Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-05 / 156. szám

1977. július 5. 0 Pólyák Antal Komét János lipovszky József Somodi András Tserneczky László Laki Zoltán Mérlegen: NB II-es labdarúgócsapatunk Jó kezdés, fáradt befejezés zett KKFSE ezen a napon sok bosszúságot okoz a Dó­zsának. Varga kiválása után (a 7. percben megsérült) már jobban is játszottak a szent­endreiek és megérdemelten szereztek vezetést. A rossz napot — vagy inkább rossz heteket — kifogó dózsások csak vergődtek a pályán.” A PMSC elleni találkozón ismét a védelem bizonyult a legjobbnak. A végig táma­dó, NB I-be jutó csapat csak l:0-ra tudott nyerni. A Vasas Izzó ellen csak a második^ félidő játéka érde­mel említést. A győztes gólt Bonnyai szerezte (elsőt az NB II-ben). Lipvoszky bizo­nyult a mezőny legjobbjá­nak. Ózdon újabb vereség. A második félidőben hiába ját­szott jól a csapat, az első 45 percben megszerzett kétgólos előny a hazai csapatnak győ­zelmet jelentett. A szezonzáró mérkőzésen az első 45 perc elég volt, ék­kor kialakult a 2:2-es vég­eredmény. Szünet után unat­kozott a közönség. Igen. Sze­zonzáró volt, a csapatok már készültek a szabadságra. A CSAPATRÓL A JÁTÉKOSOKRÓL Az együttes szereplése is­mert. A szakosztályvezetés által előírt feladatnak eleget tettek — a 10—14. hely, te­hát a bentmaradás volt a cél. A jó őszi szereplést hul­lámzó tavaszi teljesítmény követte. Néha örültünk, néha bosszankodtunk. A szurkolók többsége megértette, hogy el­fáradtak a játékosok. Mi is ez? A fiatalítás, az alacso­nyabb osztályból érkező „gyerekek” még nem voltak és nincsenek fizikailag fel­készülve az NB Il-re. Szőcs, Varga, Glavatity, Orosz, Bonnyai, Weitner, a minden­napos edzéseket még nem szokhattak meg. Hiába a te­hetség. Egy-két év kell ah­hoz, hogy beilleszkedjenek a másodosztály légkörébe. A tavaszi szezonban ez az elfáradás rányomta bélyegét az egész csapatra. A két ki­tűnő kapus — Pólyák és Li- povszky — idegesek voltak, többször szerepeltek formán alul. Korner, Vágó, Lubas- tyik majd minden mérkőzé­sen a jók között szerepeltek. Sajnos Lubastyiknak beteg­ség miatt abba kellett hagy­nia, Tóth, Somodi, Laki, Varga hullámzó teljesítményt nyúj­tottak. A csatársorban Szőcs, Orosz Weitner a jó játék el­lenére sem tudták helyzetei­ket kihasználni. Freppán dr, amikor játszott, a csapat mesterének bizonyult. Bony- nyai, Simon és a többi rit­kán szerepelt játékosnál ne­héz véleményt formálni, hi­szen nagyon ritkán láttuk őket. Összegezve: a Szekszárdi Dózsa megfiatalított labda­rúgócsapata a döccenők elle­nére is helytállt. Az őszi lel­kesedés, összetartás tudta pótolni a tavaszi fáradtságot és így biztosan maradtak az NB II-ben. A következő sze­zonban már egy összeszokot- tabb, a terhelést jobban bíró és egységesebb Dózsát sze­retnénk látni. Erre megvan minden lehetőség. A többi már a „fiúkon” múlik. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Bcncze István A Komló elleni hazai mér­kőzések mindig nagy csatát hoztak. így volt az idén is. Helyenként a durvasággal tarkított összecsapáson a má­sodik félidő 14. percében Freppán dr. szabadrúgás gólja döntött. l:0-ra nyert a Dózsa. A BVSC elleni mérkőzés remek játékot hozott. Végül egy ritkán látható, jól elta­lált lövés után egyetlen gól­lal nyert a hazai csapat. Itt egy kicsit meg kell áll­ni. A Dózsa hét mérkőzésén kétszer nyert, háromszor 0:0 lett a mérkőzés állása és kétszer kikapott. A gólok száma az érdekes: négyet rúgtak és ugyanannyit kap­tak. Ez az NB II-ben nagyon ritka teljesítmény. Jó véde­kezés, gyenge csatárjáték. EGY ÉRTÉKES GYŐZELEM Szinte hihetetlen, hogy a szekszárdi szurkolók vastaps­sal jutalmazták a csapatot, mert egy mérkőzésen három gólt lőttek. Pedig ez történt a 28. fordulóban. A minden csapatrészben jobb . Dózsa 3:0-ra legyőzte a hullám­völgyben lévő Székesfehér­vári MÁV-ot. A bajnokság­ban így’Silt a Dózsa: 9. Szeksz. 28 11 9 8 32-31 31 A szurkolók azt várták, hogy az őszi vereségre visz- szavág a csapat, de nem ez történt, Szolnokon az utolsó előtti helyen álló MÁV meg­érdemelten és simán nyert 2:0-ra. Csak döntetlen hazai pá­lyán — jegyeztük fel a Ganz- MÁVAG elleni mérkőzés után. Két ellentétes félidő után az 1:1 igazságosnak bi­zonyult. a fáradtság jelei... Várpalotán simán veresé­get szenvedett a csapat 3:0- ra. Lipovszky a második fél­időben sokat hibázott, ebben a védelem is segített neki. A következő héten a pihent Pólyák állt a kapuba és itt­hon a Nagykanizsa ellen egy változatos, heves iramú, he­lyenként kemény, régen lá­tott jó mérkőzést és sok gólt (3:3) láthatott a közönség. Egy hét múlva a teljesen enerváltan játszó csapat hiá­ba lőtt négy gólt, mikor az Oroszlány hetet. Csúfos ve­reség volt. A 34. fordulóban á Kos­suth KFSE volt a Szekszárd vendége. Érdemes ideírni a mérkőzés tudósításának érté­kelését. „Az első percekben már látszott, hogy a jobban kép­ÉLEN A DÓZSA Tavaly augusztus elején sok kétkedés fogadta a Dó­zsa vezetésének döntését. Uj edzők és sok, fiatal rutinta- lan, de tehetséges játékos kezdte a szezont. Mint tudjuk az első mérkőzések. (Volán 2:1, MÁV DAC 2:1, Debrecen 1:0, Budafok 2:2) lázba hozták a közönséget. A vezetők váltig hangoztatták, hogy a kiesés ellen küzd a csapat és nem a bajnokság megnyerése a cél. De milyen a szurkoló? Ha lát két jó mérkőzést akkor... Elvakult. De, ha kétszer kikap a csapat, minden veszve van... A Dózsa jól kezdett. A Ké­pes Sport, a Népsport, a Pé­csi Rádió, valamiféle szek­szárdi csodáról beszélt. A szurkolók — mármint a vér- mesebbje — már az első osz- tányban látták a fiúkat. Aztán az Egertől elszenvedett 2:0-ás vereség jelzett valamit, majd a Fűzfő ellepi hazai mérkő­zésen a vártnál nehezebben nyert a csapat. A következő találkozók ismét sokat ígér­tek (Komló 1:0; BVSC 1:0). A nyolc forduló után a táb­lázat elején Szekszárd állt. A mérleg 6 győzelem, egy dön­tetlen és egy vereség, 13 pont, 11 rúgott és 7 kapott gól. MEGTORPANÁS A következő két mérkőzés figyelmeztetett mindenkit. Székesfehérvárott simán ki­kaptak 3:0-ra, majd Szek- szárdon az utolsó helyen álló Szolnoki MÁV l:0-ra nyert. A siker ártott volna meg a csapatnak? Egy hét múlva már jött a kilábalás. A Ganz-MÁVAG ellen jól küzdelem, lelkes já­ték jellemezte a találkozót. A 3:2-es vereség ellenére is látszott, hogy Jerabek Jenő és munkatársai’ nagy mun­kát végeztek, sikerült lelket verni a csapatba. A csatárjá­ték hiányosságai jellemezték a következő mérkőzéseket. Minden találkozón egy sze­zonra való helyzetet dolgoz­tak ki, de a háló ritkán rez- dült. (Várpalota 2:1, Nagy­kanizsa 1:1, Oroszlány 1:0, KKFSE 1:3, Pécs 1:1, Vasas Izzó 1:1, Ózd 2:2, SZMTE 2:3). így is jól zárták az őszi fordulót. A végeredmény: 8. Szeksz. 19 8 5 6 24-26 21 A tavaszi szezon első mér­kőzését is lejátszották de­cemberben. Lipovszky ezen a mérkőzésen védett először: jól. Végig izgalmas találko­zón (1:1) értékes ponttal tér­tek haza a Volántól. TAVASSZAL GYENGÉBBEN Csak negyedóráig játszott jól a Dózsa... írtuk a tavaszi szezon első mérkőzéséről tu­dósító cikk feleimében. A MÁV DAC szerepelt Szek- szárdon, s 90 perc alatt egyik csapat sem talált a hálóba. Az első negyedórában két helyzetet is kidolgoztak, de a csatárok nem remekeltek, csak Weitner kapott lelkes, sokat mozgó játékáért egyér­telmű dicséretet. A következő mérkőzést is hazai pályán játszották. Az ellenfél' a Debrecen, ame­lyet az őszi szezonban, ottho­nukban l:0-ra legyőztek. A végig izgalmas, változatos ta­lálkozón az NB I-re pályázó vendégek határozottan job­bak voltak. A második 45 percben a Dózsa volt jobb. De gól ezen a mérkőzésen sem született. A játékosok •közül Korner és Pólyák játé­ka emelkedett ki. Budafokon a csapat védel­me volt a mérkőzés hőse. A hazai csapat végig nagy fö­lényben játszott, de Pólyák kapuját nem lehetett beven­ni. Korner a mezőny legjobb­jának bizonyult. És akkor jött a derült ég­ből a villámcsapás. Eger Szekszárdon nyert 2:l-re. Az első negyedórában — szoká­sához híven — több mérkő­zésre való helyzetet dolgo­zott ki a Dózsa, de a csatá­rok... A második félidőben már csak szépítésre volt le­hetőség. Az 5. mérkőzés volt az iga­zi. Simon Feri több mint 10 hónapi kényszerű szünet után először lépett pályára, a kapuban Lipovszky cserél­te fel Polyákot. Fűzfőn a ha­zai csapat szerezte meg a ve­zetést az első félidőben, de Tóth büntetőjével egyenlített a Dózsa. A döntés a második félidő 27. percére maradt: Li­povszky hatalmas kirúgása két fűzfői védő között pat­tant Orosz elé, aki kiugrott és a kapus keze mellett a hálóba lőtt. 2:1 — a végered­mény Szekszárd javára. Jerabek Jenő Lubastyik István Micskó Mihály Weitner János Varga Ferenc Tóth László Szőcs Lázár Orosz Antal Dr. Freppán Miklós Szlovák László Pölöskei Zoltán > Vágó Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents