Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-28 / 150. szám
1977. június 28. ^PÚJSÁG 3 „Városi” ellátás Tolnanémediben Az, hogy mire költjük a pénzünket, életszínvonalunk alakulásának kitűnő jelzője. Tolnanémedi átlagos megyei község. Lakóinak száma 1800. Van egy termelő- szövetkezete, kocsmája, temploma, temetője. Tehát átlagos falu. És van iparcikküzlete. Ennek a havi forgalma átlago^n háromszázezer forint. Nem csillagászati ösz- szeg, amire okvetlenül fel kell kapni a fejünket. De amit az üzlet vezetője, Schneider József mesél, arra azért érdemes figyelni... — Tizennyolc éve vagyok ezen a helyen. Hogy azóta alig van a polcon olyan áruféle. amit akkoriban kerestek az emberek, ez természetes. Tudja például, hogy mostanában mi a sláger? Az automata mosógép. Az udvarokon felállított mosó- teknő már csak távoli emlék... Nem a kútban hűl az ital sem már az ebéd mellé. Tavalv mintegy negyven hűtőgépet adtunk el itt a faluban Tudja, a fürdőszoba sokszor vicctéma a falukban. Hogy csak divat, mert a szomszédnak is van. Hát nálunk használják is. Tíz-tizenöt villanybojlert visznek el fél év alatt. Ha e?t valaki nekem akkor mondja, amikor ideálltam először a pult mögé... Kikísér bennünket. Búcsúzóul még egy „pikáns” dolgot mesél. — Ezek mind drága dolgok. De például női fehérneműből hiába van minden számból húszféle is, sokszor mégsem talál a kedves vevő megfelelőt. Tizen- egy-néhány éve amilyen volt, olyat vittek... Tudom, óhatatlanul túlzás lenne hűtőszekrények és női fehérneműk forgalma alapján messzemenő következtetéseket levonni. Nem akarok anyagias szemléletbe sem esni. De — bár gyakran ellenkező előjellel — mégiscsak életünk pozitív változásait jelzik a körülöttünk lévő, birtokunkba kerülő tárgyaik. — gyvgy — Aratunk Lóerők, kilowattok, tonnák Huszonöt éve is elmú------------------ lőtt annak, hogy egy nyáron, a Keszthelyi Állami Gazdaság Geor- gi'kon-üzemében, a Festetich- fasor szomszédságában hat héten keresztül minden nap arattam. Katonák voltunk akkor, s éppen úgy szólt a .parancs: gyerünk aratni. Szentes Pali volt akkoriban parancsnokom, aki jelenleg a bonyhádi Népfront-titkár. Azok az aratási hetek emlékezetemben maradnak tán örökké. Nem azért, hogy az ember elfáradt. Húszéves korában az ember nem tud elfáradni; nem azért mert rosszul bántak velünk a gazdaságban — jó volt az ellátásunk, tán még sehol a világon vendégmunkást úgy nem etették-ifattak, láttak el mindenféle jóval, mint bennünket. Ez az aratási munka jutott eszembe a hét derekán, amikor Dalmandon jártam. Harmincötévé annak, hogy először kaszát fogtam a kezembe, apám adta oda a kiska- szát, gmely a régiből, az öregből lett .kiskasza, gyereknek való, aratásra nevelő. Az első méterek a nagy gabonában még csak örömre maradtak el mögöttem, utána már szúrt a tarló, égetett a Nap, tikkadt a torkom és estére kelve merev-zsibbadt karokkal ültem volna a vacsora- asztalhoz, de se étvágy, se kedv nem volt az ételhez; az ágyhoz sem sok, hiszen ha rápillantottam a fekhelyre, a hajnal jutott eszembe, amikor még kokas sem kukorékol, amikor az arató már a kötelet sodorja, mert hajnalok hajnalán a búzából még lehet kötelet sodorni. Amikor a Nap megsütötte, megégette, már nem lehet a búzaszárból kötelet sodorni. Ez az aratási munka is eszembe jutott, amikor a hét darakán Dalmandon jártam. Haris Ferenc növénytermesztési ágazatvezető, főmérnök és Lamberti Ottó gépészeti üzemágazat-vezető, főmérnök volt a beszélgető, meg tájékoztató partnerem; arra kerestem választ: milyen erők dolgoznak a Dal- mandi Állami Gazdaságban az aratás-betakarítás nagy munkájában. Mindenesetre összehasonlítás képpen a régi időkre