Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-15 / 165. szám

1977. július 15. ^PÚJSÁG 5 ÚJRA RÖPÜL A A csobányok a bötlehemes- ben Morzsolás, mese mellett A szekszárdi táncosok a székelyek műsorában. A székely­blokkot Szabadi Mihály állította össze. Guzsallyal már csak a tv kedvéért fonnak avában folynak a tv Szabadság téri szék- házának egyik stú­diójában az új Rö­pülj páva népművészeti- néprajzi versenyének fel­vételei. Az eddig elkészült anyagok között pihen már a két Tolna megyei műsor is. Megyénk négy verseny- műsorral nevezett a vetél­kedőre. A székelyeké és a sárközieké továbbjutott. Lengyelfi Miklós, a mű­sor szerkesztője elmondta, hogy 18 műsor maradt fenn a selejtezők rostáján, köztük a két Tolna me­gyei műsor is. Tolna mel­lett Bács-Kiskun és Győr- Sopron megye szerepel még két műsorral. Ebből látszik az is, hogy van olyan megye, amelynek műsora, már a selejtező­kön megbukott. így az or­szág nyilvánossága előtt folyó majdani vetélkedő­ben több megye képviselő nélkül maradt. Mi úgy lát­juk — folytatta Lengvelfi Miklós —, hogy elsősorban azok a megyék szerepeltek jól ebben a vetélkedőben, amelyekben a közművelő­dés helyzete is jó. Ebbe az­tán beletartozik az is, hogy jól hasznosítják a televízió műsorait, ötleteit. Mi ugyanis, mindenkihez szól­va, elsősorban ötleteket a'karunk adni, divatot te­remteni. Persze, a szó jó érzéssel mondott értelmé­ben. Az első Röpülj páván elértük azt, hogy a népdal, a népdaléneklés divat lett. Akik a második pró­bálkozásunkon, a Röpülj páva körök műsorán ve­lünk tartottak, azok a mos­tani versenyre már köny- nyen kiállhattak, mert hi­szen annak idején már felkészültek és ha jól vé­geztek a közművelődési munka hagyományápoló feladatait, akkor folyama­tosan készültek. A körök műsorában ugyanis a nép­művészet oszthatatlansá­gára és egységére hívtuk fel a figyelmet. Magyarán szo'va arra, hogy nemcsak népdal, népzene van a vi­lágon, hanem elválasztha­tatlanul kapcsolódik ezek­hez a díszítőművészet sok­sok ága, a gazdálkodás, a mindennapi élet sok-sok szokása és az ezekben gyö­kerező népi iparművészet, vagy pl. a hagyományokra támaszkodó tánckoreográ­fia, vagy kórusművészet. Ahol tehát ilyen szemlélet alapján végezték a közmű­velődési munkát, ott könnyen megfelelhettek a mostam verseny követel­ményeinek, mint ahogy az esetek többségében meg is feleltek. A hagyományok bemu­tatása, ápolása érdekében tömegek mozdultak meg, mint ezt később megtud­tuk. A 18 versenyműsor­nak kb. ötezer szereplője van. Ha ehhez hozzá­vesszük a selejtezőkben szerepeltek számát, akkor újabb ezréket adhatunk ehhez a számhoz. Nem be­szélve a több millió né­zőről, amelyet a közvetí­tések során a televízió is remél, a közönség aktivi­tása most is számít, mivel ezúttal is lesz közönség- szavazás. | | közvetítések a ter- | vek szerint novem­berben kezdődnek. Sorsolás dönti el, mely műsorok kerülnek egy párba. A zsűri dönté­se és a közönségszavazatok alapján az egyik félnek — sajnos — mindig búcsúz­nia kell majd. A Tolna me­gyeiek megnyugtatására elhangzott, hogy az egy megyéből való műsorok nem kerülhetnek egymás­sal szembe, azaz a sár­köziek és a székelyek mű­sora nem versenyez egy­mással. Czakó Sándor Egészségnevelés Nyári munkák, őszi tervek A Tolna megyei Tanács egészségügyi osztályának egészségnevelési csoportjá­nál érdeklődtünk az egész­ségnevelés jelenleg folyó munkájáról és az őszi ter­vekről. A csoport tevékeny­sége nyáron is adott, mivel a mozgás, testedzés, táplál­kozás, higiénés magatartás, családi életre nevelés és az idült betegek egészségneve­lése folyamatos feladat. Az első, általunk kiemelt munkaterület mottója: „Akarjunk egészségesebben élni!”. Egyik lehetősége az egészségesebb életmód ki­alakításának a munkahelyi testnevelés népszerűsítése. A csoport munkáját a szekszár­di és a bátaszéki Patyolatnál kedvezően fogadták, jelenleg a rádió délelőtti tornaműso­ra alapján végzik itt a fel­frissítő gyakorlatokat a dol­gozók. A szabadban, kelle­mes levegőn való mozgás egyik legmegfelelőbb lehető­sége az erdei tornapálya. Kár, hogy megyénkben még nincs ilyen. Sötétvölgv vi­szont alkalmas a természet- járó kirándulásokra. Az úszótanfolyamok szervezése is a csoport egyik feladata. A szekszárdi strandon jelenleg három 20—20 fős gyermek- csoport tanulja az úszást köz­reműködésükkel. Az egészségnevelési cso­port felméréseket is végez, ezek egyike az, melyet a ci­gány lakosság helyzetéről ké­szítenek a Tolna megyei Ta­nács V. B. megbízásából. Az év végéig kell elkészíteniük