Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-14 / 164. szám

XXVII. évfolyam, 164. szám ARA: 0,80 Ft 1977. július 14., csütörtök Mai számunkból A VASKALAP (3. old.) VIZET BOGYISZLÖNAK (3. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.) RECEPT REÁLIS TERVEK, ALBÉRLETKERESÖKNEK ELGONDOLÁSOK (5. old.) (6. old.) Tilalmakról NEM LEHETÜNK sokan ebben az országban, akik rajongunk a tiltó táblákért. Olyanok többen vagyunk, akik kénytelen-kelletlen tudomásul vesszük, hogy ezekre mégis szükség van. Közérdekből és nevelési célzattal, a kettő összefügg. A pszichológusok már rég­óta tudják, hogy a tilalom 'többnyire kedvet gerjeszt annak megszegésére. Való­színű, hogy ha jó szüléink valamikor paranccsal szorí­tanak rá bennünket a do­hányzásra, ma antinikoti- nista lenne hazánkfiainak ■túlnyomó többsége. Régóta valljuk — és aligha jogta­lanul —, hogy szabadság- szerető nép vagyunk. Ez a szabadságszeretet gyakorta nagyon furcsa módon nyil­vánul meg. A MÁV bölcsen vigyáz egészségünkre és előírja, hogy csak valamennyi utas egyetértésével lehetnek nyitva a vasúti kocsik abla­kai mindkét oldalon. Sok esztendő, sok tízezer kilo­méter vonatozása igazolja az ellenkezőjét. Más szóval azt, hogy fütyülünk a ma­gunk (és mások) egészségé­re. Tucatnyi esetet tudnék ■kapásból sorolni annak do­kumentálására, hogy a „Do­hányozni tilos!” felirat szinte automatikusan ki­váltja a cigarettázást. Gyakran kalauzoknál is. Lapunkban is fényképez­tünk már „Szemetet és tör­meléket lerakni tilos!” táb­lákat. melyek alig látszot­tak ki a tövükbe hányt sze­métből és törmelékből. Ha­sonlóképpen írott malaszt a táska- és zsebrádiók hasz­nálatának tilalma a tömeg- közlekedési járműveken. Legutóbb a szekszárdi strandon érdekes higiéniai összehasonlító megfigyelé­seket végeztünk a meden­cébe lépés előtt előírt köte­lező zuhanyozás szükséges­sége és sokak esetében vas- következetességű elkerülé­se között. Ugyanitt a jelek szerint csak azok tartják be az építkezés okozta szűkös hely miatt különösen cél­szerű labdázási tilalmat a vízben, akiknek nem jut labda, otthon felejtették, vagy nincs kitől kölcsön­kérniük. Az „Ügyeljünk a tisztaságra!” felhívás foga­natjáról bárki, bármikor, bármelyik nyilvános illem­helyen és mosdóban meg­győződhet. Talán csak a „Fűre lépni tilos!” tábla az egyetlen, melynek létjogosultságát már nagyon komoly kerté­szeti szakemberek szájából hallottuk megkérdezőjelez- ni. Mondván, hogy a fű igenis azért van, mert jól­esik rajta a járás, csak ép­pen olyan gyepet kell vetni, amelyik ezt kibírja. A jelek szerint ilyenre képtelenek vagyunk, tehát járunk azon a gyepen, amelyik nem bír­ja a taposást. MAGYAR sajátság? A tu­domány állásfoglalása még hiányzik. Külföldet, pél­dául a Szovjetuniót járt utasok ellentétes példákról számolnak be. Minden tiltó tábla mellé silbakot állíta­ni képtelenség. Lehet, hogy több sikerrel kecsegtetne a szövegezés megváltoztatá­sa? A huzatcsinálás, do­hányzás, szemetelés, gyep­rongálás, netán a koszosán történő strandfürdőzés kö­telezővé tétele? (ordas) Több zöldség, olcsóbban^ Janit Tolna megye zöliségellátása A termékbemutató kifejezi a kistermelők fellendült ter­melési kedvét Ezt állapította meg tegnap délelőtt megtartott ülésén a Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Az újság­író, aki maga is egy a fo­gyasztók közül, mit sem ír le örömestebb, mint ezt a som­más ítéletet, megtoldva az­zal, hogy a megyei tanácsnak ez a testületé ezúttal már in­dulatok nélkül tárgyalhatta Tolna megye zöldségellátásá- nak alakulását, a megye zöld­ségtermesztési távlati tervé­nek végrehajtását. A korábbi években igen csak nagy szen­vedélyek csaptak össze eev- egy, a témáról folyó vitában. De ez természetes. Élelmi­szer-ellátásunknak egyik leg­érzékenyebb és legtöbbször vitatott kérdése volt a burgo­nya-. a zöldség- és gyümölcs­ellátás, ami annak tudható be, hogy az élettani szem­pontból döntő fontosságú burgonya, a zöldség- és gyü­mölcsfélék nem helyet tesít- hetőék mással. Évente fe­jenként átlagosan 80 kilo­gramm zöld<:A'''"’ét fogyasz­tunk és ha a hazai zöldség- fo^vasztásban szereplő 30- féle és 250—300 fajtái zöld­ségféléből valamelyik is ki­sebb tételben hiányzik, az már érzékelhető piacainkon és bolthálózatunkban. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága 1974-ben adott utasítást a meg^e táv­lati zöldségtermelési tervé­nek kidolgozására, s még ez évben hagyta jóvá az ellátás javítását célzó tervet, ami 1990-ig érvényes. Míg 1976- ban mindössze 3822 vagon volt a termés mennyisége, ez évben már 5162 vagon bur­gonya, zöldség és gyümölcs kerülhet az asztalunkra. Csak a feldolgozóipar várhat 2843 vagon terményt, noha a ter­mőterület növekedése elma­radt a tervezett mögött. A termelés nem kielégítő nö­vekedésének az 1976-os adat­tal való érzékeltetése bizo­nyára sokakban éleszt rossz emléket. Mindig rossz emlé­keket szül az. ha a termelés lemarad a fogyasztói igények növekedése mögött. Most, a kisegítő és háztáji gazdasá­gok intenzív támogatásának, a zöldségtermelési társulást létrehozó közös gazdaságok­nak tulajdonítható, hogy a zöldségellátásunk elindult a javulás útján. Annak idején örömmel üd­vözöltük, hogy a területi kon­centráció és a szakosodás ér­dekében létrejött a mözsi Uj Élet Mgtsz gesztorságával, hét termelőszövetkezet össze­fogásával egy zöldségtermelő egyesülés. Zöldségtermelő mo- dellüzemünkké lépett elő a mözsi téesz, a Paksi Állami Gazdaság, míg zöldség- és magelilátó modellüzemmé a Dalmandi Állami Gazdaság. A zöldségtermelés területén — szintén a fejlesztési terv­nek megfelelően — 32 bázis­üzem kijelölésére került sor, ezenkívül pedig a zöldség- termelő körzeteken kívüleső községekben valamennyi ter­melőszövetkezet vállalta a helyi zöldségellátás feladatát. A technológia komplex fej­lesztése érdekében helikop­tert állítottak be. A Sió bal- parti öntözőfürtbe társult üzemek zöldség- és burgo­nyatermésüket a fürtbe tar­tozó területekre koncentrál­ják. Négy üzem részesült a célnak megfelelő fejlesztési alap támogatásban évi zöld­ségbevételük tíz százaléká­nak erejéig. Ezek, a mözsi, a bogyiszlói, a sióagárdi és bá- taszéki termelőszövetkeze­tek. Széles körben ismertek és széles körnek adnak segítsé­get a kistermelők támogatá­sára ‘vonatkozó határozatok is. Megyénkben számos ter­melőszövetkezet biztosítja ma már a szükséges termelési tá­mogatást és működik közre a háztáji gazdaságokból kike­rülő termények értékesítésé­ben. Minden községünkben van felvásárlóhely, ezeken kívül további 117 kereskedel­mi egység végzi a kisterme­lőktől megvásárolt zöldség- és gyümölcsfélék forgalma­zását. Ebben az évben egyébként, az 1976-os év azonos idősza­kához viszonyítva máris 20 százalékkal több zöldségáru került forgalomba — s bár a fogyasztónak semmi sem elég olcsó — 13 százalékkal ala­csonyabb áron. S' itt enged­tessék meg egy kitérő. A szekszárdi piacon az elmúlt héten jelent meg a dinnye a pusztahencseik révén, és 15 forintos kilónkénti áron. Bu­dapesten ugyanakkor 38 fo­rint volt a dinnye kilója. Mint azt a npairend zár­szavában a megyei tanács el­nöke megfogalmazta, nem szabad azért elbízni magun­kat. Törékvéseink jók — mondotta dr. Szabópál Antal -e- de számos területien van még tennivalónk. Gondos­kodni kell pl. a zöldségter­mesztési távlati terv szükség szerinti átdolgozásáról, a ter­vek végrehajtásának folya­matos ellenőrzéséről. Kádár János fogadta az SZSZKT küldöttségét Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára szerdán a KB székházéban fogadta a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsának — A. I. Sibajev elnök veze­tésével — hazánkban tartóz­kodó küldöttségét. A szívélyes hangulatú, ba­ráti beszélgetésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. Miniszterhelyettesi látogatás Tegnap Szekszárdra láto­gatott dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyet­tes. Vendégünk dr. Király Er­nővel, az