Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

2 KÉPÚJSÁG 1977. július 13. Panoráma SZÓFIA A Bolgár Népköztársaság külügyiminisztériuma kedden jegyzéket nyújtott át Fran­ciaország szófiai nagyköveté­nek, s ebben követelte, hogy Bulgária hivatalos képviselői találkozhassanak Vladimir Kosztovval, a bolgár televí­zió franciaországi tudósítójá­val, s Kosztov családjának tagjaival. A Kosztov család tartózkodási helyét a francia fél törvénytelenül titokban tartja. BRÜSSZEL Kedden a brüsszeli Eg- mont-palotában egynapos po­litikai konzultációra ültek Ö6sze a Közös Piac kilenc tagállamának külügyminisz­terei. Bár a napirendet előzőleg nem hozták nyilvánosságra, a konzultáció témái között sze­repelt az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia résztvevőinek Belgrádban folyó előkészítő megbeszélé­se, továbbá az afrikai és a közel-keleti helyzet is. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a külügymi­niszterek azt is megvitatták, milyen visszhangra talált az EGK-tagállamok legutóbbi csúcstalálkozóján megfogal­mazott nyilatkozat, amely el­ső ízben foglalt állást a pa­lesztin népnek az önálló ha­za megteremtésére vonatkozó joga mellett. Az Indiai-óceán ügye Carter elégedett a tárgyalások légkörével Carter elnök hétfőn fogad­ta Paul Warnkét, az amerikai fegyverzetellenőrzési és le­szerelési hivatal igazgatóját, az Indiai-óceán térségével kapcsolatos szovjet—ameri­kai tárgyalásokon részt vett amerikai küldöttség vezető­jét. Warnike részletesen tájé­koztatta az elnököt a június 22—27. között Moszkvában tartott megbeszélések ered­ményeiről. A találkozót követően a Fehér Ház szóvivője közölte: Carter elégedett a tárgyalá­sok „komolyságával, polémia- mentes légkörével”, és remé­li, hogy sikerül olyan fegy­verzetellenőrzési megállapo­dásra jutni, amely „figye­lembe veszi a Szovjetunió és az Egyesült Államok érde­keit egyaránt, ugyanakkor lehetővé teszi a fegyverkezé­si verseny megfékezését az Indiai-óceán térségében”. A szóvivő közölte azt is, hogy a szovjet—amerikai tárgyalásók valószínűleg ez év szeptemberében folyta­tódnak. Pakisztáni helyzetkép Ázsiában, az indiai szub­kontinens északnyugati ré­szén helyezkedik el a Pa­kisztáni Köztársaság. Füg­getlenségét 1947. augusztus 15-én nyerte el. Az 1971-ben kirobbant polgárháborúig két részből, Kelet- és Nyu- gat-Pakisztánból állt. A ke­leti országrész elszakadá. sáért folyó polgárháború az önálló Banglades állam lét­rejöttét eredményezte. így Pakisztán területe 1971 óta csak a volt Nyugat-Pakisz- tánt foglalja magába. Pakisztán területe 801403 négyzetkilométer, lakossága 70 millió fő, 84 százaléka analfabéta, népességének zöme punjab, a többr része pathán. pastu, nindh, beudzs. A lakosság évi nö­vekedése 3 százalék, az egy főre jutó társadalmi összter. mék 140 dollár. Pakisztán agrárország, fejlődő iparral. A bruttó nemzeti termék 37 százalé- v kát a mezőgazdaság, 15 szá­zalékát pedig az ipar adja. Gazdasági életében az álla­mosítások ellenére a ma­gánszektor a számottevő. Je­lentős szerepet tölt be a kis- árutermelés. Az ország fej. lődését akadályozzák az ag­rárviszonyokban tovább élő feudális maradványok, az ipar elmaradottsága és a külföldi tőkétől való függés. Pakisztán a világ hatodik legeladósodottabb országa, külföldi adóssága meghalad­ja a 6 milliárd dollárt, az ország nemzeti jövedelmé, nek 60 százalékát. A