Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-17 / 167. szám

^PÚJSÁG 1977. július 17. Hétfő: A japán felsőházi választásokon győzött a kor­mányzó liberális demokrata párít, veszteséget szenvedett a balold'al. — Madridban a kormány gazdasági szükségtervet hozott nyilvánosságra, amely a peseta leértékelését is tar­talmazza. Kedd: Az OPEC-országok olajmdniszterei a svéd Saltsjö- baden fürdőhelyen tartottak ütést. — Carter amerikai el­nök sajtóértekezleten ismét a fegyverkezési tervekkel fog­lalkozott. Szerda: Genfben szovjet—amerikai—angol tárgyalások kezdődtek az átomkísérletek teljes megtiltására. — Ameri­kai szenátorok Arafáttal találkoztak Kairóban. Csütörtök: Washingtonban véget ért Carter és Schmidt nyugatnémet kancellár találkozója. — Begin izraeli mi­niszterelnök bizalmas rendezési tervet készített. Péntek: Healey angol pénzügyminiszter beterjesztette a kormány új tervét a gazdasági gondok eloszlatására. — Den Uyl holland megbízott miniszterelnök visszaadta a királynőnek a kormányalakítási megbízatását. Szombat: Panmindzsonban összeültek a KNDK és az USA képviselői a helikopt er incidens körülményeinek tisz­tázására. — Véget ért a pártiközi megegyezés vitája az olasz képviselőházban. — Begin izraeli miniszterelnök az Egyesült Államokiba érkezett. A hét 3 kérdése Nyaranta, mert sok magyar turista utazik külföldre, na­gyabb figyelemmel szoktuk kísérni a nyugati pénzvilág eseményeit, nos, a héten volt izgalom bőven: a dollár ár­folyama süllyedt, a nyugatnémet márkáé emelkedett, le­értékelték a spanyol pesetát... Jogos a kérdés: mi áll a nyugati valuták árfolyammozgása mögött? A Közel-Keletre irányította a figyelmet egy különös inci­dens: egy amerikai helikopter a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területe fölé hatolt be, a gépet figyelmeztetés után a koreai katonák lelőtték. Mi lesz a következménye a koreai—amerikai viszonyban ennek az esetnek? Genfben folytatódott az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió konzultációja a nukleáris fegyverkísérle­tek teljes megtiltásáról. Képünkön: Cradock,(Nagy-Britan- nia, Morohov, a Szovjetunió és Warnke, az Egyesült Álla­mók képviselője, f Képtávírónkon érkezett.) A Közel-Kelet ritkán marad ki a hét kérdései közül. Most Arafat találkozása amerikai szenátorokkal, Carter elnök újabb megnyilatkozása a palesztin problémáról újra ad alapot egy kérdés megfogalmazásához: hogyan alakult a palesztin kérdés? 1. Mi áll a nyugati valuták árfolyammozgása mögött? A dollár csökkenő árfolyama logikus következménye an­nak, hogy az USA-tan az idén várhatóan 20 milliárd lesz a külkereskedelmi mérleg hiánya. Ennyivel lesz több az Egyesült Államokba importált áruk értéke az amerikaiak által a világ minden tájába szállított áruk értékénél. Per­sze, az amerikai pénz értékének csökkenése csak félig- meddig kedvezőtlen Washington számára: vannak, akik ha­tározattan örülnek is a dollár gyöngülésének, mondván, hogy így az amerikai export számára nyílnak meg újra le­hetőségek. Vagy arra is gondolnak, hogy az olaj ára a világ legtöbb országában dollárban van megszabva, így a dollár értékcsökkenése az olajat exportáló országoknak rossz igazán, a fogyasztók számára épp ellenkezőleg, kedvező ez a fordulat. Az Egyesült Államok pénzemberei azt is mon­dogatják, hogy amikor a dollár gyakorlatilag leértékelő­dik, a többi „erős” valuta, mint a nyugatnémet márka, a svájci frank, a japán jen felértékelődik. Ez pedig a kon- kurrens NSZK meg Japán exportját drágítja meg: aki ma nyugatnémet