Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-15 / 165. szám
A ^PÚJSÁG 1977. július 15. A közművelődés kérdései Fordulóponton a társadalmi vezetés ügye A közművelődési intézményhálózat egyik neuralgikus pontja a társadalmi vezetőség. Ahány művelődési házban érdeklődik az ember felőle, annyiszor játszódik le a következő: az igazgató felhős ábrázattal ledarál néhány sima mondatot a társadalmi vezetőség felelőségteljes munkájáról, aztán amikor óvatosan megjegyezzük, hogy lám, mégis mennyi gond van vele — megkönnyebülten mesélni kezd a problémákról. Persze, aikadnak 'kivételek: van néhány művelődési ház a megyében is, ahol kiegyensúlyozottan, jól működik a társadalmi vezetés, és olyan is, ahol kísérletet sem tesznek rá, hogy létrehozzák. KÖZÖS ÜGY A művelődési intézmények társadalmi vezetésének irányelveit 1968-ban fogalmazták meg először. 1976-ban a SZOT saját művelődési intézményei számára kidolgozta a legkorszerűbb irányelveket, — a tanácsi művelődési házak maguk kísérletezgetik ki a megfelelő megoldást. Maga a társadalmi vezetés ötlete és igénye persze nem köthető irányelvek születésnapjához: olyan idős, mint maga az intézményhálózat. A művelődés közös ügy, és nem lehet szolgáltatásként tekintve úgy kezelni, mint ami egykét ember dolga, azoké, akik fizetést kapnak érte. A társadalmi jelleget, a vezetés demokratizmusát biztosítaná a jól működő vezetőség. A társadalmi vezetőségnek javaslattevő, véleményező, egyetértési és ellenőrzési joga van, és jogai egyben kötelességek is. Kötelesség a művelődés ügyének segítése, a konkrét feladatokban való részvállalással egyetemben. Sok ez vagy kevés? Szarvas Antal, a tamási járás népművelési felügyelője szerint a társadalmi vezetőségek szívesebben gyakorolják jogaikat, mint hogy aktívan segítsék a művelődési ház igazgatóját: — őszintén szólva ma még nincs olyan tekintélye a művelődési ház igazgatójának, hogy az ő szavára összegyűljenek a község vezetői, és érdemesnek tartsák odafigyelni az általa fontosnak vélt dolgokra. Vissza nem utasítják a társadalmi vezetőségben való részvételt, de passzívak, — mondja. Igaz, az is gyakori, hogy maga a művelődési ház vezetője jár élen a passzivitásban. Úgy érzi, nincs szüksége olyan társadalmi vezetésre, ami mindenbe beleszól, akadékoskodik, szakismeretek hiánya miatt rossz irányba tereli a művelődés ügyét... Az ellenpélda a tamási járásban Simontomya: a szak- szervezeti művelődési háznak kitűnően működő, hatékonyan irányító társadalmi vezetése van. Igaz, kétszeresen kiváló művelődési ház esetében ezt talán el is várhatjuk. CSAK A PÉNZ? A társadalmi vezetőségnek két formája gyakori: az egyik elsősorban a művelődési intézmény kiscsoportjainak vezetőiből áll. Ez amolyan „belső” társadalmi vezetőség, csupa olyan ember, aki a lehető legaktívabb résztvevője a művelődési házban folyó kulturális tevékenységnek. Dunaföldváron is így szervezték meg, ahogy Götzinger Károly, a művelődési intézmények vezetője elmondta: — A szakkörök, klubok vezetői főállásban a legkülönfélébb munkahelyeken tevékenykednek. így aztán tulajdonképpen az egész községet képviselik a társadalmi vezetőségben, — mondja, de egyébként nem titkolja, hogy nincs sok öröme a dologban. — Talán most, hogy a művelődési intézményeket összevontuk, újraalakul a társadalmi vezetés, sikerül egy kis lendületet vinni a munkájába, — reméli. A másik fajta társadalmi vezetőség — a tulajdonképpeni — az adott település párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetőiből áll. öttől huszonöt főig terjedhet létszáma, attól függően, mekkora a hely, ahol létrehozták. Természetes, hogy képviselteti magát a vezetőségben minden üzem, vállalat, amely anyagilag támogatja a művelődési intézményt: különben joggal ^ kérdezhetik, csak a pénzünk kell, a véleményünkre nem kíváncsiak? A jól működő testület semmiképpen sem valami felsőbb beszámoltató hatalomként viselkedik — van ilyenre is példa, a paksi járás egyik községében — hanem magáénak érezve a közművelődés gondjait is, segít