Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-26 / 174. szám

2 KÉPÚJSÁG Elégedetlenek a néger választók Carter ném teljesíti választási ígéreteit Beiktatták India új elnökét India új köztársasági elnö­ke, Nilam Szandzsivan Ked­di. James Carter nem lehetne elnök a négereik szavazatai nélkül, de nem váltotta, be nekik teitt választási ígére­teit, mondotta Vernon Jor­dan, National Urban League, az egyik legnagyobb polgár­jogi szervezet washingtoni tanácskozásán. iA hét végén kezdődött ülé­sen Jordán rendkívül élesen bírálta a Carter-kormányt, amély a választási jogukkal élő négerek szava zalainak 90 százalékát kaipita. Rámutatott, hogy a munka nélküliség csökkentése, a jóléti reform, a betegbiztosítás ígért be­vezetése helyett az elnök az állami költségvetés kiegyen­súlyozására, az infláció csök­kentésére helyezi a hang­súlyt. Azt a kétmilliárd dollárt, amibe az üzletembereknek nyújtott kártérítésben, a rendőri költségekben a leg­utóbbi New York-i foszto­gatások kerültek, jobban fel lehetett volna használni, ha a pénzt megelőzésre: okta­tásba. lakásokra, egészségügyi célokra fordítják — mondot­ta a polgárjogi vezető, aki felhívta Carter elnököt: tö­rődjön ugyanannyit az alap­vető emberi jogokkal saját országában, mint a nagy­világban. A New York Times egy­idejű híradása szerint az amerikai nagyvárosok és sze- génysoi'sű lakóinak helyzete tovább romlik. A hatvanas évek megmozdulásai után indított segélyprogramok le- áEtak. A nagyvárosokban kilencmillió ember él a hir- valtalos „nyomorszdnt” alatt — valamivel több mint tiz évvel ezelőtt. Változiatllan a hatvanas évekhez képest a fiatalok ál­landó, 40—50 százalékos munkanélkülisége. Carter elnök hétfőn fel­szólalt az Urban League kongresszusán, s azzal véde­kezett, a kormány jóléti programjai még csak a kez­detnél tartanak, ha kibonta­koznak, lesznek jóléti refor­mok és — a többi között köz­munkáik révén — csökken a még mindilg hétszázalékos munkanélküliség. Születésnapi díszszemle Svázifüld fővárosában Nhlanganoban díszszemlét tartottak II. Sobhuza király 78. születésnapja alkalmából. Az agg uralkodónak (aki képünk jobb szélén látható) becslések szerint 110 felesége és ismeretlen számú gyermeke van. (Képtávírónkon érkezett.) LAPZÁRTA Nilam Szandzsiva Reddi, az Indiai Köztársaság sor­rendben hatodik elnöke, hét­főn hivatalos beiktatási cere­mónia keretében letette az es­küt. Az eskütételt követően Red­di rövid beszédben kijelen­tette: mint elnök, fő felada­tának azt tartja, hogy „az indiai politikai életben hely­reálljon a szükséges harmó­nia, a gyanakvást a megértés légköre váltsa fel”. Az új köztársasági elnök ismert politikus hazájában. Az angolok elleni független­ségi küzdelem idején — 1940 és 1945 között — öt évet töl­tött börtönben. Szűkebb ha­zájában, Andhra Pradesh ál­lamban kétszer volt minisz­terelnök és a központi kor­mányban is több tárcának volt gazdája. Harc a termésért A Laoszi Forradalmi Nép­párt és a kormány felhívásá­ra az ország dolgozói aktív harcot, kezdtek a termés megmentéséért, a mezőgaz­daságot sújtó szárazság kö­vetkezményeinek felszámolá­sáért. A nyári szünidejüket töltő laoszi diákok ifjúsági brigá­dokat alakítanak, s a ka­tasztrófa által legjobban súj­tott területekre utaznak. A fiatalok segítségével egyedül Luangnamtba körzetben 22 önfözőosatornát építettek a hónap eleje óta. PANORÁMA BUDAPEST Dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter meghívásá­ra hétfőn — Szvetla Daszka- lovának, a Bolgár Népköztár­saság igazságügy-miniszteré­nek vezetésével — bolgár igazságügyi küldöttség érke­zett hivatalos baráti látoga­tásra Budapestre. A delegáció tárgyalásokat folytat a két ország igazság­ügyi és jogi kapcsolatairól. A KGST mezőgazdasági ál­landó bizottságának 46. ülé­sére hétfőn Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével küldött­ség utazott Moszkvába. Az ülésen ünnepélyesen megem­lékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról és a KGST- tagállamok baráti együttmű­ködésének jelentőségéről a mezőgazdaság fejlesztésében. MOSZKVA Több Moszkvában akkredi­tált diplomáciai képviselet vezetője hétfőn ellátogatott a Csillagvárosba. A diplomaták megkoszorúzták Jurij Gaga­rin emlékművét, s egyperces hallgatással adóztak a világ első űrhajósa emlékének. Georgij Beregovoj. a Szov­jetunió űrhajóspilótája be­számolt a vendégeknek a Szovjetunió és más országok űrkutatási együttműködésé­ről, az űrhajósok felkészíté­sének módszereiről. (TASZSZ) LINZ Christa Waldheim, az ENSZ főtitkárának 18 éves lánya a múlt hét péntekén súlyos autóbalesetet szenvedett az ausztriai • Linz közelében. ENSZ-források szerint Kurt Waldheim a szerencsétlenség miatt halasztotta el e hétre tervezett pekingi látogatását és Salzburgba utazott, hogy lánya közelében lehessen. RÓMA Giulio Andreotti olasz mi- fiiszterelnök, Forlani külügy­miniszter társaságában, hét­főn elutazott Washingtonba, ahol — hivatalos látogatás keretében — találkozik Car­ter elnökkel, Cyrus Vance külügyminiszterrel és az amerikai gazdasági, pénzügyi vezető körök képviselőivel. Látogatásának Rómában rendkívüli jelentőséget tulaj­donsai ik. Október előkészítésének kongresszusa- Az OSZDM/b/P VI. kongresszusának évfordulóján ­1917. július 4-én a bolse­vikok vezetésével Pétervárott a munkások, katonák és a kronstadti tengerészek hatal­mas, félmilliós tüntetést ren­deztek. A békés menet tagjai elsősorban azt követelték, hogy minden hatalmat adja­nak át a szovjeteknek, hogy szüntessék be a támadást a fronton, hogy osszák ki a pa­rasztoknak a földbirtokosok földjeit és a munkások ve­gyék át a termelés ellenőrzé­sét. A békés tüntetés ellené­re az ideiglenes kormány tűz- parancsot adott. Munkások és katonák vére folyt a pé- tervári utcákon. A forradalom békés idő­szaka véget ért. A júliusi sor­tűz utáni megváltozott poli­tikai helyzet szükségessé tet­te. hogy a bolsevik párt új taktikát és új jelszavakat dolgozzon ki a szocialista forradalom győzelméért ví­vott harcban. Ezt a feladatot teljesítette a VI. pártkong­resszus. Az OSZDM(b)P hatodik kongresszusa fél-illegális vi­szonyok között, munkásoszta­gok védelme alatt zajlott le 1917. július 26. és augusztus 3. (augusztus 8—16-a) között Pétervárott. Az illegalitásban élő Lenin nem lehetett jelen a kongresszuson, de gondo­latai. eszméi kicsendültek a küldöttek felszólalásaiból, visszatükröződtek a záródo­kumentumokban. Lenin a kongresszus küszöbén „A po­litikai helyzet”, a „Három válság”, „A jelszavakról”, „Az alkotmányos illúziókról” cí­mű cikkeiben és más mun­káiban alaposan elemezte a kialakult he'yzetet. megindo­kolta, miért kell a pártnak új taktikára áttérnie. Kidol­gozta az új feladatokat és jelszavakat, megvilágította a forradalmi lejlődés távlatait. Lenin javasolta, hogy a kongresszus vonja vissza a „Minden hatalmat a szovje­teknek!” jelszót. Figyelmez­tetett azonban arra, hogy ez egyáltalán nem jelent lemon­dást a szovjetek hatalmáért vívott harcról. „A szovjetek — írta Lenin ,A jelszavak­ról" című munkájában — ke­letkezhetnek és kell is, hogy keletkezzenek ebben az új forradalomban de nem olya­nok, mint a mostani szovje­tek, nem a burzsoáziával va­ló paktálás szervei, hanem a burzsoázia elleni forradal­mi harc szervei. Hogy mi ak­kor ís amellett leszünk, hogy