Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-11 / 136. szám
Vm. június 11. /tolnaN, , , Képújság 3 *#Magányos és csöndes létesítmény az egyik legfontosabb üzem, ami az erőmű építését szolgálja és majd a már elkészült atomerőműnek is nélkülözhetetlen tartozéka lesz; a vizmű. Jó három kilométernyi távolságba készítették el, Csámpa puszta mellett. Az ivóvizet szolgáltató kutakat és a hozzájuk tartozó berendezést, szivattyúházat, vezetéket és hidroglóbuszt rögtön az erőműépítés elkezdésekor meg kellett építeni. A közművesítés megelőzött minden egyéb munkát és olyan sokrétű, hatalmas feladat volt ez is, hogy a vízmű már eszébe sem jut senkinek. Nincs is szem előtt. Sem az erőmű területéről, sem a hatos útról nem látni. Keskeny aszfaltút vezet hozzá, annál az elágazónál fordul le a hatos fő közlekedési útról, ahol az erőmű déli bejárója kezdődik. A keskeny aszfaltút végén szép külsejű, gondozott parkkal körülvett épület áll, mellette füvesített kis domb. Az épületben víztisztító berendezés és kompresszorterem van, továbbá külön diszpécserszoba, automata kapcsolószekrénnyel, ezenkívül van még egy kis iroda, a kezelő részére. Mindössze két nő dolgozik a vízműnél, felváltva ügyelnek a teljesen automatizált berendezésre és mérik, illetve könyvelik a fogyasztást, s ők gondozzák a parkot. Mohai Andrásné és Farkaséi Zsuzsanna Paksról jár ide, a szolgálati idő reggel 6 órától este 10-ig tart. Mohainé volt szolgálatban, amikor ott jártunk. Megmutatta a könyvelést: az utóbbi időben naponta 150—300 köbméter vizet fogyasztanak az erőmű üzemi területén. A három kút (ezek az épület és a füvesített domb mögött találhatók, egymástól tisztes távolban) közül csak kettőt használnak jelenleg, ezek legnagyobb vízhozama percenként összesen 800 liter. A nagy tartályokban megszűrt, vastalanított és enyhén klórozott vizet átnyomják a szivattyúk a füvesített domb belsejében meghúzódó két medencébe, majd innen kerül tovább, az erőműhöz, fö> a hidroglóbuszba. A két medence együtt 200 köbméteres. A glóbusz ugyanakkora befogadóképességű. Természetesen mindig van víz a medencékben is, hogy folyamatos legyen az ellátás. A diszpécserszoba műszerei erről gondoskodnak. Mindent lehet kézzel is irányítani, de erre A tisztító- és szivattyúház ritkán van szükség. A vízműkezelő munkásnök jelenléte, munkája a biztonság miatt szükséges, ne maradjon magára a műszerfal, minél előbb intézkedés történjék, ha netán üzemzavar keletkezne. A kutakban, lent a mélyben búvárszivattyúk működnek, a szűrőteremben háló\ zati szivattyúk és van két kompresszor a vastalanítás- hoz. A szűrés után teljesen tiszta a víz, csupán biztonsági okokból adagolnak hozzá egy kevés klórgázt. A csámpai vízmű két működő kútja jó vizet ad az erőművet építő embereknek. G. J. Fotó: Gottvald A tomeromü-építkezés A szűrőterem tartályaiban teljesen megtisztul a víz Mohai Andrásné a kapcsolószekrénynél Az állattenyésztés Tolna megyében A sertéstenyésztés ii. TERMÉSZETESEN egy ösz- szegező írás nem foghatja át az ágazat minden gondját és eredményeit, csak jelzésszerűen utalhatunk egy-egy irányzatra, eredményre. Ezúttal a sertéstenyésztés kérdéseivel foglalkozunk. A negyedik ötéves terv időszakában az ágazat gyorsabban fejlődött, mint a megelőző években. A megye sertésállománya az elmúlt év végén 444 ezer 642 volt. 46 ezer 670-nel több, mint egy évvel korábban. A kocaállomány a tervezett 37 ezer 100-zal szemben 38 ezer 672 volt. 7,7 százalékkal több, mint a megelőző évben. Mondani sem kell, hogy a nagyobb kocaállomány az idén, majd jövőre milyen jó hatással lesz az ágazat eredményeinek alakulására. Ezt igazolják az 1977. március 31-i állatszámlálás adatai is, amely szerint Tolna megyében 471 ezer 710 sertést írtak össze. A kocaállomány pedig 39 ezer 450, az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 11,7 százalékkal nagyobb az állomány. Ebben az ágazatban természetesen a differenciáltság a jellemző. 