vagy japán árut vásárol, dollárban többet kell érte fizetnie... Spanyolországban, ahol a Suarez-kormány súlyos gazda­sági helyzetet örökölt a Franco-rendszertől, a hét elején hozták nyilvánosságra az új gazdasági szükségprogramot. Ennek kidolgozásakor a kormány figyelembe vette a leg­nagyobb ellenzéki párt, a szocialista munkáspárt szem­pontjait is, a kommunisták „megfelelőnek, bár nem teljes­nek” minősítették Suarez miniszterelnök tervezetét. Adó­reformtól az árak és bérek viszonylagos befagyasztásáig sok minden van ebben a programban. A 21 százalékosnál nagyobb infláció megfékezését akarja elérni az új kormány •(körülbelül 2 százalékkal devalválták a pesetát). A spanyol pénz értékének az egyötödével való csökkentése egyrészt azt eredményezi, hogy, a Spanyolországba özönlő külföldi turisták olcsóbban nyaralhatnak ott, másrészt azt, hogy a spanyol exportőrök például textíliát, zöldséget, gyümölcsöt, de cementet és gépkocsit iS alacsonyabb áron szállíthat­nak külföldre. 2. Mi lesz a következménye a koreai—amerikai viszony­ban a helikopterincidensnek? A választ az arany piacáról érkezett hírrel kezdhetjük — a hangulat érzékeltetésére: Hongkongban az első órákban lázas kereslet jelentkezett az aranypiacon a helikopter lé- lövésének hírére... Ez magyarra lefordítva annyit jelent, hogy az ázsiai tőkések egy része attól félt: fegyveres konf- űi'ktus robban ki Koreában! Kádár János, az MSZMP KB első titkára a IKB székházá­ban jogadtcta Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak — A. I. Sibajev elnök vezetésével 1— hazánkban tar­tózkodó küldöttségét. Képünkön: a vendégek Kádár János­nál. (Képtávírónkon érkezett.) Mindkét részről — mind Washingtonból, mind Phenjan- toól — részletes közlések történték: a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság hírügynöksége pontos leírást adott a történtekről, ezt az amerikai hivatalos szóvivők is elfogad­ták. E szerint teljesen egyértelműen az amerikai helikopter személyzete a felelős az incidensért: 16 kilométer mélyen repülitek be a KNDK légterébe, holott előírás szerint a fegyverszüneti vonaltól délre egy kilométerre szabad csak elmenniök. Carter elnök maga is szükségesnek tartotta ki­jelenteni, hogy „a koreaiak tudomására akarják hozni vé­leményüket, amely szerint a helikopter legénysége hibát követett el”. A Fehér Ház ura hozzátette: „Szeretnénk megakadályozni, hogy az incidens konfrontációvá széle­sedjek.” Lehetséges-e, hogy valóiban csak „navigációs hiba” tör­tént? Ez a hivatalos amerikai magyarázat... Sok politikai megfigyelő azon a véleményen van, hogy ez a helikopter tulajdonképpen — „kísérleti léggömb” volt. Washington­ban egyesek így akarták kipuhatolni, hogyan reagál a KNDK kormánya egy ilyen akcióra. Természetesen összefüggésbe lehet hozni az esetet azzal is, hogy Carter elnök a közelmúltban olyan kijelentéseket tett, amelyek szerint a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatokat 4—5 év alatt fokozatosan kivonják. Volt olyan amerikai tábornok, aki nyíltan szembehelyezkedett ezzel az elnöki szándékkal. Nincs kizárva, hogy a Dél-Koreában megmaradni akaró amerikai „héják” provokációja lehetett a helikopterinoidéns. 3. Hogyan alakul h palesztin kérdés? A New York-i áramszünet mérlege A New York-i hatóságok a 26 órán át tartott, katasztro­fális áramszünet megrázkód­tatásaiból felocsúdva nyilvá­nosságra hozták becslésüket: eszerint az áramkiesésből fa­kadó veszteségek elérik az egymilliárd dollárt, de ebbe nem számították be a terme­léskiesés miatt és más okok következtében előidézett közvetett károkat. » A fosztogatók és a szándé­kosan okozott vagy véletlenül keletkezett tüzek például 11 millió dolláros kórt okoztak. (A New York-ii bíróságok pénteken csak azzal foglala­toskodtak, hogy mintegy 3000 rabló és tolvaj ellen hivatalo­san vádat emeljenek, de a munkával korántsem végez­tek még.) A pénteki kiesés követke- tében a Wall Street is óriási veszteségeket könyvel majd eb s hasonló sorsra jutottak a kereskedelmi vállalatok és bankok. Az áramszolgáltatás hiánya miatt az áruházakban megszűnt a világítás és a lég­kondicionálás, s csak emiatt a 8 legnagyobb áruházban mintegy 21 millió dolláros kár keletkezett. Egyedül a telefontársaság tudta kivédeni az áramszüne­tet, mivel saját energiaellátó­rendszerrel rendelkezik. A jelek szerint New York tíz­millió lakosának első dolga az vollt, hogy a telefonhoz lé­pett, amikor az áramszünet bekövetkezett. Huszonnégy óra alatt a telefonautomaták 42 millióval több hívást re­gisztráltak, mint eddig bár­mikor egy napon belül. A Pravda a tengerjogi konferenciáról Az ENSZ keretein belül 145 ország részvételével fo­lyó nemzetközi tengerjogi konferencia VI. ülésszaka be­fejezte munkáját. Az ülésszak tevékenységét értékelve, a Pravda szombati száma megállapítja: a tenge­ri jog kérdéseit tárgyaló kon­venció tervezetének megvi­tatása során született ered­mények lehetővé tették, hogy megkezdjék a tervezet nem hivatalos, a viták során felmerült álláspontokat ösz- szegező szövegének elkészíté­sét. — A Szovjetunió és más szocialista országok a fejlő­dő államok érdekeivel össz­hangban támogatták azt a ja­vaslatot, hogy az úgynevezett hatékony tengeri készlet­politika megvalósítása érde­kében hozzanak létre egy megfelelő jogokkal felruhá­zott nemzetközi szervet. A Szovjetunió síkraszállt azért hogy a tengerjogi kon­venció kötelezze az államo­kat: biztosítani fogják, hogy a zászlóik alatt közlekedő ha­jók betartják a tengeri kör­nyezetszennyezésének mérté­kére megszabott normákat és szabványokat. Olaszország Megintcsak Carter egy nyilatkozatával kell kezdeni a választ: az amerikai elnök e heti sajtóértekezletén már módosította korábbi szavait, amelyek a palesztinok „ha­zájára” vonatkoztak. Most már csak a palesztinok „ottho­náról” beszélt, amely korántsem lenne valamilyen önálló állam, hanem Carter elképzelése szerint Jordániához kap­csolódnék... Nyilvánvaló, hogy Washington ilyen véle­ménynyilvánítása már kapcsolatban van Begin izraeli mi­niszterelnök esedékes amerikai látogatásával. Közeledés jelentkezik az amerikai és a je rúzs ál érni álláspont között, holott eddig „drámai véleménykülönbségekről” beszélt Iz­rael és az USA sajtója. Begin a hírek szerint részletes tervvel megy Carterhez. Az új izraeli elképzelésekről még kevés szivárgott ki, ez alkalommal hét pecséttel őrzik... Arafat, a Palesztinái Felszabadlítási Szervezet vezetője, aki Kairóban tartózkodik és találkozott Szadat egyiptomi elnökkel, valamint az egyiptomi fővárosban vele egy idő­ben tartózkodó washingtoni kongresszus tagjaival. Ez utóbbira igazán kevés példa volt eddig, úgyhogy nagyon is felfigyelt erre a világ. Nyilvánvaló, hogy a Carter—Begin találkozó előtt Arafat szükségesnek tartotta a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet álláspontját ismertetni olyan ame­rikai politikus okkal!, akik bejáratosak a Fehér Házba... A fő kérdés továbbra is a genfi közel-keleti békekonfe­rencia újraös'szehívásla és ott a palesztin részvétel biztosí­tása. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet joggal követeli, hogy mint a palesztin nép törvényes képviselőjét — ennek ismerte el az arab állam- és kormányfők emlékezetes ra­bat! értekezlete is — meghívják a genfi tárgyalóasztal mel­A spanyol kormány a héten leértékelte 'pesetát. Képün­kön: kiírják a peseta új árfolyamát egy madridi bank hir­detőtáblájára. (Képtávírónkon érkeiZett.) lé. Amerikai részről legfeljebb abba mennének ma bele, hogy a jordániai delegációban vegyen részt a palesztin képviselő. Az ilyen amerikai elképzelés ismeretében nem lehet meglepő, hogy ma Szadat egyiptomi elnök azt sürgeti: Jordánia és a leendő palesztin állam „szoros kapcsolatát” minél előbb teremtsék meg, még a genfi konferencia előtt. PÁLFY JÓZSEF A hat párt közös indítványa Giulio Andreotti minisz­terelnök vitazáró parlamenti beszédében kijelentette: az olasz kormány teljes mér­tékben egyetért a hat párt közös indítványában foglalt programjavaslatokkal. A képviselőház — vita után — nagy többséggel jóváhagyta az indítványt és a közös programot. A kormányfő szinte má­sodik programbeszéddel fel­érő felszólalásában hangsú. lyozta: milyen fontos, hogy az ország életének bonyolult és válságos szakaszában a demokratikus politikai erők egyetértésre tudtak jutni egymással. Andreotti azt is hangsú­lyozta, hogy a program- megállapodás nem jelent szövetséget a résztvevő pár­tok között; azok mindegyike megtartja önállóságát és sa­ját távlati célkitűzését — vagyis az egyezség csak idő­leges a kormányfő szerint is, ahogy ezt pártja, a KDP hirdeti. Andreotti egyben ismertet, te az olasz gazdaság jelen­legi helyzetét. Az infláció az év eleji 25 százalékról 15 százalékra csökkent és „nem lesz lehetetlen betartani a kormánynak azt az ígéretét, amely szerint 1978. végére sikerül 8 százalékra leszorí­tani. LAPZÁRTA BUDAPEST Dr. Najim Al-Din Dajjani jordániai ipar- és kereskede­lemügyi miniszter vezetésé­vel szombaton delegáció ér­kezett Magyarországra. Fo­gadásukra a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent dr. Bíró József külkefcskedelmi mi­niszter és Szikra László, ha­zánk jordániai nagykövete. A miniszteri megbeszélések célja a két ország közötti gaz­dasági, kereskedelmi kapcso­latok időszerű kérdéseinek, valamint azok továbbfejlesz­tési lehetőségeinek áttekinté­se. NEW YORK Az ENSZ-diplomaták ame­rikai tartózkodásával és a vendéglátó országhoz fűződő kapcsolataikkal foglalkozó ENSZ-bizottság határozottan elítélte az ENSZ-képvisele- tek és azok személyzete el­len elkövetett, egyre gyako­ribbá váló terrorakciókat és bűncselekményeket. A bizottság felszólította az amerikai hatóságokat arra, hogy hozzanak azonnali és hatékony intézkedéseket az ENSZ-diplomaták biztonsá­gának megóvása érdekében, mivel ez összhangban áll az amerikai kormány által vál­lalt kötelezettségekkel. A bizottság ülésén felszó­lalt D. Bikov, a Szovjetunió képviselője. Rámutatott, hogy a külföldi ENSZ-missziók el­leni támadások oka az ame­rikai hatóságok elnéző maga­tartása a terrorcselekmények elkövetőivel szemben. NICOSIA Nicosiában több ezres nagy­gyűlésen emlékeztek meg az 1974. évi július 15-i állam­csínykísérlet 3. évfordulójá­ról. A felszólalók határozot­tan elítélték a fegyveres puccsot a szigetország bel- ügyeibe való külföldi beavat­kozást és követelték a ciprusi kérdés mielőbbi megoldását az ENSZ határozatai alap­ján. Az évfordulóval kapcsolat­ban rendkívüli ülést tartott a ciprusi parlament. A kép­viselők követelték a ciprusi tragédiában bűnösök meg­büntetését.

Next

/
Thumbnails
Contents