egy elemző jelentést a felmé­rés tapasztalatairól. Magnó- felvételeket és fotókat is ké­szítenek. Az eddigi tapaszta­latok vegyesek, igen eltérő körülmények között élnek megyénkben a cigányak. Az őszi munkák előkészí­tése is most zajlik. Közös fel- világosító klubfoglalkozáso­kat terveznek a TIT-tel és a fogászati hónap alatt kiállí­tásokat rendeznek. Két új klub megalakítását is szor­galmazzák. Az egyik az „Egészségünk titkai” elneve­zésű, melyet a megyei mű­velődési központban kíván­nak megszervezni. A tervek szerint fiatalok vennének részt a klüb munkájában, ugyanúgy, mint a másik klubéban, mely az úttörő­házban indul. Ez utóbbinak a neve „Alma-klub” lesz, célja ped'g a helyes fogápo­lás elterjesztése lesz. Szabad szombat, gondokkal! Az óvodákban is bevezet­ték a kéthetenkénti szabad szombatot. Ez jó az óvodában dolgo­zóknak! Jó azoknak a kis­gyerekes családoknak is, ahol az anyuka, az apuka szintén szabad szombatos. De mit tegyen az, akinek minden szombaton dolgoznia kell? Előttem fekszik egy levél. E levélben van egy nem he­lyeselhető megoldás. A leve­let termelőszövetkezetben dolgozó, két óvodás korú gyermek anyja írta. Neki megoldatlan problémát je­lent az óvodai szabad szom­bat bevezetése. A termelőszövetkezetben nincs szabad szombat. Ab­ban a községben, ahol él és dolgozik, nincsenek hozzá­tartozói, rokonai, akik min­den második szombaton el­vállalnák a két gyereket. A termelőszövetkezet elnö­ke azt tanácsolta neki: min­den második szombaton ve­gyen ki szabadságot! Ez is megoldás! De rossz megoldás! Tizenöt nap szabadság jár a levélírónak. Igaza van, amikor azt kérdi: „Az évi tizenöt nap szabadságot ar­ra kell felhasználnom, hogy havonta 'két délelőtt a gyer­mekeimre vigyázzak? Akkor mikor pihenjek, mikor nya­raljak? Vagy igényeljek fi­zetés nélküli szabadságot? Két délelőtt miatt legyen a fizetésem havonta 160 fo­rinttal kevesebb?” Ellentmondás ez! Feloldandó ellentmondás! Két lehetőség kínálkozik. Központi intézkedéssel úgy, hogy kapjanak a levél­íróval hasonló gondokkal küzdő anyák szabad szomba­tot. Nem könnyű megoldás ez sem, hisz az ország anyagi teherbírásától is függ. mikor és • milyen munkaterületeken vezethető be a szabad szom­bat. Az általános szabad szombat csak fokozatosan ve­zethető be. Gondolkodni kel­lene ezen: a következő lé­pésben a kisgyermekes anyákra, függetlenül a mun­kahelyüktől, ki kellene ter­jeszteni a sokak által már él­vezett szabad szombatot. A probléma helyben is megoldható. Persze csak át­menetileg. Ha másképp nem, hát társadalmi munkában vállalhatnák a szabad szom­batos KISZ-es lányok, hogy egy-egy szombat délelőtt vi­gyáznak az óvodából szabad szombaton kiszorult kicsikre. Semmiképpen nem káro­sodhat havonta 160 forinttal az, aki két gyermeket nevel! (SZ. J.) Nyelvi tábor Domboriban Amikor ezek a sorok meg­jelennek, a tábor lakói már hazautaztak, folytatják nyári szünetüket. Mégis érdemes szót ejteni a táborról, ahol egy hétig ötven Fejér és öt­ven Tolna megyei általános iskolás tanulta az orosz nyel­vet. A tábornak elsőrendű célja ezúttal is a tehetséggondo­zás volt. Az idén már tizedik alkalommal rendezték meg a nyelvi tábort és lakói az orosz. szaktárgyi verseny és a fordítási verseny legjobb eredményt elért tanulói vol­tak. A dombori Mátai Antal KISZ-vezetőképző táborban minden körülmény adott volt az intenvíz nyelvtanu­lásra. A TIT Tolna megyei szervezetének jóvoltából korszerű audiovizuális beren­dezések biztosították, hogy a táborlakók a részükre készí­tett speciális tananyagot va­lamennyien elsajátíthassák. Mindkét megyéből hat orosz szakos tanár — köztük olya­nok is, akiknék anyanyelvűk az orosz —, érkezett és tíz­tizenöt fős csoportokat taní­tottak. A tábor hivatalos nyelve is az orosz nyelv volt. A hangszóróból oroszul hang­zottak az utasítások, a zász­lófelvonás, a jelentések, a különböző feliratok, plaká­tok mind orosz nyelven íródtak. Sőt — először túl. zásnak tűnt — a gyerekek is oroszul beszéltek egymással. Aztán fény derült arra is, hogy miért. A tábor húsz tambovi úttörőjének egyiké­vel találkoztunk, amint épp egy magyar pajtással igye­kezett szót érteni. Ég nem is akárhogy, vidáman elbe­szélgettek. A húsz tambovi pionír egyébként a tábor szabad idős programjának aktív résztvevőjeként segí­tett abban, hogy a gyerekek az órákon elsajátítottakat a gyakorlatban kipróbálhas­sák, a hétköznapi beszéd ár­nyalataival is megismerked­hessenek. — Tamási — A kamerák előtt A sárköziek műsorának záróképe

Next

/
Thumbnails
Contents