Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-06 / 157. szám

2 KÉPÚJSÁG ■w---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­1977. július 6. Brezsnyev fogadta az amerikai nagykövetet PRÁGA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben fogadta Mal­colm Toonat, az Egyesült Államok moszkvai nagykö­vetét. A találkozót az ame­rikai diplomata kérte. A megbeszélés során Leo­nyid Brezsnyev megerősítet­te a Szovjetuniónak a szov­jet—amerikai kapcsolatok­ra vonatkozó elvi irányvo­nalát. amelynek lényege az egyenlőség és a kölcsönös előnyök tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás. Ezzel összefüggésben Leonyid Brezsnyev felhívta a figyel­met az amerikai politika számos olyan mozzanatára, amely nem felel meg a kap­csolatok kontsruktív fej­lesztése. a két ország népei és a béke érdekeinek. Leonyid Brezsnyev átadta az amerikai nagykövetnek azt a James Carterhez cím­zett levelet, amelyben az SZKP KB főtitkára válaszol az amerikai elnöktől koráb­ban kapott levélre. A pakisztáni Damoklesz-kard Kedd esti kommentárunk. Pakisztánban a hadsereg vette át a hatalmat. (Újság­hír) Azt, aki csak valamennyi­re is nyomon követte az ed­digi pakisztáni eseményeket, nem érte meglepetés, amikor a távirati irodák világgá re­pítették a hírt: ebben az ázsiai országban a hadsereg vette át a hatalmat. A kato­nai vezetés immár hagyo­mányosan a „Damoklesz- kard” szerepét játszotta Pa­kisztánban. Nem kellett pró­fétának lenni ahhoz, hogy az ember megjövendölje: ha a polgári vezetés képtelen úrrá lenni krónikus gyenge­ségén, ha valóban felüti fe­jét a politikai anarchia ve­szélye, a katonák nem ma­radnak tétlenek. Pakisztánban pontosan ez történt a párás hajnalon. A Damoklesz-kard lesújtott. Ázsia e nagy államában megkez­dődött a dráma — sajnos, elhúzódó, véres dráma — új fel­vonása. A katonai hatalomátvétel ismét olyan láncreakciót indított el, amelynek csak a bekövetkeztét lehetett megjósol­ni — a következményeit már nem... Az eredmény egyértelmű volt: Zulfikar Ali Bhutto mi­niszterelnök, a pakisztáni politika fiatalsága ellenére régi veteránja, aki a jelek szerint valóban komolyabb reformok bevezetését tervezte, elsöprő győzelmet aratott. Csakhogy itt is bebizonyosodott, hogy valami baj van a polgári választási szisztémával, legalábbis bizonyos társadalmi-politikai felté­telek között. Bhutto néppártja ugyanis, mint kiderült, hiába aratott vitathatatlan győzelmet. A kilenc, általában jobboldali, sőt szélsőségesen reakciós ellenzéki párt tömörülése, az úgyne­vezett nemzeti szövetség olyan „megoldást” választott lát­ványos veresége ellensúlyozására, ami ellentmond az alkot­mány betűjének és szellemének: egyszerűen nem nyugodott bele a szavazás eredményébe. Ehhez persze érv is kellett, azt pedig a nemzeti szövet­ség „a sorozatos választási visszaélésekben” vélte megtalálni. Félreértés ne essék: Európából (sőt, a jelek szerint még ma­gából Pakisztánból is) szinte lehetetlen a bizonyosság igényé­vel megmondani, hogy történtek-e visszaélések és milyen arányban. Az azonban valószínűnek tűnik, hogy — ha akad­tak is ilyenek — a néppárt semmiképpen sem emiatt sze­rezte meg a győzelmet, s ráadásul ilyen arányban! Érthető, hogy Bhutto a vádaskodásokra alkotmányos módon válaszolt. Kijelentette, hajlandó megvizsgáltatni az esetleges visszaéléseket, ez azonban nem változtat a lénye- gén, pártja győzelmén, amelyet minden rendelkezésre álló eszközzel megvédelmez. Meg is tette, de éppen ezek az esz­közök bizonyultak hatástalanoknak. A karhatalom nem tu­dott megbirkózni a nemzeti szövetség által elsősorban val­lási alapon fellázított tömegekkel. Amikor pedig ezután a miniszterelnök kénytelen volt a hadsereg segítségét kérni, már sokan tudták, hogy baj van: a fegyveres erők vezetése „ingyen” nem adja meg a támogatást. így is történt: a katonaság nem védte meg attól a kor­mányfőt, hogy az ellenzék mégis kikényszerítse az új vá­lasztások ígéretét, majd ilyen helyzetben alkalmasnak látta az időt arra, hogy lecsapjon. Pillanatnyilag itt tart a pakisz­táni dráma. A lengyel párt- és állami küldöttség, amely Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának vezetésével hétfő óta hivatalos, baráti látoga­táson Csehszlovákiában tar­tózkodik, kedden Szlovákia fővárosába, Pozsonyba uta­zott. A delegációt elkísérte Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Josef Kempny, a CSKP KB Elnökségének tagja, Bohuslav Chnoupek külügyminiszter és több más vezető csehszlovák személyiség. A vendégeket a pozsonyi repülőtéren Jozef Lénárt, a Szlovák KP KB első titkára, Peter üolotka, a szlovák kor­mány elnöke — a CSKP KB Elnökségének tagja — és szá­mos más szlovák párt- és állami vezető üdvözölte. BUDAPEST Gessesse Olde Kidannak, Etiópia ideiglenes katonai adminisztratív tanácsa ál. landó tagjának vezetésével etióp gazdasági kormány- delegáció érkezett hazánk­ba. A delegáció tagja dr. Ashagre Yigletu kereskedel­mi és idegenforgalmi mi­niszter is. A delegációt a re. pülőtéren Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszter- helyettes fogadta. BUDAPEST Kedden elutazott a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának párt­munkás küldöttsége, amely az MSZMP KB meghívásá­ra — Cvetan Nikolovval, a kb agitációs és propaganda­osztálya helyettes vezető­jével az élen — az eszmei­politikai nevelés és káder­képzés tapasztalatait tanul­mányozta hazánkban. Cve­tan Nikolovot fogadta Győri Imre, az MSZMP KB titká­ra. DAMASZKUSZ A Szíriái fővárosban ked­den hivatalos közleményben jelentették be, hogy hétfőn éjjel bombarobbanás történt Damaszkuszban, a Szíriái légierő főhadiszállásának közvetlen közelében, egy gépkocsiban. A robbanás következtében egy személy — feltehetőleg maga a me­rénylő — életét vesztette, 12 másik személy megsebe­sült. A kormány hivatalos szívivője Irákot tette fele­lőssé a merényletért. BUENOS AIRES Az argentin kormány hét­főn bejelentette, hogy kiad­ja az NSZK hatóságainak Eduard Roschmann náci háborús bűnöst, aki 1941 és 1943 között a Rigát megszálló SS-alakulatok parancsnoka volt. A Roschmann elleni el­fogatóparancsot a hamburgi bíróság adta ki előre meg­fontolt szándékkal'elkövetett többrendbeli emberölés vád­jával. Roschmann 1948-ban menekült a felelősségre vo­nás elől Argentínába. Leningrad. Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti: A leningrádi városi ta­nács Fehér termében kedden délelőtt megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai par. lamenti képviselőinek első konzultatív találkozója. Alekszej Sityikov, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsának elnö­ke üdvözölte a résztvevőket és megnyitotta a tanácsko­zást. Alekszej Sityikov a követ­kező napirendet ajánlotta elfogadásra: 1. A Varsói Szerződés tag. államai parlamentjei és par­lamenti képviselőinek tevé­kenysége, a nemzetközi eny­hülési folyamat elmélyítése érdekében; 2. Felhívás az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet záróokmányát aláíró államok parlament­jeihez és parlamenti képvi­selőihez; 3. A következő parlamen­ti találkozó időpontjának és helyének meghatározása. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a tanácskozás napirendjét és munkarend­jét. Ezután Vitalij Ruben, a Szovjetunió Nemzetiségi Ta­nácsának elnöke olvasta fel Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének a konzultatív találkozó résztvevőihez intézett üd­vözletét. A küldöttek nagy tapssal fogadták az SZKP és a szovjet állam vezetőjé­nek a tanácskozáshoz inté­zett üdvözlő sorait. A július 5—8. között le. zajlott leningrádi találkozó célja, hogy a résztvevők megvonják a parlamentek­nek az enyhülési folyamat elmélyítése érdekében vég­zett tevékenységének mér­legét, új konkrét lépéseket jelöljenek ki az európai és a világbéke megszilárdítá­sára és a testvérnépek po­litikai kapcsolatai elmélyí­tésére irányuló hatékony együttműködés kiszélesíté­sére. A szocialista országok par­lamenti képviselőinek első konzultatív találkozójától Leningrádban azt várják, hogy konkrétan hozzájárul a Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testületének 1976. évi buka­resti ülésén elfogadott nyi­latkozat megvalósításához. Lapvélemények a látogatásról A kedden megjelent vala­mennyi nyugatnémet közpon­ti napilap első oldalon, ter­jedelmes, fényképes tudósí­tásban számol be Kádár Já­nos bonni látogatásának el­ső napi programjáról. A bonni General-Anzeiger kiemeli, hogy Kádár János és Helmut Schmidt első esz­mecseréjének fő témája a kelet—nyugati enyhülés volt, különös tekintettel a belgrá­di Európa-értekezletre. A lap hasonlóképpen fontosnak minősíti, hogy szó esett a közép-európai haderők lét­számcsökkentéséről és a két­oldalú kapcsolatok további bővítéséről. A Süddeutsche Zeitung a magyar párt első titkára hétfői programjának részle­tes ismertetése után bemu­tatja a két ország kapcsola­tainak alakulását. Idéz abból az interjúból, amelyet Schmidt kancellár adott a Népszabadságnak és hang­súlyozza: mindkét részről re­mélik, hogy a párbeszéd a jövőben intenzívebben és rendszeresen folyik majd. A lap értesülése szerint ennek jegyében Schmidt kancellár még ebben az évben szeretne Magyarországra látogatni. A Kölner Stadt-Anzeiger részletesen beszámol a leg­magasabb állami vendégnek kijáró fogadtatásról és fény­képet közöl a megbeszélése­ket folytató Kádár Jánosról és Helmut Schmidtről. A lap megemlíti, hogy a két állam­férfi tárgyalásaival párhuza­mosan a két ország külügy­minisztere, illetve a magyar külkereskedelmi és nyugat­német gazdaságügyi miniszr tér is megbeszéléseket foly­tatnak egymással. „Bonn szorosabban kíván együttműködni Magyar- országgal” — ezt a címet ad­ta tudósításának a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung. A lap megállapítja: „Baráti légkörben folytatott első meg­beszélést hétfőn délután Bonnban Kádár János, a magyar párt vezetője Hel­mut Schmidt kancellárral a kelet—nyugati kapcsolatok­ról, az enyhülési politikáról, a Német Szövetségi Köztár­Jobb ellenőrzést A TÓT elnökségi ülése Országos tanácskozást ren­dezett kedden a TOT elnök­sége a területi szövetségek elnökei, titkárai és a revizo­ri irodák vezetői részvételé­vel. Szabó István elnök meg­nyitója után dr. Czimbalmos Béla főtitkár tartott vitaindí­tó előadást a termelőszövet­kezeti ellenőrzést segítő mun­ka helyzetéről és ismertette a TOT elnökségének a to­vábbfejlesztés feladatairól hozott állásfoglalását. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Szlamenicky István, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese, Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Bu­da Gábor, a Miniszjertanács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese. Az elnökség megállapítot­ta: fontos érdekképviseleti teendő a szövetkezeti belső ellenőrzésnek, a szövetségek revizori irodája munkájának továbbfejlesztése. A közel­múltban vizsgálták felül a szövetségi revizori irodák személyi és tárgyi feltételei­nek kialakítását, valamint azt, hogy e szervezetek meny­nyiben tudnak megfelelni a szövetkezeti ellenőrzésre vo­natkozó jogszabályok köve­telményeinek, s mennyiben tudnak hozzájárulni a téeszek gazdálkodása haté­konyságának javításához. A mezőgazdasági szövetkezetek harmadik kongresszusa ha­tározatának végrehajtására vonatkozó TOT-munkaprog- ram szerves részeként jelölte meg az elnökség a szövetke­zeti ellenőrzés minden for­májának javítását. Spanyolországban új kormány alakult Az új spanyol kormány tagjai kedden délelőtt I. Já­nos Károly király előtt letet­ték a hivatali esküt. Adolfo Suarez új kormánya húsz­tagú, főleg a választásokból győztesen kikerült Demok­ratikus Centrum Unió veze­tőiből és képviselőiből, vala­mint néhány független poli­tikusból, és az előző kormány egyes tagjaiból tevődik ösz- sze. A kormány, amelynek a képviselőházban nincs abszo­lút többsége, a reformok megszavazásában számít az ellenzék támogatására, min­denekelőtt a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt valamilyen formában való együttműkö­désére. Az ellenzék egyéb­ként tartózkodóan fogadta a kormánylista közzétételét. Mielőtt állást foglalna, meg kívánja várni a kormány­program nyilvánosságra ho­zatalát. Tüntetés a Ku-Klux-Klan ellen Tüntetők támadták meg az amerikai Ohio államban a fajüldöző Ku-Klux-Klan szervezet gyűlését. Képünk bal szélén: Dale Reusch, „A Ku-Klux-Klan lovagjai láthatat­lan birodalmának ohioi birodalmi varázslója” személye­sen ütlegeli a tüntető fiatalok egyikét. (Képtávírónkon érkezett). Kádár János találkozott Helmut Kohllal, az ellenzéki CDU vezetőjével. Képünkön: a két államférfi a bonni meg­beszélésen. (Képtávírónkon érkezett.) saság és Magyarország közti gazdasági cseréről. Kádár és Schmidt egyetértenek abban, hogy a gazdasági kooperációt a kétoldalú termelési társu­lások alapításával megköny- nyítették és erősítették.” A lap példásnak nevezi a Ma­gyarországhoz fűződő gazda­sági-kereskedelmi viszonyt és emlékeztet arra, hogy több mint kétszáz szerződést írtak már eddig is alá nyugat­német vállalkozók a gazda­sági, ipari és műszaki együtt­működésről magyar vállala­tokkal. A lap emlékeztet ar­ra, hogy egyebek közt ezek­ről a kérdésekről is szó esik Kádár János szerdára terve­zett találkozóján Wolff von Amerongönnel, a nyugatné­met kereskedelmi és ipari ka­mara szövetségének, vala­mint a német gazdaság kele­ti bizottságának elnökével. A kétoldalú gazdasági kap­csolatok elemzésének a vé­gén a lap megjegyzi, hogy számítások szerint idén elő­reláthatólag ezek volumene meghaladja a hárommilliárd márkát. Mindkét nyugatnémet tv- társaság hétfő esti híradójá­nak első anyagaként film­tudósításban számolt be Ká­dár János bonni látogatásá­nak első napi eseményeiről. A ZDF híradójának kom­mentátora bevezetőjében megállapította: a kétoldalú gazdasági kapcsolatok olyan jók, amilyenek csak két kü­lönböző társadalmi és gazda­sági rendszerű állam között lehetségesek. Az NSZK-beli tárgyaló partnerek szívesen látogatnak Magyarországra, az ottani vállalatokat a leg­megbízhatóbb partnerek kö­zött tartják számon a koope­rációs vállalkozásokban. A tudósítás szerint Magyaror­szág egyre erőteljesebb ütem­ben válik ipari álammá, s e folyamatot nyugatnémet részről kedvezőnek tartják közös vállalkozások létesíté­sére. Az adás grafikonok és táblázatok segítségével mu­tatta be, hogy kölcsönösen előrfyösen alakulnak a ke­reskedelmi kapcsolatok, ame­lyek a gazdasági világválság­okozta 1974-es visszaesés után ismét dinamikus fejlő­désnek indultak. A másik tv esti híradójá­ban elsősorban Magyarország külpolitikai tevékenységét méltatta és jelentősnek mon­dotta, hogy Kádár János és Helmut Schmidt hétfőn és kedden sorra kerülő tárgya­lásain központi helyet kap­nak a nemzetközi enyhülés és a kelet—nyugati együtt­működés kérdései. Parlamenti képviselők az enyhülésért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents