Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-10 / 161. szám

*^PÚJSÁG 1977. július 10. magazin magazin magazin Sínvizsgálat - ultrahanggal Milyen gyorsan nőnek a csigák? Vizsgálat a mérőkocsiban Magyar számítógép a tengeren Ebben az évben második útjára indul az Ukrán Tudo­mányos Akadémia Déltenge­ri Biológiai Intézetének „Pro­fesszor Vogyanyickij” nevű új tudományos kutatóhajója. Jelenleg már teljes erővel folynak az előkészítő mun­kálatok. A legfontosabb fel­adat most a VIDEOTON Gyár által készített „ESZ—1010” típusú számítógép beszerelé­se az adott határidőre. A „Professzor Vogyanyic­kij” nevét viselő kutatóhajón felállításra kerülő számító­gép rendeltetése a tudomá­nyos kísérletek automatizá­lása; technológiai folyamatok modellezése, mérnöki-terve­zői számítások előkészítése. Tengerjáró hajón „ESZ— 1010” számítógép alkalmazá­sára első esetben kerül sor, így bizonyos mértékig kísér­letről beszélhetünk. BORISZ JENYEVICS APN—KS Proton-kés A stockholmi Karolinska Intézetben felszerelik a világ első „proton-kését”, vagyis egy műtéti célokra kialakí­tott lineáris gyorsítót. A ké­szülékkel agyműtéteket vé­geznek majd, a jövő év ele­jére tervezik az új műszer üzembehelyezését. A beren­dezés költségei mintegy 150 ezer dollárra rúgnak. iért nem írtok valami szépet? — kérdezte tá­voli rokonom. — Hi­szen annyi szép van az életben. Igaz is, miért nem írok va­lami szépet? Pedig évek óta készülök rá: Egy mesét pél­dául a kisfiamnak. Még sose írtam mesét a fiaimnak, és lassan el is kések vele. Kinő. nek a meséből. Mesét, mond­juk a kiszabadított király­lányról a legkisebb fiúról, a fele királyságról. De fáradt voltam, nem jutottam tovább a jámbor óhajnál. Talán hol­nap hozzákezdek. Aztán hol­nap lett, és kiderült, hogy már többen telefonáltak, az egész város tudja, „odafönt áll a balhé”, mert egy kom­münikében elvétettem a rangsort. Ki informált, hon­nan vettem, milyen jogon, fe­lelős vagyok; helyreigazítás. Védekezés, magyarázkodás, égő fülek és a betűk a papí­ron; „munkatársunk hibájá­ból”. A mese, a kiszabadított királylányról, a legkisebb fiúról, a fele királyságról be­leveszett egy régen olvasott mesekönyvbe, semmi se ma­radt belőle. Ami maradt, az a szégyen volt, és sűrű, fekete méreg ömlött a papírra, mi­kor a tollat hozzáérintettem. Azért az elnyomott szándék előbukkant megint. Évekkel később moziból jöttünk, vad perverzitások és meztelen szadizmus után. Nem igaz — lázadt bennem a soha ki nem gondolt mesék írója — nem igaz, hogy ilyen az életünk. Valami szépet kellene adni végre az embereknek. A sze­relemről például. Annyi ön- kielégítés, marcangolás, ferde hajlam után ki kellene talál­ni egy szép szerelmes törté­netet. A szerelemben legalább — akárhosv irtják belőle — maradt még szépség. Csak észre kell venni. Meg kell mutatni. Nézzétek, ez a sze­relem. Egy férfi és egy nő egymásért... a világ ellen. Meg fogom írni. Még hol­nap ... megírom. Aztán holnap lett. Egykori tanítványom keresett meg. Valamikor mindketten azt hittük egymásról, hogy lesz belőlünk valami. Utolsó ta­lálkozásunk idején egyete­mista volt, tele népnevelő szenvedéllyel, életre szóló nagy elhatározásokkal. — Mit csinálsz? Hol vagy? Sikerült-e? Nem csinál semmit. A köz­pontban van. Nem sikerült. De egészen jól keres. Sehol ennyit nem fizetnének. — Dehát ezt akartad? Nem ezt akarta. Kiemel­ték. Három évvel ezelőtt. Az­tán ott ragadt. — Hivatalnok lettél? Olyasmi. Kitűnő kávét főz. fejest belőlem, most ők esi. náltak beosztottat. — Ég te mit mondtál? — Semmit. — Szó nélkül tudomásul vetted ? — Én ilyenkor nem tudok beszélni. — Az lehetetlen. Az ember kiabál, ha rálépnek a lábára. — Én nem kiabálok. — Nem tiltakoztál? Nem követeltél fegyelmi vizsgála­tot? — Nem is tudom. Olyan zavart voltam. Aztán egy­kettőre kívül kerültem az aj­tón. — És ott maradtál a cég­nél? — Persze. Hova menjek? — Hisz folyton dicsértek. Azt mondták, remek munka­erő vagy. Szorgalmas, meg­bízható ... — Most van jobb. 'TTTJ emmi közöm nem volt V ' a dolgához. Mégis *Yj győzködni próbáltam, -üilij Az embernek elemi jo­ga, hogy kiabáljon, ha ráta­posnak. A biztos kudarc tu­datában is kiabáljon. Semmi másért, csak az önérzete vé­delmében. Hogy ne mond­hassák rá, szétnyomták, mint egy bogarat. A vállát rángat­ta. Minek ugrálni? Ezt az ügyet úgyis elintézték már. — Hát nem érted? Itt erről az ügyről van szó, nem ar­Nagy-Britannia teljes vasúti sínhálózatát évenként egyszer, a forgalmasabb vo­nalszakaszokat negyedéven­ként átvizsgálja a képen lát­ható sínvizsgáló mérőkocsi. A Diesel-motorral ellátott és két kocsiból álló mérőszerel­vény éjjel-nappal dolgozhat, óránként 40 kilométeres ha­ladási sebességgel. Az ultra­hangos „szemeket”, érzékelő­ket, amelyek a sínszálak leg­parányibb repedéseit, rejtett hibáit is felderítik, a mérő­kocsi kerekei közé szerelték fel. Mérés közben az ultra­hangos egység leereszkedve, saját kerekein gördül a vizs­gált sín felszínén létrehozott vékony vízhártyán. A vízré­teg részint a nagyfrekvenciás hangrezgések terjedését se­gíti elő, részint kenőanyag­ként szolgál. A mérőfej ál­tal kibocsátott és felfogott ultrahang jeleket a mérőko­csiban elhelyezett műszerek­re vezetik és egyidejűleg film­re rögzítik. A film értékelé­sekor nem nehéz felfedezni a sínhibákat, annak alapján, hogy a belső repedés határ­vonaláról az ultrahangrezgé­sek visszaverődnek, tehát „gyorsabban érkeznek visz- sza”, rövidebb utat tesznek meg. Ilyen ultrahangos sínvizs­gálatot rendszeresen csupán a világ négy országában vé­geznek: Angliában, az NSZK- ban, az Egyesült Államokban és Magyarországon. Hazánk­ban évente közel 10 ezer ki­lométernyi vasúti pályát két- szer-háromszor vizsgálnak végig ezzel a műszerrel, és mintegy száz sínszálat cse­rélnek ki a hajszálrepedések miatt. Melyik a legjobb traktor? zelem után veszi észre. Igen, vannak ilyen emberek. Hát miért nem írunk róluk? Hol­nap megkeresem őket. Aztán holnap lett. A ven­déglői asztalok között félré­szegen kódorgóit régi isme­rősöm. Egy botló lépésnél a székembe kapaszkodott. For­dultam, hogy rendre utasít­sam. — Te vagy az? — örültem a találkozásnak. — Régen láttalak. — Hát most láthatsz — a részegek bamba arckifejezé- sével nevetett rám. — Nem vagyok valami fényes' lát­vány. — Névnap, vagy prémium? — Egyik se. Ünnepelem a leváltásomat. Leültettem. — Hogy történt? — Egyszerűen. Behívtak és közölték, hogy le vagyok váltva. — Így? — Így­— Indoklás? — Semmi. — Hát akkor? — Mit akkor? Ök csináltak Különféle csigafajok növe­kedési ütemét vizsgálták nyugatnémet kutatók. Az er­dei meztelen csiga 8—9 mil­liméter hosszú, amikor el- hogyja a petét. Három és fél hónap múlva a csigák 37—55 milliméter hosszúak voltak; 10—12 hónapos korában a faj befejezte növekedését, ebben a korban a csigák 130—170 milliméteresek voltak. Egy másik meztelen csigafaj vi­szont csak két és fél éves ko­rában fejlődik ki teljesen. Ennek a csigának a petéből kibújt példányai 8—9 milli­méteresek, a kifejlett állat hossza pedig 180—200 milli­méter. A házas csigák a 11. vagy a 12. hónapban fejezik be nö­vekedésüket, bár ez alól is van kivétel. Az Arionta ar- bustorum nevű csigafaj pél­dául, ha kedvező körülmé­nyek között él, az első év vé­gén teljesen elkészül házá­val, míg a kevésbé kedvező életkörülmények közé jutot­tak héja csak a második év végén éri el teljes nagyságát. Képünkön: nagyra növő csigafaj fejlődését vizsgálják. hez, ha a vásárlók, illetve a felhasználók öldaláról néz­zük a traktort. Abban min­denki megegyezik, hogy a traktort munkára veszik, üzemelésének célja a terme­lés, így természetes az igény, hogy minél több és jobb munkagép legyen kapható, hozzá kapcsolható. Ez az igény tükröződik sok gyár gyártási programjában, me­lyek nemcsak a traktort, de a hozzávaló munkagépeket is maguk állítják elő. A traktorok teljesítmé­nyének állandó emelkedése mellett az utóbbi időben egy másik fő tendencia is felfe­dezhető: a mind nagyobb ve­zetői kényelem iránti igény. A komfort nemcsak az egész­ségvédelem miatt, de az el­fáradás mérséklődése végett is szükséges. Hosszú időn keresztül a traktor nem sokat változott: egyszerű vontató volt, mely az igába fogott állatot váltot­ta fel. Ezért — bár a részle­gekben tökéletesedett — ^funkciójában és elrendezésé­ben a régi maradt. A nagy változás, a merőben új típu­sok megjelenése napjainkban, szemünk előtt zajlik. Állandó és visszatérő kér­dés: melyik a legjobb trak­tor? A kérdésre ma talán még kevésbé adható egyér­telmű választ, mint a múlt­ban. Az igények ugyanis az éghajlat, a termesztési kör­zetek, az üzemi sajátosságok, s más tényezők miatt rend­kívül eltérőek, s egy típus­sal már nem elégíthetők ki, több eltérő típus pedig nehe- zen hasonlítható össze. Közelebb jutunk a kérdés­Ha egyszer arra járok, föl­tétlenül kóstoljam meg. — Látom, gyűrűd is van. Igen, férjhez ment. És kell a pénz. Nagyon kell a pénz. Ha jól összehúzzák magukat, öf év alatt meglesz a társas­ház beugrója. A férje mel­lékállást vállalt, esténként fu­sizik ... Ö pedig nem hízik el. Ha az ember sovány kosz. ton van, az ülőmunka sem hizlal annyira. alami szép történetet a szerelemről. Egy férfi és egy nő egymásért... .. világ ellen? Egy fér­fi és egy nő a lakásért... Egymás ellen. Az a szép, ez meg az igaz. És nincs ben­nem elég önfegyelem, hogy a szép kedvéért az igazról le­mondjak. Ég mégis ... Újra meg új­ra. Valami szépet kéne írni végre. Egy szép. nagy neki- feszülés történetét például. Az ember elhatároz valamit, vállal egy ügyet és végigvi­szi. Beleöregszik, belefárad, de győz. És az öregséget meg a fáradtságot is csak a győ­Érdekességek a Szovjetunióról A Szovjetunió államhatá­rainak hossza meghaladja a 60 000 kilométert — azaz hosszabb, mint az Egyenlítő másfélszerese. * A Szovjetunió területén 90 —100 ezer növényfajta és 125—130 ezer állatfajta él. * Nemzetiségi szempontból az ország legváltozatosabb területe a Kaukázus: több mint 50 nép képviselői élnek itt. * A Szovjetunió lakosságá­nak nagy része városokban él. A szocialista építés évei alatt több mint 1140 város alakult ki az országban. * Az űrkorszak kezdete óta a Szovjetunióban több mint 1100 mesterséges holdat, Nap-, Hold-, Mars- és Vé- nusz-kutató rakétát bocsátot­tak fel. * A régi Oroszország első könyvtárát Bölcs Jaroszláv alapította 1037-ben. Ma a Szovjetunióban jelenleg több mint 360 ezer könyvtár mű­ködik, s olvasóik 3 milliárd 600 millió könyv és újság között válogathatnak. * Gyakorlatilag minden szov­jet háztartásban van tele­vízió; a készülékek száma meghaladja a 60 milliót. Mesterséges gömbvillámok Francia kutatók újabb lé­pést tettek a gömbvillámok keletkezésének, természeté­nek megismeréséhez. Villám­kisülési kísérleteikben ugya­nis sikerült rövid időre vi­lágító gázgömböket — mes­terséges gömbvillámokat — előállítaniuk, s ezeket film­felvételeken tanulmányoz­niuk. A kisüléseket szokványos jégeső elhárító rakétákkal váltották ki, amelyeket fi­nom, hengerről lefutó acél­dróttal földeltek. A rakétákat akkor lőtték ki, amikor a zi­vatarfelhők elektromos fel­töltése különösen nagy volt. Két éven belül ily módon 20 esetben váltottak ki villám­kisülést. ról. hogy újra főnök legyél. Itt rólad van szó. Arról, hogy az ember mégse olyan, mint a hangya. Hordja a morzsát ész nélkül, aztán jön valaki és ráteszi a cipője orrát és vége. Az ember legalább ri­csajt csinál. Kérdez, indokol, lármázik, szóval van. és ész­revétel a létezését. Nem ér­ted? Nem értette. Ingatta a fe­jét, részeg mosolygás lógott a száján és nem értette. Én pe_ dig tudtam, hogy azt kell megírni. Hogyan törődik az ember kerék alatt, pocsolyá­ban, cipők talpára ragadva, amíg tiltakozni se képes. Amíg eljut a száján lógó üres mosolygásig ég nem akar semmit. Lehet, hogy so­ha többet nem akar már semmit. Hova lett a szép nagy ne. kifeszülés históriája? Az em­ber, aki vállalt egy ügyet és végigviszi. Vannak ilyen em­berek, biztosan vannak. Csakhogy olyan sokat kell utánuk gyalogolni. Ebbe meg itt... belebotlottam. Hát mit tegyek, ha a szé­pet úgy kellene kitalálni, a többi meg. a ronda, a torz, a fájdalmas mindig itt van a kezem ügyében. — De azért valami szépet készülök írni évek óta. Talán holnap mégis csak hozzákez­dek. I Fenákel ludit: Valami szépet...

Next

/
Thumbnails
Contents