Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

2 ^PÚJSÁG 1977. június 15. Spanyolország ma választ Hétfőn este a pártok veze­tőinek rövid televíziós beszé­dével véget ért a szerdára ki­tűzött spanyol parlamenti vá­lasztások hivatalos propagan­dakampánya. Madrid polgári kormányzója közölte, hogy keddtől újra életbe léptek azok a rendelkezések, ame­lyek engedélyhez kötik a gyűlések megtartását és tilt­ják az utcai tüntetéseket. A 21 napon át tartó válasz­tási kampány a baszk ter­rorszervezetek által végre­hajtott merényletek és rob­bantások ellenére a demok­ratikus játékszabályok leg­teljesebb tiszteletben tartá­sával, rendben és nyugalom­ban folyt le. Egyes jobbol­dali polgári körök Adolfo Suarez miniszterelnök sze­mére is vetik, hogy túlságo­san is szem előtt tartotta ezeket a szabályokat, és egé­szen a legutóbbi napokig tar­tózkodott a választási kam­pányban való közvetlen sze­mélyes részvételtől. Ezekben a körökben ezzel is magya­rázzák, hogy az egymást kö­vető közvélemény-kutatások eredménye szerint valószínű­leg elmarad a miniszterelnök vezetésével induló pártkoalí­ció, a Demokratikus Centrum Unió eleinte nagyarányúnak várt választási győzelme. Sőt, a Gallup-intézetnek a Ya cí­mű napilap számára készí­tett. s kedden nyilvánosságra hozott közvéleménykutatása már a Spanyol Szocialista Munkáspártot várja az első helyre 28,9 százalékkal, és csak második helyre a De­mokratikus Centrum Uniót 25,6 százalékkal. A Gallup adatai szerint harmadik a Spanyol Kommunista Párt lesz 5,7 százalékkal, az 5,6 százalékos jobboldali népi szövetség (Alianza Popular) előtt. A szavazás szerdán reggel 9 órakor kezdődik. A madridi kongresszusi palotát sajtó- központnak rendezték be a választásokról tudósító körül­belül 1700 újságíró számára. A televízió szerda este tíz órától csütörtök reggel 8 órá­ig színes ünnepi műsort ad, amelyben táncok, dalok, je­lenetek. filmek és más szó­rakoztató műsorszámok köze­pette folyamatosan ismerte­tik a beérkező választási eredményeket. Arra számí­tanak, hogy eddig az időpon­tig ismeretessé válik a vá­lasztások nem hivatalos vég­eredménye. A szerdai választás, ame­lyek több mint 40 év óta az első szabad demokratikus szavazás ebbep az országban, jelentős állomása lesz a bel- po'itika normalizálódásához vezető folyamatnak. Erre mu­tat a választási kampány lég­köre, és valamennyi politikai párt — beleértve a szélső- jobboldali Alianza Populart — ígérete, hogy mindenképp pen tiszteletben tartja a vá­lasztások eredményét. Egyet­len kérdőjel ebben a tekin­tetben, hogy vajon a francois- ta rendszer legmegrögzöttebb hívei, akiknek nem lebecsü­lendő a befolyásuk a hatalmi szervekben, ugyanazt te­szik-e? Genscher a Vörös téren A hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó Hans- Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere városné­zésre indul a szovjet fővárosban. Képünkön: Moszkva ven­dége a Vörös téren. (Képtávírónkon érkezett). Kelet-nyugati kereskedelem A kelet—nyugati kereske­delem kérdéseivel kapcsolat­ban foglalt állást a iLe Mon­de Diplomatique júniusi szá­mában Kallós Ödön és Hans ^Rudolph Freiherr von Schrö­der, a Nemzetközi Kereske­delmi Kamara (CGI) kelet— nyugati összekötőbizottságá­nak keleti, illetve nyugati társelnöke. írásaik, amelyek a belgrádi értekezlet témái­val foglalkozó összeállítás ke­retében egy egész oldalon je­lentek meg a tekintélyes fo­lyóiratban, szót emelnek a kelet—nyugati kereskedelem bővítése, fejlesztése mellett, s az akadályok elhárítását sür­getik. Kádár János Debrecenbe utazott Kadar János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és kísérete kedden dél­után elutazott a határmenti baráti találkozóra, amelyre Nicolae Ceausescuval, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével Debre­cenben és Nagyváradon ke­rül sor. Kádár János búcsúztatásá­ra a Keleti pályaudvaron megjelent Biszku Béla, Né­meth Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Borbély Sándor, Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Len­kei András belügyminiszter, Púja Frigyes külügyminisz­ter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Kádár János és Nicolae Ceausescu megbeszélései szerda délelőtt kezdődnek meg Debrecenben. (MTI). PANORAMA VARSÓ Edward Gierek, a LEMP KB első titkára fogadta Dán Rostenkowskit, az Egyesült Államok elnökének a pozna- ni nemzetközi vásáron részt­vevő küldöttét, aki átadta a lengyel pártvezetőnek Car­ter elnök léveiét. Az ameri­kai államfő levelében pozití­van értékeli a kétoldalú kap­csolatoknak az utóbbi évekr ben végbement fejlődését, és állást foglal ezek továbbfej­lesztése mellett, kiemelve a gazdasági együttműködés je­lentőségét. PÁRIZS A francia rendőrség ked­den reggel őrizetbe vette Hector Aristy-t, a Fiat-Fran- ce elrabolt vezérigazgatójá­nak barátját, aki az elmúlt napokban az üzletember csa­ládja és a bűnözők között közvetített a váltságdíjról fo­lyó .tárgyalásokon. A váratlan fordulat azután történt, hogy az emberrablók újabb, kedd éjfélig szóló haladékot adtak az összeg kifizetésére és 150 millió frankról 40 millióra (8 millió dollár) csökkentették követeléseiket. Hector Aristy miniszter volt az 1965-ben alakult haladó dominikai kormányban, amelyet az Egyesült Államok interven­ciója döntött meg. Aristy po­litikai menekültként él Fran­ciaországban. Helsinki és Budapest példája Egy arányszámot e§y abszolút számot közöltek a ----------------------- múlt esztendő őszén, amikor Hel­s inkiben a magyar—finn gazdasági, ipari és műszaki-tudomá­nyos együttműködés legutóbbi időszakát áttekintették. A kor­mányközi vegyes bizottság ülésén elmondták: az előző évhez képest a legutóbbi esztendőben mintegy 20 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom és összege valami­vel több mint 60 millió dollár. Ehhez a friss adathoz hozzá le­lhetett volna illeszteni még azt is, hogy 1970 és 1975 között a forgalom csaknem két és félszeresére nőtt és 1975 júniusában aztán Magyarország és Finnország tízéves megállapodást kö­tött, amely keretet ad a 'két ország vállalatai és intézményei 1 közötti sokoldalú együttműködésnek. Lehetőség tehát bőségesen van gazdasági területen is — a szakembereknek az a véleménye, hogy a jelenlegi szinten messze túlléphetnénk, ha az egyszerű árucserén túlmutató megállapodásokat kötnénk. Kooperációs lehetőségek, harma­dik piacon való közös fellépés egyaránt ott szerepelnek a ter­vek között. A gazdaságról tulajdonképpen csak másodszor kellene ___2------------2------ beszélni, mert hiszen Budapest és Hel­sinki viszonyában joggal említhetők elsőként a politikai kap­csolatok. Különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű országaink hosszú esztendők óta számos államközi megálla­podást megkötve bizonyították be, hogy túl a két nép között meglévő rokoni, nyelvrokoni kapcsolatokon, a két ország vi­szonya a baráti együttműködés példája lehet. Majdnem két évtizede kötöttük meg az első kulturális egyezményt, 1962- ben légügyi megállapodást, 1969-ben a vízumkényszer eltörlé­séről szóló és 1971-ben pedig konzuli egyezmény előzte meg az előbb már említett tízesztendős gazdasági megállapodást. T