1976-ban egy kocára vetítve az állami gazdaságok 1 ezer 384 kiló, a termelőszövetkezeti gazdaságok 1 ezer 330 kiló hízott sertést értékesítettek. Nagy gondot kell fordítani a kisüzemi termelés javítása érdekében. A sertésállomány 36,2 százaléka, ezen belül a kocaállomány 35,9 százaléka kistermelők tula jdonában van, ez a részesedési arány várhatóan 1980-ra sem lesz kevesebb. A sertéstenyésztés helyzetére jellemző, hogy igen sok fajta, illetve fajtaváltozat van termelésben. Országosan 39, Tolna megyében 19. E fajtákkal különféle keresztezések folynak, ezért sertésállományunk kiegyenlítetlen, s ezért fontos a genetikai munka hatékonyságának javítása. Tolna megyében 17 szakosított sertéstelepen folyik tenyésztés. Kilenc termelőszövetkezeti, hét állami gazdasági, egy pedig társulásos alapon. Jellemző a Tolna megyei sertéstenyésztésre, a szakemberek jó munkájára, hogy a hizlaldái férőhely-kihasználás tavaly 105,9 százalékos volt, tehát a fő törekvés az, hogy egyre több hízó kerüljön a népgazdaságnak, a vágóhidakat ellássák megfelelő minőségű, mennyiségű hízóval. Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben továbbra is kiemelten foglalkoznak ,a kocaállomány növelésével. Számos termelőszövetkezeti gazdaságban, nemcsak a szakosított telepeken kiemelkedő a tenyésztői munka a felügyelőség irányításával, pat- ronálásával. .Ennek nyomán lehetőség nyílik a kisüzemek kocasüldő-igényének folyamatos és egyenletes kielégítésére, több éves szerződések alapján. Ez pedig fontos része annak a programnak, ami szerint a szekszárdi húskombinát elkészültének idejére a sertéshústermelés a megye üzemeiben az igényeknek megfelelően alakul. A sertéstenyésztő telepeken további tennivaló a termelés gazdasági hatékonyságának növelése. Az üzemek közötti tapasztalatcsere, illetve az állami gazdaságok példája jó hatással van az ágazat fejlesztésére. Az állattenyésztési felügyelőség, illetve az állategészségügyi állomás hathatós segítséget nyújt a nagyüzemeknek, az állományok korszerűsítésére. Hiszen erre utal a fentebb már közölt adat, miszerint az országban 34 fajta sertés van, megyénkben pedig csak tizenkilenccel foglalkoznak. Várható a kedvező eredmények nyomán, •hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak végére, kevesebb fajtával, jobb termelési eredményeket,., gazdaságosabban érhetnek ei. Ha szót ejtünk az állat- tenyésztési ágazatról, nem kerülheti el vizsgálódásainkat a takarmánygazdálkodás. Elmondhatjuk, hogy Tolna megyében a fő törekvés a saját üzemben történt előállítás. Főleg a tömegtakarmá- nyok „házi” előállítása a cél, hiszen ennek szállítása, betakarítása nagy távolságokról nein gazdaságos. A takarmá-. nyozás fejlesztése a tudományos intézetek eredményeinek felhasználásával történik. Legfontosabb tennivaló a silótakarmányok minőségének javítása, táplálóanyagtartalmának növelése. JELENTŐS eredményeket értek el Tolna megyében a gyeptermő területek hozamának fokozása és a megter-' melt állattakarmányok minél kisebb veszteséggel történő: betakarítása és tárolása területén. Idén például a két- három éve folyó gyepgazdálkodás eredményeként olyan mennyiségű és minőségű réti szénát takarítottak be, illetőleg intenzív legeltetést tudtak folytatni, amely az állomány tejhozama növekedésének fontos részévé vált Tolna megye mezőgazdaság: üzemeiben az abrakke véréi gyártásához szükséges anyagot a GFV-től megkapják. „Kiváló Vállalat” jelvény a gyár homlokzatán Beszélgetés Antal Lajossal, a gyár pártvezetőségének titkárával A SZEKSZÁRDI műszergyár homlokzatát „Kiváló Vállalat” jelvény díszíti. Antal Lajos, a gyári pártvezetőség titkára beszélgetésünk elején szükségesnek tartja tisztázni: a vállalatot érte a múlt évi kiemelkedő teljesítményekért a kitüntetés, a vállalatot, az MMG Automatika Műveket, amelynek egyik gyára a szekszárdi. — Talán úgy véli, hogy „automatikusam'’ részesült a kitüntetésben a szekszárdi gyár? Azért, mert a vállalat kiváló lett? — Nem erről van szó. Mi megtettük a magunkét és részünk volt a munkában, az eredményekben. Csak egykét adat erről: tavaly ötvenöt millió forinttal — csaknem 24 százalékkal — termeltünk többet, mint az előző esztendőben, a létszámunk pedig 0,9 százalékkal volt alacsonyabb. Év közben is többször kaptunk elismerést a központtól. Persze, eredményeinknek nemcsak itt, nálunk találhatók meg a forrásai. Míg 1970-ben, amikor ide kerültem, többszázféle feszmérőt gyártottunk, ma a fő profilunk a hőmérsékletszabályozó és a hegesztőberendezések gyártása. Igaz, százezerszámra gyártjuk a Zsigulihoz — és most már más autógyáraknak is — a tömlőfeszmérőket, de ez már évek óta „sínen van” és a gyár termelésének — volumenben — csak kis hányadát adja. Kaptunk korszerű, nagy teljesítményű gépeket... — Mit tettek a gyár párt- szervezetei a kiváló címért? — Végrehajtottuk a múlt év elején készült cselekvési programot. A három alapszervezet és a gyári pártvezetőség a korábbinál jóval többet és rendszeresebben foglalkozott a termeléssel, a gazdálkodással. Erre irányult agitációs és ellenőrző munkánk. Talán szükségtelen felsorolni az egész programot. Nálunk korábban a legtöbb problémát a gyártáselőkészítés okozta. Emiatt nem kevés bírálat érte a vezetőket a dolgozók részéről. Pártszervezeteink bátorították ezt a bírálatot. És több alkalommal — alapszervezetekben és a pártvezetőségben is — napirendre tűztük, határozatot hoztunk az előkészítés megjavítására. Nyilvánvaló, ha a dolgozónak odakészítik az anyagot, jó a gép, ismeri a feladatát, akkor dolgozik. Nem mondom azt, hogy már e téren minden rendben van, de összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet, mint a korábbi években. — Az idei tervek? — „Rá haj tunk”, hogy a kitüntető jelvény egy év múlva is a helyén maradjon. Az idén negyvenötmillió forinttal kell növelnünk a befejezett termelést, a szocialista exportot 21, a tőkés országokba irányuló exporttermelést 218 százalékkal emeljük. Mindezt változatlan létszámmal. Most is, az év elején elkészített cselekvési program alapján dolgozunk. A program nem sokat változott, egy pontot azonban, a 8-ast kiemelem, mert az új: „A minőségi munka biztosítása érdekében az új gyártmányok gyártásának megindítása előtt felül kell vizsgálni az egész folyamat végzéséhez szükséges feltételek biztosításának lehetőségét. A feladatokról a gyártás beindulása előtt tájékoztatni kell az illető személyeket, beleértve a gyártmány, a termék iránti követelményeket is.” Ez azt jelenti, hogy minden szinten az összes érdekeltet bevonjuk az előkészítésbe. Tehát észrevételeit, javaslatait elmondhatja nemcsak a mérnök, a technikus, hanem a betanított munkás is. A módszer — amit először a hőelem gyártásának bevezetésénél alkalmaztunk — bevált. Hadd említsek egy pontot a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójára tett vállalásunkból: „A minőséget az ön- meózás rendszerével javítjuk.” Alapos előkészítő munkát igényel ez is, és ahol a feltételei megvannak, alkalmazzuk. Pártszervezeteink felvilágosító munkájára van szükség ahhoz, hogy mindenkinek önmagával szemben is követelmény legyen a hibátlan, jó minőségű munka. Az önmeózás — amikor a brigád üti rá a bélyegzőjét a minőségi bizonylatra — nemcsak felelősséget, hanem kitüntetést is jelent. A bojlerbőmérséklet-szabályozókat gyártó szocialista brigád már maga végzi a meózást, eredménnyel. •Cselekvési programunkban szerepel többek közt a nagy értékű, nagy teljesítményű gépek kihasználásának növelése, ellenőrzése. Ezt havonta figyelemmel kísérjük, legutóbb a 2-es alapszervezet taggyűlésén került napirendre, a pártvezetőség legközelebb júliusban vizsgálja meg. A programban 25 ezer normaóra megtakarítását vállaltuk, ez összefügg az előbbiekkel, ezek kapacitásának kihasználása nagymértékben növeli a termelékenységet, így például a nemrég kapott, két és fél millió forint értékű hatorsós automata esztergagép több műveletet végez egyszerre, olyat, amihez több gép, gépkezelő kellett. Ki kell ehhez alakitanunk az anyagi érdekeltséget is. — A félév vége felé közeledünk. Teljesíti a gyár ez évi feladatait? — AZ EDDIGIEK alapján úgy vélem, igen. Bár még sok a tennivalónk. A kitüntetés kötelez, elsősorban bennünket, kommunistákat. J. J. Földgázfeldolgozó épült Szegeden A szegedi szénhidrogén- medence algyői központjában elkészült és pénteken megkezdte a próbatermelést a mező második gázfeldolgozó üzeme. A modern létesítmény magyar—szovjet kooperációban épült, több mint félmilliárd forintos költséggel. Ennek is ugyan, az a feladata, mint a két évvel ezelőtt átadott másik ilyen üzemnek: a medencében a felszínre kerülő földgázból — mielőtt ezt az országos távvezeték-hálózatba bocsátják — kiválasztja a propánt, butánt és egyéb szénhidrogén-származékokat. Ezek az energiaellátás, valamint a vegyipar, a műanyagipar fontos alapanyagai. A nagy építkezésben részt vett szovjet és magyar munkások, szakemberek a mostani próbatermelést megelőző úgynevezett üzempróbák, vagyis a részegységek alapos vizsgálatának, ellenőrzésének idejét egy hónappal lerövidítették. Ezzel egy hónappal előbbre hozták a termelés megkezdésének idő. pontját is. Pénteken megnyitották a már eddig is működött gázelőkészítők csapjait, s be* bocsátották a tisztított földgázt az új üzem felfűtött csőkemencéibe. Az automatizált termelés korszerűségére jellemző, hogy az üzem munkáját mindössze hét dolgozó irányítja.