mezőgazdaság a kereső lakosság 60 százalékát fog­lalkoztatja. A fontosabb ter­ményeinek (búza, rizs, cu­kornád, dohány, gyapotcser­je) termésátlagai — az el­avult művelési módszerek és a termelést akadályozó földbirtokrendszer miatt stagnálnak. Ennek ellenére a pakisztáni kivitel 60 szá­zaléka mezőgazdasági ere­detű termékekből — gyapot­ból, pamutáruból és rizsből áll, amit főként az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniá- ba, Japánba és az NSZK-ba szállít, ahonnan szerszámgé. pékét, vasúti berendezése­ket gépkocsikat, vegyszert, villamos berendezéseket és egyéb cikkeket hoz be első­sorban. — TERRA — Leértékelik a pesetát Jóváhagyták a kormányprogramot Az új spanyol kabinet „tablója”. Első sor balról jobbra: Suarez miniszterelnök, Mortorell a politikai ügyek minisz­terelnök-helyettese, Melladó altábornagy, a védelmi fel­adatokért felelős helyettes kormányfő, Quintana, a gaz­dasági ügyek miniszterelnök-helyettese és Oreja külügy­miniszter. (Telefotó: AP—MTI—KS) Kilenc és fél órás tanácsko­zás után ért véget az új spa­nyol kormány első ülése. Az ülésen, mint várható volt, el­határozták a peseta leértéke­lését. A kormány jóváhagyta programnyilatkozatát, amely­nek legfontosabb gazdasági programpontjairól a minisz­tertanács ülése közben is tár­gyalt Adolfo Suarez minisz­terelnök az ellenzék vezéré­nek tekintett Felipe Gonza- lezzel, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkárával, hi­tet tesz a demokratizálási fo­lyamat következetes folytatá­sa mellett. Kilátásba helyezi a még francoista, fasiszta kor­porációs elvek szerint műkö­dő helyi közigazgatási szer­vek gyors felszámolását és azt, hogy még ebben az esz­tendőben községtanácsi vá­lasztásokat tartanak. A. kor­mánynyilatkozat autonómiát és egyenlő jogokat ígér a Spanyolország lakosságát al­kotó népeknek. Még az ősszel törvényjavas­latot nyújtanak be a cortes- ben az adórendszer gyökeres reformjáról: erőteljesen nö­velik az egyenes adukat, eny­hítik a közvetett Adóztatást, emelik az örökösödési illeté­két és a járadékok után fize­tendő adót. Szigorúan eljár­nak az adócsalókkal szemben és ennek érdekében ilyen vo­natkozásban feloldják a banktitkot. A dolgozóktól is Tokió, Fleseh István, az MTI tudósítója jelenti: A japán felsőházi válasz­tásokon a Liberális Demok­rata Párt megszerezte a több­séget a szenátusban. Bár a hivatalos végeredmény sze­rint az LDP-nek nem jutott be a törvényhozásba annyi képviselője, ahánnyal több­ségbe került volna, a párthoz később csatlakoztak függetle­nek is, így immáron a har­„megértést és áldozatválla­lást” kérnek. ‘ Külpolitikai tekintetben a spanyol kormány folytatni kívánja a kapcsolatok norma­lizálását a világ minden or­szágával, a nemzetközi jog és az ENSZ elvei alapján. A helsinki záróokmány szelle­mében fejlesztem kívánja kapcsolatait az európai kon­tinens országaival, különösen * a nyugati országokkal és rö­videsen kérni fogja felvéte­lét az Európai Gazdasági Kö­zösségbe. míad'ik választáson segítették ki a függetlenek az LDP-t. A választások kimenetelét kommentálva az Aszald Sim- bun megállapítja, hogy jól­lehet az LDP ismét biztosí­totta magának a többséget, hosszú távon a fejlődés a koalíciós korszák irányába mutat. A Mainicsi Simbun szerint a választók szavaza­taikkal egyaránt nyilvánítot­ták ki, hogy politikai válto­Madrid az Egyesült Álla­mokkal a kölcsönös érdekek és az egyenlőség alapján kí­vánja fejleszteni kapcsolatait. A spanyol kormány tárgya­lások útján kívánja rendezni Nagy-Britanniával a gibral- tári kérdést és meg akarja tárgyalni a Szentszékkel az érvényben lévő konkordátum felülvizsgálatát. A minisztertanács ülésén kineveztek 34 új, magas ran­gú kormánytisztviselőt, kö­zöttük öt új államtitkárt. zást és politikai stabilitást Óhajtanak. — A kis pártök egész sorá- nakXfelbukkanása új helyzet elé állította az egész ellenzé­ki tábort — állapítja meg a lap. Minthogy képtelének voltak közös politika kidol­gozására, néni is folytathat­tak választási együttműködé­sen alapuló, hatékony válasz­tási kampányt sem. LAPZÁRTA HELSINKI Két fegyveres bandita va­sárnap este Helsinkibe térí­tette az Aeoroflot szovjet lé­gitársaság Petrozavodszk és Leningrad között közlekedő TU—134 típusú belföldi já­ratát. A gépen hetvenkét utas és hétfőnyi személyzet tartózkodott. A géprablók Svédországba akartak to­vábbutazni. de Stocholm nem volt hajlandó befogadni őket. Hosszas tárgyalások után a banditák végül szabadon bo­csátották túszaikat és kedden hajnalban megadták magu­kat a finn hatóságoknak. LISSZABON A portugál nemzetgyűlés első olvasásban jóváhagyta az ipari vállalatok tevékeny­ségének ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot. A tör­vényjavaslat meghatározza a munkásbizottságok struktú­ráját, fun'kcóiját és jogait. A kommunisták a törvényter­vezet ellen szavaztak, mivél az szerintük korlátozza ‘a munkásbizottságok jogait. Thaiföldi támadás Mint a Sien Pasasonh cí­mű olasz napilap, a Laoszi Forradalmi Néppárt Közpon­ti Bizottságának sajtóorgánu­ma hírül adta, thaiföldi kato­nák 75 milliméteres lövegek- ből a Mekong folyón keresz­tül tüzet nyitottak Savan- nakhet laoszi tartomány egyik községére. Súlyos ká­rok keletkeztek a környék parasztgazdaságaiban, és több ház összedőlt. A tüzér­ségi tűz után thaiföldi diver- zánsok hatoltak be laoszi te­rületre és géppisztolyból tü­zet nyitottak egy másik falu békés lakosaira. A laoszi pol­gári védelem alakulatai visz- szaűzték a támadókat. A japán választások végeredménye OPEC-ügyek i OLAJÁR-KOMPROMISSZUM i ut-.j L 1 ul 1 u Kőolajex­portáló Országok Szervezete, az OPEC történetének eddigi tálán legválságosabb idősza­kán. Július elseje óta újra egységes a tagállamok által exportált kőolaj alapára. A szakadás még tavaly decem­berben, a katari értekezleten történt, ahol tizenegy tagál­lam 1977-re két lépcsőben 15 százalékos olajáremelést ha­tározott el: január elsejével 10 százalékos, július elsejével pedig 5 százalékos emelést. Szaúd-Arábia és az Arab Emirátusok Államszövetsége ellenállt a magasabb olaj­árát követelőknek, s úgy dön­tött, csak egyszeri — január elsején érvénybe lépő — öt- százalékos áremelést hajt végre. A kőolajár alakulása, a nyersanyag világgazdasági jelentősége miatt, aligha le­het egy országcsoport ügye, vagyis csupán az OPEC dol­ga. A tagállamok által végre­hajtott áremelések közvetle­nül vagy közvetve egyaránt érintik a legfejlettebb tőkés országokat, a fejlődő világ legszegényebbjeit, s hatnak a szocialista országokra is. Ért­hető tehát, hogy az árügye­ket világszerte mindig is nagy figyelemmel kísérik, most sem volt ez másként. AZ OPEC egységét helyre­állító kompromisszum abban áll, hogy Szaúd-Arábia és az Arab Emirátusok Államszö­vetsége hajlandó volt bele­menni újabb 5 százalékos ár­emelésbe július elsejétől, cse­rébe ezért a többi OPEC- tagállam elállt a még tavaly decemberben bejelentett má­sodik áremeléstől. Még nem tudni hogyan foglal állást Irak és Líbia, de nem hivata­los közlések szerint e kel or­szág is hajlandó elfogadni a kompromisszumot. Ezzel lé-, nyegében helyreáll az OPEC árpolitikai egysége és ez a szervezet további léte szem­pontjából különösen jelentős, mert valójában mindig is az áremelés volt az a cél, ame­lyért közösen tudtak fellép­ni. Ez egyben azt is érthető­vé teszi, hogy az OPEC-en belül — a látszat ellenére — nem a különböző tagállamok ideológiai, politikai platform­ja álapján lehet választó- vonalat húzni, hanem gazda­sági. hatalmi érdekeikből ki­indulva. A SZERVEZET hangadói természetesen a legnagyobb olajtermelők: Szaúd-Arábia, Irán, Kuvait, az arab emirá­tusok, s ezek politikailag egyértelműen konzervatív ál­lamok. Igaz, az OPEC tagja Algéria, Irak és Líbia is, ezek az országok haladó, anti- imperialista politikát folytat­nak. Elvben tehát e két cso­port között kellene húzódnia a törésvonalnak. Hogy ez nem így van, annak legjobb bizonyítéka: a magasabb árat követelők élén mindig is Irán állt, a mérsékeltebb árpoliti­kát folytatók vezére pedig Szaúd-Aráb'ia. Két olyan ha­talom, amely egyaránt össze­hangolja politikáját az Egye­sült Államokkal a Közel- és a Közép-Keleten, a legna­gyobb amerikai fegyvervásár­lók és hatalmi ambícióik — akár a Perzsa-öbölben, akár a Vörös-tenger térségében — egybevágnak az amerikai el­képzelésekkel. Hogy az OPEC árügyeiben gyakran mégis rendkívül éles vitát folytat­nak, annak oka: amíg Irán­nak nagyarányú gazdaság­iejlesztesi, legyverkezési programja van és ez elszívja az olajbevótelek jó részét, addig Szaúd-Arábia — leg­alábbis jelenleg — óriási olaj­dollár-feleslegeket halmoz fel, nem tudja elkölteni be­vételeit. Ugyanakkor mind­két országnak, mint ahogy az OPEC többi tagjának is, szük­sége van a szervezetre, s nem szívesen vinnék nyílt szakí­tásig vitáikat. A KOMPROMISSZUM sej­teti az amerikai közreműkö­désit is. A Newsweek című amerikai hetilap a közelmúlt­ban azt írta, hogy az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia tit­kos egyezményt kötött pénz­ügyi-gazdasági és katonai együttműködésről. Nyilván a níiuvobb olajáremclést köve­telők lecsendesítését szolgál­ta' az az amerikai ígéret is, hogy „mérsékelt magatartás” esetén felülvizsgálják az 1974-ben elfogadott kereske­delmi törvényt, amely kizár­ta az OPEC-tagállamokat a fejlődő országoknak nyújtott különleges importvám-ked- vezményekből. Ennél is fon­tosabb, hogy a fogyasztók ol­daláról, a nyugati világ várt­nál lanyhább konjunktúrája csökkentette a kőolaj iránti keresletet, a termelői oldalról viszont Szaúd-Arábia a ter- me’és felfuttatásával növelte a kínálatot a kőolajpiacon, s ezzel a kompromisszum elfo­gadására kényszerítette az OPEC többi tagját. Túlzás lenne persze valamifajta vég­leges, töretlen árpolitikai egységről beszélni. Ha a nyil­vánosság előtt az OPEC újra egységesnek tűnik is, a tag­államok egymástól eltérő po­litikáját, érdekeit meghatá­rozó erők változatlanul mű­ködnek. Z. 7. A svédországi Saltsjóbadenben július 12—14-e között tartja konferenciáját az OPEC. Képünkön: a tanácskozás színhelye, a szigorúan Őrzött tengerparti Grand Hotel. (Képtávírónkon érk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents