Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-05 / 156. szám
1977. július 5. Képújság 3 A mözsi malom Talpunk alatt remeg a padló. Alatta hattalimas motorok dolgoznak, s a surrogva futó transzmissziós szíjak tartják örökös mozgásban a gépeket. Óriás tartályból indul útijára a búzái, hogy a hengereken, serleges emelőkön, szitákon átjutva liszt, díara és korpa formájában kerüljön újra a zsákba. A fagerendák a fából késtzülí ejtőaknák, felvonók között emberek dolgoznak. Milyenek? Elfogadhatnám a „hivatalos” értékelést: a Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat félszáz szocialista koliektívá- ja közül hat nyerte el a „Vállalat kiváló szocialista brigádja” címet. Köztük a négy mözsi. A négy brigád, a Kossuth, a Rákóczi, a Petőfi és a Komplex közül most az utóbbi' kettő van szolgálatban. A földszinten a Petőfi brigád vezetője, Keresztes József vigyázza a gépeket. — Hogy a búzából mennyi és milyen liszt lesz, a molnáron múlik. Tavaly Mözsön 961 vagonnyit őröltek. A milyenre hadd legyen felelet a vállalat értékelése: Gyenge minőségért nem járna a „kiváló” cím. Feljebb, az emeleten, Strau- binger János zsákot illeszt a hatalmas faifölosér aljához. Egy mozdulat, s a liszt a zsákba buli. Iigy kerül tovább a hosszú fehér szobába. ahol további sorsát a Komplex brigád két tagija, Biilthé- ber Gyula és Osende József irányítja. Kis targoncán a padlótól induló csusszantóba, májd alul a várakozó teherautóra, s onnan a raktárba viszik. A felső szinten fiatalember, Máté Sándor a búzát tisztítja. A gélp alján ládikó, benne faforgács’, kavics, pelyva. A gabonaszemek közül került ki a rostán. De ez csak az első stáció. Ezt követi az újabb, ami a porszemeket is leválasztja a magról. Innen megy a búza a nedvesitőbe, ahol annyi vizet kap, amitől olyanra csökken a keménysége, hogy az őrléshez a legalkalmasabb. Máté Sándör nyolc éve van itt. S nem tartozik a régiek közé. Aki legutoljára jött, már másfél éve dolgozik itt a maiamban. A következő négy éve érzi naponta a friss liszt kicsit fanyar, sajátos illatát. Réhim Ferenc, azüzem vezetője egy negyedszázadot töltött már el itt. Az elmúlt hetekben nem volt könnyű dolguk a raö- zsieknek. Készültek az aratásra. A mindennapi munka mellett takarították, fertőtlenítették a raktárakat. Kell a hely. A mözsi Uj Életben megkezdték az aratást. Előbb a takarmánygabonát vágják, de szerdától már ide hozzák az étkezési búzát. SZEPESI LÁSZLÓ Keresztes József vigyázza a gépeket A csusszantón át a földszintre, onnan a raktárba Zsákba kerül a liszt Tisztul a mag A pártvezetőség megtárgyalta A nők helyzete az atomerőmű-beruházásnál VANNAK a megyében olyan üzemek, ahol a dolgozók túlnyomó többsége nő, mint .például a textilipar, a kereskedelem, a vendéglátás. A paksi atomerőmű-építkezésen f ordított a helyzet: a több mint háromezer dolgozó közt éppen csak megközelíti a négyszázat a nők száma. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a .nőpolitikái párt- határozat végrehajtását itt nem kellene figyelemmel kísérni, nincs tennivaló ennek érdekében. Az itt tevékenykedő vállalatoknak is megvan a nőpolitikái intézkedési tervük, a pártaTa,pszervezetek rendszeresen beszámoltatják a vezetést az in- ■ tézkedési terv végrehajtásáról. Az építkezés pártvezetősége a legutóbbi ülésén tekintette ót a beruiházásQp dolgozó nők helyzetét. " # TERMÉSZETESEN itt mások a követelmények, mások a módszerek. Hamis képet adna a statisztika: egy-egy I építésvezetőségen összeha- | sonlftanii a fénfi- és a nődolgozók átlagbérét, hiszen van olyan munkahely, ahol a fizikai dolgozók közt mindössze tizenkét nő van, ők is takarítónők. Illuzórikus és helytelen is lenne minden olyan törekvés, almely itt valamiféle egyenlőség eléré- . sét tűzné ki célul, önmagában kell vizsgálni, hogy a takarítónők keresnek-e any- nyfi't, mint másutt, a hasonló beosztásúak. Más a helyzet a műszakiaknál, itt tényleges probléma, hogy általában a nők átlagkeresete alacsonyabb. Ennek már nem elsősorban üzemi, vállalati okai vannak. Adva van' egy mérnök házaspár. A férjnek nagyobb szakmai gyakorlata van, és ha kiküldik Novo- Voronyezsbe pár hónapos tanulmányútra, vagy más külföldi tapasztalatcserére, örömmel elfogadja a megbízásit. A feleség nem mehet, neki kell ellátni a családot itthon. Nyilvánvaló, a férj többet produkálhat a munkában, a többéit magasabb bér is jár. Az összehasonlítás helytálló akkor is, ha nem férjről-tfeleségről van szó, hanem azonos végzettségű, esetleg beosztású fizikus férfiről, vagy nőről. Mint ahogy ma még ritkaság, hogy a beteg gyermek mellett a férj marad otthon, még kevésbé fordul elő, hogy a hosszabb külföldi tanulmányútra elutazó feleség helyett a férj látná el a családot. Pedig az is hozzátartozik a nőpolitikához, hogy ily módon is segítse a társadalom, a család a nők szalk- mai-poMtifcaí fejlődését, közéleti aktivitásúk fokozását. A PÁRTVEZETÖ9ÉG elé került beszámoló áttekinti a nőpolitika széles skáláját. Ez tükröződött a Vitában is. A beruházásnál _ dolgozó nők politikai, világnézeti fejlődése terén van előrehaladás. Lehetőség van a szakmai, politikai fejlődésre, egyre többen jelentkeznek továbbképzésre. Ám az adott lehetőséget még mindig kevesen használják ki, szakmai továbbképzésben mindössze 12, pdlitikain 10 nődolgozó vesz részt. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve érvényesül, itt nem' volt nehéz a felmérés — hiszen amint a Vitában is elhangzott, a közel négyszázból mindössze 15— 20 nőnek van olyan munkaköre, ahol férfiak is dolgoznak. Előrehaladásra van szükség a már említett kérdésben: megteremteni a feltételeket (nemcsak a .munkahelyen, hanem a családban is), hogy a nők képezhessék magúkat, magasabb képzettséggel magasabb beosztásba kerülhessenek. Mert sokan vagy megelégednek egy elért alacsonyabb szakképzettséggel, vagy a családi és egyéb rájuk nehezedő terhek miatt nem tudják vállalni a továbbtanulást. A BERUHÁZÁS szociális ellátottsága általában magasabb színvonalú, mint más üzemekben, munkahelyeken, így a nőké is jobb. Az olyan munkahelyeken van probléma, ahol a GYES-re menőket helyettesítem kell, az ottmaradökinak több lesz a munkájuk. „A szocialista magatartás kialakítására kell törekednünk, hogy ezek az egymást segítő munkák természetessé és önkéntessé váljanak” — mondja a beszámoló. Pozitív jelenség, hogy a GYBS-en lévőkkel rendszeres kapcsolatot tart a gazdasági és tömegszervezeti vezetés. 'Elhangzott az ülésen az a javaslat is, hogy a rövidesen „üzemibe helyezendő” új művelődési ház szervezetének, programjának kialakításába be kell vonni a nőket is, (mi legyen ott, milyen szakkörök, klubok, stb.) A NŐPOLITIKA! MUNKA a beruházáson még nincs megfelelőén koordinálva, az alapszervezetek egy részénél az még nem rendszeres. Ezen keli változtatni, a helyenként még meglévő közömbösség feloldásával. Ván lehetőség a nők politikai, közéleti aktivitásának fokozására, csak élni kell vele. Határozatot hozott a pártvezetőség arra is, hogy tovább kell segítem a nők szakmai-politikai fejlődését, a magasabb beosztásokba sorolás lehetőségét, ezért elsősorban a nőd'olgo- zók szakmai és politikai műveltségének fokozását kell szorgalmazni. A pártépítési munka fontos részévé kell tenni a fiatal nődolgozók párttaggá nevelését. J. J. Helyi érdekek és pártszervezetek Nem győzzük eleget hangsúlyozni : ahhoz, hogy az éves tervszámokat, az V. ötéves tervben meghatározott tennivalókat teljesíteni tudjuk, vagyis a fejlett szocializmust felépíthessük, fokoznunk kell a termelékenységet a gazdaság minden területén. A termelékenység az egy termelőegységre, egy személyre jutó hasznos munkamennyiség pedig csak úgy növelhető, ha minden eszközt — gépi berendezést vagy munkaidőt, a dolgozók szakmai tudását és tapasztalatát — a lehetőségekhez képest maximálisan kihasználunk. Miről is van itt szó? Nevezetesen arról, hogy egy adott termelőegységnek, bizonyos mennyiségű terméket kell előállítania egy adott időszakon belül. Az előállítandó termékmennyiség pedig az évek számával, és a műszaki-technikai fejlődéssel párhuzamosan természetszerűen növekszik Ez az egyetlen módja annak, hogy az ország gazdagodjék, az emberek életszínvonala növekedjék. A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS Ehhez azonban mindany- nyiunkra, dolgozó emberekre szükség van. A népgazdasági tervek elkészítése so. rán a tervkoordináló bizottságok felosztják a tennivalókat a népgazdaság különböző szféráiban. így jutnak el a tervek a különböző tárcákhoz, az egyes ipari és mezőgazdasági ágazatokhoz, a megyékhez, gyárakhoz, üzemekhez, állami gazdaságokhoz és termelőszövetkezetekhez egyaránt. Ezt nevezik a gazdaságirányítás centralizációjának. Ha azonban az egyes termelőegységek más vagy újfajta termékeket akarnak előállítani, mert azok gyártásához, illetve termesztéséhez jobb feltételekkel, megfelelőbb kapacitással rendelkeznek, úgy javaslatot tehetnek a központi koordináló szerveknek előírt terveik módosítására. E javaslatokat az illetékes szervek megvizsgálják, s amennyiben a termékszerkezet változtatása beleilleszkedik a népgazdasági tervekbe, módosítják is az adott termelőegységre szabott feladatokat. Ezt nevezzük a gazdaságirányítás demokratizmusának. A kettő összhangját pedig a demokratikus centralizmusnak. A PÁRT VEZETŐ SZEREPE A termelés irányítása azonban nem merül ki a demokratikus centralizmus létrejöttével. Nem is merülhet ki vele, hiszen a termelés. a gazdaság irányítása elképzelhetetlen a párt vezetése nélkül. A termelés ugyanis nem öncélú, önmagáért való folyamat. Amikor valamilyen gazdasági feladat megoldásáról tárgyalunk, akkor rendszeresen visszatérő igény az, hogy a pártszervezetek a politikai munka eszközeivel segítsék a gazdasági vezetést, a gazdasági célok valóra váltását. Mert minden gazdasági intézkedés. a tervek végrehajtása szocialista társadalmunk stabilitásának, előrehaladásának a kulcsa. Pártunk IX. kongresszusa hangsúlyozta: a társadalmi előrehaladás első feltétele gazdasági munkánk eredményessége. NEM ELKÜLÖNÜLTEN Ez magyarázza, hogy a gazdasági munka elvi irányítása, sokoldalú segítése és ellenőrzése pártszervezeteink tevékenységének középpontjába került. A párt- szervezetek, feladatukat nem a termelőegységektől elkülönülten végzik, nem úgy, hogy egyik oldalon áll az üzem, a másik oldalon a pártbizottságok és alapszervezetek, hanem az adott munkaterületeken a kommunisták maguk is példamutató tagjai a gazdasági feladatokért dolgozó közösségeknek. Az üzemi párt- szervezetek ismerik a legjobban az üzem elé tűzött gazdasági feladatokat, ugyanakkor jól ismerik a párt által meghatározott ál. talános célokat is. A párt- szervezetek tagjai pontosan tudják, hogy hol kell a nadrágszíjat meghúzni, vagyis takarékoskodni. Tudják, hol kell a beruházásokra költeni. hol kell többet termelni, és hol kell társadalmi mun. kával is eredményeket elérni. Ég ha látják a vezetők saját területükön, hogy hol térnek el a megszabott gazdasági — de nevezhetjük politikai — feladatoktól, ott megálljt parancsolhatnak, és hatalmi szóval jó irányba terelhetik a munkát. Mert vannak úgynevezett helyi érdekek, amelyek — legyenek azok egy egész megye vagy egy üzem, esetleg termelőszövetkezetéi — nem felelnek meg az össztársadalmi érdekeknek. SZAKMAI ÉS POLITIKAI TUDÁSSAL A pártalapszervezeteknek feladata tehát kettős. Egyszer helytállni a gazdasági munkában, másodszor ellenőrizni — ha tetszik — saját gazdasági munkájukat. Él. niük kell a politikai munka jól bevált eszközeivel: az ellenőrzéssel, a beszámoltatással, az agitációval. És mindig kezdeményezőknek kell lenniük. Ahhoz azonban, hogy ezt a szerepet jól tudják betölteni, minden egyes párttagnak szakmailag magas szin. ten kell állnia. Tisztában kell lenniük a termelés korszerűsítésének műszaki, technikai feltételeivel és lehetőségeivel. Elengedhetetlen folyamatos politikai képzésük, hogy együtt tud. janak haladni a kor változó valóságával, hogy megértsék a pillanatnyi történelmi helyzetet, saját felelősségüket a mában. Az adoff gazdasági és politikai célok eléréséhez összhangban kell működni tehát, a helyi gazdasági szerveknek a kommunisták szervezeteivel. az alapszervekkel, a pártszervezetekkel. A párt- szervezetek a célok elérésének érdekében túlléphetnek a vállalati kereteken is, hogy kapcsolatokat teremtsenek az adott szakterületen más üzemekkel, ahol műszaki, technikai, üzemszervezési tapasztalatokat, úgynevezett szellemi tőkét pyer- hetnek. Különösen vonatkozik ez a kisebb, kevésbé jól felszerelt üzemekre, vállalatokra. Ha a nagyobb kapacitású üzemektől „tanulni” tudnak, azt saját hasznukra fordíthatják. De a pártszervezetek át. léphetik a vállalati kereteket akkor is, ha nem egészen a saját profiljuknak megfelelő üzemeket keresnek fel, hanem olyan együttműködést szorgalmaznak, amelyek valahol a közös cél körül találkoznak. Ilyen együttműködési szerződést kötöttek például egyes termelő üzemek építőipari vál. lalatokkal; az élelmiszer- ipari 'riizemek termelőszövetkezetekkel; állami gazdaságokkal. Jó és hasznos dolog, ha ezeket a kapcsolatokat a pártszervezetek ke. resik meg és nem várnak arra, hogy központi intézkedés formájában történjék meg egyszer az együttműködés. Ezzel a tevékenységükkel a helyi érdekek és célok megvalósulását, s egyben a központi országos tervek valóra válásának gyorsítását is elősegítik. Mérő Miklós