a munka lebonyolításában is. Bár negyedévenként találkoznak — elvileg, gyakorlatilag legtöbb helyen csak egyszer — sokkal sűrűbben fordulnak meg — külön-külön — a művelődési intézményben, részt vesznek speciális feladatok megoldásában. Dér Miklósné, a megyei szakfelügyelet vezetője szerint megérett a központilag kidolgozott irányelvek szüksége: egységesíteni kellene a sokféleképpen értelmezett gyakorlatot, támpontot adni a vezetőség munkájához. A legfurcsábhnak aki csak a művelődési házak társadalmi vezetéséről beszélt, azt tartotta — és joggal —, hogy az elmélet (gondoljunk a köz- művelődési törvényre) lelkes fogadtatása ellenére még milyen sokan vannak, akik a gyakorlati megvalósítást a másak dolgának tartják. Város a sivatagban 17 évvel ezelőtt a Kizil. Kum sivatag déli részén, a közép-ázsiai Üzbegisztánban gazdag földgázlelőhelyre bukkantak a kutatók. A város, amely azóta felépült, a híres üzbég költő, Navoi nevét viseli. Az első építőket akkoriban végeláthatatlan vörös homoksivatag fogadta. Keze- munkájuk nyomán néhány év elteltével modern nagyváros nőtt a sivatagban, ahol a legkiválóbb építészek, mérnökök, szociológusok, orvosok bátor tervei, elképzelései valósultak meg. Hófehér, hangulatos épületek, zöldellő parkok, iparvállalatok, hatalmas vegyipari kombinát létesült. Navoi utcáit járva elfelejti az ember, hogy a sivatag szívében, a homokviharok földjén van. A város a XX. századi építészet nagyszerű remeke, a szovjet városépítők büszkesége. Leningrádi tervezőit és építészeit méltán tüntették ki a Szovjet, unió Állami díjával. APR—KS A városközpont egyik medencéjét három nőalak ékesíti, akik Közép-Ázsia három folyóját, az Amu-Dar- ját, Szir-Darját és Zeravsánt személyesítik meg. A szoborkompozíció alkotója Borisz Szvinyin, leningrádi szobrász. V. F. É. Pintér (stván Gyilkosság - o „szeretet jegyében’1 3. E kkor történt, hogy nagy sietségében, az „elfogott tettessel” a rendőrségre igyekezve DeRosa megsemmisítette a kapu- gombon az igazi tettesek valamelyikének ujjlenyomatát. Whiisehiunt a vendégházban maradt, ott fegyverek és véres ruhadarabok után kutatott, de semmi ilyesmit nem talált. Közben pedig megkezdték Garretson kihallgatását. Arra a kérdésre, hogy mit csinált éjszaka, a fiatalember azt válaszolta, hogy egész éjjel fent volt, levelet írt és lemezeket hallgatott. Semmi gyanúsat nem tapasztalt, nem hallott. Vallomását a rendőrök hazugságnak minősítették: hogyan lehetséges az, hogy nem egészen 30 méternyire tőle megölnek öt embert, s ő semmit sem vesz észre? A gyanút erősítette, hogy a jóval távolabb lakó szomszédok már emlékeztek arra, hogy az éjiszaka zajokat, kiáltásokat hallottak, amelyeknek akkor semmi jelentőséget nem tulajdonítottak. A szomszédos házban például- Soymour Kott és felesége, röviddel azután, hogy lefeküdtek, dörrenéseket hallott, mintha három vagy négy pisztolylövés lett volna. Mrs. és Mr. Kott füleltek egy darabig, de mert azután semmit nem hallottak, elaludtak. Mintegy 1200 méternyire a tetthelytől, egy kempingben Tom Ireland, egy kiránduló leányiskola egyik kísérője körülbelül éjfél után negyven perccel férfihangokat hallott. Mintha a férfi azt kiáltotta volna: „Istenem, nem, könyörgöm, nem! Istenem, nem, ne, ne, nej” Tíz vagy tizenöt másodpercig tarthatott a ki- .áltás, aztán elhallgatott. Ireland azonnal körbejárta a tábort, de megnyugodva pihenni tért, mert a gondjaira bízott kislányok rendben, nyugodtan aludtak. Minden szomszédot egymás után, más-más rendőrök hallgattak ki. Sorra érkeztek a rendőrautók a helyszínre, s mindegyikük intézkedett va lamit. Csak éppen a gyilkossági csoport szakemberei és a bűnügyi technikusok késlekedtek. Mire megérkeztek, társaik — később megállapították: nem kevesebb, mint 43 rendőr járta össze a területet — már mindent megváltoztattak. így például egy szarukeretes szemüveg, amely eredetileg DeRosa, Whisenhunt és Burbridge elmondása szerint a lakószobában álló két nagy bőrönd mellett feküdt a földön, valahogyan az íróasztalra került. A felismerhetően egy fegyveragyból származó három fadarabka, amelyet a ház ajtajának közelében fedezett fel az elsőnek érkező rendőr járőr, most a lakószobában, egy szék alatt feküdt. A vérnyomokat a rendőrtalpak széthordták az egész házban, az egész udvaron. A megérkező bűnügyi technikus, Joe Granado, a látványtól annyira elkedvetlenedett, hogy csak a főbejárat előtti több vértócsa egyikéből vett mintát, önkényesen abból indult ki, hogy valamennyi vér ugyanattól az áldozattól származik. Granado 45 vérnyomot rögzített, de csak 24- et elemzett később vércsoport szerint. Hanyagsága később gondot okozott, mert rrtég nehezebbé vált a gyilkosságot rekonstruálni. Tizenkét óra tájban kezdték meg munkájukat a bűnügyi technikusok, összesen 50 ujjlenyomatot rögzítettek, ebből 25 Garretsontól, vagy az áldozatoktól származott. A fennmaradt ujjlenyomatokat a gyilkosok, vagy talán azok a vendégek, akik egy-két nappal a szörnyű vérfürdő előtt jártaik ott, hagyhatták hátra. Nem sakkal a bűnügyi technikusok érkezése előtt megállapították az öt közül négy áldozat kilétét. William Tennant, az Európában tartózkodó Polanski titkára ismerte fel őket. Csak azt nem tudta megmondani, hogy a fehér Ramblerben fekvő áldozat kicsoda. A gépkocsirendszám alapján gyerékjáték lett volna megtudni, hogy a szerencsétlen a 18 éves Steven Earl Parenttel azono„. A diák kisegítőként dolgozott egy rádiószervizben, s barátjánál, Garretsonnál járt látogatóban. Garretsontól is megtudhatták volna ezt, de hát őt gyilkossággal gyanúsították, semmi hitelt sem adtak vallomásának. Hogy barátja is halott, Garretson nem tudhatta. Egyelőre arra kényszerült, hogy kétségbeesetten próbálja tisztázni magát a hamis vád alól. A rendőrök nem akartak hinni neki. A fiatalember rosszul aludt, az események megviselték, kimerült. Zavart benyomást keltett. Fél kettő után megérkeztek végre a gyilkossági csoport emberei. Megpróbáltak valami rendet teremteni a kollégáik által összekuszált helyszínen. Az első vizsgálati eredmények: nem szexuális bűntett történt. Három áldozatot, Sebringet, Frykowskit és a fiatalembert az autóban — akinek a nevét még nem tudták —, agyonlőttek. Sebringet ezenkívül legalább egy súlyos ütés érte, Frykowskit ugyancsak. Odakint a Rambler kárpitja és az ajtó fémlemeze között négy lövedéket találtak, s ennek alapján meghatározhatták a gyilkos fegyver feltételezett kaliberét. Egy másik szakember szerint az áldozatokon talált szúrt sebek egyazon késtől származtak, mégpedig egy bajonettől. Valószínűnek tartotta, hogy a tettes nem használt sem konyhakést, sem zsebkést. Véletlenül azonban éppen egy konyhakést és egy zsebkést találtak. A konyhai mosogatóban feküdt véresen egy húsvágó kés Polanskiék felszereléséből, a készlet többi darabja a fiókban volt, ahol Mrs. Chapman hagyta, amikor előző este mindent elrá- molt. A zsebkést mintegy 90 Tankönyvcsaládból tanul a család Nyolc év alatt több mint ezerféle új tankönyv A Tankönyvkiadó Vállalat idei tervében éppen az új tankönyv a legkevesebb, ám ezúttal ebben nincs semmi rendkívüli. Az 1978-tól fokozatosan életbe lépő új iskolai dokumentumokhoz, tantervekhez ugyanig nyolc év alatt nem kevesebb, mint 1050 tankönyvet kell kiadniuk és a „nagy indulás” a jövő évre esik. Néhány új könyv e nagyszabású program keretében már 1976 szeptemberében megjelent, a dolgozók általános iskolái 7. ég 8. osztályosai számára. Az idén kézbe kerülnek a dolgozók általános iskolái, nak szánt egyéb könyvek és megjelennek a hároméves szakmunkásképző iskolák I. osztályai számára is az új tankönyvek. Különösen 1981 —82-ig hárul nagy feladat a kiadóra, lesz ugyanis több olyan esztendő, amikor a 200-at is meghaladja az új kiadványok száma. Az új abc-s könyvben jövőre gyönyörködhetünk, mert valóban méltó lesz arra. Az új tankönyveket csaknem kivétel nélkül gyakorló pedagógusok írják, akik a meghirdetett pályázatokra benyújtott munkájuk alap. ján kaptak, illetve kapnak megbízást. Eddig két pályázat lezajlott, a harmadik beküldési határideje