Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-15 / 165. szám
1977. július 15. KÉPÚJSÁG 3 AG-labor A bogyiszlói úti új épületbe költözik az eddig Palánkon tevékenykedő talajvizsgáló laboratórium, mely a megye egész területén végez talajvizsgálatokat. Ifjúsági seregszemle az Októberi Forradalom évfordulójára Szerdán tíz országos bőr- feldolgozó nagyvállalat — így köztük a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyára is — gazdasági és társadalmi vezetői koordináló megbeszélést tartottak egy olyan nagyszabású ifjúsági akció, ról, amelynek megrendezését a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére határozták el. összetett vetélkedőt rendeznek a vállalatoknál dolgozó 30 éven aluli fiatalok részére. Ezen azok az üzemek képviseltetik magukat, amelyeknek munkavállalásai között kiemelt szerepet foglal el a szovjet exportra történő áruszállítás. Éppen ezért maga a vetélkedősorozat is két részes, egy. részt felöleli azokat a szakmai ismereteket, amelyek a munkájuk tökéletesebb végzéséhez szükségesek, a második részben pedig bizonyíthatják a fiatalok, hogy ismerik a Szovjetuniót, nemcsak úgy, mint legnagyobb kereskedelmi partnerüket, hanem annak történelmét, klutúráját is. Az ősszel megrendezésre kerülő országos döntőt vállalati házivetélkedők előzik meg, és csak a legjobbak vetélkedhetnek a szovjetunió, beli utazás fődíjáért. A magyar szerszámgépipar új eredménye A magyar szerszámgépipar legújabb fejlesztési eredményét, egy komputerizált számjegyvezérléssel .ellátott megmunkálóközpontot és szerszámmarógépeket mutatnak be néhány hét múlva a második hannoveri szerszámgép-világkiállításon a hazai gyártóvállalatok és a Techno- impex Külkereskedelmi Vállalat. Az úgynevezett CNC vezérléstechnika alig egy-két éve terjedt el a világon, elsőként japán, NSZK-beli és amerikai cégek alakították ki. Nálunk eddig három különböző CNC-vezérlést fejlesztettek ki; a Villamos Automatika Intézetben, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában és az MTA számítás- technikai alkalmazási kutató- intézetében. Az új eljárás lényege, hogy a vezérlésbe számítógépet építenek, amely kidolgozza a szerszámgép programját és azok valamennyi koordinátáját memóriaegységben tárolja, amíg csak szükséges. Ülést tartott az SZMT Az üzeni balesetekről Tegnap Szekszárdon, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ színházi előcsarnokában ülést tartott a szakszervezetek megyei tanácsa. Dr. Vígh Dezső, az SZMT elínöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Horváth Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát Az SZMT tagjai az ülés első részében meghallgatták Horváth Géza SZMT-titkár jelentését az 1976. évi üzemi balesetek alakulásáról, a balesetek kivizsgálásával kapcsolatos vállalati tevékenységek tapasztalatairól. Ezt követően Németh József, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője adott tájékoztatást a megye munkaerőhelyzetéről és az e téren várható további tennivalókról. Az ülés második részében Egyed Mihály, az SZMT vezető titkára javaslatot terjesztett elő az SZMT és az elnökség 1977. második félévi munkatervére, majd tájékoztatta a tanács tagjait a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkáról. Nyugdíjasok a Ma életbe lép az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy kézi munka igényes növények betakarítási munkáiban részt vevő nyugdíjasokat november 15-ig nyugdíjuk korlátozása nélkül foglalkoztassák a mezőgazdasági üzemek a kézi munka igényes növények betakarításánál. A rendelkezéssel kapcsolatban Szabó Ferenc, MÉM-főosz- tályvezető elmondotta: a kézi munka igényes növények betakarításának és szüretének meggyorsítására, a veszteségek csökkentésére született az idevonatkozó kormányhatározat, amely elsősorban azt veszi figyelembe: a mezőgazdasági nagyüzemek minden igyekezete ellenére a legnagyobb munkacsúcs idején nincs elég munkáskéz a kertészetekben és esetenként a szántóföldeken sem. A nyugdíjasok bevonása a nagy nyári és őszi munkákba nem ellenkezik a külföldön kialakult mezőgazdaPéldamutatóan gazdaságos beruházások / Iparvágány mezőgazdasági üzemeknek Pakson, az új vasútállomás mellett iparvágányt építenek közös összefogással és állami támogatással a Paksi Állami Gazdaság, az Ercsi Cukorgyár, a paksi Duna menti Egyesülés Tsz és az ugyancsak helybeli Aranykalász Tsz, valamint a dunakömlődi Szabadság Tsz részére. Gyén Gyula, az állami gazdaság főkönyvelője elmondta: már megkezdődött a tereprendezés és előreláthatólag rekordidő alatt készíti el a beruházást a 22-es Állami Építőipari Vállalat, amelyik a vasútállomás megvalósításán is dolgozik. Két vágány készül a gazdaságok és a cukorgyár részére, tízezer négyzetméter rakterülettel. Három és fél hektár összterületű az a rész, ami rendelkezésre áll a beruházáshoz. Ezt a földet cserével bocsátotta rendelkezésre a Duna menti Egyesülés Tsz, helyette a Paksi Állami Gazdaságtól kap hasonló értékű földet. Gyén Gyula tájékoztatása szerint minden előkészítés simán és gyorsan történt, egyszerű társaságot alakítottak, ennek gesztora a gazdaság. A tervet az UVATERV készítette el. Minden állami kedvezményt megkapnak a mezőgazdaságban sági termelési gyakorlattal sem, s hazánkban is széles körben foglalkoztatták eddig is a nyugdíjasokat, például a szüreti munkáknál, vagy a paprika, paradicsom szedésénél. A nyugdíjasok szempontjából sem közömbös a nyáriőszi mezőgazdasági foglalkoztatás, hiszen ugyanolyan anyagi ellenszolgáltatásban részesülnek, mint a hasonló munkán dolgozó üzemi munkások, szakemberek, s további előny, hogy a szervezett betakarítású munkák során ledolgozott munkaidő nem számít bele a nyugdíjasok által jogszabályilag ledolgozható munkaidőbe. A gazdaságok számára lehetővé tették, hogy a fizetség egy részét természetben utalják ki. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a gazdaságok csakis fizikai munkára alkalmazhatják a megszabott feltételek mellett a nyugdíjasokat. (MTI) gazdaságok, illetve szövetkezetek, ami csak lehetséges. A beruházás összesen 22 millió forint lesz, ezért a pénzért nemcsak a vágányokat és a rakterüiletet építik meg, hanem szociális épület is készül húsz ember részére, továbbá két harminctonnás hídmérleg, világítótestek, kerítés, porta, stb. Teljesein, gépesített lesz a rakodás, mind a terményekhez, például cukorrépához, mind az érkező anyagokhoz, sőt fedett műtrágyaraktár építését is elhatározták. Az iparvágány építése nagyon gazdaságos. Példamutatóan jó beruházásnak tartják a Központi Szállítási Tanácsnál és a MÉM illetékes szakemberei egyaránt. Pályázat alapján nyolc és fél millió forint támogatást kapnak az egyszerű társaság tagjai. A népgazdaságnak előnyös lesz, hogy az iparvágánnyal és rakodótérrel gyorsítani lehet a kocsifordulót az atomerőmű vasútvonalán, könnyebben és olcsóbban eljut a cukorrépa' Ercsibe és egyéb termény szállítása is gazdaságosabbá válik. Sok megtakarítást jelent majd, hogv a Paksi Állami Gazdaságnak nem kell fölöslegesen nagy fuvarokat lebonyolítania, mint eddig. Jelenleg még hat vasútállomásra szállít a gazdaság: Tolna-Mözsre, Nagydorogra, Cecére, Vajtára, Dunaföldvárra és a paksi régi kis áldomásra. Mivel nincs központi rakodási és raktározási lehetőség, különböző anyagokat nagy távolságon kell ide-oda szállítani a gazdaság nyolcvan kilométeres körzetében hogy a fel- használás helyére jusson minden. összesen 18 ezer hektár szántóterület tartozik a társuló szövetkezetekhez és az állami gazdasághoz. Szerepel a szerződésben, hogy további mezőgazdasági üzemek csatlakozhatnak a társasághoz, a környékből. A költségek úgy oszlanak meg, hogy egyik társuló felet sem terheli