Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

1977. július 7. Képújság 3 Közös nyilatkozat (Folytatás a 2. oldalról). A felek megerősítették, hogy támogatják az Egyesült Nemzetek alapokmányának céljait és elveit, valamint a világszervezet szerepének erősítését a béke és a biz­tonság megszilárdításában, az államok együttműködésé­nek fejlesztésében. A felek megelégedéssel ál­lapítják meg, hogy a meg­beszélések szívélyes és konst­ruktív légkörben folytak. Meggyőződésük, hogy ez a látogatás jelentősen hozzá­Bonn, 1977. július 6. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, A búcsúztatás után Kádár Jáníis fogadta H. Oscar Vet­tert, a Nyugatnémet Szak- szervezeti Szövetség elnökét, LAPZÁRTA PRÁGA járult a két ország kapcso­latainak fejlesztéséhez, együttműködésének elmélyí­téséhez, a kölcsönös bizalom erősítéséhez. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának tagja hivatalos magyarorszá­gi látogatásra hívta meg Helmut Schmidt szövetségi kancellárt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Helmut Schmidt, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja majd Düsseldorfba utazott, ahol ünnepélyes külsőségek között fogadták. Szerdán befejeződött az Edward Gierek, a LEMP KB első titkára vezette len­gyel párt- és állami küldött­ség Csehszlovákiában tett háromnapos hivatalos, bará­ti látogatása. A lengyel vendégek szer­dán délelőtt megtartották a zárótárgyalásokat a cseh­szlovák küldöttséggel, amelynek élén Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök állt. Délután a prágai Fucik. park kongresszusi palotájá­ban a csehszlovák főváros dolgozói barátsági nagygyű­lésen találkoztak a lengyel küldöttséggel. A nagygyűlésen Gustáv Husák és Edward Gierek mondott beszédet. Egyebek közt méltatták a két nép közötti testvéri barátságot. A lengyel vendégek a ké­ső délutáni órákban elutaz­tak Prágából. KAIRÓ Egy Gizeh környéki villá. ban szerdán délelőtt meg. találfák a négy nappal ez­előtt elrabolt Mohammed Husszein El-Dahabi, volt vallásügyi miniszter holttes­tét. A rendőrség letartózta­tott egy embert, aki beval­lotta, hogy ő az elrabolt po. litikug gyilkosa. őrizetbe vettek további két gyanúsí­tottat is. Látogatások LÁZÁR GYÖRGY, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán kétnapos lá­togatásra Komárom megyébe érkezett. Tatabányán a me­gye vezetői köszöntötték és tájékoztatták» a megye poli­tikai, társadalmi és gazda­sági életének fejlődéséről. A Minisztertanács elnöke ezt követően felkereste a Magyar Szénbányászati Trösztöt, majd megtekintette a Márkushegyi Bánya fel­tárási munkáit. Elbeszélge­tett az épülő lejtősaknán dol­gozó, Vincze István vezette, többszörösen kitüntetett oroszlányi aranykoszorús szo­cialista brigád tagjaival. NÉMETH KÁROLY. az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára szerdán Fe­jér megyébe látogatott. Szé. kesfehérvárott, a megyei pártbizottság székházában fogadták a megye vezetői, majd Dunaújvárosba látoga­tott ahol a Dunai Vasművet kereste fel. A látogatás utol­só állomása a mezőfalvi Me­zőgazdasági Kombinát volt. BORBÉLY SÁNDOR az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára kétnapos láto­gatást tett Baranyában. Ked­den délelőtt Pécsett, a párt- bizottság székházában a pártmunka időszerű kérdé­seiről tanácskozott dr. Nagy Józseffel, a megyei pártbi­zottság első titkárával és a megyei pártbizottság titká­raival. A megbeszélés után a Központi Bizottság titkára a megyei pártvezetők társaságá­ban felkereste a VI. Pécsi Ipari Vásárt. A vásár meg­tekintése után az esti órák­ban ellátogattak Baksára, az Ezüstkalász Termelőszövet­kezet