MSZMP megyei bi­zottságának titkárával és dr. Szabópál Antallal, a Tol­na megyei Tanács elnökével, továbbá a megyei tanács el­nökének munkatársaival át­tekintette egészségügyi ellá­tásunk főbb területeit, majd a megyei kórházba látogatott. Aczél György a VITUKI-ban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, miniszterelnök-helyettes Kornidesz Mihálynak, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tálya vezetőjének társaságá­ban szerdán a Vízgazdálko­dási Tudományos Kutató Központba látogatott. A ven­dégeket Gergely István ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke és az in­tézet vezetői fogadták Paksi kereskedelmi hét Pénztárosok megyei versenye Megyei versenyt rendez­tek tegnap ÁFÉSZ-pénztá- rosok részére Pakson, az atomerőmű lakótelepén lévő korszerű áruházban. Tizen­nyolc pénztárosnő mérte össze tudását, közülük hat paksi, öt dunaföldvári. Ér­keztek versenyzők Szek- szárdról. Dombóvárról, Ta­másiból és Bátaszékről is. A verseny a paksi kereske­delmi hét eseménysorozatá­ba tartozik. A szép áruházban, ahol kétmilliós forgalmat érnek el havonta, a verseny alatt sem szünetelt a kiszolgálás. A 'négy pénztár közül csak kettőt foglaltak le az ese­ményhez. A szokásoknak megfelelően először a gép beállítását, a szalagbefűzést kellett elvégezniük a részt­vevőknek, időmérők szigorú ellenőrzése mellett, majd megkezdődött az igazi vetél­kedői mindenki tíz kosár árut, száz tételt blokkolt, át­rakott és átadta a vissza­járó pénzt. Dunaföldvári pénztáros nőkkel beszélgettünk a ver­seny előtt, a helyzetükről, a szakmáról. Elkísérte őket a versenyre az ÁFÉSZ KISZ­bizottságának titkára, Szőke Klára. Elmondták: nagyon nehéz munka ez, szellemileg és fizikailag egyaránt, de szívesen csinálják, mert jó érzés gyorsan végezni, útjá­ra engedni a vevőt. Házi­verseny volt a földvári ÁFÉSZ-nél, mielőtt a me­gyei versenyre indultak és a legjobb öt jutott be. Tavaly olyan jól szerepeltek a résztvevőik, hogy az orszá­gos versenyre öten is me­hettek. A kishegyi nagy áruház­ban, ahol a megyei verseny zajlott tegnap, hat pénztá­rosnő dolgozik. Négyen be­álltak a versenyre. A délutánig tartott vetél­kedő legjobbjai: I. Simon Teréz, a dunaföldvári ÁFÉSZ dolgozója, 2. Ágos­ton Lajosné, ugyancsak Du- naföldvárról, 3. Hosszú Te­réz, a bátaszéki ÁFÉSZ pénztárosa. (gemenci) Fotó: Gottvald Félidőben az aratás Magtárban a rozs, az őszi árpa - folyik a taiajelőfcészítés A megye több mint hatvan­ezer hektáros őszi kalászos területén félidőhöz érkezett az aratás. Bár a búzának az üzemek eddig megközelítően a negyven-negyvenöt száza­lékát takarították be, befe­jezték viszont a többi kalá­szos aratását. így magtárban a rozs az őszi ápra. Végeztek már természetesen a borsóval és repcével is. A búzában, mint arról már lapunkban beszámoltunk, megyei átlagban harminc- harmincöt százalékos megdő­lést okoztak a viharos szelek, záporok. Leginkább a korai gabonákban, melyeknek zö­mét már learatták. A korai — főként takarmánygaboná­kat — a Libellula, Száva. GK 3-as, már betakarították. Most az intenzív kenyérbúza- fajták aratása folyik teljes ütemben.-.A termésátlagok az eddi­giekben a tavalyihoz hasonló­an alakultak. Az állami gaz­daságok néhány százalékkal elmaradnak a szövetkezetek mögött a betakarítás ütemé­ben, de a termésátlagaik is jobbak ennyivel. A kombájnok után folya­matosan mennek a szalma- bálázók. A learatott terület felén már bálázták a szal­mát. A tarlók egyharmadán végeztek a talajmunkákkal, tarlóhántással. A korábban learatott — borsó- és korai gabonaterületeken már a má­sodvetések — takarmány — és zöldségnövények — alá készítik elő a talajt. A megyei összesítés alapján a tavalyi időszakhoz viszo­nyítva az idén a nagyüzemek mintegy tizenöt százalékkal előbbre tartanak az aratás­ban és néhány szövetkezet már a hét végén — ha az időjárás nem szól közbe — befejezi. — Steiner — Figyelmesen hallgatják az útbaigazítást

Next

/
Thumbnails
Contents