Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-08 / 159. szám

Leszerelési és haderőcsökkentési tárgyalások 2 Képújság A leszerelési bizottság csü­törtökön megtartott 751. hiva­talos ülése rövid ideig tartott, mert a delegátusok csak ügy­rendi kérdésekről tárgyaltak. A küldöttségek megállapod­tak abban, hogy pénteken délelőtt újabb munkaülést tartanak, informatív jelleg­gel. Csütörtökön Bécsben, a Hofburg nemzetközi konfe­renciatermében újabb plená­ris ülést tartottak a közép­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről tárgyaló delegá­ciók. A zárt ülés után meg­rendezett nemzetközi sajtó- értekezleten adott tájékozta­tásból kiderült, hogy Nagy- Britannia képviselője felszó­lalásában a NATO-országok álláspontját vette védelmébe. Azt igyekezett bizonyítani, hogy szükség van az úgyne­vezett „közös plafonra” — a szárazföldi erők létszámbeli egyenlőségére. Ez az érvelés azonban ellentmond az előze­tes konzultációkon közösen elfogadott elveknek, amelyek többek között meghatározták: a csökkentést úgy kell végre­hajtani, hogy egyik állam biztonságát se érje károsodás. A NATO-országok — mint ismeretes — változatlanul ki­tartanak amellett a követelé­sük mellett, hogy a szocialis­ta országok majdnem három­szor nagyobb mértékű csök­kentést hajtsanak végre, mint a nyugati államok. Egy kérdésre válaszolva a nyugati államok szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a je­lenlegi fordulóban érdemi változás már nem igen tör­ténhet, mivel július második felében véget ér ez a tárgya­lási szakasz. Ezt hivatalosan ugyan még nem közölték, de megbízható források szerint több hetes nyári szünet vár­ható és a korábbi gyakorlat­nak megfelelően az ősz ele­jén újabb tanácskozási for­duló következik Bécsben. Schmidt Kanadában Helmut Schmidt nyugat­német kancellár szerda este 11 napos kanadai, egyesült államokbeli és izlandi látoga­tásának első állomására, Vancouverbe érkezett. A nyu­gatnémet vendéget Pierre Trudeau kanadai miniszter- elnök fogadta, bár Schmidt a keleti partvidéken csupán magánlátogatást tesz; hivata­los tárgyalásai hétfőn kezdőd­nek Ottawában. A várakozá­sok szerint a kanadai— nyugatnémet megbeszélések középpontjában elsősorban a két ország gazdasági kapcso­latai és a nemzetközi helyzet áll majd; valószínűleg szere­pelni fog a napirenden a ka­nadai uránérc európai export­jának kényes kérdése is. Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja Kanadába érke­zett. A vancouveri repülőtéren kanadai vendéglátója, Pierre Trudeau fogadta. (Képtávírónkon érktzett.) Az amerikaiak 77 százaléka várja a SALT Magyar-lengyel gazdasági együttműködés Plenáris üléssel a Parla­mentben csütörtökön meg­kezdte munkáját a magyar —lengyel gazdasági együtt­működési állandó bizottság 15. ülésszaka, amelyen Sze­kér Gyula és Kazimierz Ol. szewski miniszterelnök­helyettesek, a bizottság társ­elnökei vezetik a tárgyalá. sokat. A tanácskozáson részt vesz Stefan Jedrychowski budapesti lengyel nagykövet is. Szekér Gyula megnyitó- beszédében hangsúlyozta, hogy dinamikusan fejlődnek a két ország közötti kapcso. latok, s a tárgyalásokon az együttműködés bővítésének újabb lehetőségeit tárják fel. Kazimierz Olszewski vála­szában utalt arra. hogy mindkét fél őszintén tö­rekszik a mind jobban erő­södő kapcsolatok kiszélesí­tésére. Az ülésszakon egyebek közt megvizsgálják a két or­szág 1976. évi kölcsönös kül­kereskedelmi áruforgalmá­nak alakulását és az 1977. évi árucsere-forgalmi és fi­zetési megállapodás elő­irányzatainak teljesítését. Megtárgyalják az 1980. utá­ni gazdasági együttműkö­dés legfontosabb feladatait, irányait is. Az egyiptomi dráma A tragikusan végződött egyi ptomi emberrablás hullámai tovább gyűrűznek. Kairóban folynak a letartóztatások, képünkön pedig rendőrök emelik be a gépkocsiba Da- naby volt vallásügyi miniszter koporsóját. (Képtávírónkon érkezett.) Simonét nyilatkozata Belgium új külügyminiszte­re a La Libre Belgique című lapnak adott nyilatkozatában óvatos hangon bírálta az Egyesült Államok magatartá­sát az úgynevezett „embelri jogok kérdése” körüli vitá­ban. A belga külügyminisz­ter szerint az amerikai veze­tésnek „messianisztikus el­képzelései” vannak és ez könnyen veszélyessé válhat — hangoztatta nyilatkozatában Simonét, leszögezve, hogy az Egyesült Államoknak „nem szabadna túlságosan messzire mennie”. 