvezményekben részesülők sem örülnek neki, sőt, mint a hírszolgálati irodák jelentik, tömegesen tilta­koznak ellene. De miért? Hiszen ezután ingyen vagy majdnem ingyen vehetnek igénybe olyan szolgáltatásokat, amelyekért eddig fizetniük kellett. Az ok világos. Ök is tudják: a Begin-kabinet azért hozta ezeket az intézkedéseket, hogy újabb politikai-jogi lépést te­gyen e területek teljes bekebelezése felé. Nincs megfigyelő, akinek kétsége lenne az iránt, hogy az izraeli katonai vagy fél­katonai telepek létesítése után ez a lépés újabb mozgás egy olyan irányba, amely rendkívüli módon megnehezíti a jövő­beni tárgyalásokat. Ráadásul a döntés olyan időpontban született, amikor külügyminisztere kőrútjának vitathatatlan kudarca után Car­ter elnök nyilatkozataiban egymás után próbál feleregetni va­lamiféle kincstári derűlátással töltött léggömböket. Az ilyen egyik léggömb pukkadt most ki — a léggömbök, sajátosságainak megfelelően, meglehetősen nagy zajjal... HARMAT ENDRE McGovern szenátor nyilatkozata George McGovern szená­tor, az Amerikai Egyesült Ál­lamok szenátusa külügyi bi­zottságának tagja, aki néhány napot Budapesten töltött, ked­den elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nagy János külügyminiszter-helyet­tes és Darvasi István, az or­szággyűlés külügyi bizottsá­gának tagja. Ott volt Philip M. Kaiser, az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövete. • Elutazása előtt az amerikai szenátor a repülőtéren sajtó- nyilatkozatot adott. Elmondta McGovern, hogy magyarországi látogatása so­rán alkalma nyilott találkozni és megbeszéléseket folytatni számos magas rangú magyar vezetővel. Megbeszéléseink — tette hozzá — jó légkörben zajlottak le. Kölcsönös érdek­lődésre számot tartó témák­ról volt szó, olyanokról, mint az enyhülés, a kelet—nyugati kapcsolatok javítása. Magyar- ország — jelentette ki a sze­nátor — fontos szerepet ját­szik az enyhülési folyamat­ban, hídként hozzá tud járul­ni ahhoz, hogy a nagyhatal­mak között jó megértés jöj jön létre. A kelet—nyugati kapcsola­tok javulását illetően a sze­nátor elmondotta: Remény­kedő vagyok. Részben azért, mert reálisan fogom fel a kérdést, részben azért, mert úgy gondolom, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok, illetőleg az Egyesült Ál­lamok és a többi kelet-euró­pai ország közötti ka'pcsolatok javításának nincs más, reális alternatívája. A világ nem él­ne túl egy háborút a nagy­hatalmak között. A fegyver­kezési verseny és a fegyver­kezés csökkentésében meg­egyezést kell elérni. Ebben minden ország érdekelt, hi­szen akkor az eddig fegyver­re fordított anyagi forráso­kat olyan célokra lehet bizto­sítani, mint az állampolgárok életszínvonalának növelése, létbiztonságának javítása. A magyar—amerikai kap­csolatokról szólva McGovern javuló együttműködésről be­szélt, utalva például arra, hogy kulturális és tudomá­nyos megállapodást kötött a két ország. Együttműködtünk bizonyos mértékig — mondta — a belgrádi konferencia előkészítő fázisában. Azzal kapcsolatban, hogy az Egye­sült Államok még nem alkal­mazta Magyarországgal kap­csolatban a legnagyobb ked­vezmény elvét, McGovern — kifejezetten szenátorként és nem az amerikai kongresszus nevében — úgy nyilatkozott, hogy támogatja olyan kétol­dalú megállapodás megköté­sét, amelynek keretében ezt biztosítanák. A legnagyobb kedvezmény elvének megadá­sát magyar viszonylatban az amerikai kongresszus számos más tagja is ugyanígy ítéli meg, s ezt — amint elmond­ta — maga is javasolni fogja a magyarországi tárgyalásait összegező jelentésében. Válaszolt a szenátor a neutronbombával és más új fegyverrendszerekkel kapcso­latos kérdésre is. Kijelentet­te: „Személyes véleményem szerint az amerikai arzenál­ban nincs szükség a neutron- bombára, de nem hiszem, hogy az alkalmazása jelentő­sen megváltoztatná a hadvi­selés módozatát.” Annak idején a vietnami háborút ellenzők táborába tartozott McGovern szenátor, így kézenfekvő volt a kérdés: mi a véleménye a háború okozta károk jóvátételéről, amit a Nixon-kormányzat ki­látásba helyezett 1973-ban? „A magam részéről — vála­szolt — üdvözölném, ha az Egyesült Államok megnyitná kapcsolatait Vietnammal, leg­alábbis valamilyen gazdasági segítés formájában. Nagyon pozitív lenne a kapcsolatok megkezdésére először a keres­kedelmi, azután a gazdasági­technikai segítségnyújtás Vietnamnak, esetleg más szervek, például a világbank bekapcsolásával. Bár a jelen­legi kormányzat részéről az ilyen kapcsolatalakításnak egyelőre semmi jelét sem lá­tom. remélem, hogy előbb- utóbb kedvező változás törté­nik s egy Vietnam megsegí­tésével kapcsolatos program születik. (MTI) Mezőgazdasági vezetők levele az aratásban részt vett dolgozókhoz Megtermett népünk kenye­re. A búza magtárakba ke­rült, befejeződött a kalászo­sok aratása. Az időjárástól nehezített, egyébként is nagy erőfeszítést igénylő munka gyors és eredményes befeje­zése alkalmából a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszerve­zete tisztelettel és megbecsü­léssel köszönti mindazokat, akik példás helytállásukkal cselekvő részesei voltak e munkának. I Amikor az aratási és csép- lési munkát elvégző kombáj- nosokat köszöntjük, nem fe­ledkezünk meg a magot vető, a növényt ápoló emberekről, azokról, akik a korábbi évek­nél is szervezettebben és eredményesebben ellátták a gépeket, akik raktárba szállí­tották a termést, akik új faj­táinkat nemesítették, elter­jesztették. Valamennyien jól, érdemesen dolgoztak. Az ara­tási munkában dolgozóink összefogtak, s dacolva esővel és kánikulával — időben, si­keresen betakarították az or­szág kenyerét. Az idei aratás lényeges jel­lemzője volt, hogy soha ilyen rövid idő alatt még nem fe­jeztük be ezt a nagy munkát. Az eddiginél harmonikusabb volt a megyék és gazdaságok •közötti együttműködés. Mind­ez nagymértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy az eddigi leg nagyobb tel j esi t őképességű gépparkkal és a legkisebb számú emberrel megoldjuk e nagy feladatot. Az elért eredmények a dol­gozó kollektívákat, a szocia­lista brigádokat, a gépek ke­zelőit, az irányító, szervező, dolgozó embereket dicsérik, akik vállalásaiknak eleget té­ve hozzájárultak népgazdasá­gi terveink megvalósításához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiO. évfordulója-- nak méltó, munkasikerekkel történő köszöntéséből így az élelmiszertermelés dolgozói is kiveszik részüket. Most, amikor a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezete vezetése megköszöni a kalászosok betakarításában részt vett dolgozók munkáját, példás helytállását, egyben további munkasikereket is kíván a mezőgazdasági dolgo­zók nagy családjának a soron lévő őszi betakarítási és a jö­vő évet megalapozó munkák­hoz, valamennyi tervfeladat teljesítéséhez. dr. Romány Pál sk. miniszter, dr. Czimbalmos Béla sk. a TOT főtitkára, dr. Dobi Ferenc sk. a MEDOSZ főtitkára 170 milliárd a mezőgazdaságnak Madrid Kenyérháború A madridi kormányzó rendeletére kedden hajnal­ban a közrend súlyos ve­szélyeztetése címén letartóz­tatták Pedro Castrot, a spanyol pékek szövetségé­nek elnökét, valamint a madridi tartományi szerve­zet alelnökét. A lépés oka: a spanyol pékek szövetsé­gének határozatára Madrid­ban és környékén vasárnap óta 30—40 százalékkal csök­kentett súlyú kenyeret áru­sítanak, mivel a kormány mind ez ideig nem engedett a pékek áremelési követe­lésének. PANORÁMA BELGRAD Kubai ellenforradalmárok Az amerikai hatóságok nagy mennyiségű fegyvert és robbanóanyagot koboztak el egy kubai ellenforradalmár bandától. Az ellenforradalmárok Floridából hajón kí­vánták megközelíteni Kubát, hogy ott gyilkosságokat és diverziós cselekményeket hajtsanak végre. (Képtávírónkon érkezett.) A Borba keddi számában az Egyesült Államokban élő jugoszláv fasiszta emigrán­sok újabb provokációjáról számolt be, melynek során felgyújtották a San Fran- ciscó-i jugoszláv főkonzu­látus bejárati kapuját és megrongálták az épület homlokzatát. Vancso Andonov, Jugo­szlávia washingtoni nagy- követségének tanácsosa az ügy kapcsán tiltakozott az amerikai külügyminiszté­riumban, amelynek képvise­lője sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt. MOSZKVA A szovjet fővárosban be­jelentették, hogy augusztus 17. és 23. között Leningrád kikötőjében nem hivatalos látogatást tesz az „Amerigo Vespucci” olasz iskolahajó, fedélzetén a livornói hadi­tengerészeti iskola növendé­keivel. Megszökött egy római rabkórházból Herbert Kappler, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt náci háborús bű­nös. Kappler 1944-ben az Örök Város Gestapó-főnöke- ként kivégeztetett 335 olasz polgári személyt. A szökés felfedezése után a „Vörös Hajnal” nevű nyugatnémet anarchista szervezet magára vállalta a tett elkövetését. A képen: Róma lakói tüntetnek a kórház bejáratánál — jobboldalt — Kappler SS-ezredes. (Képtávírónkon érkezett.) A Szovjetunió mezőgazda- sági termőterületei több mint 600 millió hektárt tesznek ki. A földek háromnegyed része azonban a csapadékszegény, aszályos zónában fekszik. Közép-Ázsia köztársaságai­ban és sok más vidéken a földművelés öntözés nélkül egyszerűen elképzelhetetlen. Víz nélkül itt a legjobb tala­jok is terméketlenek marad­nak. Az aszály gyakran sújt­ja Kazahsztán és Ukrajna hatalmas területeit, a Volga- vidéket, Észak-Kaukázust, Szibériát. Az aszály óriási in­gadozásokat eredményez a terméshozamban. Ugyanak­kor sok millió hektárnyi me­zőgazdasági termőterület — mindenekelőtt az Oroszorszá­gi Föderáció nem fekete föl- dű övezetében, a Baltikum­ban, Belorussziában, az uk­rajnai Poleszjében, Távol- Keleten — lecsapolásra és egyéb talajjavítási munkála­tokra szorul. Az utóbbi tíz évben a Szov­jetunió a vízgazdálkodási lé­tesítmények építési ütemét és méreteit tekintve — a/, első helyre került a világon. Az öntözött gabonaföldek terüle­te több mint másfélszeresére növekedett: jelenleg mint­egy hárommillió hektár. A javított talajú földek egész területe meghaladja a 25 mil­lió hektárt, s ehhez 1980-ig újabb 9,7 millió hektár járul. A javított talajú földek, ame­lyek a szántóterületeknek és az ültetvényeknek mindössze nyolc százalékát teszik ki, je­lenleg a mezőgazdasági ter­mékek egynegyedét adják, öt év múlva pedig az innen ka­pott mezőgazdasági termékek részaránya már az összterme­lés egylharmadát teszik ki. A Szovjetunióban kialakul­tak a feltételek a termelés szakosításának és koncentrá­ciójának elmélyítéséhez. En­nek a folyamatnak a kezde­ményezői maguk a kollektív gazdaságok voltak. Ma már a termelés szakosítása és kon­centrációja, a gazdaságok kooperálása és az agráripari integráció tervszerű, céltuda­tos jelleget öltött. A jövőben a gazdaságközi és az agrár­ipari egyesületeket (ma már körülbelül 6300 ilyen egye­sülés létezik) a területi és az ágazati kritériumok, a helyi körülmények és lehe­tőségek figyelembevételével hozzák létre, szigorúan betart­va a gyakorlat által igazolt önkéntesség elvét és megőriz­ve a gazdaságok önállóságát. A szervezési formák kiválasz­tásánál figyelembe veszik a tudományos megalapozottsá­got, az irányításiban a demok­LAPZÁRTA Talajjavítási munkálatok az anyikscsájszki terület „Ra- guvcle” szovhozának földjein ratikus centralizmus érvénye­sülését, továbbá a parasztság anyagi érdekeltségét a ter­mékek mennyiségének és mi­nőségének növelésében. A tizedik ötéves tervidő­szakban összesen 170 milliárd rubelt ruháznak be a mező- gazdaság fejlesztésébe. Ez 39 milliárddal több, mint az elő­ző ötéves tervidőszakban be­ruházott összeg. A mezőgaz­daság körülbelül kétmillió új traktort kap, mintegy 160 millió LE összteljesítménnyel, 1 millió 350 ezer tehergépko­csit, félmilliónál több gabona­betakarító kombájnt és kü­lönböző mezőgazdasági gépe­ket — 23 milliárd rubel ér­tékben. A. Iljicsev APN—KS H®

Next

/
Thumbnails
Contents