Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-15 / 165. szám
1977. július 15. ^PÚJSÁG 5 ÚJRA RÖPÜL A A csobányok a bötlehemes- ben Morzsolás, mese mellett A szekszárdi táncosok a székelyek műsorában. A székelyblokkot Szabadi Mihály állította össze. Guzsallyal már csak a tv kedvéért fonnak avában folynak a tv Szabadság téri szék- házának egyik stúdiójában az új Röpülj páva népművészeti- néprajzi versenyének felvételei. Az eddig elkészült anyagok között pihen már a két Tolna megyei műsor is. Megyénk négy verseny- műsorral nevezett a vetélkedőre. A székelyeké és a sárközieké továbbjutott. Lengyelfi Miklós, a műsor szerkesztője elmondta, hogy 18 műsor maradt fenn a selejtezők rostáján, köztük a két Tolna megyei műsor is. Tolna mellett Bács-Kiskun és Győr- Sopron megye szerepel még két műsorral. Ebből látszik az is, hogy van olyan megye, amelynek műsora, már a selejtezőkön megbukott. így az ország nyilvánossága előtt folyó majdani vetélkedőben több megye képviselő nélkül maradt. Mi úgy látjuk — folytatta Lengvelfi Miklós —, hogy elsősorban azok a megyék szerepeltek jól ebben a vetélkedőben, amelyekben a közművelődés helyzete is jó. Ebbe aztán beletartozik az is, hogy jól hasznosítják a televízió műsorait, ötleteit. Mi ugyanis, mindenkihez szólva, elsősorban ötleteket a'karunk adni, divatot teremteni. Persze, a szó jó érzéssel mondott értelmében. Az első Röpülj páván elértük azt, hogy a népdal, a népdaléneklés divat lett. Akik a második próbálkozásunkon, a Röpülj páva körök műsorán velünk tartottak, azok a mostani versenyre már köny- nyen kiállhattak, mert hiszen annak idején már felkészültek és ha jól végeztek a közművelődési munka hagyományápoló feladatait, akkor folyamatosan készültek. A körök műsorában ugyanis a népművészet oszthatatlanságára és egységére hívtuk fel a figyelmet. Magyarán szo'va arra, hogy nemcsak népdal, népzene van a világon, hanem elválaszthatatlanul kapcsolódik ezekhez a díszítőművészet soksok ága, a gazdálkodás, a mindennapi élet sok-sok szokása és az ezekben gyökerező népi iparművészet, vagy pl. a hagyományokra támaszkodó tánckoreográfia, vagy kórusművészet. Ahol tehát ilyen szemlélet alapján végezték a közművelődési munkát, ott könnyen megfelelhettek a mostam verseny követelményeinek, mint ahogy az esetek többségében meg is feleltek. A hagyományok bemutatása, ápolása érdekében tömegek mozdultak meg, mint ezt később megtudtuk. A 18 versenyműsornak kb. ötezer szereplője van. Ha ehhez hozzávesszük a selejtezőkben szerepeltek számát, akkor újabb ezréket adhatunk ehhez a számhoz. Nem beszélve a több millió nézőről, amelyet a közvetítések során a televízió is remél, a közönség aktivitása most is számít, mivel ezúttal is lesz közönség- szavazás. | | közvetítések a ter- | vek szerint novemberben kezdődnek. Sorsolás dönti el, mely műsorok kerülnek egy párba. A zsűri döntése és a közönségszavazatok alapján az egyik félnek — sajnos — mindig búcsúznia kell majd. A Tolna megyeiek megnyugtatására elhangzott, hogy az egy megyéből való műsorok nem kerülhetnek egymással szembe, azaz a sárköziek és a székelyek műsora nem versenyez egymással. Czakó Sándor Egészségnevelés Nyári munkák, őszi tervek A Tolna megyei Tanács egészségügyi osztályának egészségnevelési csoportjánál érdeklődtünk az egészségnevelés jelenleg folyó munkájáról és az őszi tervekről. A csoport tevékenysége nyáron is adott, mivel a mozgás, testedzés, táplálkozás, higiénés magatartás, családi életre nevelés és az idült betegek egészségnevelése folyamatos feladat. Az első, általunk kiemelt munkaterület mottója: „Akarjunk egészségesebben élni!”. Egyik lehetősége az egészségesebb életmód kialakításának a munkahelyi testnevelés népszerűsítése. A csoport munkáját a szekszárdi és a bátaszéki Patyolatnál kedvezően fogadták, jelenleg a rádió délelőtti tornaműsora alapján végzik itt a felfrissítő gyakorlatokat a dolgozók. A szabadban, kellemes levegőn való mozgás egyik legmegfelelőbb lehetősége az erdei tornapálya. Kár, hogy megyénkben még nincs ilyen. Sötétvölgv viszont alkalmas a természet- járó kirándulásokra. Az úszótanfolyamok szervezése is a csoport egyik feladata. A szekszárdi strandon jelenleg három 20—20 fős gyermek- csoport tanulja az úszást közreműködésükkel. Az egészségnevelési csoport felméréseket is végez, ezek egyike az, melyet a cigány lakosság helyzetéről készítenek a Tolna megyei Tanács V. B. megbízásából. Az év végéig kell elkészíteniük egy elemző jelentést a felmérés tapasztalatairól. Magnó- felvételeket és fotókat is készítenek. Az eddigi tapasztalatok vegyesek, igen eltérő körülmények között élnek megyénkben a cigányak. Az őszi munkák előkészítése is most zajlik. Közös fel- világosító klubfoglalkozásokat terveznek a TIT-tel és a fogászati hónap alatt kiállításokat rendeznek. Két új klub megalakítását is szorgalmazzák. Az egyik az „Egészségünk titkai” elnevezésű, melyet a megyei művelődési központban kívánnak megszervezni. A tervek szerint fiatalok vennének részt a klüb munkájában, ugyanúgy, mint a másik klubéban, mely az úttörőházban indul. Ez utóbbinak a neve „Alma-klub” lesz, célja ped'g a helyes fogápolás elterjesztése lesz. Szabad szombat, gondokkal! Az óvodákban is bevezették a kéthetenkénti szabad szombatot. Ez jó az óvodában dolgozóknak! Jó azoknak a kisgyerekes családoknak is, ahol az anyuka, az apuka szintén szabad szombatos. De mit tegyen az, akinek minden szombaton dolgoznia kell? Előttem fekszik egy levél. E levélben van egy nem helyeselhető megoldás. A levelet termelőszövetkezetben dolgozó, két óvodás korú gyermek anyja írta. Neki megoldatlan problémát jelent az óvodai szabad szombat bevezetése. A termelőszövetkezetben nincs szabad szombat. Abban a községben, ahol él és dolgozik, nincsenek hozzátartozói, rokonai, akik minden második szombaton elvállalnák a két gyereket. A termelőszövetkezet elnöke azt tanácsolta neki: minden második szombaton vegyen ki szabadságot! Ez is megoldás! De rossz megoldás! Tizenöt nap szabadság jár a levélírónak. Igaza van, amikor azt kérdi: „Az évi tizenöt nap szabadságot arra kell felhasználnom, hogy havonta 'két délelőtt a gyermekeimre vigyázzak? Akkor mikor pihenjek, mikor nyaraljak? Vagy igényeljek fizetés nélküli szabadságot? Két délelőtt miatt legyen a fizetésem havonta 160 forinttal kevesebb?” Ellentmondás ez! Feloldandó ellentmondás! Két lehetőség kínálkozik. Központi intézkedéssel úgy, hogy kapjanak a levélíróval hasonló gondokkal küzdő anyák szabad szombatot. Nem könnyű megoldás ez sem, hisz az ország anyagi teherbírásától is függ. mikor és • milyen munkaterületeken vezethető be a szabad szombat. Az általános szabad szombat csak fokozatosan vezethető be. Gondolkodni kellene ezen: a következő lépésben a kisgyermekes anyákra, függetlenül a munkahelyüktől, ki kellene terjeszteni a sokak által már élvezett szabad szombatot. A probléma helyben is megoldható. Persze csak átmenetileg. Ha másképp nem, hát társadalmi munkában vállalhatnák a szabad szombatos KISZ-es lányok, hogy egy-egy szombat délelőtt vigyáznak az óvodából szabad szombaton kiszorult kicsikre. Semmiképpen nem károsodhat havonta 160 forinttal az, aki két gyermeket nevel! (SZ. J.) Nyelvi tábor Domboriban Amikor ezek a sorok megjelennek, a tábor lakói már hazautaztak, folytatják nyári szünetüket. Mégis érdemes szót ejteni a táborról, ahol egy hétig ötven Fejér és ötven Tolna megyei általános iskolás tanulta az orosz nyelvet. A tábornak elsőrendű célja ezúttal is a tehetséggondozás volt. Az idén már tizedik alkalommal rendezték meg a nyelvi tábort és lakói az orosz. szaktárgyi verseny és a fordítási verseny legjobb eredményt elért tanulói voltak. A dombori Mátai Antal KISZ-vezetőképző táborban minden körülmény adott volt az intenvíz nyelvtanulásra. A TIT Tolna megyei szervezetének jóvoltából korszerű audiovizuális berendezések biztosították, hogy a táborlakók a részükre készített speciális tananyagot valamennyien elsajátíthassák. Mindkét megyéből hat orosz szakos tanár — köztük olyanok is, akiknék anyanyelvűk az orosz —, érkezett és tíztizenöt fős csoportokat tanítottak. A tábor hivatalos nyelve is az orosz nyelv volt. A hangszóróból oroszul hangzottak az utasítások, a zászlófelvonás, a jelentések, a különböző feliratok, plakátok mind orosz nyelven íródtak. Sőt — először túl. zásnak tűnt — a gyerekek is oroszul beszéltek egymással. Aztán fény derült arra is, hogy miért. A tábor húsz tambovi úttörőjének egyikével találkoztunk, amint épp egy magyar pajtással igyekezett szót érteni. Ég nem is akárhogy, vidáman elbeszélgettek. A húsz tambovi pionír egyébként a tábor szabad idős programjának aktív résztvevőjeként segített abban, hogy a gyerekek az órákon elsajátítottakat a gyakorlatban kipróbálhassák, a hétköznapi beszéd árnyalataival is megismerkedhessenek. — Tamási — A kamerák előtt A sárköziek műsorának záróképe