2-t LAPZÁRTA MA TV-VITA AZ EMBERI JOGOKRÓL Pénteken, 20 óra 25 per­ce« kezdettel a televízió egyes programjában az An­tonius és Kleopátra című film helyett a nemzetközi stúdió műsorát sugározzák az emberi jogok időszerű kérdéseiről. A vitában részt vesz Eart Guinierg, az Egyesült Államok Havard egyetemének professzora, Garth Strachan, a Dél­afrikai Köztársaságból, mint az Afrikai Nemzeti Kongresszus képviselője, Jean Schoebel Franciaor­szágból, a Le Monde című napilap publicistája, Piero Pieralli szenátor Olaszor. szágból, az Olasz Kommu­nista Párt KB tagja, vala­mint Boldizsár Iván író. A műsort Hajdú János vezeti. Moszkva, Jurij Kornyilov, a TASZSZ kommentátora ír­ja: HÁROM HÓNAP múlva, októberben lejár az 1972-ben kötött szovjet—amerikai SALT-megállapodás határ­ideje. Az újabb szerződés megkötéséről folytatott tár­gyalásokon mind ez ideig nem sikerült haladást elérni, s ez teljes joggal váltotta ki a nemzetközi közvélemény ag­godalmát. Ki hátráltatja az előrehaladást? Anélkül, hogy a SALT- tárgyalások teljes történetét fel akarnánk vázolni, emlé­keztetünk arra, hogy az új amerikai kormányzat mind Moszkvában, mind pedig Genfben az 1974-ben elért vlagyivosztoki elvi megálla­podások felülvizsgálására tö­rekedett, s olyan javaslatokat igyekezett rákényszeríteni a Szovjetunióra, amelyek sértik az egyenlőség és a felek egyenlő biztonságának elvét. Természetes, hogy ez a konst­ruktívnak nem nevezhető ál­láspont, amely egyoldalú ka­tonai előnyöket igyekezett biztosítani az Egyesült Álla­mok számára, nem szolgál­hatott kölcsönösen elfogadha­tó megoldások alapjául. A FEHÉR HÁZ a napok­ban bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkezdi egy új stratégiai fegyver, az úgynevezett szárnyas rakéta tömeges kifejlesztését. Mint ismeretes, éppen a szárnyas rakéták képezik a SALT- tárgyalások ütközőpontját. Politikai megfigyelők ezzel kapcsolatban rámutatnak, hogy a szárnyas rakéták tö­meges gyártására vonatkozó dönté^ lényegében a fegyver­kezési verseny negyedik sza­kaszát indítja el (az interkon­tinentális ballisztikus raké­ták, a tengeralattjárókra te­lepített ballisztikus rakéták és a nehézbombázók után. Az új amerikai kormány­zat azonban korántsem csu­pán a szárnyas rakéták töme­ges gyártása révén kívánja növelni az Egyesült Államok hadi potenciálját. A szárnyas rakéták gyártásával párhu­zamosan folyik a Trident tí­pusú tengeralattjárókra tele­píthető ballisztikus rakéta és a B—1 rakétahordozó nehéz­bombázó kipróbálása. Hama­rosan újabb robbanófejekkel szerelik fel az amerikai stra­tégiai rakétákat, s előkészü­letek folynak az úgynevezett neutronbombák gyártására. Sajtójelentések szerint az Egyesült Államok katonai költségvetése 1977-ben eléri majd a 118 milliárd dolláros rekordösszeget. Más szóval a demokrata párt vezetői, akik a választási kampány során egyáltalán nem fukarkodtak a katonai kiadások csökken­tésére vonatkozó ígérgetések­kel, most megtagadják koráb­bi nyilatkozataikat, s min­denáron katonai előnyöket igyekeznek biztosítani az Egyesült Államok számára. EGY NEMRÉG végzett közvélemény-kutatás adatai szerint az amerikaiak 77 szá­zaléka síkraszáll az új ameri­kai—szovjet SALT-egyez- mény megkötése mellett. Ez tehát az amerikai tömegek ál­láspontja, ami sajnos nem egyezik meg a hatalom kor- mányrúdját igazgató politi­kusok nézeteivel — összegzi következtetéseit a TASZSZ szemleírója. MOSZKVA A