Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

1977. július 13. Képújság 3 Ugrás a jövőbe: HŐ G YÉ Településfejlesztési tervek az ezredfordulóig Hőgyész központja A régi korok arisztokratái­ból a mai Hőgyésznek annyi a haszna, hogy néhány szép épületet (hagytak itt és parko­kat. Az egykori Apponyi- és Liechtenstein (kastélyokat, de még ezeknek szolgálati laká­sait is méltán számításba veheti a tervező, aki a jövő Hőgyészének körvonalait igyekszik felrajzolni. A nagy­község központja olyannyira „adott” és jellegzetes, hogy elsősorban az eljövendő épü­letek tervezésénél kell ügyel­ni, meg ne bontsák ezt az összhangot. Két-három szin­tesnél magasabb házakat ép­pen ezért nem is javasol Hő- gyészre a településrendező mérnök, Scultéty Zoltán. Néhány évtized múlva (re­mélhetőleg) magába Hő- gyészbe se az eddig megszo­kott úton, a 65. sz. Szekszárd —siófokin jutunk el. Ennek torkolata a falu szélén már ma is reménytelenül szűk, így a távolabbi jövőben meg kell vallósulnia annak a tervnek, hogy meglehetős szé­les ívben elkerülje a falut. A kalaznói elágazástól Dúzs irányába vezet majd, új hi­dakon halad át és Szakály fölött tér vissza jelenlegi nyomvonalára, ami egyben ott is megoldja a községen belüli közlekedés tehermen­tesítését. Ezt a mintegy 9 ki­lométeres kerülőt egyébként a Balaton felé áramló nö­vekvő idegenforgalom szem­pontjai is szükségessé teszik. Hőgyész várható lélekszámú 2000-re 4300 körül lesz. Ka- laznóra, Mucsira, Dúzsra a község már ma is vonzóerőt gyakorol. Távolabbi körzeté­ben egyedül Szakály szerepe marad nagyjából változatlan, hangsúlyos. Hőgyész minisz­tériumi ipart ugyan előrelát­hatólag a jövőben sem kap, tanácsi és szövetkezeti ipara (textil) azonban fejlődik és munkalehetőségeket biztosít. A környezet számára ártal­mas ipar a jelenlegi termény- forgalmi-teleptől délre tele­pül majd, ahol a bővülési le­hetőség is adott. H ügyészre már évek óta jellemző az intenzív lakásépí­tés. Az állami gazdaság köz­pontjával szembeni domb­oldalon új negyed van ki­alakulóban, ugyanígy a 6532- es, dúzsi út kanyara mentén. (Egyébként a későbbi évek­ben az itteni patkókanyar sem marad meg, a forgalmat a Kossuthból a Zrínyi utcá­ba terelik.) A lakásépítkezés folytatódik, a tervek szerint mintegy 35 százalékos arány­ban többszintes sor-, illetve szabadon álló, vagy kis tár­sasházak formájában. Nagyobb, tervezett, vagy javasolt változások az ezred­fordulóig: I A tanácsház és a posta je­lenlegi helyén bővül, ez utób­bi azonban a megszűnő mű­velődési ház egy szárnyának felhasználásával is. Ugyanitt kap helyet az öregek napkö­zije és egy helytörténeti be­mutatószoba. (Említésre ér­demes, hogy ez utóbbival szinte minden jelentősebb község távlati rendezési ter­veinél találkozunk. Nem biz­tos, hogy ha a jelenben még nincs meg. a jövőben lesz-e ezék megtöltéséhez elegendő, színvonalas helytörténeti anyag.) A postától északra alakítják ki az egészségügyi ellátó központot, amihez csatlakozik a jelenlegi he­lyén lévő, modern, szép gyógyszertár is. Komoly bő­vítésekre számíthatnak a fa­lubeli oktatási intézmények. Művelődési központ nélkül természetesen nem lehet meg a falu. Erre a célra a volt Liechtenstein-kastély látszik a legalkalmasabbnak, a hoz­zá tartozó ősparkkal. Ide sza­badtéri színpad kívánkozik, természetesen az értékes fák sérelme nélkül. A volt Appo- nyi-kastély parkjának szegé­lyéből is ki lehet alakítani egy, a nagyközség lakói által is használható, sétáló részt. A távolabbi jövőben zöldterü­lettel övezve emelkedik ki a község képéből a későbarokk katolikus templom. A nevelő- otthon kertészetének és hiz­laldájának helyére hideg vizű strandot szán a terv, míg a község távolabbi ki­ránduló helyéül és pihenő- parkul a csicsói műemlék­templom környéke szolgál majd. ORDAS IVAN Fotó: Komáromi Zoltán Eddig három helyen gtái^sadia^niiiöip AZ ALKOHOLIZMUS és az alkoholfogyasztás témája egyre jobban foglalkoztatja a közvéleményt, mert az al­kohol egészségrontó hatása több százezer embernél ta­pasztalható, az alkohol- fogyasztás következménye­ként sok millió forintra te­hető a népgazdaságot érintő kár —( továbbá felbecsülhe­tetlen az az óriási erkölcsi kár, amelyet az alkohol a társadalomban, a családban okoz. Az alkoholizmus tehát gazdasági és társadalmi je­lenség, terjedésének mégfé- kezése az egész társadalom ügye. Az alkoholizmus el­leni küzdelem rendkívül bo­nyolult. összetett folyamat, amelyet számos, egymásra ellentétesen ható tényező befolyásol. Az alkoholizmus és az alkoholfogyasztás vizs­gálata egymástól nem vá­lasztható el. mert az alko­holfogyasztás színvonala szoros összefüggésben van az alkoholizmussal. Az alkoholizmus elleni küzdelem egyik alapelve, hogy az alkoholistát beteg­nek kell tekinteni, akit gyógykezelni szükséges. A betegség hosszú évekig tar­tó folyamatban alakul ki. A veszélyezettek kiszűréséhez, gyógykezeléséhez, s utógon­dozásához a társadalom hat­hatós támogatása szükséges. Az alkoholizmus és a túl­zott alkoholfogyasztás visz- szaszorítása végsősoron tár­sadalompolitikai feladat és az ellene való küzdelem fő módszere a felvilágosítás é& a megelőzés, a nevelés. De a küzdelem nem nélkülöz­heti az állam hatósági be­avatkozását. különféle ad­minisztratív, korlátozó in­tézkedéseket sem. A FENTEBB írt célkitű­zések egyik megvalósítása érdekében hozta meg az El­nöki Tanács „az alkoholis- • ták kötelező intézeti gyógy­kezeléséről” szóló 1974. évi 10. számú törvényerejű ren. deletét. A tvr. értelmében az az alkoholista, aki rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás­ból eredő magatartásával családját, kiskorú gyerme­kének fejlődését, környeze­tének biztonságát veszélyez­teti, vagy a közrendet, ille­tőleg munkahelyén a mun­kát ismételten súlyosan za­varja, közvetlenül munka- terápiás intézetben történő gyógykezelésre kötelezhető. Az intézeti gyógykezelés­re kötelezhető, aki alkohol­elvonó kezelésnek önként nem veti alá magát, illető­leg az alkoholelvonó osztá­lyon történő gyógykezelés­től eredmény nem várható —. vagy a két évnél nem ré­gebben befejezett, ill. szán­dékos magatartás folytán félbeszakadt gyógykezelés­nek tapasztalatai alapján a gondozó intézetben, illetőleg az alkoholelvonó osztályon történő gyógykezeléstől már nem várható eredmény. A tvr. szerint az intézeti kezelés többször is megis­mételhető. A KEZELÉS egy alkalom­mal azonban legfeljebb két évig tarthat. Nem kötelez­hető intézeti kezelésre az, aki a tizennyolcadik élet. évét még nem töltötte be, vagy olyan betegségben szenved, amelynél fogva munkaterápiás kezelés nem alkalmazható. AZ INTÉZETI kezelés el­rendeléséről — a tanács végrehajtó bizottsága egész­ségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervnek ja­vaslatára — az ügyész in­dítványa alapján a járásbíró­ság határoz. Az eljárás megindítását