Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-09 / 160. szám
2 KÉPÚJSÁG 1977. július 9. »Hisszük, hogy a politikai realizmus, az enyhülés akarata felülkerekedik* Közlemény aif ^Vtab Újjászületés Szocialista Pártja küldöttségének magyarországi látogatásárúi ' Moszkva, Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, pénteken a moszkvai Kremlben fogadta a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit, köztük Marjai Józsefet, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Az SZKP KB főtitkára ez alkalommal első ízben találkozott a diplomáciai testület tagjaival államelnöki minőségben. A diplomáciai képviseletek vezetői kormányaik nevében szívélyesen üdvözölték Leonyid Brezsnyevet a magas állami tisztségbe történt megválasztása alkalmából. A külföldi diplomaták nevében Robert A. D. Ford kanadai nagykövet, a diplomáciai testület doyenje mondott beszédet. Ford elöljáróban megjegyezte, hogy a jelenlévők a politikai vélemények és a. társadalmi-gazdasági rendszerek rendkívül széles skáláját képviselik, s faji, valamint nyelvi vonatkozásban is különböznek egymástól, mint ahogy igen különböző az általuk képviselt országok politikai viszonya is a Szovjetunióval. „Tizenkét és fél éven keresztül szemtanúja voltam, PUCCS volt a Seychelles- szigeteken. És akkor, mi van? — kérdezhetné bárki. A világ már oly sok, drámai fordulatokban bővelkedő államcsínyt élt meg, hogy igazán jelentéktelen epizódnak számíthat, ha az Indiai-óceán 94, jórészt lakatlan szigetből álló országában, amely brit gyarmat volt, megfosztják tisztségétől az elnököt. Talán mondani sem kell, akkor, amikor külföldre utazott. A puccs helyett kívánatosabb lenne politikai csuklásról beszélni. Vagy talán mégsem? A hatalomváltás ugyanis némi riadalmat okozott a képzeletbeli katonai-politikai tőzsdén. Érthetően. Az Indiai-óceán és az ott lévő szigetek, szigetcsoportok árfolyamát néhány éve egyre magasabban jegyzik. A Seychel- les-szigetcsoportét is. A New York Times helyszínen járt tudósítója rendkívül egyszerű magyarázatot adott: a szigeteknek nagy stratégiai jelentősége van. Az Egyesült Államok a megbuktatott elnökkel olyan megállapodást kötött, amelynek alapján műholdmegfigyelő állomást működtethet a Seychelles- szigeteken. Washingtonban attól tartanak, hogy a kezdetben politikai csuklásnak vélt esemény kockáztathatja a támaszpont létét, s így kieshet egy láncszem a kialakulóban lévő amerikai hadászati rendszerből. Az állomás feladata ugyanis elsősorban az, hogy a korántsem békés feladatokat teljesítő műholdak mozgását kövesse. A Seychelles-szigetektől keletre, az Indiai-óceán mértani középpontjában már majdnem készen van az a támaszpont, amelyről évek óta mind több szó esik világpolitikai fórumokon. A helyszín Diego Garcia korallsziget, hajdan szintén brit ellenőrzés alatt állt. Csak némi „rábeszélés” kellett hozzá, hogy 1966-ban az angolok átengedjék a szigetet az amerikaiaknak. Az első lépés a néhány száz őslakos kitelepítése volt. Ezután megkezdődtek a munkálatok, amelyekről mindeddig meglehetősen hiányos információk láttak napvilágot. elnök úr annak, hogy milyen hatékonyan irányította ön a Szovjetunió sorsát, s mély tisztelettel figyeltem, hogy főtitkári minőségében milyen nagy művészettel foglalkozott személyesen országa belpolitikájának kérdéseivel, s ami még nagyobb jelentőségű számunkra: a szovjet külpolitika kidolgozásával” — mondotta Ford. A diplomáciai testület tagjai — állapította meg a doyen — most nagy megelégedéssel fogadják Leonyid Brezsnyev megjelenését az államfői poszton. „Ez az elégedettség szorosan kapcsolódik ahhoz a meggyőződéshez, hogy az ön politikája változatlanul a baráti és kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiépítését célozza más államokkal.” Ford hangoztatta, hogy Leonyid Brezsnyev neve azonosul az enyhülés politikájával. Leonyid Brezsnyev válaszában örömmel üdvözölte a moszkvai nagykövetségek vezetőit, akik közül többel — mint mondotta — már volt alkalma megismerkedni, másokkal pedig a jövőben kíván közelebbi kapcsolatot teremteni. Köszönetét mondott Ford üdvözlő szavaiért, majd a következőket mondotta: „Ismerve kötelezettségeik és érdekeik körét, szeretnék külön aláhúzni egy mozzanaMost már többet tudhatunk. A Pentagon — a munkálatok megkezdése, hat év óta — először meglepő turistaútra invitálta amerikai és brit újságírók egy csoportját. A villámturné igazán bővelkedett látványosságokban: a föld- munkagépek napi húsz órát dolgoznak, 3600 méterre hosz- szabbítják meg a repülőtér kifutópályáját, alkalmassá teszik modern távolsági bombázók fogadására. A húsz kilométer hosszú, néhány száz méter széles, V alakot formáló sziget természetes öblét mélyítik, a kikötő nyitva állhat majd repülőgép- anyahajók és nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjárók előtt. Már készül a 640 ezer hordónyi üzemanyag befogadására alkalmas tároló. A szigeten már régóta üzemel a műholdas és rádiós távközlési központ. Az előzetes számítások szerint a végköltség 173 millió dollárt tesz ki. AZ AMERIKAI fegyverkezési adatok tükrében igazán elenyésző összegről van szó, s cserébe ezért az Egyesült Államok olyan légi- és haditengerészeti támaszponthoz jut, amelynek jelentőségét nehéz túlbecsülni. A Pentagon már régóta különös érdeklődést tanúsít az Indiai-óceán iránt. Amerikai katonai vezetők például még a hatvanas évek elején javasolták, hogy állandóan állomásoztassanak flottaegységeket a térségben. A „vonzalom” oka: az amerikai tőkeérdekeltségek védelme Afrikában és Ázsiában, az Indiai-óceánon átvezető hadászati fontosságú ha- jóutak ellenőrzése. Az Egyesült Államok ázsiai politikájának átértékelése jócskán megnövelte e „vonzalmat”. Kialakult az az elképzelés, hogy a szárazföldről való visszavonulást a szigettámaszpontok láncolatával kell helyettesíteni. Ezzel egy időben Washington számára felértékelődtek a közel-keleti olajforrások. Az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmak sikere pedig igazán aggódóvá tette az érdekelt monopóliumokat és tábornokokat. A globális stratégia is nagy tot. Csak a fogadó ország politikájának mély ismerete, a Szovjetunió ilyen vagy olyan konkrét lépésének, javaslatának alaposan mérlegelt és előítéletektől mentes értékelése teszi lehetővé az objektív következtetések levonását, az igazsághoz vezető, valóságos út fellelését.” Brezsnyev beszélt a nagykövetek és nagykövetségek lehetséges hozzájárulásáról'áz egyes fővárosok közötti nézeteltérések, félreértések tisztázásához, a barátság és jóindulat légkörének kialakításához, s hangoztatta, hogy a diplomáciai képviseletek vezetői mindig számíthatnak a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány együttműködési készségére küldetésük betöltésében. „A jelenlegi nemzetközi fejlődést erőteljes dinamizmus jellemzi — állapította meg Brezsnyev. — Szüntelenül növekednek a lehetőségek a béke megszilárdítására, de ugyanakkor nőnek a békére leselkedő veszélyek is. A széles látókörű politika, az ésszerű diplomácia egyik elsőrendű feladata nyilvánvalóan az, hogy minden módon szélesítse ezeket a lehetőségeket és csökkentse a veszélyeket.” Az SZKP KB főtitkára megjegyezte, hogy e feladat megoldásában nagy szerepe van mind a Szovjetsúllyal esett latba: amerikai szakértők szerint az Indiaióceán északi vizeiről, a tengeralattjárókról rakétákkal, közvetlenül veszélyeztethetők a Szovjetunió nagyvárosai, még Leningrad is. A TÁMASZPONTÉPlTÉST természetesen a „szovjet veszéllyel” próbálják indokolni, azzal, hogy a szovjet hadihajók már több éve rendszeresen hajóznak az Indiaióceánon. Az amerikai érvelés azonban enyhén szólva sántít. Nem a szovjet hadiflotta egységei jelentek meg először az Indiai-óceánon, nincsenek támaszpontjaik (a kikötőhasználati jog nem számítható annak), továbbá szovjet részről joggal vélik úgy, hogy a növekvő amerikai haditengerészeti jelenlét veszélyezteti a' hajózás szabadságát. Az Indiai-óceánon át vezetnek a Szovjetunió európai és távol-keleti kikötőit összekötő tengeri útvonalak. Ennek ellenére már többször is javasolták, hogy kölcsönösségi alapon tárgyaljanak az érintett nagyhatalmak és part menti prszágok a hajózás biztonságának szavatolásáról, akadályozzák meg, hogy az Indiai-óceán fegyverkezési verseny színterévé váljék, de joggal hangoztatják, hogy az első lépésként a támaszpontokat kell megszüntetni. Ä part menti, döntő többségében fejlődő or- szágdk azt szorgalmazzák, hogy az Indiai-óceánt nyilvánítsák békeövezetté. MINDEZ diplomáciai lépéskényszerbe hozta az Egyesült Államokat. Carter elnök igazán nagyvonalúan javasolta a Szovjetuniónak az Indiai-óceán teljes demilita- rizálását. Csakhogy miközben az amerikai elnök „demilita- rizálásról”, „kölcsönös katonai önmérsékletről” beszélt, egy szót sem ejtett a támaszpontokról. S milyen véletlen: az elnöki bejelentést követően vitte el a Pentagon a sajtó képviselőit Diego Gardára... ZALAI ISTVÁN unióban dolgozó külföldi diplomatáknak, mind a külföldön dolgozó szovjet diplomáciai megbízottaknak. Leonyid Brezsnyev a nagyköveteken keresztül a következő üzenettel fordult a külföldi államfőkhöz: „A világban lényegében nincs .olyan ország és olyan nép, amellyel a Szovjetunió ne törekedne jó viszonyra. Nincs olyan időszerű nemzetközi kérdés, amelynek megoldásához a Szovjetunió ne lenne kész hozzájárulni. Nincs olyan fegyverfajta, mindenekelőtt tömegpusztító fegyver, amelynek korlátozásához ne lenne hajlandó hozzájárulni, ne lenne kész a kölcsönösség alapján betiltani, s más országokkal megegyezve kivonni a katonai fegyvertárból,” Végezetül Leonyid Brezsnyev hangoztatta a Szovjetunió készségét a részvételre minden olyan nemzetközi akcióban, amely a békés együttműködés és a nemzetközi biztonság erősítését szolgálja. „Hisszük, meggyőződéssel hisszük, hogy a politikai realizmus és az enyhülés akarata, a haladás óhaja végeredményben felülkerekedik és az emberiség olyan béke feltételei között léphet át a huszonegyedik századba, amely megbízhatóbb, mint a múltban bármikor, s a magunk részéről mindent megteszünk e cél érdekében.” Wasghington, Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai kormány állítólag azt tervezi, hogy felmondja katonai segélynyújtási szerződését Tajvannal, megszakítja vele a diplomáciai kapcsolatokat, de továbbra is ellátja fegyverekkel a tajvani rendszert. Lapértesülés szerint Washingtonnak az a célja, hogy felvehesse a teljes jogú diplomáciai kapcsolatokat Kínával. A fenti értesülést — amerikai kormányforrásokra hivatkozva — a megbízható értesüléseiről ismert Boston Globe közölte. A Fehér Ház azzal cáfolta a hírt, hogy Carter elnök még nem döntött, milyen lépéseket tesz a Kínával és Tajvannal kapcsolatos kérdésekben. Az amerikai elnök csütörtöki megnyilatkozása mindenesetre újólag megerősítette, hogy Washington kezdeményezésre készül Peking vonatkozásában. Carter Leonard Woodcocknak, a kínai amerikai összekötő iroda új vezetőjének fehérházi búcsúztatásán kijelentette: haladni kíván a Kínával való „normális kapcsolatok” felé. Vance, akinek eredetileg novemberre tervezett kínai útját váratlanul előrehozták augusztusra, a múlt héten kijelentette, hogy a Kínával való baráti kapcsolatok az amerikai külpolitika központi kérdését jelentik és Washington „haladni kíván” a viszony teljes normalizálása felé. Kínai részről erre csak akkor látnak módot, ha az Egyesült Államok megszakítja diplomáciai kapcsolatait Tajvannal és felmondja a szerződést, amelyben a sziget katonai védelmére kötelezte magát. Washington a jelek szerint — kész, legalábbis formálisan — eleget tenni a pekingi igénynek: Vance idézett beszédében — feltűnést keltő módon — említést sem tett a védelmi szerződésről és reményét fejezte ki, hogy a tajvani kérdést a kínaiak „egymás között, békésen” oldják meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására az * Arab Újjászületés Szocialista Pártja nemzeti vezetőségének küldöttsége Abdullah AI Ahmar főtitkárhelyettes vezetésével 1977. július 4—> 8. között látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Abdullah AI Ahmar főtitkárhelyettest, a küldöttség vezetőjét fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A küldöttséget fogadta Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnö. ke. A pártközi megbeszéléseken Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezette az MSZMP tárgyaló csoportját. A küldöttség találkozott Sarlós Istvánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával. A delegáció Iá. togatást tett az MSZMP Politikai Főiskoláján, a Magyar Hajó- és Darugyárban, az Agárdi Állami Gazdaságban és megtekintette Zánka úttörővárost. A szívélyes, baráti légkörben megtartott tárgyaié, sokon az MSZMP és a Baath Párt képviselői véleménycserét folytattak a két párt és nép baráti kapcsolatainak és együttműködésének további fejlesztéséről. Különös jelentőséget tulajdonítottak a politikai kapcsolatok elmélyítésének, a magas szintű találkozóknak, a rendszeres konzultációknak. A két küldöttség áttekintette a nemzetközi helyzet aktuális kérdéseit, különös tekintettel a közel-keleti helyzetre. Megállapították: a helyzet újabb veszélyekkel terhes, s ennek oka, hogy Izrael továbbra is megszállva tart arab területeket és mereven elutasítja a Palesztinái nép törvényes jogai, nak elismerését. A két fél kijelentette, hogy a közel-keleti igazsát gos és tartós béke csak úgy érhető el, ha az izraeli erőket teljes mértékben kivonják az 1967-ben megszállt összes területekről és bizto. sítják a Palesztinái nép nemzeti jogait, beleértve az ön- rendelkezés és az önálló államalapítás jogát is. A tárgyaló felek hangsúlyozták eltökéltségüket. hogy továbbra is együttműködnek a Közel-Kelet igazságos és tartós békéjének megteremtésében. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője pénteken Békés megyébe látogatott. Békéscsabán, a párt megyei bizottságának székházában Frank Ferenc első titkár tájékoztatta a megye Kiemelték az egységes arab álláspont szükségességét és az arab szolidaritás megerősítésének fontosságát Izrael agresszív törekvéseivel és az imperializmus azon próbálkozásaival szemben, amelyekkel megpróbálják megbontani az arab államok egységét, szakadást akarnak előidézni soraikban, hogy gyengítsék az izraeli agresszió elleni harcukat. Síkra szálltak a szocialista országok és az arab nemzeti felszabadító mozgalom, valamint az el nem kötelezett országok és a világ más haladó erői közötti szövetség és együttműködés mellett, a közel-keleti helyzet igazságos rendezéséért. A két fél újból sürgette a genfi konferencia mielőbbi összehívását valamennyi érdekelt fél, köztük a Palesztinái Felszabadítási Szervezet egyenjogú részvételével. Hangsúlyozták a Szovjetunió szerepének fontosságát a konferencia megtartásában. Mindkét küldöttség megelégedését fejezte ki a libanoni helyzet fokozatos normalizálása, a békének és a biztonságnak, valamint az ország függetlenségének, szuverenitásának, és területi egységének megőrzésére irányuló erőfeszítések kapcsán. Ugyanakkor elítélték Izrael beavatkozását Libanon belügyeibe, s terrorakcióit és folytonos agresszióját Dél-Libanon ellen. A két párt képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy az európai béke és biztonság ügyében elért eredmények pozitív hatással vannak a világ más térségeire és szoros kapcsolatban állnak a Közel-Kelet népeinek békéjével és biztonságával is. Kifejezték szolidaritásukat az imperializmus, az újgyarmatosítás és a fajgyűlölő rendszerek ellen küzdő afrikai népekkel. Megállapították, hogy az MSZMP és a Baath Párt együttműködése megfelel az imperializmus és a reakció ellen, a társadalmi haladásért és a békéért folytatott harc közös érdekeinek, jól szolgálja a magyar és a szíriai nép barátságát, a két ország kapcsolatainak sokoldalú fejlődését. Az Arab Újjászületés Szocialista Pártja küldöttségének látogatása hozzájárult a két párt kapcsolatainak elmélyítéséhez. Az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának küldöttsége meghívást adott át az MSZMP Központi Bizottságának a Szíriai Arab Köztársaságban teendő látogatásra. politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. Ezt követően Nemes Dezső a megye vezetőinek társaságában felkereste a Békés megyei Népújság szerkesztőségét és annak munkájával ismerkedett. Dél-Olaszország gazdaságának fokozott támogatásáért szerveztek tüntetést olasz gyári munkások Rómában. Hasonló tüntetéseket rendeztek az ország más részeiben is. Képünkön: az olasz munkások transzparenseikkel Róma utcáján. (Képtávírónkon érkezett.) Szigetek értéke Békeszólam és támaszpontépítés fiz USA Kína-politikája LAPZARTA NEMES DEZSŐ BÉKÉS MEGYÉBEN L. I. Brezsnyev beszéde a diplomáciai képviseletek ■ ff ■ | ff m m vezetői előtt