nagy összeg. Útépítéshez kétmillió forint állami támogatást kapnak az építtetők. A főkönyvelő nagy örömmel újságolta: a nemrég megkezdett munkát az év végéig be akarja fejezni a 22-es ÁÉV. A vállalatnak az atomerőmű építésén kívül eddig is volt már egyéb teendője Pakson például az új posta megvalósításán dolgozik. GEMENCI JÓZSEF Több szén külfejtésből Visontán, a Thorez külfejtéses bányaüzemben — a tavalyinál 300 ezer tonnával többet — összesen 6,5 millió tonna szenet termelnek, melyet a Gagarin Hőerőműbe szállítanak. Jelentősen fokozzák a meddő réteg eltakarítását is. (MTI fotó, Erezi K. Gyula felvétele—KS) Várong—lápafői mező- gazdasági termelőszövetkezetben alig több mint húsz ember foglalkozik az aratással-betaka- rítással. A két község határában dolgozó emberek vezetője Somogyi Károly, fiatal szakember, agrármérnök. A betakarítást igen jól szervezte meg: a nagy ;munkakedv, a jó gépek, az alapos felkészülés meghozta az eredményt. Szépen betakarították a gazdag termést. * Hiába húzzák a levesnó- tét, a szili ebéd elfogyott, az eső lába még lóg, nem lehet aratni, Somogyi Károly aratási felelősnek mégis legalább negyedórájába telik, mire „összeterelem rögvest a brigádot”. Most itt állnak az emberek a szerelőcsarnok sarkánál. Jobbra beállítottak egy „százéves” eszkáhármast, ettől balra két pótkocsi akaszkodik egy MTZ után, amott a dombhajlatban a kerítés tőszomszédságában berreg egy másik kombájn, mellette pedig kettő hidegen-ár- ván, esőcseppektől szikrázó- an várja a jó időt. Ebből pedig kevés van. A feljegyzés ezt rögzíti az időről: 18-án esett 4,5 milliméter csapadék; 19-én 27,8 milliméter; 20-án 13 milliméter; 22-én 13,5 milliméter. Számoljuk csak össze: 58,8 milliméter eső hullott a négy nap alatt a földekre, azaz a búzára; ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy tenyérnyi lenne a víz a földön, hamar folyna el, ha nem inná be a szomjas anyaföld az aranyat érő esőt. Mert azért hiába akasztja itt az aratást, másutt aranyat ér. A kukoricában például. Meg a répaföldön is aranyat ér. Úgyhogy az emberek itt a sarkon, félkörben állva, figyelve egymásra, s az ügyeletes szóvivőre, talán még örülnek is a kis fujásnak. Hiszen két nap alatt „lekapták” az árpát, a búzának meg éppen a közepénél tartanak. Koszorús Lászlóé a szó; „Ott van a gépudvar sarkán az a két roncs, azokat beleztük ki alkatrészekért, hogy olcsóbban készüljünk fel. Ilyen, kis szövetkezetben, mint a miénk, minden fillérrel el kell tudni számolni. A használt alkatrész is alkatrész. A két selejt kombájn elég volt a többiek javításához”. Ebben egyetért mindenki, ámbátor a gumi ékszíjak minőségévél senki nem elégedett, pedig azok mind újak. Czövek János szerelő- kombájnos aratáskor bezárta a műhelyben a szerszámos- öltöző szekrényét és felült a maga javította gépre és kombájnok „Az ember direkt várja a szezont”. A betakarítás lényegében néhány tucat ember erőpróbája csupán, egy falu meg sem érzik, hogy aratnak, hogy száz hektárokról kerül magtárba naponként a termés. Sípos János ugyancsak szerelő-kom báj nos tehát lényegében üzemi ember, az ácsor- gást megunva leguggol a kör szélén és Hajdú Zoltánnal bizonyítják: „Uram higgye el, nem tudok kaszálni. Ez nem hülyeség. Egyszerűen nem tudok kaszálni. A múltkor azt mondta az asszony, kaszáljam le a pincéről a füvet. Eltörtem a kaszát.” Tancsik János cigarettára gyújt, nagy füsitfelleget ereget a beszéd alatt, mint amikor a tarló ég. „Én se sokéit kaszáltam. Amikor kezdtem az ipart, még az ötvenes évek elején, akkor rendrevágóval dolgoztam. Úgyhogy kézzel nem kaszáltam még. Csak géppel”. A kérdést fölteszem: tudna-e, vállalkozna-e valaki az aratóbrigád tagjai közül kaszát kalapálni. Elmondom, lehetne válogatni: gépkala- páccsál, vagy kézi kalapácsosai. Milyen az a gépkalapács, /tevődik fel a kérdés irányomban. Elmondom: körhagy ős tengelyen rúgószerikezet csapja a fejét az ülőre, s közötte kel ügyesen vezetni a pengét. Ilyen, géppel — ember haította gép — kalapáltam huszonöt éve minden hajnalban kaszát a Keszthelyi Állami Gazdaságban. „Megkapálnám én, másnak, nem magamnak” — mondja Hajdú Zoltán. Ebből tehát azt kell kihámozni, hogy jójó, tudjuk mi azt, mert mégiscsak vasasmunka, de a felelősség a kaszásé... Mert ugyebár lehet az a penge tökös, hibás, — s azért hüllámozó- dik az éle. A kombájn kaszáját megfogja az ember, aládobja a köszörű alá, és máris kész. Az egész szezont egy élezéssel kibírja. Közben előkerülnek a traktorosok is. Az aratás-betakarítás idején öten dolgoznák; a kombájnoktól el, a helyi, meg a dombóvári magtárba viszik a termést. Krizsán Gyula, Mézmer Péter, Schneider Ferenc, Sípos János, Antal Gábor, Barabás János, Varga János... sorolja a neveket Somogyi Karcsi. Ez több mint öt. „Ja, persze, benine vannak a teherkocsisok is”. így teljes a brigád. A traktorosok a kör szélén foglalnak állást, mivelhogy később jöttek. A tanácskozás, röpgyűlés még tart, ámbár az eső már négy órája elállt, a terhes felhők is elvonultak Szakcs község irányába. Milyen az aratás? A kérdésekre gyorsan jön a válasz, értik, miről van szó, mire kíváncsi a kérdező. Szil közSomogyi Körösi arató legényei ségből hozzák az ebédet, nem a legerősebb, ezért aztán sokan nem is kérik, hánem ha- zaugranak ebédre, amit az asszony főz az jobb, tartalmasabb, frissebb. A szili kocsma ebédje nem traktorosoknak való. Nincs aratás-betakarítás után népünnepély kenyérsze- gés, meg ilyesmi. Az elnök megtárgyalta a vezetőséggel, hogy „a fiúk, meg a családjuk menjen el vasárnap kirándulni. ahova alkarnak, a téesz állja a költségeket”. Ez van. Évek óta ez a szokás. Áldomás? Napközben nem lehet. Este? A faluban nyaranta nincs sör. Dombóvárról hoznak néha egy-egy ládával, de aki hozza, az magának teszi félre a felét, a többit a haverokkal megosztja. Nem sok jut a szomjazoknak. Bort, pálinkát nem lehet inni. Sok benne .a szesz. Aratószalon- na? Nevetnek, hiszen ők is tudják mint ahogy a kérdező is gonoszkodik ezzel, hogy aratószalonna csak az ötvenes években volt, azóta? Ugyan kérem, ki eszik nyáron szalonnát vöröshagymával?! A várongi termelőszövetkezet aratóbrigádja szárítóüzem nélkül dolgozik. Azaz csak akkor vágják a gabonát, ha nedvességtartalma megfelelő. Inkább várnak, mintsem a termés a magtárba tönkremenjen. Amikor a nedvességtartalom tizenhat- tizenhét körül van, úgy vágják a gabonát, mint a megszállottak... Ezért ácsorognak most is az épület sarkán, nem a riporter tiszteletére, bár véle is jó foglalkozni, mondja Somogyi Karcsi, mert tudja meg a világ, hogy Várongon idén ,ÍS' jól aratnak. És jót. Az árpa hektáronként negyvenöt mázsánál többet adott. A búza sem adja alább ennél. Pedig megdőlt, kuszáit, mintha ördög keverte volna össze. Milyen termés lett volna itt, ha ez a veszedelmesesős időjárás nem éppen az aratásra jön?! m z uzsonnaidő is elérkeII; zett. A traktorosok, szerelők, kombájnosok szétszélednek a gépek közé, javítanivaló mindig akad. Még az öreg eszkáhár- masoikon is, amelyekről pedig azt tartják, hogy olyanok, mint a régi Hoffherok, elnyű- hetetlenek. Ezeket a kombájnokat még a rozsda sem eszi meg Amelyik mellett állunk, és a „tanácskozást” folytatjuk az idei aratásról, a festéktől vörös, nem a rozsdától. Pedig ez a gép Tancsik keze alatt már öt évet, öt gabona- aratást, öt kukorica- betakarítást, öt napraforgóvágást elvégzett. Még két éve van a gépnek. Tan- csiknak meg, az aratóbrigád legöregebb kombájnosának pedig tizenkét év a nyugdíjig — csak erő, meg egészség kell ezekhez a következő aratásokhoz. Mert az idein már túl vannak. Tegnap kaptam az értesítést, a szövetkezet elnöke küldte a sürgönyt: „Befejeztük az aratást”. PÁLKOVÁCS JENŐ