az egészségügyi szervnél bármely állami, vagy társa­dalmi szerv, továbbá szövet­kezet, illetőleg az érdekelt személy (hozzátartozó is.) kezdeményezheti. AZ ALKOHOLIZMUS el­leni küzdelem egyik formá­járól szóltunk. Központi, vagy hatósági intézkedések önmagukban az eredményes küzdelem folytatásához nem elégségesek, ehhez a mun. kahelyi kollektívák, a helyi V öröskereszt-szervezetek aktív közreműködése, hatá­sos nevelő és felvilágosító munkája is szükséges. A közvélemény szemléletének formálása, megváltoztatá­sa csak így lehetséges. Ép­pen ezért kívántuk a figyel­met felhívni — a lassan feledésbe menő — törvény- erejű rendelet által adott lehetőség szükség szerinti kihasználására és alkalma­zására. mint az alkoholiz­mus elleni küzdelem egyik kiemelkedő formájára. Dr. Szigeth Ferenc járásbírósági elnök, Szekszárd Vállalati művelődési bizottságok alakulnak Az egészséges életmódra nevelés intézete Üzemi népművelő helyett ------------művelődési bizott­ság? A kérdést gyakran fel­teszik- vállalatoknál, és a mű­velődési intézményekben is. Az tény, hogy amíg közműve­lődéssel főállásban foglalko­zó szakember alkalmazására semmiféle utasítás nem vo­natkozik, addig az Országos Közművelődési Tanács elnök­sége és a SZOT elnöksége 1976-ban közös határozatot hozott a vállalati művelődési bizottságok létesítéséről. A z ötven kiemelt nagyvál­lalatnál tavaly december 31- ig létre kellett hozni ezeket a bizottságokat, és már folyik a vizsgálat, ami azt kutatja, milyen hatása van tevékeny­ségüknek. Egyéb területen most folyik az előkészítő munka, a bizottságok szerve­zése. Vannak olyan helyek, ahol nem akarták kivárni az utolsó terminust — decem­bert — és a bizottság már működik. Pillanatnyilag há­rom ilyen vállalati művelő­dési bizottság megszületésé­ről tudunk: a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Válla­latnál, a Városgazdálkodási Vállalatnál és az ÁFÉSZ-nél. Valószínű, ahogy az idő mú­lik, úgy kapunk majd mindig több ilyen hírt, hiszen több száz bizottság születését vár­juk. Az új bizottság megalaku­lásának és majdani működé­sének márjs kitapogathatóak a veszélyes pontjai. Legelső- sorban az, hogy ha a bizott­ság formális, tartalmi mun­kát nem végez, tekintélye sem lesz. A közös határozat megfo­galmazói sem adhatnak arra receptet, hogy ezt miként le­het elkerülni. Komolyan kell venni a művelődési bizottság feladatait, vállalni a vele já­ró munkát is. Az úi kpzművelődési ■ . —. ' testületnek hatás- és jogköre alapján vélemé- ményező, javaslattevő és koordináló feladatokat kell ellátnia a vállalat oktatási, továbbképzési és közművelő­dési tevékenységében. Figye­lemmel kell kísérniük a kul­turális alapok célszerű fel- használására vonatkozó hatá­rozat végrehajtását is. A bi­zottság tagjai a párt, KISZ, szakszervezet, a gazdasági vezetés, a helyi közművelődé­si intézmények és a szocialis­ta brigádok képviselői. A gyakorlati munkát néhány fős vezetőség irányítja. A bizottság feladata a mun­kahelyi művelődés valamany- nyi területének, a rendelke­zésre álló anyagi és szellemi erőknek, személyi és tárgyi feltételeknek figyelembevéte­lével egységes közművelődési programmá szervezni az ok­tatási, képzési, közművelődé­si terveket. Ügyelni kell ar­ra, hogy az így megszületett terv segítse elő a munka- és szabad időben végzett tevé­kenység személyiségformáló hatását is. A bizottság feladata lesz az is, hogy kapcsolatot te­remtsen a lakóhelyi művelő­dési intézményekkel, hogy ésszerűen egyeztetni tudják a programokat, a munkameg­osztást kialakíthassák a mű­velődés terén. A művelődés­sel kapcsolatos vizsgálódások, elemzések támogatásán túl akár kezdeményezőként is felléphet a vállalati művelő­dési bizottság. A bizottságok tennivalói között még sok minden sze­repel. Természetesen nem maradt ki a brigádművelődés támogatása1, a munkásszállá­sokon lakók és bejárók mű­velődési lehetőségeinek segí­tése sem, és a művészeti cso­portok, művelődési közössé­gek patronálása. Kiemelt fel­adat az olvasómozgalom se­gítése. A bizottság a vállalati szak- szervezeti bizottság és a gaz­dasági vezetés alá rendelt testület, hatás- és jogkörét a vállalat szakszervezeti és gazdasági vezetőségének együttes megbízásából és jó­váhagyásával fogja gyakorol­ni, ahol tevékenykedik. Mun­káját két társelnök és egy titkár irányítja: és a határo­zat kimondja, hogy a titkár oktatással, művelődéssel fog­lalkozó szakember legyen. Tulajdonképpen itt rejlik a válasz a legelső mondatban feltett kérdésre: a művelődési bizottságok nem a szakképzett közművelők nélkül fognak tevékenykedni, hanem velük együtt. Az elkövetkezendő évek tapasztalatai fogják majd bi­zonyítani, hogy a bizottságok milyen mértékben váltják be a megelőlegezett bizalmat. Sok feladat és nagy munka vár rájuk. Hogy jól végezhes­sék, abban valamennyiünk segíthet, és segítenie is kell. Július 1-től az Egészség- ügyi Minisztérium egészség ügyi felvilágosítási központja Országos Egészségnevelési Intézetként folytatja műkö­dését. Korántsem csupán névváltozásról van szó: az intézkedő miniszteri utasítás tükrözi ezt a szemléleti vál­tozást, amely az egészségne­velés megítélésében ország­szerte végbement. A köz­pont a minisztérium más or- zságos szakintézeteivel azo­nos rangra került, s a jövő­ben azokkal még szorosabb egységben működik együtt. Az intézet — amely a jog­szabály szerint a minisztéri­um szervezési, módszertani, továbbképzési és tudományos kutató alapintézménye — ko­rábban sem elszigetelten te­vékenykedett. A jövőben a többi országos szakintézet az eddiginél intenzívebben vesz részt az egészséges életmódra nevelés tartalmi feladatainak kidolgozásában. A hatékony együttműködésre a közelmúlt is számos jó példát adott. Az Országos Szemészeti Intézet jelezte például, hogy nagy számban fordulnak elő glau- komás — zöldhályogos meg­betegedések, szükség lenne megelőzésének, felismerésé­nek és gyógyításának módját széles körben megismertetni. Ennek nyomán jelent meg több mint tízezer példány­ban, egy népszerű — ismer­tető kiadvány. Hasonló együttműködéssel, az Orszá­gos Urológiai Intézet segítsé­gével íródott meg a „Taná­csok veseköveseknek” című füzet, s számos, kiadvány szü­letett ily módon. - ­Az intézet a következő években kiszélesíti szakmai és módszertani iránymutató munkáját. Ezt a mindennapi gyakorlat követeli meg sür­getően. Elkészült az V. ötéves terv időszakára szóló átfogó, konkrét munkaterv is. Esze­rint az Országos Egészségne­velési Intézet a fő feladatot három nagy témakörre össz­pontosítja: a mozgás, a táp­lálkozás. és a higiénés maga­tartás népszerűsítésére. Ezen kívül kiemelten foglalkoz­nak továbbra is a családi életre neveléssel és az idült betegek egészségnevelésével. (MTI). Új házak az ÁG központjával szemben lévő domb oldalá­ban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents