Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-09 / 134. szám

1977. június 9. Hús Dalmandról A Dalmandi Állami Gazda­ság az olyan mezőgazdasági üzemek sorába tartozik, amely eredményei, kezde­ményezései révén mintának, példának tekinthető. Ezúttal a hústermelés témakörében vizsgálódtunk Olaszu János főállattenyésztővel. Rövid át­tekintésünk, a számok segít­ségével arról győz meg ben­nünket, hogy a hústermelés csak teljes vertikumában — tenyésztéstől a takarmány­bázisig — lehet és érdemes művelni. A dalmandi gazdaságban három korszerű szakosított sertéstelep magyar fehért és angol lapályt amerikai Du- roc-kal történt keresztezésű állomány van. A három te­henészeti telepen magyartar­kát tartanák, jelenleg fajta­átalakító keresztezés alatt van az állomány, Holstein-Friz- zel. A korszerű hízómarha­telep és a növendéknevelő kiegészítői az ágazatnak. A hatezer-hétszáz hektáron gazdálkodó üzemben hektá­ronként igen magas a hús­termelés. Mintegy tíz év­vel ezelőtt kezdődött itt is a szarvasmarha- és a sertés­program. A hazai sertés­tenyésztő telepekhez hasonló módon folyik a tenyésztés és nevelés, valamint a hizlalás. Némi eltérés ugyan tapasz­talható, hiszen a gazdaság szakemberei az ismert tartá­si formák közül a legjobbat a helyi viszonyokra alkalmaz­ták. 1975. december 31-re be­fejezték a sertéskonstrukciót, a szarvasmarha még tart. A dalmandi gazdaság az ország állami gazdaságainak sorában gazdaságosság tekintetében a második. A negyedik ötéves terv idején 150 951 kiló húst termeltek. Az ötödik ötéves terv ide­jére évről évre emelkedő tendenciát mutat mind a ser­téshús-, mind a marhahús­termelés. Az első évben 365 vagon húst adtak a népgaz­daságnak. Idén 420 vagon a terv. Az ötéves terv idején, 1980-ig, 2216 vagon húst ter­melnek, 46,8 százalékkal töb­bet. mint a megelőző ötéves tervben. A szarvasmarha-rekons­trukciót ezerkétszázas állo­mánnyal kezdték, a tervcik­lus végére ezerötszáz lesz a szarvasmarhák száma. Az állattenyésztési ágazat­hoz a tömegtakarmányt a gazdaság megtermeli, a leg­korszerűbb módszerekkel. A silózás területén végrehajtott gépesítés — takarmánytartósí­tás egyedülálló az országban. Az abraktakarmány-szükség- let mintegy harminc százalé­kát termelik meg, a többit vásárolják. A gazdaság föld­területének jelentős részén ugyanis hibrid kukoricavető­magot, zöldségféléket és más ipari növényt termesztenek. Az állatállomány növekedése és az egyre több fontos ipari növény termesztése miatt a tervciklusban még több ta­karmányt vásárolnak majd. A vásárolt és a saját takar­mányt korszerű keverő­üzemben készítik elő felhasz­nálásra. * Hízó marhák a kifutóban /tolnaV >í£PUJSÁG 3 Szerelik a John Deere kombájnokat Aratás előtt a gépmnhelyben Tizenegy kombjánnal készülnek az aratásra a báta- széki Búzakalász Tsz-ben. Ti­pizált javítás folyik, vagyis minden típust egy-egy sze­relőbrigád készít fel az ara­tásra. Hat JD 970-es közül négyet most szerelnek, mo- motorikusan nagyon jók, még így négyévesen is. A be­takarítás zömét ezek végzik. A három E—512-sen nem sok igazítanivaló akad, hiszen egy szezont mentek eddig. A négy SzK—5-ből kettőt telje­sen generáloznak, kettő pedig pedig csak a borsó rendre- vágását végzi majd. Június 18-án lesz a szemle, ahol kiderül, mennyire tud­ták fölkészíteni az aratásra a műhelyesek a betakarító, szállító, tarlóhántást végző munka- és erőgépeket. Külö­nösebb fennakadás nélkül fo­lyik a gépek szerelése, javí­tása, bár alkatrész — mint mindig — most is hiányzik, sokszor saját erőből kell a javításhoz fabrikálni az esz­tergályosoknak. Az ezerháromszáz hektár búza aratási ideje alatt a gép­műhelyben éjjel-nappal lesz ügyelet, és kinn a kombájnok mellett is — a tsz saját mű­helykocsijával — lesz egy hibásodásokat gyorsan javí- szerelő, hogy a kisebb meg- tani tudja. Termelőszövetkezeti légitársaság Űj cél érdekében fogott össze huszonnyolc mezőgaz­dasági termelőszövetkezet. Közösen vásárolnak egy he­likoptert, majd később