az egész állam a szovjetek mintájára épüljön fel, az bi­zonyos. Itt nem általában a szovjetekről van szó, hanem a jelenlegi ellenforradalom ellen és a jelenlegi szovjetek árulása ellen folyó harcról.” A bolsevikok, bennmarad­va a szovjetekben, azt to­vábbra is platformként hasz­nálták fel, hogy leleplezzék a mensevikek és esszerek po­litikáját, hogy propagálják eszméiket, és hogy a megal­kuvó szovjeteket bolsevik szovjetekké változtassák. A kongresszuson 157 sza­vazati joggal és 110 tanács­kozási joggal rendelkező kül­dött vett részt, 240 ezer párt­tag képviseletében (az ápri­lisi konferencia idején a bol­sevikok száma 80 ezer volt). A párt megerősödése külö­nösen szembetűnő lett a re­formista pártok belső nézet- eltéréseinek a fényében. így például az esszerek pártjából kivált a baloldali szárny, a „baloldali” esszerek. akik a parasztok forradalmi hangu­latát fejezték ki és követel­ték a burzsoáziával folyta­tott megalkuvó politika meg­szüntetését. A mensevikek soraiban is megerősödött a „baloldaliak”, az úgynevezett „internacionalisták” csoport­ja. Az akkori politikai helyzet elemzése alapján a kongresz- szus megállapította, hogy a békés fejlődés és a szovjetek békés hatalomátvétele lehe­tetlen, mert a kettős hata­lom megszűnt, a hatalom a valóságban már átkerült az ellenforradalmi burzsoázia kezébe. 1977. július 26. Magyar vezetők üdvözlő távirata Dr. Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársa­ság államtanácsa elnökének, a minisztertanács elnökének. Havanna Kedves Fidel Castro, elvtárs'. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a Moncada lak­tanya elleni támadás 24. évfordulója, a 'nemzeti felkelés nap­ja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki ‘Tanácsa és Mi­nisztertanácsa, a magyar dolgozó nép és a magunk nevében őszinte, testvéri üdvözletünket küldjük önnek, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság államtanácsának, minisztertanácsának és a testvéri Kuba népének. A magyar nép elismeréssel tekint a kubai nép maradan­dó eredményeire, amelyeket a társadalom szocialista átalakí­tásában, a néphatalom intézményes megszilárdításában, a népgazdaság és a [kultúra sokoldalú fejlesztésében elért. A kubai munkásosztály élcsapatának, a Kubai Kommunista Pártnak vezetésével [elért nagy sikerek, Kuba következetes internacionalista politikája, a gyarmatosítás és a neokolonia- lizmus ellen vívott harca példaként szolgál a függetlenségért, és a társadalmi haladásért küzdő népek számára. Nagy örömünkre szolgál, hogy pártjainknak és népeink­nek a marxizmus—leninizmus és ú proletár internacionaliz­mus elvein alapuló ]testvéri barátsága és sokoldalú együtt­működése mind eredményesebben szolgálja a szocialista építő­munkát és a szocialista államok közösségének összefogását az imperializmus ellen, p társadalmi haladásért, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért folytatott küzdelemben. Forradalmi harcuk e jelentős évfordulóján kívánjuk ön­nek, tisztelt Fidel Castro elvtárs és a Kubai Köztársaság test­vérnépének, hogy a Kubai Kommunista Párt első kongresz- szusa által megjelölt úton haladva, érjenek el további sike­reket a szocialista társadalom '<építésében, hazájuk felvirágoz­tatásában, közös ügyünk, a Szocializmus és a béke javára. Budapest, 1977. július 25. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. * Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Bias Rooa Calderiót, a Kubai Köztársaság Népi Hatalom Nemzetgyűlésé elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége, a. SZOT elnöksége, a KISZ Központi Bizottsága ugyancsak táv­iratban üdvözölte testvérszervezetét. (MTI) Huszonnégy évvel ezelőtt, 1953. július 26-án a Santiago de Cub'a-íi Moncada lakta­nya magostromlásával kez­dődött el Kubában az a for­radalmi, népi-nemz éti moz­galom, amely 1959 januárjá­ban a szigetország teljes füg­getlenségének kivívásához és szocialista irányú fejlődé­sének kibontakozásához ve­zetett. Az egykor elmaradt gyar­mati ország fejlődése példa­mutatóan vonzó a „harmadik világ” népei előtt. így pél­dául Kuba az első helyre küzdötte fel magát a lakos­ság orvosi ellátásában. Tan­köteles fiainak 99 százaléka jár iskolába és a középisko­lások szám'a eléri a fél­milliót évente. Jelenlegi öt­éves terve kétszázezer új ál­lami lakás, újiaibb 110 egész­ségügyi intézmény, 62 szál­loda, 400 óvoda és 1000 kö­zépiskola felépítését irányoz­za elő. Nagy segítséget ad Kuba. gazdaságii fejlődéséhez is a, KGST, amelynek keretében eddig már több mint 300 je­lentős objektum épült fel a szigetországban. Köztük van a Kubai—Magyar Barátság nevű üvegkombinát is. Újab­ban gyógyászati és hírközlé­si berendezéseket szállítunk, a kikötők korszerűsítéséhez és a húsipar rekonstrukció­jához járulnak hozzá a ma­gyar termékek és szakembe­rek. Közös KGST-beruházás- sal járulunk hozzá a kubai nikkelbányászat és a citrus­félék termesztésének növelé­séhez lis. A szocializmust építő Ku­ba nem csupán dinamikus belső fejlődésével: mutat pél­dát a hozzá hasonlóan nem­rég gyarmati, félgyarmati sorban sínylődött országok számára, hanem következe­tes internacionalista külpoli­tikájával ils. A kongresszus megerősítet­te Leninnek azt az elméleti következtetését, hogy a szo­cialista forradalom győzelme lehetséges egyetlen ország­ban és a szocialista forrada­lomra. a burzsoázia ideigle­nes kormány elleni fegyveres felkelés megszervezésére vett irányt. A határozat ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy .a fegyveres felkelés nem azon­nali feladat, hanem az újabb országos forradalmi fellen­dülés függvénye. Preobra- zsenszkij és Buharin elkép­zeléseit — akik az oroszor­szági, a szocialista forradal­mat a nyugati proletárforra­dalom győzelmétől tették függővé — a többség nem fo­gadta el. A kongresszus megvitatta és jóváhagyta a párt. gazda­sági platformját: a földbirto­kosok földjeinek elkobzását, a bankok és a nagyipar álla­mosítását, a termelés és az el­osztás munkásellenőrzésének megvalósítását stb. A kongresszus határozatai megerősítették Leninnek azt a tételét, hogy a proletariátus és a szegényparasztság szö­vetsége a szocialista forrada­lom győzelmének szükséges előfeltétele. A szakszervezeti mozgalomról szóló kérdéssel kapcsolatban elítélték a sem­leges szakszervezetekről szó­ló mensevik elméletet. A do­kumentumok hangsúlyozták, hogy az Oroszország munkás- osztálya előtt álló történelmi feladatok csak abban az eset­ben valósíthatók meg, ha a szakszervezetek harcos osz­tályszervezetekké válnak, amelyek elismerik a bolsevik párt politikai vezetését. A kongresszus határozatot hozott „az ifjúsági szövetsé­gekről”, amelyben előirá­nyozta olyan önálló politikai tömegszervezet létrehozását, amely a párt vezetésével a szocialista eszmék propagan­dáját folytatja az ifjúság kö­rében. A kongresszus kiáltványa ezekkel a szavakkal fejeződik be: „Készüljetek fel az újabb csatákra, harcostársaink! Szívósan, bátran és nyugod­tan. ne dőljetek be a provo­kációknak, gyűjtsétek az erőt. sorakozzatok harci osz­lopokba! A párt zászlaja alá, proletárok és katonák! Zász­lónk alá, elnyomott falvak!” A felhívásnak 1917. október 25-ének éjszakáján (novem­ber 7.-én) lett végső foganat­ja. Valentyina Zsuzsakina APN — KS

Next

/
Thumbnails
Contents