Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-17 / 193. szám
KÉPÚJSÁG 1977. augusztus 17. BUDAPEST Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese kedden Veszprém megyébe látogatott. Elsőként az inotai alumíniumkohót kereste fel. Ezt követően a Fűzfői Nitrokémiát látogatta meg. Meghallgatta Gyu- ricza László igazgató beszámolóját az augusztus 15-i tragikus kimenetelű robbanás körülményeiről, s tolmácsolta a Központi Bizottság és a kormány együttérzését. Kipukkadt léggömb Kedd esti kommentárunk. Az arab világban óriási vihart, másutt gúnyos megjegyzéseket és nagy vitákat kavart az izraeli, kabinetnek egy most bejelentett döntése. Eszerint az izraeli állampolgárokra vonatkozó egészségügyi és szociális rendelkezéseket kiterjesztik a Jordán folyó megszállt nyugati partján és az ugyancsak megszállt gazai övezetben élő arab lakosságra is. 'Az igazság az, hogy ezek a rendelkezések voltaképpen jogok bizonyos ingyenes, vagy filléres egészségügyi és hasonló vonatkozású szolgáltatások igénybevételére. Magyarul: ha mindentől elvonatkoztatunk, az új helyzet a korábbinál kedvezőbb a közvetlenül érintettek, a megszállt területeken élő egyes arabok szempontjából. Csakhogy a politikában — mint általában, az életben — nem lehet a dolgokat „önmagukban”, összefüggéseikből kiragadva szemlélni. Hiába igyekszik Menáhem Begin izraeli miniszterelnök — a maga körülhatárolt céljainak megfelelően nem ügyetlenül — „pusztán humanitárius intézkedéseknek” feltüntetni a történteket, világos, hogy enyhén szólva nem elsősorban erről van szó. A döntés olyan átlátszóan és egyértelműen politikai természetű, hogy még a kedvezményekben részesülők sem örülnek neki, sőt, mint a hírszolgálati irodák jelentik, tömegesen tiltakoznak ellene. De miért? Hiszen ezután ingyen vagy majdnem ingyen vehetnek igénybe olyan szolgáltatásokat, amelyekért eddig fizetniük kellett. Az ok világos. Ök is tudják: a Begin-kabinet azért hozta ezeket az intézkedéseket, hogy újabb politikai-jogi lépést tegyen e területek teljes bekebelezése felé. Nincs megfigyelő, akinek kétsége lenne az iránt, hogy az izraeli katonai vagy félkatonai telepek létesítése után ez a lépés újabb mozgás egy olyan irányba, amely rendkívüli módon megnehezíti a jövőbeni tárgyalásokat. Ráadásul a döntés olyan időpontban született, amikor külügyminisztere kőrútjának vitathatatlan kudarca után Carter elnök nyilatkozataiban egymás után próbál feleregetni valamiféle kincstári derűlátással töltött léggömböket. Az ilyen egyik léggömb pukkadt most ki — a léggömbök, sajátosságainak megfelelően, meglehetősen nagy zajjal... HARMAT ENDRE McGovern szenátor nyilatkozata George McGovern szenátor, az Amerikai Egyesült Államok szenátusa külügyi bizottságának tagja, aki néhány napot Budapesten töltött, kedden elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nagy János külügyminiszter-helyettes és Darvasi István, az országgyűlés külügyi bizottságának tagja. Ott volt Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. • Elutazása előtt az amerikai szenátor a repülőtéren sajtó- nyilatkozatot adott. Elmondta McGovern, hogy magyarországi látogatása során alkalma nyilott találkozni és megbeszéléseket folytatni számos magas rangú magyar vezetővel. Megbeszéléseink — tette hozzá — jó légkörben zajlottak le. Kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákról volt szó, olyanokról, mint az enyhülés, a kelet—nyugati kapcsolatok javítása. Magyar- ország — jelentette ki a szenátor — fontos szerepet játszik az enyhülési folyamatban, hídként hozzá tud járulni ahhoz, hogy a nagyhatalmak között jó megértés jöj jön létre. A kelet—nyugati kapcsolatok javulását illetően a szenátor elmondotta: Reménykedő vagyok. Részben azért, mert reálisan fogom fel a kérdést, részben azért, mert úgy gondolom, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, illetőleg az Egyesült Államok és a többi kelet-európai ország közötti ka'pcsolatok javításának nincs más, reális alternatívája. A világ nem élne túl egy háborút a nagyhatalmak között. A fegyverkezési verseny és a fegyverkezés csökkentésében megegyezést kell elérni. Ebben minden ország érdekelt, hiszen akkor az eddig fegyverre fordított anyagi forrásokat olyan célokra lehet biztosítani, mint az állampolgárok életszínvonalának növelése, létbiztonságának javítása. A magyar—amerikai kapcsolatokról szólva McGovern javuló együttműködésről beszélt, utalva például arra, hogy kulturális és tudományos megállapodást kötött a két ország. Együttműködtünk bizonyos mértékig — mondta — a belgrádi konferencia előkészítő fázisában. Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok még nem alkalmazta Magyarországgal kapcsolatban a legnagyobb kedvezmény elvét, McGovern — kifejezetten szenátorként és nem az amerikai kongresszus nevében — úgy nyilatkozott, hogy támogatja olyan kétoldalú megállapodás megkötését, amelynek keretében ezt biztosítanák. A legnagyobb kedvezmény elvének megadását magyar viszonylatban az amerikai kongresszus számos más tagja is ugyanígy ítéli meg, s ezt — amint elmondta — maga is javasolni fogja a magyarországi tárgyalásait összegező jelentésében. Válaszolt a szenátor a neutronbombával és más új fegyverrendszerekkel kapcsolatos kérdésre is. Kijelentette: „Személyes véleményem szerint az amerikai arzenálban nincs szükség a neutron- bombára, de nem hiszem, hogy az alkalmazása jelentősen megváltoztatná a hadviselés módozatát.” Annak idején a vietnami háborút ellenzők táborába tartozott McGovern szenátor, így kézenfekvő volt a kérdés: mi a véleménye a háború okozta károk jóvátételéről, amit a Nixon-kormányzat kilátásba helyezett 1973-ban? „A magam részéről — válaszolt — üdvözölném, ha az Egyesült Államok megnyitná kapcsolatait Vietnammal, legalábbis valamilyen gazdasági segítés formájában. Nagyon pozitív lenne a kapcsolatok megkezdésére először a kereskedelmi, azután a gazdaságitechnikai segítségnyújtás Vietnamnak, esetleg más szervek, például a világbank bekapcsolásával. Bár a jelenlegi kormányzat részéről az ilyen kapcsolatalakításnak egyelőre semmi jelét sem látom. remélem, hogy előbb- utóbb kedvező változás történik s egy Vietnam megsegítésével kapcsolatos program születik. (MTI) Mezőgazdasági vezetők levele az aratásban részt vett dolgozókhoz Megtermett népünk kenyere. A búza magtárakba került, befejeződött a kalászosok aratása. Az időjárástól nehezített, egyébként is nagy erőfeszítést igénylő munka gyors és eredményes befejezése alkalmából a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete tisztelettel és megbecsüléssel köszönti mindazokat, akik példás helytállásukkal cselekvő részesei voltak e munkának. I Amikor az aratási és csép- lési munkát elvégző kombáj- nosokat köszöntjük, nem feledkezünk meg a magot vető, a növényt ápoló emberekről, azokról, akik a korábbi éveknél is szervezettebben és eredményesebben ellátták a gépeket, akik raktárba szállították a termést, akik új fajtáinkat nemesítették, elterjesztették. Valamennyien jól, érdemesen dolgoztak. Az aratási munkában dolgozóink összefogtak, s dacolva esővel és kánikulával — időben, sikeresen betakarították az ország kenyerét. Az idei aratás lényeges jellemzője volt, hogy soha ilyen rövid idő alatt még nem fejeztük be ezt a nagy munkát. Az eddiginél harmonikusabb volt a megyék és gazdaságok •közötti együttműködés. Mindez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az eddigi leg nagyobb tel j esi t őképességű gépparkkal és a legkisebb számú emberrel megoldjuk e nagy feladatot. Az elért eredmények a dolgozó kollektívákat, a szocialista brigádokat, a gépek kezelőit, az irányító, szervező, dolgozó embereket dicsérik, akik vállalásaiknak eleget téve hozzájárultak népgazdasági terveink megvalósításához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiO. évfordulója-- nak méltó, munkasikerekkel történő köszöntéséből így az élelmiszertermelés dolgozói is kiveszik részüket. Most, amikor a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete vezetése megköszöni a kalászosok betakarításában részt vett dolgozók munkáját, példás helytállását, egyben további munkasikereket is kíván a mezőgazdasági dolgozók nagy családjának a soron lévő őszi betakarítási és a jövő évet megalapozó munkákhoz, valamennyi tervfeladat teljesítéséhez. dr. Romány Pál sk. miniszter, dr. Czimbalmos Béla sk. a TOT főtitkára, dr. Dobi Ferenc sk. a MEDOSZ főtitkára 170 milliárd a mezőgazdaságnak Madrid Kenyérháború A madridi kormányzó rendeletére kedden hajnalban a közrend súlyos veszélyeztetése címén letartóztatták Pedro Castrot, a spanyol pékek szövetségének elnökét, valamint a madridi tartományi szervezet alelnökét. A lépés oka: a spanyol pékek szövetségének határozatára Madridban és környékén vasárnap óta 30—40 százalékkal csökkentett súlyú kenyeret árusítanak, mivel a kormány mind ez ideig nem engedett a pékek áremelési követelésének. PANORÁMA BELGRAD Kubai ellenforradalmárok Az amerikai hatóságok nagy mennyiségű fegyvert és robbanóanyagot koboztak el egy kubai ellenforradalmár bandától. Az ellenforradalmárok Floridából hajón kívánták megközelíteni Kubát, hogy ott gyilkosságokat és diverziós cselekményeket hajtsanak végre. (Képtávírónkon érkezett.) A Borba keddi számában az Egyesült Államokban élő jugoszláv fasiszta emigránsok újabb provokációjáról számolt be, melynek során felgyújtották a San Fran- ciscó-i jugoszláv főkonzulátus bejárati kapuját és megrongálták az épület homlokzatát. Vancso Andonov, Jugoszlávia washingtoni nagy- követségének tanácsosa az ügy kapcsán tiltakozott az amerikai külügyminisztériumban, amelynek képviselője sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt. MOSZKVA A szovjet fővárosban bejelentették, hogy augusztus 17. és 23. között Leningrád kikötőjében nem hivatalos látogatást tesz az „Amerigo Vespucci” olasz iskolahajó, fedélzetén a livornói haditengerészeti iskola növendékeivel. Megszökött egy római rabkórházból Herbert Kappler, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt náci háborús bűnös. Kappler 1944-ben az Örök Város Gestapó-főnöke- ként kivégeztetett 335 olasz polgári személyt. A szökés felfedezése után a „Vörös Hajnal” nevű nyugatnémet anarchista szervezet magára vállalta a tett elkövetését. A képen: Róma lakói tüntetnek a kórház bejáratánál — jobboldalt — Kappler SS-ezredes. (Képtávírónkon érkezett.) A Szovjetunió mezőgazda- sági termőterületei több mint 600 millió hektárt tesznek ki. A földek háromnegyed része azonban a csapadékszegény, aszályos zónában fekszik. Közép-Ázsia köztársaságaiban és sok más vidéken a földművelés öntözés nélkül egyszerűen elképzelhetetlen. Víz nélkül itt a legjobb talajok is terméketlenek maradnak. Az aszály gyakran sújtja Kazahsztán és Ukrajna hatalmas területeit, a Volga- vidéket, Észak-Kaukázust, Szibériát. Az aszály óriási ingadozásokat eredményez a terméshozamban. Ugyanakkor sok millió hektárnyi mezőgazdasági termőterület — mindenekelőtt az Oroszországi Föderáció nem fekete föl- dű övezetében, a Baltikumban, Belorussziában, az ukrajnai Poleszjében, Távol- Keleten — lecsapolásra és egyéb talajjavítási munkálatokra szorul. Az utóbbi tíz évben a Szovjetunió a vízgazdálkodási létesítmények építési ütemét és méreteit tekintve — a/, első helyre került a világon. Az öntözött gabonaföldek területe több mint másfélszeresére növekedett: jelenleg mintegy hárommillió hektár. A javított talajú földek egész területe meghaladja a 25 millió hektárt, s ehhez 1980-ig újabb 9,7 millió hektár járul. A javított talajú földek, amelyek a szántóterületeknek és az ültetvényeknek mindössze nyolc százalékát teszik ki, jelenleg a mezőgazdasági termékek egynegyedét adják, öt év múlva pedig az innen kapott mezőgazdasági termékek részaránya már az össztermelés egylharmadát teszik ki. A Szovjetunióban kialakultak a feltételek a termelés szakosításának és koncentrációjának elmélyítéséhez. Ennek a folyamatnak a kezdeményezői maguk a kollektív gazdaságok voltak. Ma már a termelés szakosítása és koncentrációja, a gazdaságok kooperálása és az agráripari integráció tervszerű, céltudatos jelleget öltött. A jövőben a gazdaságközi és az agráripari egyesületeket (ma már körülbelül 6300 ilyen egyesülés létezik) a területi és az ágazati kritériumok, a helyi körülmények és lehetőségek figyelembevételével hozzák létre, szigorúan betartva a gyakorlat által igazolt önkéntesség elvét és megőrizve a gazdaságok önállóságát. A szervezési formák kiválasztásánál figyelembe veszik a tudományos megalapozottságot, az irányításiban a demokLAPZÁRTA Talajjavítási munkálatok az anyikscsájszki terület „Ra- guvcle” szovhozának földjein ratikus centralizmus érvényesülését, továbbá a parasztság anyagi érdekeltségét a termékek mennyiségének és minőségének növelésében. A tizedik ötéves tervidőszakban összesen 170 milliárd rubelt ruháznak be a mező- gazdaság fejlesztésébe. Ez 39 milliárddal több, mint az előző ötéves tervidőszakban beruházott összeg. A mezőgazdaság körülbelül kétmillió új traktort kap, mintegy 160 millió LE összteljesítménnyel, 1 millió 350 ezer tehergépkocsit, félmilliónál több gabonabetakarító kombájnt és különböző mezőgazdasági gépeket — 23 milliárd rubel értékben. A. Iljicsev APN—KS H®
