Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-11 / 136. szám

Vm. június 11. /tolnaN, , , Képújság 3 *#­Magányos és csöndes léte­sítmény az egyik legfonto­sabb üzem, ami az erőmű építését szolgálja és majd a már elkészült atomerőmű­nek is nélkülözhetetlen tarto­zéka lesz; a vizmű. Jó három kilométernyi tá­volságba készítették el, Csámpa puszta mellett. Az ivóvizet szolgáltató kutakat és a hozzájuk tartozó beren­dezést, szivattyúházat, veze­téket és hidroglóbuszt rögtön az erőműépítés elkezdésekor meg kellett építeni. A közmű­vesítés megelőzött minden egyéb munkát és olyan sok­rétű, hatalmas feladat volt ez is, hogy a vízmű már eszébe sem jut senkinek. Nincs is szem előtt. Sem az erőmű területéről, sem a hatos út­ról nem látni. Keskeny asz­faltút vezet hozzá, annál az elágazónál fordul le a hatos fő közlekedési útról, ahol az erőmű déli bejárója kezdő­dik. A keskeny aszfaltút végén szép külsejű, gondozott parkkal körülvett épület áll, mellette füvesített kis domb. Az épületben víztisztító be­rendezés és kompresszor­terem van, továbbá külön diszpécserszoba, automata kapcsolószekrénnyel, ezen­kívül van még egy kis iroda, a kezelő részére. Mindössze két nő dolgozik a vízműnél, felváltva ügyelnek a teljesen automatizált berendezésre és mérik, illetve könyvelik a fogyasztást, s ők gondozzák a parkot. Mohai Andrásné és Farkaséi Zsuzsanna Paksról jár ide, a szolgálati idő reg­gel 6 órától este 10-ig tart. Mohainé volt szolgálatban, amikor ott jártunk. Megmu­tatta a könyvelést: az utóbbi időben naponta 150—300 köb­méter vizet fogyasztanak az erőmű üzemi területén. A há­rom kút (ezek az épület és a füvesített domb mögött talál­hatók, egymástól tisztes tá­volban) közül csak kettőt használnak jelenleg, ezek legnagyobb vízhozama per­cenként összesen 800 liter. A nagy tartályokban meg­szűrt, vastalanított és enyhén klórozott vizet átnyomják a szivattyúk a füvesített domb belsejében meghúzódó két medencébe, majd innen ke­rül tovább, az erőműhöz, fö> a hidroglóbuszba. A két me­dence együtt 200 köbméteres. A glóbusz ugyanakkora be­fogadóképességű. Természe­tesen mindig van víz a me­dencékben is, hogy folyama­tos legyen az ellátás. A disz­pécserszoba műszerei erről gondoskodnak. Mindent lehet kézzel is irányítani, de erre A tisztító- és szivattyúház ritkán van szükség. A vízmű­kezelő munkásnök jelenléte, munkája a biztonság miatt szükséges, ne maradjon ma­gára a műszerfal, minél előbb intézkedés történjék, ha ne­tán üzemzavar keletkezne. A kutakban, lent a mély­ben búvárszivattyúk működ­nek, a szűrőteremben háló­\ zati szivattyúk és van két kompresszor a vastalanítás- hoz. A szűrés után teljesen tiszta a víz, csupán bizton­sági okokból adagolnak hoz­zá egy kevés klórgázt. A csámpai vízmű két működő kútja jó vizet ad az erőmű­vet építő embereknek. G. J. Fotó: Gottvald A tomeromü-építkezés A szűrőterem tartályaiban teljesen megtisztul a víz Mohai Andrásné a kapcsolószekrénynél Az állattenyésztés Tolna megyében A sertéstenyésztés ii. TERMÉSZETESEN egy ösz- szegező írás nem foghatja át az ágazat minden gondját és eredményeit, csak jelzéssze­rűen utalhatunk egy-egy irányzatra, eredményre. Ez­úttal a sertéstenyésztés kér­déseivel foglalkozunk. A ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban az ágazat gyorsabban fejlődött, mint a megelőző években. A megye sertésállo­mánya az elmúlt év végén 444 ezer 642 volt. 46 ezer 670-nel több, mint egy évvel korábban. A kocaállomány a tervezett 37 ezer 100-zal szemben 38 ezer 672 volt. 7,7 százalékkal több, mint a megelőző évben. Mondani sem kell, hogy a nagyobb kocaállomány az idén, majd jövőre milyen jó hatással lesz az ágazat eredményeinek alakulására. Ezt igazolják az 1977. március 31-i állatszám­lálás adatai is, amely szerint Tolna megyében 471 ezer 710 sertést írtak össze. A kocaál­lomány pedig 39 ezer 450, az elmúlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva 11,7 száza­lékkal nagyobb az állomány. Ebben az ágazatban termé­szetesen a differenciáltság a jellemző. 1976-ban egy kocá­ra vetítve az állami gazdasá­gok 1 ezer 384 kiló, a terme­lőszövetkezeti gazdaságok 1 ezer 330 kiló hízott sertést ér­tékesítettek. Nagy gondot kell fordítani a kisüzemi ter­melés javítása érdekében. A sertésállomány 36,2 százalé­ka, ezen belül a kocaállo­mány 35,9 százaléka kister­melők tula jdonában van, ez a részesedési arány várhatóan 1980-ra sem lesz kevesebb. A sertéstenyésztés helyze­tére jellemző, hogy igen sok fajta, illetve fajtaváltozat van termelésben. Országosan 39, Tolna megyében 19. E fajták­kal különféle keresztezések folynak, ezért sertésállomá­nyunk kiegyenlítetlen, s ezért fontos a genetikai munka hatékonyságának javítása. Tolna megyében 17 szakosí­tott sertéstelepen folyik te­nyésztés. Kilenc termelőszö­vetkezeti, hét állami gazda­sági, egy pedig társulásos alapon. Jellemző a Tolna megyei sertéstenyésztésre, a szakemberek jó munkájára, hogy a hizlaldái férőhely-ki­használás tavaly 105,9 száza­lékos volt, tehát a fő törek­vés az, hogy egyre több hízó kerüljön a népgazdaságnak, a vágóhidakat ellássák meg­felelő minőségű, mennyiségű hízóval. Tolna megye mezőgazdasá­gi üzemeiben továbbra is kiemelten foglalkoznak ,a kocaállomány növelésével. Számos termelőszövetkezeti gazdaságban, nemcsak a sza­kosított telepeken kiemelke­dő a tenyésztői munka a fel­ügyelőség irányításával, pat- ronálásával. .Ennek nyomán lehetőség nyílik a kisüzemek kocasüldő-igényének folya­matos és egyenletes kielégí­tésére, több éves szerződések alapján. Ez pedig fontos ré­sze annak a programnak, ami szerint a szekszárdi hús­kombinát elkészültének ide­jére a sertéshústermelés a megye üzemeiben az igé­nyeknek megfelelően alakul. A sertéstenyésztő telepeken további tennivaló a termelés gazdasági hatékonyságának növelése. Az üzemek közötti tapasztalatcsere, illetve az ál­lami gazdaságok példája jó hatással van az ágazat fej­lesztésére. Az állattenyészté­si felügyelőség, illetve az ál­lategészségügyi állomás hat­hatós segítséget nyújt a nagy­üzemeknek, az állományok korszerűsítésére. Hiszen erre utal a fentebb már közölt adat, miszerint az országban 34 fajta sertés van, megyénk­ben pedig csak tizenkilenccel foglalkoznak. Várható a ked­vező eredmények nyomán, •hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak végére, kevesebb fajtával, jobb termelési ered­ményeket,., gazdaságosabban érhetnek ei. Ha szót ejtünk az állat- tenyésztési ágazatról, nem kerülheti el vizsgálódásain­kat a takarmánygazdálkodás. Elmondhatjuk, hogy Tolna megyében a fő törekvés a sa­ját üzemben történt előállí­tás. Főleg a tömegtakarmá- nyok „házi” előállítása a cél, hiszen ennek szállítása, be­takarítása nagy távolságokról nein gazdaságos. A takarmá-. nyozás fejlesztése a tudomá­nyos intézetek eredményei­nek felhasználásával törté­nik. Legfontosabb tennivaló a silótakarmányok minőségé­nek javítása, táplálóanyag­tartalmának növelése. JELENTŐS eredményeket értek el Tolna megyében a gyeptermő területek hozamá­nak fokozása és a megter-' melt állattakarmányok minél kisebb veszteséggel történő: betakarítása és tárolása te­rületén. Idén például a két- három éve folyó gyepgazdál­kodás eredményeként olyan mennyiségű és minőségű ré­ti szénát takarítottak be, il­letőleg intenzív legeltetést tudtak folytatni, amely az ál­lomány tejhozama növekedé­sének fontos részévé vált Tolna megye mezőgazdaság: üzemeiben az abrakke véréi gyártásához szükséges anya­got a GFV-től megkapják. „Kiváló Vállalat” jelvény a gyár homlokzatán Beszélgetés Antal Lajossal, a gyár pártvezetőségének titkárával A SZEKSZÁRDI műszer­gyár homlokzatát „Kiváló Vállalat” jelvény díszíti. An­tal Lajos, a gyári pártvezető­ség titkára beszélgetésünk elején szükségesnek tartja tisztázni: a vállalatot érte a múlt évi kiemelkedő teljesít­ményekért a kitüntetés, a vállalatot, az MMG Automa­tika Műveket, amelynek egyik gyára a szekszárdi. — Talán úgy véli, hogy „automatikusam'’ részesült a kitüntetésben a szekszárdi gyár? Azért, mert a vállalat kiváló lett? — Nem erről van szó. Mi megtettük a magunkét és ré­szünk volt a munkában, az eredményekben. Csak egy­két adat erről: tavaly ötven­öt millió forinttal — csak­nem 24 százalékkal — ter­meltünk többet, mint az elő­ző esztendőben, a létszámunk pedig 0,9 százalékkal volt alacsonyabb. Év közben is többször kaptunk elismerést a központtól. Persze, ered­ményeinknek nemcsak itt, nálunk találhatók meg a for­rásai. Míg 1970-ben, amikor ide kerültem, többszázféle feszmérőt gyártottunk, ma a fő profilunk a hőmérséklet­szabályozó és a hegesztőbe­rendezések gyártása. Igaz, százezerszámra gyártjuk a Zsigulihoz — és most már más autógyáraknak is — a tömlőfeszmérőket, de ez már évek óta „sínen van” és a gyár termelésének — volu­menben — csak kis hányadát adja. Kaptunk korszerű, nagy teljesítményű gépeket... — Mit tettek a gyár párt- szervezetei a kiváló címért? — Végrehajtottuk a múlt év elején készült cselekvési programot. A három alap­szervezet és a gyári pártve­zetőség a korábbinál jóval többet és rendszeresebben foglalkozott a termeléssel, a gazdálkodással. Erre irányult agitációs és ellenőrző mun­kánk. Talán szükségtelen fel­sorolni az egész programot. Nálunk korábban a legtöbb problémát a gyártáselőkészí­tés okozta. Emiatt nem kevés bírálat érte a vezetőket a dolgozók részéről. Pártszer­vezeteink bátorították ezt a bírálatot. És több alkalom­mal — alapszervezetekben és a pártvezetőségben is — na­pirendre tűztük, határozatot hoztunk az előkészítés meg­javítására. Nyilvánvaló, ha a dolgozónak odakészítik az anyagot, jó a gép, ismeri a feladatát, akkor dolgozik. Nem mondom azt, hogy már e téren minden rendben van, de összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet, mint a koráb­bi években. — Az idei tervek? — „Rá haj tunk”, hogy a kitüntető jelvény egy év múl­va is a helyén maradjon. Az idén negyvenötmillió forint­tal kell növelnünk a befeje­zett termelést, a szocialista exportot 21, a tőkés orszá­gokba irányuló exportterme­lést 218 százalékkal emeljük. Mindezt változatlan létszám­mal. Most is, az év elején el­készített cselekvési program alapján dolgozunk. A prog­ram nem sokat változott, egy pontot azonban, a 8-ast ki­emelem, mert az új: „A mi­nőségi munka biztosítása ér­dekében az új gyártmányok gyártásának megindítása előtt felül kell vizsgálni az egész folyamat végzéséhez szüksé­ges feltételek biztosításának lehetőségét. A feladatokról a gyártás beindulása előtt tá­jékoztatni kell az illető sze­mélyeket, beleértve a gyárt­mány, a termék iránti köve­telményeket is.” Ez azt je­lenti, hogy minden szinten az összes érdekeltet bevonjuk az előkészítésbe. Tehát észrevé­teleit, javaslatait elmondhat­ja nemcsak a mérnök, a tech­nikus, hanem a betanított munkás is. A módszer — amit először a hőelem gyár­tásának bevezetésénél alkal­maztunk — bevált. Hadd említsek egy pontot a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik év­fordulójára tett vállalásunk­ból: „A minőséget az ön- meózás rendszerével javít­juk.” Alapos előkészítő mun­kát igényel ez is, és ahol a feltételei megvannak, alkal­mazzuk. Pártszervezeteink felvilágosító munkájára van szükség ahhoz, hogy minden­kinek önmagával szemben is követelmény legyen a hibát­lan, jó minőségű munka. Az önmeózás — amikor a brigád üti rá a bélyegzőjét a minő­ségi bizonylatra — nem­csak felelősséget, hanem ki­tüntetést is jelent. A bojler­bőmérséklet-szabályozókat gyártó szocialista brigád már maga végzi a meózást, ered­ménnyel. •Cselekvési programunkban szerepel többek közt a nagy értékű, nagy teljesítményű gépek kihasználásának növe­lése, ellenőrzése. Ezt havon­ta figyelemmel kísérjük, leg­utóbb a 2-es alapszervezet taggyűlésén került napirend­re, a pártvezetőség legköze­lebb júliusban vizsgálja meg. A programban 25 ezer nor­maóra megtakarítását vállal­tuk, ez összefügg az előb­biekkel, ezek kapacitásának kihasználása nagymértékben növeli a termelékenységet, így például a nemrég kapott, két és fél millió forint értékű hatorsós automata eszterga­gép több műveletet végez egyszerre, olyat, amihez több gép, gépkezelő kellett. Ki kell ehhez alakitanunk az anyagi érdekeltséget is. — A félév vége felé köze­ledünk. Teljesíti a gyár ez évi feladatait? — AZ EDDIGIEK alapján úgy vélem, igen. Bár még sok a tennivalónk. A kitün­tetés kötelez, elsősorban ben­nünket, kommunistákat. J. J. Földgázfeldolgozó épült Szegeden A szegedi szénhidrogén- medence algyői központjá­ban elkészült és pénteken megkezdte a próbatermelést a mező második gázfeldol­gozó üzeme. A modern léte­sítmény magyar—szovjet kooperációban épült, több mint félmilliárd forintos költséggel. Ennek is ugyan, az a feladata, mint a két évvel ezelőtt átadott másik ilyen üzemnek: a medencé­ben a felszínre kerülő föld­gázból — mielőtt ezt az or­szágos távvezeték-hálózat­ba bocsátják — kiválasztja a propánt, butánt és egyéb szénhidrogén-származéko­kat. Ezek az energiaellátás, valamint a vegyipar, a mű­anyagipar fontos alapanya­gai. A nagy építkezésben részt vett szovjet és magyar mun­kások, szakemberek a mos­tani próbatermelést megelő­ző úgynevezett üzempróbák, vagyis a részegységek ala­pos vizsgálatának, ellenőr­zésének idejét egy hónappal lerövidítették. Ezzel egy hó­nappal előbbre hozták a ter­melés megkezdésének idő. pontját is. Pénteken megnyitották a már eddig is működött gáz­előkészítők csapjait, s be* bocsátották a tisztított föld­gázt az új üzem felfűtött csőkemencéibe. Az automatizált termelés korszerűségére jellemző, hogy az üzem munkáját mindössze hét dolgozó irá­nyítja.

Next

/
Thumbnails
Contents