Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-26 / 174. szám
1977. július 26. tÍIÉPÚJSÁG 3 T Aratás regen es ma A hatékonyság útjai (5.) A munkaerőnek lelke is van Az aratás, a gabonaibeta- karítás sokat változott a múlthoz képest. Az üzemszerű termelés fakítja az ünnepélyesség színeit, „szertartásait”, aratóbál, búzaszentelő, de intenzívebbé teszi a munkát és csökkenti a verejtéket. Egyetlen kombájn 120—130 hektár termését vágja le, csépeli, s tizedannyi ember sem izzad most, mint hajdan. Régen másfél hónap kellett az aratás elvégzéséhez, ma átlagosan 25 napig tart a betakarítási. A technika gyors fejlődésének köszönhetően a nagy teljesítményű, „okos” gépek vették át az úralmlat a földeken. Az úgynevezett önjáró gépek közül mezőgazdaságunkban a gabonakombájn a legismertebb. A kalászos gaGazdag filmprogram Az év hátralévő részében gazdag filmprogrammal köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját a MOKÉP. A következő hetekben, hónapokban ennek keretében folytatódik tovább az „Ember a felvevőgéppel — ember a felvevőgép előtt” címmel, áprilisban indított háromfordulós országos vetélkedő, amelynek során a résztvevők szeptember 15-ig küldhetik be a szovjet filmművészet múltjáról, jelenéről, illetve a közelmúltban bemutatott új és felújított szovjet filmalkotásokról készített pályázataikat. Szeptemberben ugyancsak az évforduló jegyében díszelőadáson mutatják be a szovjet—magyar koprodukcióban készült „Fedőneve: Lukács” című filmet, amely az internaiclonalista harcos, a spanyol szabadságharc legendás, magyar származású tábornokának, Zalka Máténak állít méltó emléket. A tavalyi sikeres csepeli és szegedi munkásídlmnapok folytatásaként szeptember 8. és 28. között az ország több ipari nagyüzemében a SZOT- tal és a megyei moziüzemi vállalatokkal közösen újból megrendezik a munkásfilm- napokat, amelyeken a magyar és a szovjet filmművészet már klasszikussá vált alkotásai mellett munkás- témájú magyar és szovjet filmeket vetítenek majd. Októberben újabb állomásához érkezik a szovjet filmstúdiókat bemutató rendezvénysorozat is: ezúttal a közép-ázsiai szovjet köztársaságok filmstúdióinak alkotásaiból tartanak bemutatókat Budapesten és néhány vidéki városban. A premierekre szovjet vendégeket is várnak. A tervek szerint erre az alkalomra nagyszabású kiállítást rendeznek eredeti szovjet, és szovjet filmekről készült magyar filmplakátokból a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A 60. évforduló tiszteletére az idén november 3. és 16. között rendezik meg a szovjet filmek fesztiválját. Hazánkban itt vetítik először J. Ozerov „A szabadság katonái” című négyrészes filmjét. bonaféléknek több mint kilencven százalékát e gépek takarítják be. A kombájnok az elmúlt években mind .erősebbek, nagyobb teljesítményűek lettek. Az első szovjA SZK—4-esek áteresztőképessége még csak 3,5—4 kilogramm volt másodpercenként, mla pedig a korszerű, nagy kombájné a 12 'kilót is eléri. A búzatermelés fejlődése — a hektáronkénti harminc-mázsán felüli átlag — azt követelte, hogy az eddig általánosan hasznosított kombájnokat nagyobb teljesítményű, 'kisebb veszteséggel dolgozó gépeikkel váltsuk fel. És e nagyszerű gépék ma már nemcsak kenyerünk betakarításában segédkeznek:a hatvanas évektől kezdve a A nyári hónapokban nemcsak a strandolásnak, hanem az építésnek is szezonja van Domboriban. A legnagyobb építkezés, ami most folyik kétségtelenül a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalaté. A tavasszal kezdődött és az 1978-as szezonra készül el az üdülő, amely nemcsak méreteivel, hanem különleges építészeti megoldásokkal hívja fel már most is magára a figyelmet. 1970-ben vásárolták meg a telket és azóta gyűjtötték a pénzt a beruházásra. 1971- ben eladták a Duna-parti üdülőt, a volt hajóállomást. Nyáron itt nagy volt a forgalom — terményrakodás, sóderszállítás — és ez zavarta az üdülők pihenését, szókukoricát is kombájn töri és hozza le a földekről. A „mindentudó” kombájnok mellett szorgalmasan róják a földeket, s hasznos feladatot látnak el a sok emberi munkát megtakarító rakozását. Az „induló tőke” így lett közel egymillió forint. Azután évről évre jelentős összegeket csoportosítottak át a nyereségből a részesedési alapról a fejlesztésire. Így másfél millió forint gyűlt össze. A kommunista műszakok hatszázezer forintot hoztak. tavaly a már meglévő hárommillióval leheteti indulni. Tervpályázatot írtak ki, a három díjazott közül a legjobbat, a Pécsi Tervező Vállalat ifjúsági brigádjáét fogadták el. Az építkezés megmozgatta szinte az egész vállalatot. Sorra jelentkeztek a szocialista brigádok, társadalmi munka vállalásával. Különösen a kőművesek és ácsok örülnek, hogy olyan munkát végezhetnek most, amire ritkán kerül sor, mint szalmabálázó gépek is. Ez év áprilisában ritka jubileumhoz érkeztünk el: megérkezett Magyarországra a 25 ezredik szovjet gyártmányú kombájn, az egyik képen látható Nyírva (SZK—5) típusú. például az ívelt vasbeton tartók zsaluzása, a boltívek falazása, a különleges formájú falazatok elkészítése... Természetes, hogy rengeteg bontott anyagot is felhasználnak — ilyen sok keletkezik egy nagy építővállalatnál — és ez is olcsóbbá teszi az építkezést. Pénzben még kétmillió forint kell, ennek fedezetét is biztosítják, de az üdülő, amely a vállalatnak ötmillióba kerül, sokkal többet ér majd. A hotelszárnyban tizenkét szoba lesz. 3—3 ággyal. A közösségi épületben lesznek a klubszobák, társalgók, vendégszobák. öltöző azok részére. akik csak nappal, hét végén veszik igénybe. Az üdülőt egész évben lehet majd használni, mint néhányat már a dombori üdülőtelepen. Idén január és április között a szocialista iparban foglalkoztatottak átlagos létszáma 1 687 600 főt tett ki, s ebből a fizikai dolgozó 1 313 200 volt. Ennek a hatalmas emberseregnek sokféle jellemzője nagy biztonsággal kitapintható, így egyebek között az, mennyi értékesíthető árut állítottak elő — az év első negyedében 155 milliárd forintnyit, ami hat százalékkal több a tavalyinál —, miként növekedett az egy foglalkoztatottra jutó termelés, az átlagbér, s így tovább, szintén megfoghatóvá tehetők olyasfajta, s nem mellékes tényezők, mint a szakmai képzettség, a száz forint kifizetett bérre vetített nyereség, ám van valami, ami nagyon is létezik, de megfoghatatlan. S ez a munkakedv, a feladatait ellátó ember közérzete. Ami — nehogy lebecsüljük! — fontos termelési, hatékonysági tényező. ALAPVETŐ KÜLÖNBSÉG Uzempszichológiai és üzemszociológiai vizsgálatok azonos végeredményre jutottak abban, amit egyszerűen magatartásmódnak nevezhetünk. Napi munkája közben az embert hatások sorozata éri, s ezekre legtöbbször reagál. Ahogy reagál, az sok mindentől függ — akár még vér- mérsékletétől is —, de végső soron magatartásmódja típusától. Alapvető különbség mutatható ki az ún. alkotó, közreműködő, végrehajtó, beletörődő vagy közömbös s az elutasító típus viselkedése között. Hangsúlyozni szükséges, a beosztás, a munkakör — a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely — motiválja a viselkedésmódot, de nem határozza meg. A típusok elnevezése részben ki is fejezi magatartásuk lényegét, bár természetesen nincsenek merev határok, sűrű eset, hogy bizonyos viselkedésmódok keverednek. A környezet alakítja a magatartást, a változás lehetősége tehát adott; az egy-egy munkahelyen tevékenykedők közérzete sem örökösen állandó. Rontani és javítani egyaránt lehet, s akár váratlan fordulatok is végbemehetnek. Ilyenkor mindenki csodálkozik, érthetetlennek tartja a történteket, hiszen — hangoztatják — az érintettek jól kerestek, munkakörülményeik megfelelőek voltak, s tessék, mi üthetett beléjük?! NAPONTA VIZSGA Érdekes kísérletre került sor az egyik gépipari vállalatnál. Tudományos intézetek kutatóinak közreműködésével válogatták ki az új gyárrészleg dolgozóit, mégpedig úgy, hogy minden jelöltet megkérdeztek. kivel dolgozna a legszívesebben, kitől fogadja el legkönnyebben az utasítást stb. A válaszok értékelése (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A növényvédő szerek — mint ismeretes — nem hosz- szú életűek. Időnként „le kell váltani” őket, mert már nem telítik be szerepüket a mezőgazdaságban, a gyomirtásban. A Fűzfői Nitroké- mia Ipartelepek által gyártott propaklór növényvédő szer utódját kutat'ják-keresik az utóbbi években. Először a Mantonvásári Kutató Intézet foglalkozott a témával, amelyről a keszthelyi konferencián előadás is elhangzott, majd közös fejlesztési program lett belőle a Nitro- kérni a és a veszprémi NEVIKI együttműködésével. Végül az utóbbi időben ismét belépett a Martonvásári Kutató Intézet és irányítja, szervezi a nagyüzemi mező- gazdasági kísérleteket. A Niltrokémiánál Horváth után alakították ki a munkacsoportokat, kezdték meg — mozdulatelemzéses alapon — a betanítást a nagy termelékenységű, rendkívül szigorú technológiájú gépsorokon, s következhetett naponta a vizsga, milyen eredményeket hoz a módszer. Rövid idő. alatt kiderült, hogy az előbb jelzett módon létrehozott, s a hagyományosan, azaz áthelyezéssel kialakított munka- csoportok termelékenysége között 30—50 százalék a különbség, ugyanazokon a gépeken ! Nem ez volt az egyetlen haszon, bár természetesen ennyi sem lebecsülendő. Az egy teljes esztendő kivárása után a vállalat vezetői s a kutatók azt állapították meg, hogy az új módon tervezett és betanított csoportoknál a selejt csupán harmada az ún. tűrhető szintnek — a kontroli-csoportoknál sem érte el azt, de megközelítette —, baleset nem történt, fegyelmit senki ellen nem kellett indítani. Ügy tűnhet, csodaszerre leltek a próbálkozás végrehajtói, holott csupán a rendelkezésre álló üzemszociológiai és üzempszichológiai ismereteket ültették át a gyakorlatba, elegyítve azokat a korszerű munkaszervezés — például a mozdulatelemzés, a 3M — módszereivel. TUDATOSAN, KÖVETKEZETESEN Napjaink sokat emlegetett követelménye a munkahelyi légkör javítása, az üzemi, munkahelyi demokrácia kibontakoztatása. Ez a teendő nemcsak politikai szükségszerűség, hanem gazdasági érdekeltség hordozója is, s a kettő nem választható el egymástól. Tudatos, következetes cselekedetek sora alakíthatja jobbá egy-egy termelői közösség tagjainak közérzetét, ám sajnos, napjaink tapasztalatai arra figyelmeztetnek, éppen ez a tudatosság és következetesség hiányzik. A „jól megfizetni” hamis iránya még mindig sokakat vonz, úgy hiszik, ezzel elintézhetik a légkörgondokat. A munkahely-változtatások elemzése bizonyítja, emberek nagy csoportja nem a forint miatt mozgott és mozog. Hanem mert munkahelyén puszta csavarnak erezte magát, hol helyes, hol helytelen utasítások gépszerű végrehajtójának, s rögtön kellemetlen tüsténkedővé vált, ha bármi iránt érdeklődni kezdett. Furcsa ellentmondás: örökösen azt hallani, létkérdés a hatékonyság javítása, s közben seregnyi munkahelyen az sikkad el, aminek az első hely jár a teendők között, az ember alkotó energiáinak, aktív közreműködésének sokoldalú kibontakoztatása. LÁZÁR GÄBOR (Következik: Furcsa számtan.) András, a központi laboratórium növényvédelmi kutatócsoportjának vezetője a témafelelős. Elmondotta, hogy az MG—02-t az egyszikű gyomok ellen sikerrel alkalmazhatják. A kukorica, a napraforgó, a cukorrépa növényvédő szere. Már túl vannak az első lépésen, megkezdődték a nagyüzemi kísérletek országszerte. A négy nagy kukoricatermeltető rendszer területén mintegy 500 hektáron alkalmazzák, így például a Szekszárdi Kukoricatermeltető Rendszer végez az MG—02-vel biztató nagyüzemi kísérleteket ebben az évben. Az új növényvédő szer a szakemberek véleménye szerint legalább 10 esztendőre biztosítja a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa védelmét a gyomoktól. G. B. A szokatlan és tetszetős formájú épület terveit a Pécsi Tervező Vállalat KISZ-esei készítették. Kivitelező természetesen a TÁÉV. A munkák egy részét a vállalat dolgozói társadalmi munkában végzik. Építők építik maguknak Uj üdülő Domboriban Túl az első lépésen: Az egyszikűek ellensége
