Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-08 / 133. szám

/'tŐÜJaN, a Képújság 1977. június 8. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Köztisztaság Tolnán Vas József Tolnáról írja, hogy a Deák Ferenc utcai OTP-s házaktól a szemét el­szállítása nem megoldott, a házak körül dombokban áll a szemét. Kérdése: hogyan, s mikor oldják meg a szemét elszállítását? Toronyi István, a tolnai Nagyközségi Közös Tanács elnöke válaszol: Tolna községben a köztisz­taság fenntartása igen sok gondot okoz a tanácsnak. A korábbi években — hogy a községben lévő engedély nél­küli szemétlerakó helyeket megszüntessék — a község több pontján betonelemekből szemétgyűjtőket készített a tanács költségvetési üzeme. Ezeket a gyűjtőket kimondot­tan háztartási szemét gyűjté­sére készítették. A lakosság viszont ezekbe a tárolókba hordta ki a kertjében kelet­kezett rozsét, az állattartásból származó hulladékot, elhul­lott baromfit, nyulat, ócska­vasat, használaton kívüli egyéb tárgyakat. Ezek gépjár­műre történő felrakása igen nehéz volt, nem beszélve a rothadó állati maradványok bűzéről. A köztisztasági szabályzat és a nagyközségi közös tanács 4/1974. sz., a köztisztaság fenntartásáról szóló tanács­rendelete értelmében a ház­tartási szemét tárolásáról, tá- rolóedényzetről, a szemét el­szállításáról a tulajdonosok kötelesek gondoskodni, ez vonatkozik a Deák Ferenc utcai OTP-s lakóházakra is. Tanácsunk a tulajdonosok e gondját akarta enyhíteni ak­kor, amikor az OTP-s társas­házakhoz szeméttárolókat ké­szíttetett saját költségen, majd — bár nem rendszere­sen — a felgyülemlett sze­Telefonszámunk: 129-01, 123-61. metet is elszállíttatta. A tu­lajdonosokkal több esetben volt nézeteltérés a szemét- szállítási költség kiegyenlíté­se miatt. Jelenleg is van olyan fuvarszámla, amelyet nem egyenlítettek ki. így üze­münk a továbbiakban csak megrendelésre szállítja el a szemetet. Szerettük volna megoldani a szemétszállítást, illetve a tárolást higiéniku­san. Az elmúlt évben össze­hívtuk a lakóházak bizalmia- it és javasoltuk azt, hogy a szemetet műnyag zsákban gyűjtsék, így a szállítás is gyorsabb és olcsóbb. A bizal­miak javaslatunkat nem fo­gadták el, ragaszkodtak az ún. kukaedényes megoldás­hoz. Ezt viszont mi nem tud­tuk vállalni megfelelő szállí­tójármű hiányában. Jelenleg a lakóházak közösségei már megoldották a szemét elszál­lítást. Egy része a termelő- szövetkezettel, más része az üzemmel szállítatja el á sze­metet. Kérjük a lakosok segítő megértését addig, amíg meg­felelő járművet tudunk be­szerezni. Szeretnénk 1980-ra községeink legnagyobb ré­szén az intézményes szemét- szállítást megoldani. Parketta vagy szőnyegpadló? Doblcr Istvánná Bonyhád­iéi kérdezi, hogy a városuk­ban idén átadásra kerülő, angol eljárással készített tár­sasházakban miért tesznek szőnyegpadlót és miért nem parkettát, a pvc helyett pe­dig miért nem cementlapot, írja, hogy a lakások zömét fiatalok kapják és a szőnyeg- padló jóval drágább, mint a parketta. Másrészt szőnyeg- padlót egyéni ízlés szerint választ mindenki. A cement­lapot előnyösebbnek tartja a pvc-burkolatnál, mert szerin­te, azt könnyebb tisztán tar­tani. Máté Rudolf, Bonyhád vá­rosi Tanács V. B. terv- és munkaügyi csoport vezető- helyettese válaszát idézzük: — Az eddigi kivitelezői, be­ruházói tapasztalatok alap­ján megállapítható, hogy a gyártó vállalatok nem tudnak megfelelő minőségű (száraz- ságú) parkettát szállítani. A lakások használatbavétele után, mind gyakrabban for­dult elő, garanciális időn be­lül és azon túl is a parketta olyan nagy mértékű száradá­sa, hogy a helyiségek újra­burkolása vált szükségessé. Ez nem kis elégedetlenséget váltott ki az építtetőkből (la­kásvásárlóikból) és az alkal­mazható értékcsökkenés nincs arányban a minőségi kifogás mértékével. A kivitelező par­kettaburkolást nem vállalt, helyette — a normatív költ­ségeken belül maradva — szőnyeg- és műanyag padló készítését vállalta. A gyor­sabb, korszerűbb technoló­giájú műanyag és szőnyeg- padló alkalmazásával mi is egyetértettünk. Költségcsök­kentés érdekében, a tanácsi értékesítésű lakásokban min­denütt műanyagpadló készül. Az OTP szőnyegpadló készí­tésében állapodott meg a ki­vitelezővel. A lakás egyéb helyiségeinél, mozaiklap he­lyett szintén elfogadtuk a rö- videbb idő alatt készíthető, korszerű műanyag padlót, mely árban nem haladja meg a mozaiklap költségét. A le­szerződött épületek esetében a burkolatok már nem vál­toztathatók meg, s a később épülő lakások helyiségeinek burkolatfajtáját a kivitelező fogja megszabni. Gyes és szabadság Lakatos Jánosné mőcsényi olvasónk kérdezi, hogy mi­kor adhatják ki a gyesen lévő anyának a szabadságát, ha közben szül még egy gye­reket. A Társadalombiztosítási Igazgatóság helyettes igaz­gatója, Heitzmann Frigyes válaszát idézzük: — A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató a dolgozó véleményének, igé­nyének figyelembevételével határozza meg. Tehát a sza­badság kiadásáról a munkál­tató dönt. (Mt. V. 56. §. (3) bek.). Más a helyzet a gyermek- gondozási segélyen lévő és ezen idő alatt újból szülő nő esetében. Az újabb szülést követően a gyermekgondozási segélyen lévő anya dönti el, hogy a szülési szabadsága le­jártát követően most már el­ső és második gyermekével gyermekgondozási segélyt vesz-e igénybe, vagy munká­ba áll, illetve kiveszi a még igénybe nem vett szabadsá­gát és ezt követően egy ké­sőbbi időpontban kéri a fize­tés nélküli szabadságét és a gyermekgondozási segély fo­lyósítását. Ha a fizetés nél­küli szabadságot kéri gyer­meke gondozása címén, azt a munkáltató köteles enge­délyezni. A gyermekgondozási segé­lyen lévő és ezen idő alatt szülő anyát, tehát ha az má­sodik gyermeke után a szü­lési szabadság lejártát követő naptól újabb fizetés nélküli szabadságot és gyermekgon­dozási segélyt igényel, a munkáltató a szabadsága ki­vételére nem kötelezheti. Ilyen esetekben az anya a részére járó fizetett szabad­ságot a gyermekgondozási se­gélyezés után harminc napon belül kell, hogy kivegye, il­letve a munkáltatónak így kell kiadni. Ml VÁLASZOLUNK Jogszabályokra—röviden Az iparban, az élelmi­szer-kiskereskedelem­ben és a vendéglátás­ban dolgozók műszak- pótlékáról szól a Mi­nisztertanács 15/1977. (V. 22.) MT számú rendelete, amely szerint az e jogszabály hatálya alá tartozó vállala­tok több műszakos munka­helyeken és munkakörök­ben, valamint folytonos munkarendben foglalkozta­tott fizikai foglalkozású és közvetlen termelésirányító dolgozói, valamint a keres­kedelem hálózatában egység- vezető és egységvezető­helyettes munkakörben fog­lalkoztatott dolgozók mű­szakpótlékra jogosultak. A vállalatok a műszakpótlék bevezetésének elősegítése ér­dekében állami támogatás­ban részesülnek. A rendelet — amély 1977. július 1. nap­ján lép hatályba, egyes ren­delkezéseit pedig 1978. ja­nuár 1-től kell alkalmazni — szabályozza természetesen a műszakpótlék mértékét is és­pedig az szerint, hogy dél­utáni műszakban, éjszakai műszakban vagy folytonos munkarendben végzett mun­káról van szó. (Megjelent a Magyar Közlöny idei 40. szá­mában.) A belkereskedelmi minisz­ter 12/1977. (V. 22.) Bk. M. szám alatt rendeletet adott ki az élelmiszerekről szóló törvény végrehajtásáról, mely rendeletben részletesen szabályozza az élelmiszerrel közvetlenül érintkező dolgo­zók és más, e körben foglal­koztatottak rendszeres egész­ségügyi ellenőrzését, az élel­mezés-egészségügyi és mű­szaki feltételeket, rendelke­zik a vendéglátóipari termé­kek összetétele, egyes cukrá­szati készítmények forgalom­ba hozatala, a vendéglátó- ipari termékek és élelmisze­rek kereskedelmi csomagolá­sa tárgyában, és külön feje­zetben foglalkozik a vendég­látó és élelmiszerkereskedel­mi tevékenység ellenőrzésé­vel. A jogszabály — amely a Magyar Közlönynek ugyan­csak idei 40. számában jelent meg — kihirdetése napján (május 22-én) hatályba lé­pett. Indokoltnak tartjuk fel­hívni a figyelmet az Orszá­gos Anyag- és Árhivatalnak az árellenőrzés irányelveiről kiadott, az OKISZ Értesítő f. évi 15. számában megjelent 104/1977. ÁH. számú köz­leményére, amelyből itt csupán a következőket idéz­zük: „A szakszervezeti szer­vek az 53. sz. SZOT-elnöksé- gi határozat szerinti társa­dalmi ellenőrző tevékenysé­gük során vizsgálják a fo­gyasztói árakat, a lakossági szolgáltatások díjait, a minő­ség alakulását, elsősorban a dolgozók szükségletét köz­vetlenül kielégítő alapvető fogyasztási cikkek és szolgál­tatások vonatkozásában.” Ugyanebben az értesítő­ben felhívás jelent meg az építőipari munkanormák és más teljesítménykövetel­mények korszerűsítéséhez, ugyanakkor útmutató e követelmények fejlesztésé­nek főbb feladatairól. A fel­hívás felkéri a vállalati (szö­vetkezeti) párt- és szakszer­vezeti vezető testületeket, kí­sérjék figyelemmel a teljesít­ménykövetelmények korsze­rűsítésének munkáját, idő­szakonként értékeljék a gya­korlati alkalmazás tapaszta­latait. A SZŐ VOSZ Tájékoztató 20. számában közlemény jelent meg a szakmunkás­tanulók utánpótlása érdeké­ben végzendő propaganda- munka tárgyában, részlete­sen megjelölve a vállalatok (szövetkezetek), valamint a kereskedelmi szakigazgatási szervek idevonatkozó felada­tait. Dr. Deák Konrád, a TIT szekszárdi városi­járási szervezetének elnöke Palásti László: Kamarásival együtt szok­tam az üzemi vendéglőben ebédfelni. Társaságunkban van rendszerint Ilonka is, a bérelszámolóból. Sokáig úgy éreztem, hogy Ilonka engem jobban kedvel, de egy idő óta szomorúan tapasztalom, hogy Kamarásival többet beszél, és mintha csillogóbb lenne a szeme, ha ránéz. Kamarási ugyanis egészen új oldaláról mutatkozott be. Műveltségét fitogtatta. Pél­dául így: — Milyen rosszul ég ez a villanykörte! Edison, a vi- iág legtermékenyebb felta­lálója, aki bizony szép kort ért el, hiszen 1847-ben szü­letett és csak 1931-ben halt meg, nem gondolta volna, hogy 1976-ban ilyen szo­morúan fog égni a villany- lámpája. Amikor a kompótot hoz­ták, felsóhajtott: — Mennyivel szebb és stílusosabb lenne, ha fa­janszcsészében hoznák. Persze, nem bármilyenben, hanem phagesirhodosi vagy ushebti mintára készült edé­nyekben. Ilonka ilyenkor áhítattal nézett a művelt Kamarási­ra és én meg sem mertem mukkanni. Spenótot hoztak: — Egyék sokat, Ilonka, vastartalma van. A ferrofil- baktériumoknak vastartal­mú tápanyagra van szüksé­gük! Egyre dühösebb lettem Kamarásira és elhatároz­tam. hogy én is műveltség­gel fogom Ilonkát főzni. Egy napon, amikor „női szeszély” volt a tészta, könnyedén megjegyeztem: — Izabella Mária Lujza volt a legpajzánabb király­nő. 1868-ban erkölcstelen élete miatt le is kellett mon­dania. Nemde, Kamarási? — I... igen... — dadogta. — Hol uralkodott ez a királynő? — kérdezte Ilon­ka Kamarásit. — Izé... hol is... na... — Spanyolországban, 1833-tól 1868-ig — jegyez­tem meg. — Persze, nagyon különbözött I. Izabellától, Kasztília királynőjétől, aki nagy embert pártfogolt. — Ugyan kit? — kérdezte Ilonka és szinte egyszerre nézett rám is, Kamarásira is. Kamarási pulykavörös lett zavarában én rávág­tam: — Hát Kolumbusz Kris­tófot! Egyébként Ferdinánd- hoz ment férjhez. Ilonka most már rám emelte ibolyakék szemét és én, mivel királynőkről volt szó, kiselőadást tartottam Johannáról, aki megölette férjét, Endrét. így ütöttem ki Kamarásit a nyeregből, de a diadal még mindig nem volt édes, mert azon törtem a fejem, hogy honnan vette elő hir­telen ezt a fene nagy mű­veltséget. és miért tudott mindent épp Edisonról és a ferrofilről ? Szombaton kaptam meg a választ. Együtt ültem vele az Orchidea eszpresszóban, amikor bejött egy mozgó könyvárus. Odalépett Kama- rásihoz és könyveket kínált neki, de ő nem vásárolt. Az árus megjegyezte: — Hja, nincs mindig olyan jó alkalmi vétel, mint a lexikon „Ebihal-Fortezza” kötet. Azt jól vásárolta. Hu­szonöt forintért egy lexikon! Igaz, hogy csonka kötet volt, de mégiscsak lexikon... A mezőgazdaság dolgozói mindenkor megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak a termények betakarítására. Ünnepiét jelentett az aratás megkezdése és a gabona- cséplés befejezése. A munka megszervezésével kapcsolatos feladatok között kiemelt he­lyet foglalt el a megtermelt javak tűz elleni védelme. A nyári melegben elegendő egy eldobott égő cigaretta, a vo­nat mozdonyából kipattanó szikra és ég a gabona. A gé- pesítéssel a betakarításra fordított idő lerövidült. Az alkalmazott gépiek sem olyan tűzveszélyesek. Hol van már a gőzgéppiel hajtott cséplés, a szikrát pöfögő Hoffer trak­tor! Helyettük modern kom­bájnok harapják a gabonát. A tűzveszély azonban nem tűnt el teljesen. Ezekre sze­retnénk ráirányítani a fi­gyelmet. A betakarítás kezdődik a lucerna vágásával. Ebből lisztet vagy szénát készíte­nek. A lucernaliszt-készíto üzemekben gondot kell for­dítani az olajifűtő berende­zésre. Legyenek meg a hőre záró szelepek. Sehol ne csö­pögjön az olaj. A kalapiácsos daráló után az ún. lisztcsőbe szereljenek fémkivonó mágnest, azt rendszeresen tisztítsák meg a rárakódott fémektől. Legyen üzemképies a tűzivíz-hálózat és -szerelvény. Tartsanak ké­szenlétben porral oltó targon­cát és készülékeket. A szellőztetéssel készített szénakazalnál be kell tarta­ni a technológiai utasítást. Különös gondot fordítsunk a ventillátor járatására, a bel­ső hőmérséklet ellenőrzésére. A kazlat úgy készítsük el, hogy beázni ne tudjon. A lábon álló gabonára a legnagyobb veszélyt a vasúti mozdonyok jelentik. Ezért gondoskodni kell a vasút menti érésben lévő gabona őrzéséről. Legbiztonságosabb megoldás, ha a vasút mellett 60 m széles sávban levágjuk a gabonát és az így fel­szabadult területet felszánt­juk. Az aratásban csak min­denféle szempontból kifogás­talan erőgépek vehetnek részt. Erről a gépiszemléken kell meggyőződni. A gépekre tűzoltó készülékeket és esz­közöket kell biztosítani A. kombájnokra földelőláncot szerelni. A gabonaszemet vagy szalmát szállító gépko­csi kipufogója is tüzet okoz­hat. ha az lefelé vagy felfelé irányul. Helyesebb, ha oldalt vezetjük a csövet. Veszélyes művelet a szal­ma lehúzása és a tarlóége­tés. A szalmaösszeszedő gé­pet ne terheljék túl. Volt már olyan tűzeset, hogy az előírtnál nagyobb mennyisé­get huzattak egyszerre, a fel­torlódott szalma a vontató traktorra hullott. A gép el­égett, a kezelője alig tudott megmenekülni. A kazalozás­nál tartsunk készenlétben 600 liter vizet és vedreket. Az erőgépek ne pufogjanak a szalmába. A tarlóégetést előre ki­adott írásos engedély birto­kában, csak szélcsendes idő­ben és szakaszosan végezzük. Legyen készenlétben traktor, ekével. Erdő, kazal, épület vagy más érték közelében ne végezzünk égetést. Azokat előzőleg körül kell szántani. A betakarítás a szemes termény szárításával fejező­dik be. Megyénk területén több mint 20-féle szárító működik. Valamennyi olaj­fűtésű. Fontos a kezelési utasítás betartása. Ügyelni kell a helyes hőmérséklet beállítására. Gazdaságok, termelőszö­vetkezetek vezetői tűzvédel­mi utasításban határozzák meg a betakarítást végzők konkrét tűzvédelmi felada­tait. Ellenőrizzék a végrehaj­tást. A mezőgazdaság dolgo­zói pedig érezzék kötelessé­güknek a tűzvédelmi szabá­lyok megtartását, összefo­gással és kellő gondossággal megóvhatjuk terményeinket a tűz pusztításától. Ha vala­hol mégis felcsapnak a lán­gok az oltás megkezdésével egy időben értesíteni kell a tűzoltóságot. Megyei Tűzoltóparancsnokság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents