Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-17 / 167. szám

XXVII. évfolyam, 167. szám ÁRA: 1,— Ft 1977. július 17., vasárnap Mai számunkból MUNKÁNK VEZÉRFONALA: A CSELEKVÉSI PROGRAM (3. old.) A KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉS MŰHELYEI (5. old.) VASAS-CENTENÁRIUM (6. old.) (3. óid.) A MEZŐGAZDASÁG ELLÁTÁSA J§ A divat és a kínálat |§ ugus kérdést tett lel egy osztrák turista a minap Budapesten: „Hogy van az, hogy itt az emberek olyan jól öltözöttek, de a kirakatokban alig látni igazán divatos, szép holmit?” Ha a kirakatokat illetően nem is vagyunk egészen egy véleményen, megfigyelését mégis lényegében reálisnak tartom. Némi magyarázattal szolgál az Országos Piacku­tató Intézet egy a közelmúltban megjelent tanulmá­nya, amely az úgynevezett „láthatatlan importtal” foglalkozik. Eszerint a lakosság birtokában lévő ru­házati cikkek tekintélyes része nem a hazai üzletek­ből származik. Főként pulóvert, harisnyát, felsőruhát, kiegészítő divatcikkeket hoznak haza külföldről a ma­gyar turisták. Nyilván azért, mert itthon nem találják meg, amit keresnek. Miért nem? Erről szakmai körökben eltérőek a vélemények. Egyesek szerint iparunk nem készít iga­zán korszerű ruházati termékeket. Ennek azonban el­lene szól, hogy a magyar cipőipar, konfekcióipar árui piacot találnak a divatot leginkább követő országok, ban is. Mást gyártunk exportra, és mást belföldre? Esetenként igen. Bizonyos vélemények szerint azért, mert a mi kereskedőink elavult ízlésű, gondolkodású emberek, akik nem. szívesen vállalják az új kockáza­tát, esetleg túlságosan korosak is ahhoz, hogy meg­értsék. és méltányolják a fiatal vagy fiatalos ízlésű vevők igényeit. Biztos vagyok benne ,1 hogy ez így, ál­talánosságban szintén nem igaz. Ám a ruházati cikkek forgalmának számai mégis figyelmeztetőek. Tavaly például a kereskedelem ér­tékesítése messze elmaradt a tervezettől, és nagy kész­letek halmozódtak fel. 1976-ot a ruházati szakembe­rek fekete esztendőként emlegetik. De az idén sem látványos az értékesítés fejlődése, bár márciusban ki­emelkedően sok ruhanemű kelt el, áprilisban már is. mét mérséklődött a forgalomemelkedés, januárban és februárban pedig igen szerény volt. Vásárlásaink mennyisége bizonyára összefügg jö­vedelmünk alakulásával is. Tény, hogy 1976-ban a lakosság pénzbevétele kisebb mértékben nőtt, mint az előző években, de vajon miért éppen a ruházati for­galomban tükröződik ennek hatása? Valószínűleg azért is, mert ruhatárunk felfrissítése nem a legége­tőbb szükségletünk, sok minden egyébét fontosságban eléje sorolunk. Ám bármennyi tényezőt is igyekszünk mérlegel­ni, mégis az az érzésünk: a ruházati cikkek kínálata kevésbé van összhangban a kereslettel, mint más áru­csoportoké. Megkérdeztem divatosan öltözködő fiata­lokat: hol vásárolnak? Elgondolkoztató válaszokat kaptam. Például: „A bizományiban időnként pompás cuccokat lehet kifogni, csak állandóan figyelni kell, mi érkezik”. Vagy: „Mi, lányok, az egyetemen ma­gunk varrunk!” Mások maszek butikokat látogatnak, divatos fürdőruhát, táskát, cipőt, farmert, pamut, garbót szüleikkel hozatnak külföldről. Azt mondják: ritka szerencse, ha üzletben, áruházban igazán ked­vükre valót találnak. A megszólaltatottak természetesen a vásárló- közönségnek csak egy töredékét képviselik, vélemé­nyükre, tapasztalataikra — különösen egy ilyen „fe­kete esztendő” után — mégis figyelni kell. A mai di­vatot követők vágyai nem túlzottak, nem képtelenek. K ltalában egyszerűen, célszerűen és kényelme­sen szeretünk öltözködni; bizonyíték erre a farmer és a pamut ingek népszerűsége. Ez a kívánság összhangban van mai életformánkkal, szokásainkkal. És ha nincs teljes összhangban a kí­nálattal, akkor nem az igény, hanem a kínálat hibáz­tatható. GÁL ZSUZSA Nyugati vélemények a neutronbombáról HELSINKI A finn sajtó aggodalmát fejezi ki a neutronbomba gyártása és a nyugat-euro- pai NATO-tagországokban történő felhalmozására vo­natkozó amerikai döntés kapcsán. A Kansan Uutiset című napilap szerint ez ko­moly visszafejlődést jelen­tene Nyugat-Európa, s a fe­szültség enyhülésének jóté­kony hatását érzékelő egész földrész számára. BONN A békéért, az együttmű­ködésért és a fegyverzet, csökkentésért küzdő nyu­gatnémet bizottság Bonnban közzétett nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a neut­ronbomba gyártásának meg­indításával az Egyesült Ál­lamok újabb szakaszt kezd a .fegyverkezési hajszában. A Német Kommunista Párt elnöksége ugyancsak nyilatkozatban hangsúlyoz­za. hogy nem szabad meg­engedni a neutronbomba felhalmozását az NSZK és mág nyugat-európai orszá­gok területén. BRÜSSZEL A szárnyasrakéta és a neutronbomba gyártásának adott „zöld jelzés” semmis­sé teheti azt a haladást, amit már sikerült elérni a fegyverzet korlátozásához vezető úton — írja a Dra- peau Rouge, a Belga KP lapja. A Peuple, a Belga Szó. cialista Párt lapja a neut­ronbombával kapcsolatos amerikai döntést kommen­tálva aggodalommal ír ar­ról. hogy a NATO táborno­kai teljes mértékben he­lyeslik ezt a veszélyes ter­vet. A tizedik DFT Pakson Megnyitó és országos tanácskozás Pásztor Gabriella vitaindító .beszédét mondja A Duna menti fiatalok ta­lálkozóját az idén a tizedik alkalommal rendezték meg Pakson. Ezúttal valóban olyan az esemény, amit a ne­ve is kifejez: valamennyi megyéből érkeztek fiatalok, Győrtől Baranyáig. Sőt még ennél is nagyobb szabású az első nap programja, hi­szen hazánknak mind a ti­zenkilenc megyéjéből részt vettek a délelőtti tanácsko­záson ifjúmunkások, KISZ- aktivisták. A Duna mellett fekvő me­gyék tíz-tíz küldöttel képvi­seltetik magukat, a többi me­gyéből három-öt személyes delegációk jöttek Paksra, Bu­dapestről pedig 46-an. A vendégek különböző nagy­üzemekből és nagyberuházá­sokról való fiatalok. A két­napos eseménysorozat leg­főbb rendezvénye, a megnyi­tó után az atomerőmű-építke­zésnél tartott tanácskozás a KlSZ-védnökségekkel, épít­kezésekkel volt kapcsolatos. Szombaton délelőtt fél tíz. kor kezdődött a tizedik DFT megnyitója a már hagyomá­nyos módon, a régi központ közelében, a víziszínpadon. A sok helyről idesereglett ven­dégek a Duna partján hall­gatták a megnyitó üdvözlő szavakat, Olálh Mihály ta­nácselnököt, majd az ünnepi beszédet, melyet Péti Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára mondott. Részt vett a megnyitón Pásztor Gabriella, a KISZ KB titká­ra, dr. Péter Szigfrid, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, Rigóczky István, a paksi járási pártbizottság el­ső titkára, és még sok más járási, községi vezető. A Duna-parti gesztenyefák alól autóbusszal az atomerő­mű-építés területére utaztak az egész országot képviselő fiúk és lányok. Meghallgat­ták Pásztor Gabriellának, a KISZ Központi Bizottsága titkárának előadását, amely a KISZ-védnökségek jelentő­ségét, eredményeit elevení­tette fel és szólt a paksi KlSZ-építkezés feladatairól, a fiatalokra váró munkáról, az ország legnagyobb beruhá­zásán, az atomerőműnél. Az idei év végétől száz fős csoportokat, kiváló fiatal szakmunkásokat küld Paksra a KISZ, különböző vállala­tokhoz. A KlSZ-szervezetek- től elvárjuk — mondotta Pásztor Gabriella, hogy kér­jék számon a küldetés telje­sítését. A fiatalokat jó körül­mények várják az erőmű­építésnél. Szekcióülések következtek ezután, három részben. Az első szekció résztvevői a be­ruházási munkaverseny szer­vezéséről folytattak eszme­cserét és alakítottak ki véle­ményt az eredményes munka érdekében. A második szek­ción beszélgető fiatalok a szabad idős programokat vi­tatták meg. a harmadik cso­port pedig arról tanácsko­zott, milyen legyen a KISZ- tagok szervezeti élete a be­ruházásoknál. A véleményeket összegez­ték, ismertették az egész ta­nácskozás résztvevőivel, majd megnézték a fiatalok az erő­mű építését. A DFT szóra­koztató és sportprogramok­kal folytatódik és vasárnajp este ér véget a hagyományos látványosságokkal. (gemenci) Fotó: Gottvald Elutazott a szovjet szakszervezeti küldöttség A Magyar Szakszerveze­tek Országos Tanácsának meghívására július H—16. között hazánkban tartózko­dott a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának küldöttsége A. I. Sibajev el­nök vezetésével. A szovjet szakszervezeti küldöttség ta­lálkozott a magyar szakszer-) vezeti mozgalom vezetőivel. A szívélyes, baráti hangula­tú találkozón megvitatták a Berlinben nyilvánosságra hozták az NDK Állami Köz­ponti Statisztikai Hivatalá­nak jelentését az 1977. évi népgázdáfeági terv első félévi teljesítéséről. A jelentés az első hat hó­napnak az elmúlt év hasonló időszakához viszonyított leg­fontosabb eredményeiként azt említi, hogy a nemzeti jövedelem 4,5, az ipari áru­termelés 4,8, a munka terme­lékenysége az iparban 5 szá­zalékkal emelkedett. A ter­két ország szakszervezeti mozgalmának együttműkö. désével kapcsolatos kérdése­ket, valamint a nemzetközi szakszervezeti mozgalom ak­tuális problémáit. A szovjet küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A küldöttség magyarországi tartózkodása' során látoga­tást tett az Ikarus-gyárban, rnelés növekedésének 90 szá­zalékát a magasabb munka­termelékenység révén érték el. A külkereskedelmi forga­lom általánosságban 13 szá­zalékkal, a KGST-tagorszá- gokkal lebonyolított kereske­delem 15 százalékkal növe­kedett. Uj lakások építése és a meglévők korszerűsítése ré­vén az év első hat hónapjá­ban az NDK 226 000 állam­polgárának lakáskörülményei javultak. A három műszak­a Mezőföldi Állami Gazda­ságban, és ismerkedett a dolgozók üdülésének meg­szervezésével. A szovjet szakszervezeti küldöttség szombaton eluta­zott hazánkból. A küldött­séget a Ferihegyi repülőté­ren Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára búcsúztatta, az el­utazásnál jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió ma. gyarországi nagykövete. ban dolgozók, valamint min­den két vagy annál több gyermekes anya számára be­vezették a 40 órás munka­hetet. Haltszázezer két mű­szakban dolgozó munkás szá­mára 42 órás munkahetet ál­lapítottak meg. Január 1. és június 3. kö­zött a Német Demokratikus Köztársaságban 113 100 gyer­mek született, 13 500-zal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában — állapítja meg az Állami Központi Statisz­tikai Hivatal jelentése. ASEAN Tanácskozás Tokióban Fukuda Takeo japán mi­niszterelnök augusztus ele­jén sorra kerülő délkelet- ázsiai utazásának előkészíté­seként tárgyalásokra Tokió­ba érkeztek az ASEAN-álla- mok gazdasági és külkereske­delmi miniszterei. Tízéves fennállása alatt ez az első eset, hogy a Fülöp-szigeteket, Indonéziát, Malaysiát, Szin­gapúrt és Thaiföldet magá­ban foglaló regionális szerve­zet miniszteri szintű delegá­ciót küldött Japánba. A vendégek szombaton előterjesztették az ASEAN és Japán kereskedelmi és gazda­sági együttműködésének fej­lesztését célzó javaslataikat. Ezek közül a legfontosabb, hogy Tokió egymdlliárd dol­láros segéllyel járuljon hoz­zá öt ipari program megvaló­sításához. Ezek: a szingapúri Diesel-motorgyár, az indoné­ziai és a malaysiai karbamid- műtrágyangyár, a thaiföldi nyersszódá-, valamint a Fü- löp-szigeti szuperfoszfát- üzem. További kérés, hogy Japán négyszázmillió dollár­ral vegyen részt egy pénz­ügyi alap létrehozásában. A küldöttek hallgatják az előadást NDK

Next

/
Thumbnails
Contents