szovjet biztonsági szer­vek letartóztatták azt a bű­nözőt, aki június 11-én a moszkvai Szovjetszkaja Szálló mellett felrobbantott egy taxit. Az ügyben a nyo. mozás folytatódik. NEW YORK Az UPI hírügynökség je­lentése szerint a kínai légi­erők egyik pilótája sugár­hajtásos repülőgépén csü­törtökön Tajvanra repült. Hivatalos személyiségek közlése szerint „fontos hír­szerzési adatok és dokumen­tumok” vannak a pilóta bir­tokában. BUKAREST Csütörtökön Romániában valamennyi központi napilap méltató cikkben emlékezett meg az új román—szovjet ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 7. év­fordulójáról. Az új román—szovjet szer­ződést az „Előre” a Szocialis­ta Egységfront magyar nyel­vű napilapja „a testvéri ba­rátság és sokoldalú együtt­működés dokumentumának” nevezi. 1977. július 8. . Carrillo és az eurokommunizmus A Novoje Vremja című szovjet folyóirat e heti szá­mában Santiago Carrillo Eu­rokommunizmus és állam cí­mű könyvével kapcsolatban áttekinti annak a cikknek nemzetközi visszhangját, amely két héttel ezelőtt je­lent meg a szovjet hetilapban könyvismertetés formájában. A sajtónak a fenti cikk iránt tanúsított figyelme nem meglepő — állapítja meg a Novoje Vremja —, hiszen a benne foglalt problémák va­lóban rendkívül lényegesek nemcsak a kommunisták, ha­nem a demokratikus közvéle­mény szélesebb rétegei szá­mára is. A Novoje Vremja cikkével kapcsolatos sajtó­anyagokat olvasva azonban nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek meg­kísérlik önkényesen értelmez­ni a cikket és eltorzítani an­nak tartalmát. Először is számos polgári sajtó (például az angol Times, a francia Matin, az amerikai New York Times, az olasz Avanti! és mások) megkísé­relnek olyan benyomást kel­teni, mintha a Szovjetunió „támadást” szervezne nyugat­európai kommunista pártok ellen. Emellett egyes szerzők úgy állítják be a dolgot, mint­ha a kérdéses cikk a Spanyol Kommunista Párt, s vele együtt más testvérpártok stra­tégiáját és taktikáját bírálta volna, mintha a kommunista mozgalomból való „kiátko- zásról” lenne szó. Ezzel összefüggésben érde­mes felfigyelni a Spanyol» Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozatára is, amely a Novoje Vremja cikkét szintén a Spanyol Kommunista Pár tstratégiáját és taktikáját érintő bírálat­ként fogta fel. Ezzel szemben bármely elfogulatlan olvasó kénytelen beismerni, hogy a Novoje Vremja cikkével kap­csolatos fenti állítások sem­miképpen sem felelnek meg a valóságnak. Az SZKP a XX—XXV. kongresszusain megfogalma­zott elvekhez és politikához híven nem indított és nem is indít semmiféle kampányt egyik testvérpárt ellen sem, senkit sem átkoz ki a kom­munista mozgalomból és nem állíthat maga elé olyan célt, amely ellentmond saját el­veinek. Az SZKP nemzetközi téren csak egyetlen támadást vezet, mégpedig a reakció, az agresszió erői és az imperia­lizmus ellen. A Novoje Vremja cikké­ben egyetlen szó sincs vala­mely párt, így a Spanyol Kom­munista Párt tevékenysége ellen. A kérdéses cikk hang­súlyozza, hogy a testvérpár­tok stratégiája és taktikája kizárólag az illető testvérpár­tok belső illetékességébe tar­tozik, azokat e pártok önál­lóan határozzák meg. A cikk többek között leszögezi; „Az SZKP Lenin ideje óta mindig hangsúlyozta annak szüksé­gességét, hogy a kommunis­ták forradalmi harcuk straté­giájának kidolgozásakor fi­gyelembe vegyék tevékenysé­gük sajátos feltételeit. Ter­mészetesen a fejlett tőkés or­szágok kommunista pártjai, a többi kommunista párthoz hasonlóan, igyekeznek figye­lembe venni saját országuk fejlődésének nemzeti és tör-1 ténelmi feltételeit.” A Novoje Vremja cikkében egyetlen szó sincs amely va­lamely párt, így a Spanyol Kommunista Párt tevékeny­sége, stratégiája ellen irányul­na. A cikk a Carrillo könyvé­ben kifejtett külpolitikai kon­cepciókat és nézeteket vizs­gálja, s közülük is azokat, amelyek közvetlenül érintik a nemzetközi helyzetet és a nemzetközi kommunista moz­galmat, közvetlen támadást tartalmaznak a Szovjetunió és az SZKP ellen, s amelyek — ezt külön hangsúlyozzuk — nem találhatók meg a Spanyol Kommunista Párt hivatalos dokumentumaiban. így hát azok, akik a kérdé­ses cikkben „támadást” fe­deztek fel a testvérpártok és különösen a Spanyol Kommu­nista Párt elen, tudatosan félrevezetik országaik kom­munistáit és demokratikus közvéleményét. Egyébként a. szóban forgó cikkek akkor jelentek meg a spanyol, fran­cia, olasz és más lapokban, amikor a Novoje Vremjának a cikkét tartalmazó száma, még meg sem érkezett ezek­be az országokba, azaz a cikkek írói nem rendelkez­hettek teljes információval. Másodszor: egyes kommen­tárok arra is céloznak, hogy mivel a Carrillo könyvéről szóló Novoje Vremja-cikk úgymond, olyan időpontban jelent meg, amikor a Spanyol Kommunista Párt nehéz har­cot vív saját országában, a Novoje Vremja megsértette a proletárszolidaritás elveit. Őszintén meg kell monda­nunk, hogy az ilyen célzások alaptalanok. Az SZKP mindig is szolidá­ris volt a Spanyol Kommu­nista Párttal és a pártnak a fasizmus ellen vívott hosszú, hősies harcával. Az SZKP most is szilárdan támogatja a spanyol kommunisták, a spa­nyol dolgozók harcát a de­mokráciáért, a társadalmi ha­ladásért és a békéért. A No­voje Vremja cikke egyébként csak megerősíti ezt a körül­ményt. Ez a cikk teljes egyér­telműséggel támogatásról biz­tosítja a spanyol kommunis­táknak a demokráciáért ví­vott harcát. Ez a cikk ismét és teljesen világosan hirdeti a két ország kommunistái kö­zötti barátság és együttmű­ködés eszméit. Az SZKP egész tevékenye ségében rendkívül gondosan figyelembe vette és figyelem­be veszi a spanyol kommu­nisták harcának körülmé­nyeit. Noha Carrillo hosszú évek óta írja szovjetellenes cikkeit, a Szovjetunióban nyilvánosan senki sem bírál­ta meg őt. A szovjet emberek figyelembe vették, hogy Spa­nyolországban még fennáll a francoista rendszer és nehéz, harc folyik a fasizmus ma­radványainak felszámolásá­ért. Csak most, amikor a kommunista párt legálissá vált és nyíltan tevékenyke­dik, s amikor az országban parlamenti választásokat tar­tottak, s amikor Carrillo köz­zétette még ellenségesebb hangnemben íródott könyvét, csak akkor bírálta meg a Novoje Vremja Carrillo állí­tásait. Van azonban még egy rend­kívül fontos kérdés. Santiago Carrillo hosszú évek óta dur­va, nyílt kampányt folytat a Szovjetunió és az SZKP el­len, teljesen figyelmen kívül hagyva azt a körülményt, hogy a Szovjetunió ezekben az években kemény harcot folytatott és folytat az im­perializmus ellen, a béke és mindazok — köztük a spa­nyol kommunisták — védel­mében is, akiket a reakció ré­széről támadás ér. Santiago Carrillo gyakorlatilag már 3—4 éve nem tesz olyan nyi­latkozatot, amelyben ne vá­dolná a Szovjetuniót, az SZKP-t, a szovjet kommu­nistákat és általában a szov­jet embereket olyan bűnök­kel, amelyeket azok soha nem követtek el. Az utóbbi idő­ben (a Spiegelnek adott in­terjú) már egyenesen arról beszélt, hogy harcot kell foly­tatni országunk rendszere el­len. Vagy egy megjegyzés a New York Times június 22-én megjelent számából; „A Spa­nyolország területén lévő amerikai támaszpontok és a Közös Piac vonatkozásában Carrillo kedvezőbb és konzer­vatívabb álláspontot képvisel, mint a legtöbb spanyol párt­vezető. Az SZKP-nak a kommunis­ta mozgalomban követendő vonalát pontosan meghatá­rozta pártunk XXV. kong­resszusa. Ez a testvérpártok együttműködésének erősíté­sére, a kommunista mozga­lomnak az imperializmus, a reakció, a kommunisbaelle- nesség rrfindenféle fajtája el­leni harcban való tömöríté­sére irányul, Marx és Lenin tanításának kipróbált elvei, a proletár internacionalista szo­lidaritás elvei alapján. Ettől az irányvonaltól pártunk soha el nem tér. Ki hátráltatja az előrehaladást?

Next

/
Thumbnails
Contents