Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-14 / 164. szám

a ^pújság 1977. július 14. PANORÁMA MOSZKVA Genfben szerdán kezdődött meg a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia részvételével an­nak a háromoldalú konzultá­ciónak az első menete, ame­lyen megvitatják a nukleáris fegyverkísérleteik általános és teljes megtiltásáról szóló szerződéssel foglalkozó tár­gyalások kérdéseit. WASHINGTON Szerdán reggel hazautazott az Egyesült Államokból az a szovjet kormányküldöttség, amely á szovjet—amerikai műszaki és tudományos együttműködési vegyes bi­zottság ötödik ülésszakának munkájában vett részt. A de­legációt Vlagyimir Kirillin miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő műszaki és tudományos állami bizottság elnöke vezette. Cunhal az eurohomminizmusról Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára a La Derniére Heure című belga lapnak adott nyilatko­zatában kijelentette: a kom­munisták ellenzik az ország csatlakozását a Közös Piac­hoz. „Szembenállásunk fő oka az, hogy a Közös Piac politikáját a nagytőke érde­kei határozzák meg. Számí­tásba kell venni egyúttal azt is, hogy a portugál gazdaság fejlettsége elmarad a közös piáci országok szintje mögött, így a vámhatárok lebontása után semmiképpen sem tud­nánk versenyben maradni a többiekkel a nemzetközi pia­con. A Portugál KP főtitkára bírálta a Soares-kormány ag- rárreform-tervezetét, mert az gazdasági, társadalmi és poli­tikai téren egyaránt kataszt­rofális következményekkel fenyeget. Nyilatkozatában foglalko­zott az úgynevezett eurokom- munizmus kérdésével és a szocialista országok ellen Nyugaton folyó propaganda- kampánnyal is. „Az emberi jogok állítólagos védelmére indított kampány valójában nagyon is korlátozott politikai és diplomáciai célok szolgála­tában áll. A valóságban sem­mi köze sincs az emberi jogok védelméhez. Olyan emberek irányítják, akik saját orszá­gukban e jogok alkalmazása ellen vannak, üldözik politi­kai ellenfeleiket, támogatják a faji elkülönítés rendszeré­nek fenntartását” — mondot­ta a többi között Cunhal. Az eurokommunizmusról szólva leszögezte, hogy ez a megfogalmazás korántsem reális, mert pontatlan. „Eu­rópa nagy földrész, ahol a gazdasági és társadalmi fej­lettség különböző fokán álló szocialista és kapitalista ál­lamok vannak. Természete­sen, hogy ilyen körülmények között a tőkés Európa kom­munista pártjai önállóan, a saját adottságaiknak megfe­lelően jelölik meg a szocia­lizmushoz vezető utat” — mu­tatott rá a PKP főtitkára. OPEC-konferencia LAPZÁRTA MADRID _________ i A z ABC című madridi pol­gári napilap szerdai belső ve­zércikkében, amely a kor­mány külpolitikai program­ját elemzi, Spanyolország kö­zös piaci felvételében és Gib­raltár visszaadásában jelöli meg az országnak a NATO- ba való belépése előfeltételét. WASHINGTON Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár szerdán kétna­pos, hivatalos washingtoni lá­togatásra étkezett. A bonni kormányfő viszonylag rövid tanácskozást folytatott James Carter elnökkel és az ameri­kai kormány tagjaival. Tá­jékozott körök szerint az el­sőrendű cél Schmidt és az új washingtoni vezetés szemé­lyes kapcsolatainak megte­remtése, illetve elmélyítése. Várhatóan előtérben áll­nak majd a kelet-nyugati kapcsolatok kérdései is. A svéd kormány vacsorát adott a stockholmi OPEC-kon­ferencia résztvevőinek tiszteletére. Képünkön: Yamoni szaúd-arábiai küldött és felesége, Falldin svéd elnök, Ka­rin Sóder, svéd külügyminiszter társaságában. (Képtávírónkon érkezett). BELIZE Minigyarmat - minikonfliktus ? BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke Irak nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Ahmed Hasszán Al-Bakrot, az Iraki Köztársaság elnökét és Szad- dam Husszeint, a forradalmi parancsnoki tanács alelnökét. • Szerdán hazaérkezett Mon­góliából az a magyar küldött­ség, amely Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béke- tanács elnökségének tagja vezetésével tett baráti látoga­tást. Tanácskozást folytattak a testvérszervezetekkel és részt vettek Mongólia nem­zeti ünnepének rendezvényén. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Csergő Já­nosnak, a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gép­gyár vezérigazgatójának eredményes munkássága, va­lamint több évtizedes mun­kásmozgalmi tevékenysége elismeréseként, nyugállo­mányba vonulása alkalmából a Munka Vörös László Ér­demrendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke: adta át. DÜSSELDORF A nyugati hírügynökségek néhány napja gyorshírben közölték: brit csapatokat ■szállították Belize-be, a volt Brit-Hondurasba. Az egyne­gyed magyarországnyi terüle­tű Belize, a brit birodalom utolsó gyarmata az amerikai kontinensen. A terület egykor a maja birodalom része volt. 1638 körül angol favágok teleped­tek meg itt, s hamarosan kö­vette őket a brit gyarmati adminisztráció is. Először Ja­maicához tartozott, majd ön­álló koronagyarmat lett, 1964-ben kapott belső ön- kormányzatot. A teljes füg­getlenség megadását az angol kormányzat azzal az üregy- gyel halogatta, hogy a ki­csiny | ország nem lenne ké­pes ellenállni az esetleges ag­ressziónak. (Az ENSZ köz­gyűlése 1975-ben határozat­ban mondta ki Belize jogát az önrendelkezésre.) Az ország az egyenlítői övezetben fekszik, területé­nek nagy részét trópusi őserdő borítja. A fakitermelés, a gazdaság legfontosabb ága­zata, külföldi cégek birtoká­ban van. Mezőgazdasága mo- nókultúrás, elsősorban citrus­féléket, banánt, cukornádat termelnek. Ipara ezeket a termékeket dolgozza fel, sa­játos gyártmánya a mahagó- nifából készített bútor. Belize lakóinak legnagyobb része az Afrikából idehur­colt néger rabszolgák utóda. 24 százaléka indián, de van­nak mulattok és meszticek is, európai eredetű a belizei- ek négy százaléka. A terület legjelentősebb politikai pártja az Egyesült Néppárt Belize teljes függet­lenségét követeli, ugyanakkor az országgal szomszédos re­akciós quatemalai diktatúra azzal fenyegetőzik, hogy el­foglalja az egykori Brit- Hondurast. # A brit nemzetközösség leg­utóbbi londoni értekezletén felszólították Angliát: védje meg közép-amerikai gyarma­tát és biztosítsa számára valódi függetlenségét. Ezért került aztán sor arra, hogy brit csapatokat küldjenek Belize-be. Kérdéses azonban, hogy vajon ilyen módon nem esik-e csorba a közép-ame­rikai minigyarmat úgyneve­zett függetlenségén.-Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja és a Német Kommunista Párt szerdán közös nyilatkozatban foglalt állást a neutronbombák és más tömegpusztító fegyverék gyártása ellen. A közös dokumentumot ab­ból az alkalomból fogalmaz­ták meg, hogy James Carter amerikai elnök találkozott Helmut Schmidt nyugat­német kancellárral. RÖMA Az olasz képviselőházban megkezdődött a vita hat par­lamenti pártnak arról a kö­zös indítványáról, amelyet a pártközi tárgyalások eredmé­nyeként született megegyezés alapján terjesztenek elő. A közös programmegállapodást Giovanni Gallonio, a Keresz­ténydemokrata Párt főtitkár-: helyettese ismertette a kép­viselők előtt. LUANDA Az Angolai Népi Köztársa­ság és Etiópia szerdán nagy­követi szintű diplomáciai kapcsolatot létesített — je­lentette be az angolai külügy­minisztérium. RÓMA A római törvényszék szer­dán ítéletet hirdetett „a fegy­veres proletárosztagok” elne­vezésű terrorszervezet*két, a napokban letartóztatott női tagja ügyében. Tiltott fegy­verviselésért és politikai szer­vezkedésért négy-négy évi börtönbüntetésre ítélte őket. Carter elfeledte ígéreteit A fegyverkezési verseny új hulláma' Gennagyij Vasziljev, a Pravda washingtoni tudósító­ja a lap szerdai számában az Egyesült Államokban kibon­takozott fegyverkezési hul­lámról ír. — Az új demokrata párti kormányzat — írja a Pravda tudósítója — az elnökválasz­tási kampányban azt ígérte, hogy hatalomra jutása esetén öt-hét milliárd dollárral csök­kenti a katonai költségvetést. A hatalomra kerülés után a Carter-kormány első hivata­los nyilatkozataiban is azt a törekvését - hangsúlyozta, hogy megszabadítja az em­beriséget a nukleáris ka­tasztrófa rémétől. Ezzel szem­ben az új amerikai kormány a veszélyes fegyverkezési verseny új szakaszát indítot­ta el. — A fegyvergyárosoknak, a tábornokoknak és a politikai héjáknak — írja a Pravda tu­dósítója — sietős a dolguk. Nemrég az enyhülés ellenfe­lei még a szovjet hadipoten- ciál állítólagos növekedésé­ről keltett mesékkel rémiszt­gették az amerikai közvéle­ményt. Ezt a propagandát most új fegyverrendszerek tömegméretű kifejlesztése váltotta fel. — A józanul gondolkodó amerikaiak — jegyzi meg a szerző — tiltakoznak. A ka­tonai-ipari komplexum védő­ügyvédjei azonban elégedet­tek: a hadimegrendelések nö­vekednek, az újabb fegyver­fajták gyártása egyre foko­zódik. A héják azonban ezzel még nem érik be. Az újonnan alakult „veszélybizottság” azt követeli, hogy az amerikai kormány gyakorlatilag mond­jon le a Szovjetunióval foly­tatott összes, valamennyire is ésszerű tárgyalásról, amelyet a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról folytat. Atomvita a nyugati világban Szerda esti kommentárunk. Kemény vitákat ígértek Schmidt nyugatnémet kancellár szerdán kezdődött washingtoni tárgyalásai. A napirend egyik legfontosabb témája a nukleáris export ügye, jelezve, hogy a korábbi hírekkel ellentétben korántsem sikerült kompromisz- szumot kötnie a tőkés világ két vezető gazdasági hatalmának ebben a kérdésben. A vitát lényegében Carter amerikai elnök terve élezte ki. Néhány hónappal ezelőtt azt az ajánlatot tette legfontosabb szövetségeseinek, hogy az Egyesült Államok lemond a plutó­nium kereskedelmi előállításáról, de ezt elvárja tőlük is. Ja­vaslata kétségtelenül érzékenyen érintette az amerikai szövet­ségeseket, Nyugat-Európát és Japánt. Miért? Leegyszerűsítve: a hagyományos atomerőművek fűtő­anyaga az uránium, ám energiatermelés közben radioaktív hulladék is keletkezik, s ebben plutónium van. A plutónium viszont az úgynevezett szaporító, vagy gyorsreaktorok segít­ségével önmagát újratermelő fűtőanyag, vagyis kimeríthetet­len energiaforrás. Logikus tehát, hogy elsősorban az energiá­ban szegény országok érdeklődnek iránta. Ez egyben magyar rázza azt is, miért hódították el az utóbbi években az atom­piac jó részét nyugat-európai cégek az amerikaiaktól. Sőt, az NSZK és Franciaország nagyszabású, sok milliárdos üzletet is kötött a fejlődő világhoz sorolt országokkal. Carter természetesen nem az amerikai gazdasági érdekek­re hivatkozott, hanem arra, — s ebben tagadhatatlanul van igazság —, hogy a gyorsreaktorok elterjedése, a plutónium­gazdaság kialakulása veszedelmes nukleáris fegyverkezési versenyt indíthat meg. Már néhány kiló plutónium is elegendő az atombombához. Ugyanakkor az Egyesült Államok semmit sem veszít, ha késlelteti a plutónium felhasználását, mert nemcsak a leg­nagyobb urániumfogyasztó, hanem a legnagyobb uránium­termelők egyike is. Hogy a javaslatnak nyomatékot is adjon, Carter megerősítette a korábbi amerikai kormányzat által már életbe léptetett uránércexport-ttlalmalt. Márpedig a nyugati világban működő atomreaktorok jó részét az Egyesült Álla­mok látja el nyersanyaggal. Sőt, hasonló tilalomra késztette az uirániumbányászafban vezető szerepet játszó Kanadát és Ausztráliát is. A fejlett tőkés országok londoni csúcstalálkozóján valami­fajta kompromisszum látszott körvonalazódni. Az Egyesült Államok készségét nyilvánította az exporttilalom enyhítésére, cserébe aZzal a nyugatnémet és francia kötelezettségvállalás­sal, hogy a jövőben' hajlandók lemondani a plutónium terme­lésére, az atombomba építésére is alkalmas nukleáris techno­lógiák és berendezések exportjáról. Ez a kötelezettségvállalás azonban nem érinti a már megkötött üzletet, így például azt, hogy az NSZK 6,5 milliárd dollár értékű nukleáris berendezést kíván exportálni Brazíliának. Franciaországnak pedig Pa­kisztánnal van érvényes szerződése. Mi több, alig egy héttel ezelőtt született olyan francia—nyugatnémet megállapodás, amely előirányozza a gyorstenyésztő reaktorok közös kifej­lesztését. Schmidt Washington előtt Kanadában járt, ahol sikerült „ideiglenes megállapodást” kötnie az uránexport felújításáról. Eszerint Kanada „hamarosan” ismét szállít urániumot az NSZK-nak. Hogy a kanadai „hamarosan” valójában mit je­lent, az hamarosan kiderül — Schmidt washingtoni tárgya­lásain. ZALAI ISTVÁN Hármas tanácskozás Genfben ülésezik az a hármas, szovjet—amerikai—angol bizottság, amely a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról tanácskozik. (Képtávírónkon érkezett).

Next

/
Thumbnails
Contents