Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-23 / 172. szám
2 ^PÜJSÁG 1977. július 23. / A Kínai Kommunista Párt Jobboldali győzelem Központi Bizottságának ülésszaka Az Uj-Kína hírügynökség pénteken ismertette a Kínai KommJuriisita Párt Központi Bizottságának július- 16. és 21. között Pekingien megtartott ülésszakáról kiadott közleményt. A hiiVaitallas közlemény szerint az ülésszak résztvevőd egyhangúlag jóváhagyták az alábbi .három határozatot: 1. Megerősítették Hua Kuo- feng kinevezését a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnöki tisztére, valamint a központi bizottság katonai bizottsága elnöki posztjára; 2. Visszahelyezték Teng Hsziao-pinget a Kínai Kom- miuniista Párt Központi Bizottságába, a KKP KB Politikai Bizottságába, és annak állandó bizottságába, a központi bizottság alelnöki posztjába, a központi bizottság katonai bizottságának alelnöki posztjába, az államtanács alelnöki funkciójába, és a kínai népi felszabadító hadsereg vezérkart főnökének tisztébe; 3. Kizárták a pántból Van Hung-ven, Osáng Csun-csiao, Osiarig Osáng és Jao Venjüan pártellenes bandáját, s egyben megfosztották őket a pártiban és a párton kívül betöltött összes posztjuktól. A közlemény a továbbiakban bejelenti, hogy a kb határozatot hozott a Kínai Kommunista Párt XI. kongresszusának ez éviben történő összehívásáról, s egylben jóváhagyta a kongresszus napirendijére előterjesztett javaslatot Az egyhangúlag jóváhagyott napirend szerint a XI. kongröslszus napirendjén szerepel a központi bizottság politikai beszámolója, a Kínai Kommunista Párt szervezeti szabályzatának felülwizsgálaita, valamint a központi bizottság megvá- taSztásá. A közlemény szerint az ülésszakon beszédet mondott Hua Kuo-feng, a KKP KB elnöke, valamint Je Csien- jing és Teng Hsziao-ping, a a KKP KB alelnökei. Az Uj-Kína hírügynökség közleménye ezek után ismertette a plenáris ülésen megjelent politikái bizottsági, tagak névsorát. LAPZAR TA BUDAPEST LISSZABON A Magyar Szocialista Munkáspárt és az Arab Üjjászü. letés (Baath) Szocialista Pártja közötti munkaterv alapján egyhetes látogatáson szíriai pártmunkáskü'döttség tartózkodott hazánkban. A küldöttség pénteken elutazott Budapestről. Négy napon át tartott kemény vita után a portugál parlament pénteken 166 szavazattal 86 ellenében jóváhagyta az új földreformtörvényt. amely a már korábban kollektivizált mezőgazdasági területek magánkézbe történő visszaadását szorgalmazza. Mária, Attila, Zoltán és Ferenc, a kecskeméti négyes ikrek jól érzik magukat. (Képtávírónkon érkezett.) Választás Sri Lankában Az Indiai-óceán „gyöngyszemének” mondott sziget- ország, Sri Lanka 6,7 mdlldó válalsztójagosulJt állampolgáré leadta szavazatát. A vok- sok végleges és hivatalos ösz- szeszámláláisa még le sem zárult, amikor az ellenzéki Egyesült Nemzeti Pánt vezetője, Jayawardene elindult otthonába. A 72 esztendős jobboldali politikus nyugodtan hajthatta nyugovóra fejét, abban a biztos tudatban, hogy másnap már mint mi- ríisizterelnök ébredhet. Sirimiavo Bandaranaitke miniszterelnök asszony Srí Lanka Szabadság Pártjának veresége nem volt váratlan, de ami ebben meglepetés, az az Egyesült Nemzeti Párt elsöprő^ győzelmének az aránya. A volt ellenzéki párt most megszerezte a parlamentben a kétharmados többséget. Kudarcot jelentett a választás az egységes baloldali frontba tömörült Sri Lanka-i Komrounilstá Párt és a trodki'sitla színezetű- Szociális Egyenlőség Pártja számára is. Sri Lankát (az egykori Ceylon szigetét) mindössze néhány száz kilométer választja el hatalmas szomszédjától, Indiától. A mostani események, a két miniszter- elnök asszony bukása és mind a két ország jobboldali pártjainak előretörése között nem nehéz a párhuzamot felfedezni. De az okok nem ugyanazok. India a Világ egyik legnépesebb országa, de egyben a legszegényebb is. A kis sziget 15 millió lakosának szociális körülményei Viszont a fejlettebbek közé tartoznak Dél-Ázsiában. Amikor 1970-iben Bamda- ranai'ke asszony Szabadság Pártja, a kommunistákkal és a Szociális Egyenlőség Pártjával szövetségben visszanyerte a hatálmát az Egyesült Nemzeti Pártitól, súlyos gazdasági nehézséget örökölt. Az áldandó infláció és a 800 ezres munkanélküli tömeget, amelynek a nagy része a fiatalok közül került ki. Ezt használta fel a szélső- baloldali és jobboldali ellenzék, hogy egy évvél később fegyveres felkelést szervezzen. A miniszterelnök asz- szony szükségállapotot hirdetett ki, amit csak idén tavasszal' oldott fel. így viszonylag biztos hatalmi pozícióból láthatott hozzá reformpolitikájához. Államosításokkal, földosztással és széles körű szociális juttatásokkal (ingyenes orvosi ellátás és oktatás, mindenki számára biztosított ingyenes rizsfejadag) igyekezett némiképp J. R. Jayewardene, a győztes jobbboldali pártszövetség vezetője, a szigetország következő kormányfője. (Telefotó — AP—MTI—KS) csökkentem a társadalmi feszültséget. Az olajjal nem rendelkező szigetországot különösen súlyosain érintette az utóbbi évek világgazdasági válsága. A bevételeinek közel ötven százalékát kellett költeni a rizs; a cukor és a liszt behozatalára. Ezt nem tudta ellensúlyozná az ország export- bevételeit hozó tea, a kau- csuk és a kókusz árának világpiaci növekedése sem. A baloldali frontból előbb a Szociális Egyenlőség Pártja, majd a kommunisták is kiléptek, ők továbbá államosítást követéltek, pontosabban a textiliparét, amely külföldi vállalatok kezén van. Bandaranaiike asszony ekkor népszerűtlen lépésre határozta el magát, felére csökkentette az irigyen es ni Zs fej adag oká t és az al apvető élelmiszerek árai 31—40 százalékkal emelkedtek. A munkanélküliek száma tovább növekedett és elérte az egymÜEiót, Ilyen körülmények között került sor a szokatlanul heves választási ellőcsatározásokra, amelyeknek több halálos áldozata is volt. A választási frontvonal a miniszterelnök asszony pártja és az Egyesült Nemzeti Párt, (amely mögött a nyugatbarát nagyítóké és .nagybirtokosok állnak) között húzódott meg. Ezt a választóvonalat most elsöpörte a jobboldal sikere. E belpolitikai -változás iránya nem kétséges. Most az a kérdés merül csak fel, hogy Sri Lanka milyen úton halad majd tovább a nemzetközi politikában. Hiszen mostanáig Colombo a pozitív el nem kötelezettség irányvonalát követte. LISZKA1 LÁSZLÓ Az egyiptomi forradalom negyedszázada „Minden nép harca a nemzeti függetlenségért — nemzedék nemzedék után — kő- építményre emlékeztet. Ahogy az egyik kő a másik alapja, úgy válnak a harcoló nemzet sikerei, eredményei a későbbiek alapjául” — Gamal Abdel Nasiszer irta ezeket „A forradalom filozófiája” című könyvében. Idézett sorai ma — 25 évvel az egyiptomi forradalom győzelme után — éppoly időszerűek, minit a könyv megírásakor voltak, amikor a Naslszer köré csoportosult fiatal katonatisztek, a „Szabad Tisztek Mozgalma” hazájuk megmentésének a módozatairól vitatkoztak a Palesztinái háború idején, Al- Madizsdal és Feludzsa lövészárkaiban. NasS'zert fiatal korában erősen vonzotta a történelem, s ez irányú érdeklődése később nagy segítségére volt az 1952. július 23-d forradalom elméletének a kidolgozásában. „Egyiptom — írja Nasszer már idézett művében — hosszú történelme riagyréSzft a hódítók, idegen zsarnokok elleni harc, az elnyomatás súlyos századainak a históriája.” A hadseregben szolgáló Nasszer számára kijózanító tanulságul szolgált a palesztinéi háború, Faruk királynak a népet, a hadseregiet becsapó, gyengítő zsarnoksága. Mint mondta, a palesztin harctérről való visszatérése után vált számára egészen világossá, hogy ugyanaz az erő. amely Palesztinában az arabok törvényes jogainak a megfosztását segítette, odahaza Kairóban a korrupt, népellenes politikájú király mögött állt. 1952. július 23-án, a megindult politikai eseményekkel' párhuzamosan megkezdődött az előbbinél semmivel sem kisebb jelentőségű gazdasági forradalom. Nasszer és a nevével jelzett anti- imipertlalüsta politikusok felismerték, hogy a nép falemelkedéséhez nem elég a politikai függetlenség, ehhez gazdasági alap i® kell. Ezért indult meg a földreform, amelynek keretében az ország szegényparasztjai, az évezredes zsellérsorban tengődő felláttok földhöz jutottak. NasS'zer tisztában volt avval is, hogy a nemzeti burzsoázia tevékenységét — noha annak egyes elemei támogatták a júliusi forradalom eszméit — korlátozni kell. Az ötvenes és a hatvanas években ennek a politikának az érvényesítéseképpen az ipar 90 százaléka már az állami szektorhoz tartozott, és államosították a 'bankokat, biztosító társaságokat is. Következetes, a széles néprétegek megnyerésére irányuló politikája eredményeképpen az ország nemcsak hogy gazdásági! a g-po Iá - tilkailag megerősödött, a térség legnagyobb tekintélyű államává vált, hanem az ipari munkásság, a földhöz juttatott parasztság erős, megbízható bázisa lett a nassze- ri politikának. Gamal Abdel Nasszer politikája még egy vonatkozásban emelkedett ki szélesüátó- körűségével, mégpedig a kül- kaipcs ólat okban. Az egyiptomi forradalom vezéralakja felismerte, hogy a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió valamennyi, a haladásért, a nemzeti függetlenségért, az imperializmus ellen harcoló nép természetes szövetségesei. Ennek a politikai felismerésnek a gyümölcseit az egyiptomi nép — noha történtek olyan kísérletek, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok sokóldailú segítségét befeketítsék — mind a mai napiig élvezi. Említsük példaként az ország iparának egyik alapját, büszkeségét, a heluáni acélművet, Vagy a fellahok millióinak kenyeret, életet, vizet adó aisiszuáná gátat. Nasszer elnök, az ország akkori vezetése tudatában volt annak, hogy a Szovjetunió sie tét t Egyiptom segítségére az ország védelmi képességeinek a megerősítésével az 1967-as izraeli agresz- szió idején, a szocialista országok segítségével épült ki az egyiptomi rendszer gazdasági alapjának számos meghatározó fontosságú része, s ez a baráti kapcsolat nagymértékben előmozdította az ország harcát a társadalmi reformokért, a politikai-gazdasági függetlenség megszilárdításáért. Az egyiptomi forradalom eszméi, Nasszer elnök vezetésével' az ország népének Sikeres harca az imperialisták politikai-gazdasági aknamunkája ellen, ma is lelkesítik az arab viliágnak a haladásért, a társadalmi fel- emelkedésért küzdő erőit — s ez talán 1952 júliusának a legértékesebb öröksége. DUNAI PÉTER Békeszólamok és kardcsortetés James Carter amerikai elnök szerint mind az Egyesült Államoknak, mind a Szovjetuniónak érdeke a sokrétű együttműködés — még ha a teljes kölcsönös bizalom alapjai egyelőre hiányoznak iis. Az elnök a dél-karolinai Charlestonban, a déli államok törvényhozói előtt elhangzott beszédét a szovjet— amerikai viszonynak szentelte. Garter beszédében hol bé- külékeny hangot ütött meg, hol kitartott korábbi, egyoldalú előnyök szerzésére irányúló elgondolásai mellett és a Szovjetuniót próbálta felelőssé tenni azért, ha nem javulnának meg a két nagyhatalom kapcsolatai. Az elnök szérinit a két ország ideológiájának mélyreható különbözősége és vetélkedésük más elemei fenn fognak maradni, de érdekeik sok fontos kérdésben egybeesnek. Nincs mlég alap a teljes kölcsönös bizalomhoz, ezért a kötendő megállapodásoknak mindkét oldalon a jól felfogott önérdeken kell alapúlmok — mondotta. Carter megismételte az elmúlt 6 hónapban tett javaslatait, a többi között a hadászati fegyverek „átfogó” csökkentéséről, majd — az eddigi tői némileg eltérő fogalmazásban — kijelentette: „A SALT-ttárgyaláSokon, a vlagyivosiztoki alapokra építve és azokat megszilárdítva, szüntelenül haladnunk kell a hosszú távú cél, a fegyver- készlletek igazi csökkentése, azok szigorú korlátozása felé.” Az elnök szerint egyébként az 1974-es vl'agyivcszto- ki megállapodás „bizonyos kérdéseket megoldatlanul hagyott” és ezeket „jóhiszeműen különbözőképpen lehet értelmezni”. (Mint ismeretes, a SALT-tárgyalások egy helyben tapogatónak oka az, hogy az új amerikai kormány nem kívánja tartam magát a vlatgyivosztoki megállapodásokhoz és „átfogó” egyezményt sürgetve a maga előnyére kívánná formálni a hadászati erőviszonyokat.) Az elnök, aki a cirkálórakéta és több más új amerikai hadászati fegyver megindított vagy tervezett gyártásával a fegyverkezési verseny új szakaszát ösztönzi, itt önmagának mondott ellent: korábban ismételten kijelentette, hogy a két nagyhatalom katonai ereje lényegében egyenlő. Az emberi jogokkal kapcsolatos amerikai politika valamennyi országnak szól és „nem célja, hogy felfokozza a fegyverkezési versenyt, vagy visszahozza a hidegháborút” — hangoztatta Carter, aki az utóbbi hetekben hangfogót tett a szovjetellenes propagandakampányra, de kitartott annak jogosultsága mellett. Az elnök emlékeztetett rá, hogy a szovjet— amerikai viszony az elmúlt évtizedekben lényegében pozitív irányzatot mutatott, ezért a hosszú távú politikát nem a pillanatnyi jó, vagy rossz légkör alapján kell megítélni. Carter végezetül Leonyid Brezsnyevnak azt a kijelentését idézte, hagy a politikai realitás, az enyhülés szelleme végső soron győzedelmeskedni fog. „Hiszek e kijelentés őszinteségében” — mondotta az amerikai elnök. * Az a tény, hogy Garter (az eredeti tervektől eltérően) a szovjet—amerikai viszonyt választotta beszéde tárgyául, újabb jele annak, hogy a, washingtoni kormány növekvő gondnak érzi a Szovjetunióhoz fűződő viszony megromlását. Carter cslak közvetetten és igen rövidén utalt arra, ami javarészt általános felfogás mindkét oldalon: hogy tudniillik a helyzet romlása a hol meggondolatlan, hol tudatosan ellenséges amerikai politika következménye. A beszéd azt tükrözte, hogy az alapvető kérdésekben az amerikai álláspont változatlan, mindazonáltal Washington kész visszafogni a nyilvános vitát és keresni a közös nevezőt, elsősorban a SALT kérdéseiben. Összecsapások az egyiptomi-líbiai határon Me^ltrrMH« 5«o Kurt Waldheim, a világ- szervezet főtitkára az egyiptomi-líbiai fegyveres összecsapásról értesülve súlyos aggodalmának adott kifejezést. Az ENSZ főtitkára újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy az eseményekről közvetlen tájékoztatást egyik féltől sem kapott, de figyelemmel kíséri azok alakulását. Mahmud Riad az Arab Liga főtitkára ugyancsak sajnálkozását fejezte ki az egyiptomi—líbiai fegyveres incidens miatt. Kairóban közzétett nyilatkozatában a főtitkár hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben az arab államoknak erősíteni kell szolidaritásukat, szóró, sabbra kell fűzni soraikat. Egyiptomi—líbiai összetűzésről adott hírt az egyiptomi sajtó. KépUnkön: az állítólagos harckocsi- és légicsata | színhelye. Tanácskozik a cortes Pénteken délben I. János Károly király húszperces trónbeszédével, amely a parlament két házának együttes ülésén hangzott el, megnyílt a június 15-én megválasztott új cortes első ülésszaka. I. János Károly király trónbeszédében az újonnan létrehozott demokratikus intézmények megszilárdítására, összefogásra, a spanyol nép várakozásainak megfelelő új alkotmány kidolgozására, a regionális (nemzetiségi) problémák megoldására, a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő ország talpraállí- tásában való közreműködésre szólította fel a képviselőket és ígéretet tett arra, hogy a trón ebben a törekvésükben támogatja őket. A túlnyomóan belpolitikai jellegű trónbeszédben a király utalt arra a szándékra, hogy Spanyolország jó kapcsolatokat tartson fenn a világ valamennyi országával, politika; rendszerétől függetlenül. A pártokat arra szólította fel. hogy politikai érdekeiken felülemelkedve képviseljék az ország érdekeit.