re­pülőgépet. A részletekről Pelhős Istvántól, a gesztor­gazdaság. a szedrest Sió-Sár­víz menti Egyesült Tsz elnö­kétől érdeklődtünk. — A huszonnyolcas szám nem végleges. Ennyien vol­tunk az egyesülés megalaku­lásakor. de befogadjuk az újabb jelentkezőket. — Milyen munkát végez­nek? — Mindent, amit lehet. A gyomirtó, növényvédő szerek szórását, a műtrágyázást, és a napraforgó lombtalanítását. A megyei tsz-szövetség a KTA-ból ad kölcsönt, s a szö­vetkezetek törlesztik. Egyéb­Jövő tavasszal már dol­gozik a helikopterünk ként ezért is módosult az eredeti terv, s nem a tolnai agrokémiai társuláson belül alakult meg ez az egyesülés. Az agrokémiai társulásnak, ugyanis csak 11 szövetkezet a tagja. — Hogyan biztosítják a gépek üzemeltetésének felté­teleit? — A pilótákat, a szerelőket és a szervizt a MÉM. Repü­lőgépes Növényvédő Szolgá­lat adja. Holt időben a gépe­ket az őcsényi repülőtéren szándékozunk tárolni. — Miért előnyösebb gépet vásárolni, mint a munkát az országos szolgálattal elvégez­tetni? — A társult szövetkezetek­nél ötvenezer hektáron vé­gezzük a vegyszerek szórását, a permetezést. így könnyebb lesz a munkát szervezni, s. olcsóbb is lesz a munka. Az állattenyésztés Tolna megyében Nyolcvan kétezer szarvasmarha i. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS fejlesztéséről hozott határo­zatoknak az V. ötéves terv­törvényből az ágazatra vo­natkozó megyei feladatok megoldásáról készítettünk összefoglaló jelentést az Or­szágos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelő­ség megyei igazgatóságának segítségével. Lapunkban rendszeresen értékeljük a népgazdaság egy-egy ága­zatának Tolna megyei ered­ményeit. fejlesztési lehető­ségeit, ezúttal az állat- tenyésztés megyei helyzetét vettük nagyító alá. A hazai élelmiszer-fogyasz­tásra az a jellemző, hogy a fajlagos kalória és az ösz- szes fehérjefogyasztás eléri az élenjáró nemzetközi színvonalat, a nagy biológiai értékű állati fehérje fogyasz­tásában azonban még elma­radunk a korszerű táplálko­zási követelményektől. Ezért az elkövetkező időszak ki­emelt gazdaságpolitikai fel. adata, hogy táplálkozási struktúránk korszerűsítésé­vel és az állati eredetű ter­mékek fajlagos fogyasztási mutatóinak ütemes növelé­sével felzárkózzunk a fej­lettebb országok közé. En. nek a munkának egy része Tolna megyében is folyik, hiszen megyénk jelentős he­lyet foglal el az ország ál­lattenyésztésében. A megye szarvasmarha­állománya 1976. év végén 0,5 százalékkal volt maga­sabb, mint a megelőző év­ben. A háztáji és egyéb gazdaságokban az állomány csökkent, örvendetes vi­szont, hogy az 1977. év már­cius 31-i állatszámlálás már 2,1 százalékos fejlődést mu­tat, hiszen a szarvasmarha­állomány 82 355. Az ágazat fejlődését pozi­tív és negatív irányú ten­denciák jellemzik A terv úgy számolt, hogy me­gyénkben az idén 31 ezer 500 lesz a tehenek száma, ezzel szemben a gazdasá­gokban 32 ezer 271 tehenet tartanak. Pozitívan értékel­hető a tejtermelés. 1975-ben az átlagos tejhozam 2 ezer 739 liter volt, 1976. év vé­gére elérte a 2 ezer 960 li­tert. A negyedik ötéves terv időszaka alatt 310 literrel nőtt az egy tehénre jutó tej­termelés. Ennek tükrében az egy éves, 221 literes növeke­dés, mindenképpen nagy fi­gyelmet érdemel. Az értéke­sített tejmennyiség az álla­mi szektor gazdaságaiban és a termelőszövetkezetekben emelkedett, míg a kister­melőknél csökkent. Az 1977. évi áprilisi felvásárlási ada­tok szerint a bázisidőszak­hoz viszonyítva megyénk­ben 14,7 százalékkal több tejet vásároltak fel. Felve­tődik a kérdés, hogy milyen tényezők eredményezték ezt a fejlődést. Mindenekelőtt a nagy társadalmi összefo­gás. az üzemekben a szocia. lista munkaverseny. 45 nagyüzemben több mint 11 ezer 700 tehénnel és 28 köz­ségből 116 gazda 194 tehén­nel vett részt a több tejért fo­lyó versenyben. Az ered­mény nem maradt el. An. nak ellenére, hogy a tejter­melés megyénkben igen vál­tozatos, hiszen találunk olyan istállót, ahol a tehe- nenkénti fejési átlag 1664 liter, de van olyan állomány is. amelynek egyedeitől 5 ezer 377 liter tejet fejnek. A szarvasmarha-tenyésztés­ben megyénkben is az állo­mánynöveléssel összefüggő gondok enyhítését jól szol­gálta az a sokoldalú intéz­kedés, amelyet a nőivarú állomány védelmében hoz. tak. A gondosabb tehén- és üszőselejtezés eredményez­te, hogy a vágóra történő tehénfelvásárlás 16,2, az üszőfelvásárlás pedig 22,2 százalékkal kevesebb, mint 1975- ben. Ez a különbség 2 ezer 551 nőivarú egyedet jelent. A szarvasmarha mesterséges termékenyítés 1976- ban a megyében 1.3 százalékkal haladta meg az 1957 évi szintet. Az insze- minálások száma 5,7 száza­lékkal emelkedett. A kisüzemek tenyésztői kedvének fokozása érdeké­ben folytatták az interven­ciós borjúfelvásárlást. Az akció keretében 1972-től 2 ezer 370 borjút vásároltak fel. Tavaly pedig 755-öt. idén az első negyedévben 84-et. Az elmúlt évben két termelőszövetkezet foglal­kozott intervenciós borjúne­veléssel. A speciális tej- és hús­hasznosítású borjúk import­ja, és a tisztavérű tenyész­tés mellett, megyénkben is folytatták a keresztezést, a kívánt célok elérése érdeké­ben. Az előző ötéves terv­időszakban 450 hegyitarka és európai lapályfajta ke­rült a megye gazdaságaiba. 1971-től Kanadából szárma­zó 480 vemhes üsző és 300 holland lapály került a gazdaságokba. Az elmúlt év során 160 Holstein-Friz és 150 holland lapály jutott a megye gazdaságaiba. Az el­múlt évben hat állami gaz­daság és 25 termelőszövet­kezet folytatott tej jellegű keresztezést. A keresztezés­be vont állomány megyénk nagyüzemeiben tavaly meg­haladta a 16 ezret, ami a megye állományának több mint felét teszi ki. Hús- jellegű keresztezés Tolna megyei üzemekben nincs. AZ V. ÖTÉVES terv má­sodik évében, tehát az idén. Tolna megyében a tehén- állományt 4,7 százalékkal, ezen belül a termelőszövet­kezetek tehénállományát 6,1 százalékos arányban kell emelni. Az egy tehénre jutó tejtermelés előirányzata 3 ezer 107 liter. A szarvas­marha-tenyésztésben ki­emelkedő feladat idén a komplex fejlesztés, ezen be­lül az állományfejlesztés ér­dekében a genetikai képes­ség jobb kihasználása, a ta­karmányfelhasználás javí­tása, illetve a nagy tejho­zamú. tejelő tenyészetek fo­kozatos kialakítása. Szük­séges a két ellés közötti idő lerövidítése ég több üszőt kell a tenyésztésbe befogni. Az átlagosnál alacsonyabb tenyésztési és termelési színvonalú nagyüzemek, il­letve szakosított állattartó telepek termelőtevékenysé­gének javítása is kívánatos. Lapunk holnapi számában a sertéstenyésztés helyzetét vizsgáljuk. Mözs; zöldségbázis Imponálóak azok az ada­tok, amelyek a mözsi tsz ker­tészetének jelenét és a szak­emberek által megtervezett jövőjét jellemzik. A hozzá­értő, szakszerű munka tette lehetővé, hogy Mözs évről évre előbbre lépjen a zöld­ségtermesztésben. Ebben az esztendőben to­vább növelték a kertészeti művelésre szánt földterület nagyságát. Harminc hektárral nőtt a szántóföldi zöldségter­mesztés, így most már 120 hektáron termesztenek kü­lönböző fajtákat, egy hektár-» nal növelték a fóliázott terü­let nagyságát: így 44 ezer négyzetméter üveg és fólia által védett területen folytat­hatják az iparszerű zöldség- termesztést. A fejlődés azonban nem álllhat meg, újabb területnö­veléssel és új, korszerűbb termesztési technológiák be­vezetésével kívánják emelni a termelést. 1980-ig újabb 20 hektárral növelik a szántó­földi zöldségtermesztést, ez­zel egyidejűleg évente mint­egy egyhektárnyi házikerti fóliát létesítenek a szövetke­zeti tagok háztájijában. Ebben az esztendőben mintegy 150 vagonnyi zöld­ségfélét — fejeskáposztát, paradicsomot, paprikát, kü­lönböző korai primőröket — értékesítenek a tolna megyei kereskedelmi hálózatban és ugyanakkor még 70 vagon Zöldséget szállítanak feldol­gozásra a hűtőháznak, kon­zervgyárnak. Javában érkeznek a káposztaszáliítmányok a mözsi hűtő­házba. Száztíz vagonnyit „szüretelnek” ebből a mözsiek. Mindig többet mindig olcsóbban

Next

/
Thumbnails
Contents