központjába. Szerdán reggel Pécsett, a pártbizottság épületében is­mét tanácskozással folytató­dott a program. Ezt követően Borbély Sándor megtekintet­te az új Konzum Áruházát. A Központi Bizottság tit­kára délután találkozott a járási, városi pártbizottságok titkáraival, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőivel. jövőre már termelnek Kiskunhalas térségében Összevonnak két kőolajipari vállalatot A kutatás, a fúrás és a termelés hatékonyságának növelésére, a felhalmozódott szellemi értékek, technikai eszközök jobb kihasználása érdekében január 1-vel ösz- szevonnak két nagy dunán­túli kőolajipari vállalatot, a Dunántúli Kőolaj, és Föld­gáztermelő Vállalatot és a Dunántúli Kutató- és Fel­táró Üzemet. Az egyesített nagyvállalaton belül a nagy szakmai tapasztalatot még inkább az eddigi közös cél, a szénhidrogénkutatás és -termelés szolgálatába tud­ják állítani. Az egyesített nagyvállalat tevékenységi köre is jelen­tősen kibővül. A továbbiak­ban a dunántúli vállalat irányítja a Szánk és Kis­kunhalas környéki szénhid­rogénkutatást és -termelést. A zalai o'ajtermelési szak­emberek irányításával máris folyamatban van Kiskunha. las térségében az utóbbi 10 évi kutatómunka eredmé­nyeként feltárt kőolaj- és földgázlelő hely termelésbe állításának előkészítése. A terv szerint a zalai szak­emberek által kidolgozott el­járással már 1978-ban olajat és földgázt termelnek Kis. kunhalas térségében. T-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­S zőlőpermetezéshez töltik fel a helikoptert a Szekszárdi Állami Gazdaságban Ugrás a jövőbe: D E C S E N Településfejlesztési elképzelések az ezredfordulóig A megváltozó életforma jelzői az új lakóházak Az ember egyik legjelleg­zetesebb tulajdonsága, hogy alakítani igyekszik jövőjét. Egyéni életét éppúgv mint azét a települését, ahol lakik. A tervek körvonalak, melye­ket jelenlegi tudásunk sze­rint úgy készítünk, hogy azokban mai elképzeléseink alapján igyekszünk körvona­lazni az utánunk következők igényeit is. Előfordulhat, hogy ez ma ellenérzést kelt, nem mindenben találkozik a közvéleménnyel. Néhány éve például a megyei művelődé­si központot sokan túlmére­tezettnek vélték. Azóta már kiderült, hogy szűk. A tele­pülések tervezésénél figye­lembe kell venni a meglévő építészeti és zöldterületi ér­tékeket, a központokat, in­tézményeket, a közlekedést, közművesítést, a közvetlen környék, az úgynevezett mel­lékfalvak igényeit. A legel­sővel kapcsolatban Scultéty Zoltán tervezőmérnököt idézzük: „Lehangoló, hogy a legújabb idő ilyen értékeket nemigen hozott létre, a meg­lévők megőrzésével is bajok vannak sok helyen.’’ Az el­következő hetekben néhány jelentősebb településünknek az ezredfordulóig szóló fej­lesztési elképzeléseit szándé­kozunk ismertetni. A sort a Sárköz „fővárosával”, Decs- csel kezdjük. Decs a Sárköz fővárosa marad. Decs marasztaló ereje két­ségtelen. Ma éppúgy, mint a jövőben, megfelelő munka- alkalmat biztosít itt a mező- gazdaság, néhány kis üzem (népművészet, termény for­galmi, költségvetési), de so­kaknak életkerete és az is marad az ingázás. Olyan tá­volságra, mint amilyenre Decstől Szekszárd van, nem különösebben nagy teher a bejárás. Ugyanakkor a szép és rendezett község már ma is megfelelő lakásviszonyo­kat nyújt. Ez a helyzet a jö­vőben csak javul, így Decs bizonyos mértékben a me­gyeszékhely „alvóközségé­nek” funkcióját is betölti. A község kötődik Szekszárdhoz, a környező falvak, elsősor­ban a közigazgatásilag ide tartozó Sárpilis pedig Decs- hez. Ennek a tájbeli szerep­körnek fokozottabb hangsú­lyozása a népművészet és a közművelődés vonalán a jö­vőben is elképzelhető. Decs- nek, a környező puszták fo­kozatos felszámolása árán, a belterületen megnövekedett népessége az ezredfordulóig előreláthatóan nem gyarap­szik tovább, de nem is csök­ken, hanem a jelenlegi 4000 lélek körül marad. Részben a régi épületek elavulása miatt a következő évtizedek­ben 180 új lakás építésének igényével lehet számolni, ezekből a tervezők 40-et társasházakban kívánnak el­helyezni. A sok helyen természetes és megszokott főtér Decsből hiányzik, sőt maga a köz­pont — a tanácsháza — is meglehetősen a falu szélén van. A községen átvezető 5113-as út már ma sem ve­zeti el megnyugtatóan a for­galmat. A jövőben új nyom­vonalat kell kijelölni, mely őcsény felől jőve a vasút mentén vezet és csak a falu után tér vissza a jelenlegi irányba. Ez értelemszerűen megváltoztatja a belterületi helyzetet, kiegyensúlyozot­tabbá teszi a közlekedést. Az út mellé kerül az üzem­anyagtöltő állomás is, a Vas­útállomás elé autóbuszállo­más. Személygépkocsi máris szép számban van Decsen, több parkírozóhely kialakí­tása szükséges, egyebek közt a református templom előtti rövid utcaszakaszon is. A község képében várható egyik legjelentősebb válto­zás a református temető fo­kozatos megszűnése. Helyé­be gondozott zöldterület ke­rül, mely már méretei miatt is sajátos szépséget kell, hogy kölcsönözzön a falu­nak. Decsen egyetlen nagy jelentőségű épület van, a re­formátus templom, melynek szép gótikus részletei jelen­leg hozzáférhetetlenek. A közvélemény általában nehe­zen barátkozik meg a hagyo­mányos rend megbontásával, de ennek ellenére belátható időn belül sort kell keríteni arra, hogy az otrombán hoz­zá csatlakozó épületrészek elbontása árán a templom körüljárható legyen. A régi, kettős ablaksorú gazdaházak­nak nagy szerepe van a te­lepülés összképében. Meg­őrzésük fontos és minden olyan építési engedély, mely változtatásukat, felszámolá­sukat segíti, melléfogásnak tekinthető. Ami egyáltalán nem zárja ki a modern igé­nyeknek megfelelő belső át­építést. A tanácsház a falu hang­súlyos épülete, természete­sen megmarad. Egészségügyi központ kialakítására a je­lenlegi fogorvosi rendelőtől délre van lehetőség. A mű-' velődési ház könyvtárral bő­vítendő. A strand a vízto­ronytól északra, fásított te­rületen létesül. Uj ABC élel­miszer-áruház a Pilisi utca 10. és Kossuth utca 28. he­lyén. Piac a tejbegyűjtő és a Fő utca 5/A helyén lesz, a tej begyűjtő délre, a kény- szervágóhíd tájára 'települ. Uj iparág létesítése nem vár­ható, a népművészetiek te­lephelyének belső kiképzése már ma is példamutató. A közművek területén a vízel­látás biztosított, hálózatbőví­tés a társasházak irányába szükséges. A szennyvíz el­vezetése megfelelő csatorna- hálózat és tisztítótelep építé­se árán több ütemben lehet­séges. Bogra-pusztán van egy kisebb hozamú termálkút. Kirándulóhely és úgyneve­zett „népjóléti erdő” kialakí­tására alkalmas terület. ORDAS IVÁN Fotó: Komáromi Zoltán Négymilliárd forintos vízügyi fejlesztés Négymilliárd forint értékű vízügyi fejlesztést hajt végre az ötödik ötéves tervben az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr-Sopron és Komárom megye területén. A Győr-Sopron megyei fej­lesztés összege 2,2, a Komá­rom megyeié pedig 1,8 mil­liárd forint. Mindkét megye jelentősen többet költhet vízügyi célokra a mostani tervidőszakban, mint a ko­rábbiban. A nagy összegből vízellá­tásra 1,8, szennyvíztisztításra pedig 1,3 milliárd forint jut tanácsi, társulati, vállalati beruházások formájában. Permetezik a szőlőt Az egyik legszebb régi gazdaház a Hunyadi, vagyis a Móricz Zsigmond által is megörökített Öreg utcában

Next

/
Thumbnails
Contents