Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-16 / 166. szám

Mai számunkból

MUNKAEGÉSZSÉGÜGY, KÖTELEZŐ HUMÁNUM (3. old.)

GYILKOSSÁG a „SZERETET JEGYÉBEN” (4. old.)

CSALÁD — OTTHON (4. old.)

HETI RADIO-, TÉVÉMŰSOR (6. old.)

HAT ŐRÁ ELŐTT, EGY JŐ ARATÁSI NAP KEZDETÉN

(3. old.)

*

Küzdő kezdők

Megkérdeztek 9000 pályakezdő fiatalt: milyenek-----—-------------------voltak az első hetek, hónapok az

e

lső munkahelyein? Részletek a kitöltött kérdőívekből, a személyes interjúkból:

„A munkahelyemre engem nem vezettek be, magam mutatkoztam be mindenkinek. Életem legkellemetlenebb percei voltak ezek...”

„A sza’kimunkás-lbizonyítvány megszerzése után sem a vezetőktől, sem a munkatársaimtól nem kaptam meg azt a segítséget, amire egy fiatalember rászorul.”

„Nem szívesen gondolok vissza a fogadtatásra. Az ember az iskolapadiban még hisz abban, amire tanították... Nem fogadtak valami szívesen. Szinte szégyellnem kellett, hogy érettségiztem, mert munkatársaim nagy része az általános iskolát sem fejezte be. Hosszú keresgélés, többszöri munkahely-változtatás után találtam csak magamra, s ez nagyon megviselt.”

Megkérdezték 74 vállalat igazgatóját és KISZ- bizottságát, véleményt kértek a megyei és a városi tanácsok munkaügyi osztályaitól és a minisztériumoktól: milyenek a pályakezdés feltételei? Részletek a hivatalos jelentésekből:

„Biztosítani kívánjuk, hogy a fiatalokat az első találkozáskor kedvező hatás érje. Filmvetítéssel egybekötött gyárlátogatásokat szervezünk...”

„Megteremtjük a feltételeit annak, hogy a fiatalok egyéniségüknek megfelelő munkakörbe kerüljenek.”

A pályakezdés adminisztratív, hivatalos része a munkáltatók részéről rendkívül egyszerű, s néhány óra alatt lebonyolítható. A munkaügyi osztályok felvétel előtti információja mindössze a konkrét munkaikörre, a keresetre, esetleg még néhány fontosabb szociális intézmény ismertetésére korlátozódik. A fiatalok szerint még ez a szűkszavú és hivatalos jellegű tájékoztatás sem történik mindenütt.

Vannak persze kivételek. Például a Magyar Vagon- és Gépgyár, ahol Valóban szervezettnek tekinthető a munkába lépők fogadása és tájékoztatása, tekintet nélkül arra, hogy az illető diplomával, szakmunkás- oklevéllel, vagy anélkül jelentkezik. Vagy: az Egyesült Izzó, ahol megszervezték a sokat emlegetett „mérnökóvodát”, vagyis azt az intézményt, amelynek keretében a kezdő diplomások alaposan megismerkedhetnek az egész vállalattal, s csak ezután döntenek szűkebb munkahelyük felől.

Jó néhány elemzésből levonható következtetés, hogy a pályakezdők többsége nem az állandóan emelkedő fizetésben látja a munkahelyi, a szakmai karrier mércéjét. Legtöbbjük a munkateljesítményt, a szakmai rangot, a munkatársak barátságát1, a vezetők bizalmát jelöli meg az érvényesülést biztosító tényezőként.

JÓ lenne ez* mindenütt tudomásul venni, ahol a---------------- vezetők a — vitathatatlanul meglévő —

k

ereseti igények lehetőség szerinti kielégítésével, a pályakezdők érvényesülési problémáit jórészt megoldottnak tekintik. A szakmai előmenetel, a fiatalok siker- igényének kielégítése, az ennek megfelelő széles körű érvényesülési lehetőségek biztosítása háttérbe szorul.

S valószínűleg erre is visszavezethető, hogy bizonyos ! vizsgálatok szerint a pályakezdők rangsorolásában, az j érvényesülés motivációs tényezői között „előkelő” helyen szerepel az úgynevezett „jó kapcsolatok” megteremtése. Az igazgatók persze másként vélekednek; szerintük kizárólag a rátermettség, a szorgalom, a tanulás j és az emberi jó tulajdonságok döntenek az előmenetel- j nél. Lehet, hogy ez esetben is a fiatalok helyzetmegíté- ~ lése a reálisabb?