ez év októbere, és várhatóan meghirdetnek még egy negyedik pályázatot is. Uj vonása a jelenlegi programnak, hogy aktívan bekapcsolódtak a szaktudományok képviselői is. A tankönyvbizottságokba a Magyar Tudományos Akadémia a legjobb szakembereket delegálja, és ez jelentős biz. tosítéka annak, hogy az új tankönyvek tartalmilag is korszerűek lesznek. A közvélemény ezekben az években új fogalommal ismerkedik, és ez a tankönyvcsalád fogalma. Nem jelent mást, mint egy adott osztály adott szaktárgyának tankönyvcsoportját. A tankönyvcsalád magában foglalja az alaptankönyvet, az ahhoz csatlakozó tanulói eszközöket. munkafüzeteket, feladatlapot, ellenőrző- lapot. valamint a tanár munkáját segítő kézikönyvet, vagy tantervi útmutatót. A szakemberek hangsúlyozzák: számukra jóleső az a bizalom, amellyel tevékenységüket, az új tanköny. vek megjelenését figyelemmel kísérik. Csodákat várni azonban ezektől sem szabad- — a diákoknak továbbra is tanulniuk kell. D. G. Bolgár enciklopédiák ötszáz különböző szakte. rület specialistája dolgozik a bolgár nemzeti enciklopédia összeállításán, amely a Bolgár Tudományos Akadémia legújabb jelentős kiadványa lesz. A szerzőcsoport vezetői: Angel Balevzski, Dimi- ter Angelov, Sztefan Pavlov akadémikusok. A több kötetesre tervezett mű, amely az ország alapításának 1300. évfordulójára készül, részletes tájékoztatást nyújt Bulgária természeti, történelmi, szociológiai, közgazdasági ég kulturális fejlődéséről, tudományos-technikai eredményeiről, külpolitikájáról, nemzetközi kapcsolatairól. Az enciklopédia 19 ezer címszót, ötezer fényképet, rajzot, térképet, táblázatot, vázlatot tartalmaz majd. Ehhez hasonló gyűjtemény az országról eddig még nem jelent meg. A bolgár tudományos könyvkiadás másik érdekessége lesz a háromkötetesre tervezett mezőgazdasági enciklopédia, amelyet ugyancsak kiváló szakemberek szerkesztenek. Egy szerkesztőbizottság kiadásra készíti elő ezenkívül a kétkötetes műszaki enciklopédiát is. centiméterre a halott Sharon Tate-től fedezték fel egy fotel párnája mögé csúszva. Becsukható zsebkés volt, mintegy 8 centiméter hosszú és 1,8 centiméter széles pengével. A házvezetőnő ezt a zsebkéct nem ismerte, s a jelek arra vallottak, hogy azt valamelyik tettes hagyta hátra a tett színhelyén. A főbejárati ajtón vérrel írt feliratot találtak: „PIG” — „disznó”. A laboratóriumi vizsgálatok szerint O—M vércsoportból, Sharon Tate véréből származott. rendőrök úgy vélték, hogy a felirat rájuk : céloz. Az alvilágban egyre gyakrabban emlegették őket „PIG”-nek, vagyis „disznónak”. Ha a gyilkossági csoport emberei nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a szörnyű tett elkövetői a három, vérrel írt betűvel a rendőrség elleni gyűlöletüket kívánták kifejezni, előbbre A kis Steven, aki a fegyvert megtalálta juthattak volna a nyomozásban. Sőt — állítja Vincent Bugliosi ügyész a könyvében, amelyben elmondja a Man- son-ügy hiteles történetét, — 24 órán belül elfoghatták volna Charles Mansont, akinek parancsára gyilkoltak a Polanski-villában is. A rendőrtisztek azonban mindenre gondoltak, csak arra nem, hogy egy hippy- bandát gyanúsítsanak. Pontosabban : a Los Angeles-i rendőrség bűnügyi csoportjában kizárt dolognak tartották, hogy a „szeretet gyermekei” tettek volna ilyet. A Los An- geles-i sheriff hivatalának két beosztottja, Paul White- ley és Charles Guenther őrmesterek viszont ebben az irányban keresték volna már kezdetben a tetteseket, s hamarosan nyomukra is jutottak volna, ha a náluknál sokkal; tekintélyesebb rendőr, Jess Buckles, a gyilkossági csoport tagja gorombán le nem inti őket. A nyomozók, ahogy ilyen- 'kor szokásos, az indítóokot keresték. A legkézenfekvőbb okot: vagy rablótámadás történt, vagy pedig betörés közben megzavart bűnözők öltek, hamarosan elvetették, mert semmi sem vallott arra, hogy bármi is eltűnt volna a villából. Később kiderült ugyan, hogy a gyilkosok elvittek egy 72 dollárt tartalmazó pénztárcát és még néhány apróságot, de nem ezért öltek. (Folytatjuk)