ermészetest, hogy manapság, ha olykor emlegetjük is a történelem messzi ködébe vesző közös múltat, inkább a jelen és jövő kérdései foglalkoztatnak bennünket Budapest és Hel­sinki viszonyában. A finn főváros neve — éppen napjaink­ban — szorosan összefonódik a most kezdődő belgrádi tanács­kozással, ahol az európai biztonsági értekezlet záróokmányá­nak eddigi megvalósulásáról tárgyalnak 35 ország képviselői. Ebből a harmincötből kettő, Finnország 'és Magyarország az elmúlt évtizedekben valóban eredményesen tudott és akart együttműködni az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. Jó néhány magas szintű látogatás után most miniszterelnö­künk látogatása is jelzi, hogy kapcsolataink állandóak, fejlő- dőek, az életnek szinte minden területére kiterjednek. amikor a két ország közötti, úgyne- vezett „szabadkereskedelmi .megálla­podás” (amely kölcsönösen lebontott minden akadályt a két­oldalú kereskedelem előtt) született, a magyar külkereskedel­mi miniszter azt történelmi dokumentumnak nevezte, emlé­keztetve arra, hogy ilyen, minden kölcsönös előnyt magában foglaló megállapodást először Finnországgal kötöttünk. S amit akkor a finn 'vezetek hangoztattak, hogy a magyar—finn gaz­dasági együttműködés példa lehet más országok számára is a különböző társadalmi rendszerű országok közötti együttmű­ködésben — ma is érvényes és nemcsak a gazdaság kérdéseire ,, ._____________________________________________________________n m K ét esztendeje, 2. A TESTVÉRI KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK A FEJLETT SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK SZAKASZÁRÓL A MÁSODIK világháború befejeztével, a szocializmus ki. lépett egy ország keretei közül, világrendszerré vált. Az ok­tóberrel megindult világfolyamat, a szocialista forradalmak győzelme egész sor európai és ázsiai országban nyitotta meg a szocializmushoz vezető utat. Ezen az úton haladva, a szovjet nép tapasztalatát alkotó módon felhasználva a testvéri országok a negyvenes és ötve­nes években fontos szocialista átalakításokat hajtottak vég­re. A hatvanas évek elején a legtöbb európai szocialista or­szág befejezte az átmeneti időszak fő feladatainak teljesíté­sét. ami felvetette a társadalmi-gazdasági fejlődés új távla­tainak. e soron következő fejlődési szakasz lényege megha­tározásának problémáját. A kommunista mozgalomban (a Szovjetunióban is) az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején általánosak vol­tak a szocialista fázis rövid idejére vonatkozó elképzelések, azt a tételt pedig, hogy a szocialista világrendszer országai többé-kevésbé azonos időben fognak áttérni a kommuniz­musra, szó szerint értelmezték. Ezeknek az elképzeléseknek a következtében bizonyos mértékben elterjedt az a meggyő­ződés, hogy az átmeneti időszak befejeztével és a szocializ­mus fázisába való belépéssel megkezdődik a szocializmus közvetlen belenövése a kommunizmusba. Ez a meggyőződés tükröződött fontos elméleti munkákban, amelyekben arról volt szó, hogy a Szovjetunióval többé-kevésbé egyidejűleg már a legközelebbi évtizedekben megtörténik a kommuniz­musba való átmenet. A HATVANAS ÉVEK folyamán, különösen az SZKP KB 1964 októberi plénuma után, amely Kritikával illette a voluntarizmust és a szubjektivizmust, az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjai különleges figyelmet fordítottak a társadalmi fejlődés távlataira. A szocialista országok marxista—leninista pártjai, társadalomtudósai előtt a hatvanas években felvetődött az a feladat, hogy elméleti­leg általánosítsák a szocialista építés felhalmozott tapaszta­latát, hogy az új társadalmi rendszer kialakulásával és fej­lődésével, a szocialista fázis időtartamával kapcsolatos új problémák egész sorát megmagyarázzák. E problémák között nemcsak az foglalt el különleges helyet, hogy a szocialista fázis keretei között meg kell határozni a minden ország szempontjából egyaránt jelentős szakaszokat, a különböző országok egyik vagy másik szakaszba való belépésének ha­tárait. hanem a szocializmus általános értelmezésének, lé­nyegének, nemzetközi vonásainak elmélyítése is. Az élet parancsolóan megkövetelte a szocializmus kiala­kulása és fejlődése egyetemes érvényű periodizálásának kol­lektív kidolgozását. E feladat pozitív megoldása az SZKP és más pártok kollektív elméleti munkájának gyümölcse volt. A társadalmi-gazdasági fejlődés eredményeit elemezve a testvérpártok arra a következtetésre jutottak, hogy a szocia­lizmus alapjainak lerakásával megkezdődik a fejlett szocia­lista társadalom megteremtésének szakasza. E KIINDULÁSI tétel meghatározása után az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjainak követ­kező kongresszusain elfogadták azokat a programokat és programnyilatkozatokat, amelyek meghatározzák minden párt feladatait a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában. Ezzel sikeresen véget ért az a sokrétű, kollek­tív erőfeszítéseket megkövetelő elméleti munka, amelynek elvi jelentősége van a kommunizmushoz vezető út törvény- szerű szakaszainak megértése szempontjából. A munka fő eredménye a következőkben rejlik. Az SZKP és a testvéri kommunista és munkáspártok kollektív erőfeszítésekkel kidolgozták a szocialista építés ál. talános periodizálását. Arra a következtetésre jutottak, hogy az átmeneti időszak után, a társadalomnak a szocialista fá­zisba való belépésével először a fejlett szocializmus építé­sének szakasza, majd a fejlett szocialista társadalom sza­kasza következik. Az MSZMP XI. kongresszusán Leonyid Iljics Brezsnyev külön hangsúlyozta ennek az elméleti hoz. zájárulásnak a kollektív jellegét, és megállapította, hogy a fejlett szocializmus megvalósítása oly módon folyik a szo­cialista országok többségében, hogy tekintetbe veszik min­den egyes ország sajátosságait. Hangsúlyoznunk kell, hogy a fejlett szocializmusról, mint a szocialista építés egyetemes szakaszáról szóló tétel nemcsak azoknak a pártoknak az ok­mányaiban kapott helyet, amelyek a fejlett szocializmus épí­tésének ég tökéletesítésének feladatait oldják meg, hanem az egész kommunista mozgalom igen fontos dokumentumában, az 1960. évi Nyilatkozatban is. amely megállapította, hogy egyes szocialista országok „már a fejlett szocialista társa­dalom periódusába léptek.” A TESTVÉRPARTOK közös erőfeszítések pozitív ered­ményei — meghatározták a szocializmus kialakulásának és fejlődésének általános szakaszait; tisztázták a fejlett szocia­lista társadalom történelmi helyét —, elsődleges jelentőségű a fejlett szocializmus egész koncepciója, minden egyes párt saját stratégiai feladatainak kialakítása szempontjából. ANATOLIJ BUTYENKO, a filozófiai tudományok doktora APN (Folytatjuk.) LAPZÁRTA Belgrádban szerdán kezdődik meg a belgrádi találkozó előkészítő tanácskozása. Képünkön: a találkozó színhelye, a Száva-parti palota. (Képtávírónkon érkezett). Az új Tiszai Hőerőműben megtartották az egyes számú blokk és a teljes kiszolgálórész, a vízlágyító, valamint a hűtővízrendszer üzemi próbáit. Képünkön: üzemi próba a hűtőrendszerben. (Képtávírónkon érkezett). ti ítestyérpáriok ^^étetében^és gyakorlátábérf^M

Next

/
Thumbnails
Contents