Milyen a pályakezdők munkahelyi közérzete? Az alapmotívum: a fiatal korral szükségképpen együttjáró 5 bizonyos fokú türelmetlenség, nyugtalanság és kritikai t szellem. Nem mindegy azonban, hogy miért nyugtalan- 5 kodnak, hogy miért emelik fel a szavukat. A vezetők J szerint többnyire a bérproblémák miatt, aztán a munka- feltételek, illetve a közvetlen vezető ellenszenves stílű- I sa, magatartása miatt. A fiatalok mádként látják a dől- j got: elsősorban a munkával', illetve a munkaköri beosz- I tással kapcsolatos problémák izgatják őket, aztán a I lakáshiány és csak ezek után következnek a bér- I panaszok.

Ez a véleményeltérés már alaposan közrejátszik a munkahely-változtatásokban, amelynek mértékét egyéb- í: ként — a kezdők fluktuációjáról van szó! — a vezetők többsége nem tekinti túlzottnak. Tény, hogy leginkább i a segéd- és betanított munkások vándorolnak, s minél I magasabb valakinek a képzettsége, annál nehezebben ; szánja el magát a munkahelycserére. S ez megintcsak ! arra figyelmeztet, hogy a pályakezdők között is meg- I különböztetett figyelemmel kellene kezelni azokat, akik I szakképzettség nélkül állnak munkába, s akik közül ! sokan csak azért nem tanulnak tovább, mert senki sem !-? biztatja erre őket különösebben.

I

Nagyjából fey összegezhető a fiatalok és a munkál- I------------------ tatók véleménye a pályakezdésről, s az

i

tt vázolt véleménykülönbségekben lehet részben megtalálni a választ arra a kérdésre, hogy vajon miért küzdelmes nálunk a kezdők helyzete, sorsa? A különböző vizsgálódások persze csak ábrázolhatják, illusztrálhat- j ják ezt a társadalmi gondot. Megoldása azokra tartozik, | akiktől közvetlenül füigg a pályakezdők boldogulása. £

V

Eredményesen fejlődő kapcsolatok

Dr. Bíró József miniszter nyilatkozata

Három évtizeddel ezelőtt, 1947. július 15-én írták alá a magyar—szovjet kereskedelmi és tengerhajózási szerződést. Az évforduló jelentős eseménye népgazda. Ságunknak, hiszen a 30 év alatt a Szovjetunióval kialakított sokoldalú és dinamikusan bővülő kapcsolataink alapján jelentősen átalakult az ország arculata.

A kiemelkedő évfordulón dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának.

A miniszter — utalva az 1947-es egyezményre — hangsúlyozta: e dokumentum kifejező példája az egyenrangú államok közötti szerződésnek. A Szovjetunió és Magyarország — már két évvel a második világháború után — kölcsönösen és korlátozás nélkül alkalmazza a legnagyobb kedvezmény elvét.

— A kétoldalú forgalom növekedését szemléletesen jelzi, hogy az az árumeny- nyiség, amely 1947-ben a magyar—szovjet export- és importlistákon egész évben szerepelt, az ma egyetlen nap külkereskedelmi eredménye.

— Az elmúlt harminc évben szoros együttműködés bontakozott ki a két ország népgazdasága között. Tervező hatóságaink, a minisztériumok és a vállalatok kialakították az aktív kapcsolatok rendszerét, s a kooperációk ma már átfogják a tudomány, az ipar és

a mezőgazdaság minden ágát.

— A tervszerű együttműködés alapján Magyarország egész sor termelési, elsősorban gépipari ágazatát kifejezetten a szovjet piac igényeit figyelembe véve, a nemzetközi szakosítás alapján fejlesztette. Az idén már több mint hatezer lka. rus-autóbuszt szállítunk szovjet megrendelőinknek. A kétoldalú járműipari együttműködés pedig jó hátteret ad arra is, hogy más országokkal, a KGST tagjaival éppúgy, mint a tőkés államokkal, bővítsük kooperációs kapcsolatainkat. Az élelmiszeripari, valamint mezőgazdasági termékek folyamatos importjával a Szovjetunió éppúgy jelentős beruházások alól mentesül, mint ahogyan a magyar gazdaságot is felmentik a szovjet iparcikkek szállításai, az új kapacitások költséges létrehozásától. Változatlanul szovjet berendezésekkel épül, bővül és korszerűsödik több energetikai bázisunk, kohó. és gépipari üzemünk, nehéz- és könnyűipari vállalatunk.

— Az elmúlt esztendők lényeges gazdasági mozzanata, hogy a nyersanyagokban ég energiahordozókban meglehetősen szűkös készletekkel rendelkező Magyar- ország bekapcsolódhatott az olaj, a földgáz, a villamosáram, a cellulóz és az azbeszt feltárásának programjába, és ezzel e fontos termékekből biztosítani tudjuk a hazai ellátást. Magyaror. szág aktívan hozzájárul a nyersanyagok kiaknázásához a Szovjetunióban. A beruházások nyomán pedig továbbra is kiegyensúlyozottan fejlődhet gazdaságunk, amely termelésének jelentékeny részét, a külkereskedelmi forgalomnak egyhar- madát értékesíti a szovjet piacon. Ez a mennyiség természetesen a Szovjetunióból tekintve csekély, mégis örömmel állapíthatjuk meg: hazánkat exporttermékei révén is ismerik, becsülik a szovjet emberek.

— A magyar dolgozó nép ezekben a hetekben, hónapokban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára készül. A termelőüzemekben nagyszerű munkaverseny-felajánlások születtek. Az emberek tud. ják, hogy életszínvonaluk növekedése szorosan összefügg mindennapi termelő- munkájukkal, minőségi teljesítményükkel. a pontos exportszállításokkal. Ez, a magyar—szovjet gazdásági együttműködéssel is megalapozott színvonalas építőmunka záloga jó hírnevünknek a világoiacon, ez teszi lehetővé, hogy tekintélyünk növekedésével — a helsinki záródokumentum szellemében — jól szolgáljuk a népek gazdagodó, gyümölcsöző kapcsolatait — fejezte be nyilatkozatát Bíró József.

Szakoson segítenek a várongiak

A Nagy Októberi Szocia-, lista Forradalom 60. év-' fordulója tiszteletére a Várong—lápafői Petőfi

Termelőszövetkezetben a dolgozók vállalásokat tettek, s azokat szépen teljesítik. Pénteken értesítette levélben szerkesztőségünket Tancsik József, a termelőszövetkezet elnöke,

hogy a traktorosbrigád az aratási munkákat július 14-én befejezte, ugyanezen idő alatt — tehát az aratás idején — 287 hektáron má- sodvetést is végeztek.

Elvétettek 81 hektáron mohart, 36 hektáron kölest, 76 hektáron napraforgót silónak, 14 hektáron kukoricát silónak és 80 hektáron hajdinát. Amint hátráltatja a gabonabetakarítást az esőzés, úgy javára vált a másodvetésű növényeknek. A legtöbb elvetett növény csírában van, sőt a hajdina szépen sorol.

A szocialista munikáver- seny vállalásának részeként a kombájnosbrigád átvonult a szakcsi Uj Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe, ott segíti az aratást mielőbb befejezni.

Ipari szövetkezetek termékbemutatója

A Tolna megyei KISZÖV évről évre megrendezi a megye ipari szövetkezeteinek termékbemutatóját, azzal a céllal, hogy a partnerek megismerkedjenek a különféle újdonságokkal, másrészt, a lakosság is láthassa, mintegy „csokorba gyűjtve”, mit állít elő a megye szövetkezeti ipara.

A tegnap délelőtt megnyílt kiállítás túltesz az eddigieken. A megye pnind a huszonnégy szövetkezete részt vesz a bemutatón és a termékek .választéka is minden eddiginél gazdagabb. Mostani kiállításunk célja — mondta megnyitó beszédében Gyerő András KlSZÖV-elnök —, hogy a kül- és belkereskedelmi szakemberek figyelmét felhívjuk szövetkezeteink termékeire és meggyőződjenek arról, hogy a legutóbbi kiállítás óta milyen strukturális vá’tozás következett be.

A gépipari ágazatba tartozó szövetkezetek termékskálája igen széles, az egyszerű szerkeze tlakatosHmunkák tói az automata forgácsoló gépi és elektrolakatosipari munkákon kereszitül a számítógép- részegységék gyártásáig terjed.

A SIMOVILL többek kö- * zött korszerű, hangszóróval és szellőztetőberendezéssel kombinált lámipatestcsaládot mutat be, a tolnai GÉM üzemanyagfogyaszt ás-mérőket, tv-monitort, kórházi nővérhívó berendezést. A textilipar is felvonultatja termékeit. Divatos cipőket hozottá kiállításra a megye két cipőipari szövetkezete. Széles választékkal szerepel a faipar és az építőipar. A Földvár Gumiipari Szövetkezet hagyományos termékei mellett bemutatja új típusú gumicsizmáit. A megye legnagyobb ipari szövetkezete, a dombóvári Unió termékei közt a műanyagipari cikkek széles skálája kelt nagy figyelmet.

A Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet termékei

A „BONY” cipőkollekciója

A megnyitás utáni peicekben a Dombóvári Unió bemutatójánál