mentünk vissza. Egy kis vita is kerekedett közöttünk, mert Haris Feri azt állította, hogy egy jó kaszás naponta 1400 négyzetöl búzát levág, én az ezer ölnél törtem búzaszálat. Abban tudtunk megegyezni, hogy ezernégyszáz ölet le lehet vágni, egy naip, de nem egész szezonban. A számítások alapjául mégis ezt vettük. Az alábbi számok, adatok, egy korszerű gazdaságra vonatkoznak. Dalmand csak példa, de hozhattam volna információt Paksról, Pálfáról, Zombáról. A lényegen azonban nem változtatna egy sem, jelesen azon, hogy manapság aratni könnyű. Köny- nyű, mert a fontos munkához van megfelelő technika. Nézzük a dalmandi technikát. Mindenekelőtt a feI‘ adatot: Idén 2200 hektár búzát, ebből nyolcszáz hektárt a Siófoki Állami Gazdaság területén, 525 hektár tavaszi árpát és 37 hektár zabot kell betakarítani-. Dalmandon az aratási-betakarítási munkákban mind- összesen 142 személy vesz részt, ebben benne vannak a kombájnosok, szerelők, üzemanyagosok, vetőmagkészítők, vízhordók, magtárosok, mázsátok. A DÁG gépparkja, szervezeti apparátusa, kedvező időjárás esetén 17 munkanap alatt végezne a betakarítással, még akkor is, ha a munkát reggel hétkor kezdenék és este hatkor abbahagynák. A szalmakérdés: évtizede a DÁG-ban a szalmát is hasznosítják. A termés nyolcvan százalékát saját állattenyésztésükben használja fel, a többit eladják. Az aratással egyidőben történik a bálázás. Huszonkilenc bálázógép áll készenlétben, egyszerre azonban csak húsz dolgozik, kilenc tartalékban van. A húsz gépet két műszakban foglalkoztatják, hogy egy vágással se maradjanak el a kombájnok mögül. A bálázásnál összesen 1200 lóerő — traktorokban — végzi a „kazalozást”. A szállítás is teljesen gépesített, összesen 1915 lóerőnyi motor dolgozik majd a szállítások idején. A munkára készen áll nyolc Claas Dominátor 100- as, 3 SZK—5-ös és 5 SZK—4- es kombájn. Amennyiben a kombájnokat elindítanánk egy képzeletbeli óriás búzaföldön, egyszerre 72,8 méter széles vágónyomot hagynának maguk mögött, szélesebbet, mint egy labdarúgó-pálya. A kombájnok 2011 ló- erőteljesítményt tudnak kifejteni. Naponta képesek 153 hektárról’ betakarítani a' gabonát. Amennyiben úgy számítjuk, hogy egy kaszás naponta 1400 négyzetöl búzát tud levágni, akikor háromszázhat kaszásra volna szükség, hogy a kombájnok teljesítményét elérjék. Illetőleg ha számítjuk, hogy marokszedő, kévekötő is szükségeltetik az aratáshoz, márpedig nélkülük a kézi aratás nem aratásiakkor pontosan 918 személy kellene, hogy a 153 hektár búzát learassák ... De a kombájn el is csépeli, az aratók meg csak kévébe raknák. Számítsuk még hozzájuk a szállítókat, asztagrakókat, cséplő- munkásokat ... A szállító járművekkel egyszerre tizenhét vagon terményt tudnák elvinni, azaz egyidejűleg egy község egész évi búzaszükségletét rakhatják tehergépkocsira, pótkocsi tengelyre. A terményt szárítani is kell«. A szezonban az üzem korszerű szárító-vetőmagké- szítő apparátusa 95—100 tonna olajat használ fel, összesen 750—800 ezer tonna vizet párologtatnak el a terményből. A szárító-betakarí- tó munkák során 90 000 kilowattóra villamos energiát használnak fel. A tervek é® a __________. zesre allo tecnn ika segítségével, az emberek hozzáértése és lelkes munkája révén a Dalmandi Állami Gazdaságban 17 munkanap alatt — kedvező időjárás esetén — befejezik az aratást-betákarítást. Ezeket tapasztaltam Dalmandon, a múlt hét közepén, amikor az aratásról beszélgettünk a gazdaság két vezetőjével. PALKOVÁCS JENŐ A híres moszkvai Lihacsov autógyár készíti a nagy teherbírású ZIL-tehergépkocsikat. A gyár dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére munkaversenyt indítottak. Képünkön: szerelik az új hat tonnás ZIL—130-as teherautókat. (Fotó — TASZSZ—MTI—KS) Számítástudományi konferencia Hétfőn, a Munkásmozgalmi Múzeum aulájában egyhetes számítástudományi konferencia kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság zservezésében. A konferenciára 15 ország szakemberei jöttek el. A tanácskozást dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke nyitotta meg. A most második alkatommal megrendezett konferenciának külön jelentőséget ad, hogy a számítástechnika legújabb eredményei újabb programok kidolgozását, a programnyelv korszerűsítését t teszik szükségessé. A mikroprocesszorok, az integrált áramkörök alkalmazásával kialakított számítógépek kapacitása az elavult programok miatt világszerte nincsenek kellőképpen kihasználva. A korszerű elméletek, programok kialakításához a matematikusok hatékonyabb közreműködése szükséges. A tanácskozáson ezekről a számítástechnikában alkalmazható módszerekről hangzanak el előadások. Magyarországon mintegy 500 számítógép üzemel, közöttük a KGST-országok egységes számítógép-rendszerében gyártott berendezések. A gépek kapacitása — akárcsak más országokban — nálunk sincs gazdaságosan kihasználva, ezért a KGST-országok tudományos akadémiái együttműködési megállapodást kötöttek a programok közös korszerűsítésére. A . nrogramcsomagok” kidolgozásában szakosodás is kialakult már, a magyar szakemberekre matematikai statisztikai programok és az úgynevezett operációkutatás koordinálásának feladata hárul. A mostani tanácskozás tapasztalatai ezekhez a kérdésekhez is újabb támpontul szolgálhatnak. (MTI) ZIL-ek a szalagon Varga Pál, a MEZŐGÉP szekszárdi központi gyáregységének párttitkára egy rövid kimutatást tesz elém: hogyan alakult a Kossuth- kiadványok forgalma az utóbbi években. 1970-ben 2838 forint értékű „fogyott el”, 1974-ben 10 128, 1975-ben 16 107, tavaly 20 918, ez év első negyedében pedig 8800 forint. Ehhez jön még a Pártélet, ami nem szerepel a számadatok közt. — Bár a forint is sokat mond, de mi nem elsősorban pénzkérdésnek tekintjük — véli a párttitkár. — Sokkal fontosabb az, ami a számok mögött van. Üzemünkben tömegek igénylik, vásárolják, olvassák a politikai irodalmat. És hogy ez így alakult, abban oroszlánrésze van Gyalus Gyula elvtársnak, akit a pártvezetőség két évvel ezelőtt bízott meg a kiadványok terjesztésével. Hogy magamról beszéljek, megmondom őszintén, eszembe se jutott volna megvenni a „Ki kicsoda” című könyvet, ha Gyula nem hívja rá fel a figyelmemet. Most már látom, hogy nagy szükségem van rá. Mint ahogy a többire is. Persze nem egyedül csinálja, nálunk minden pártcsoportban van propagandafelelős, ezzel az aktívahálózattal végzi pártmunkáját Gyalus elvtárs. Gyalus Gyula mezőgazda- sági gépészmérnök, a gyárt- táselőkészítő csoport vezetője. 1969-ben, az egyetem elvégzése után került a vállalathoz. Párttag 1965-ben lett, az egyetemen. Hogyan vélekedik pártmegbízatásáról? — Amikor két évvel ezelőtt rám esett a választás, már nem volt számomra új ez a munka. 1970 óta csináltam, a pártcsoportban. Úgy látszik, a vezetőség meg volt elégedve a munkámmal, engem tisztelt meg azzal, hogy most már az egész gyárban én irányítsam a politikai irodalom terjesztését. Vállaltam. — Mi a titka a szép eredményeknek? — Sok emberrel tartok kapcsolatot, segédmunkástól mérnökig. És így tudom, hogy kinek milyenek az igényei. Túlzás lenne egyedül az én érdememnek betudni azt, hogy így fellendült a munka. Az emberek érdeklődése egyre nagyobb, a jó politika, az életkörülmények állandó javulása már önmagában is növeli az érdeklődést. Talán az sem közömbös, hogyan lehet ezt felkelteni, fokozni, irányítani. Mindig örülök, ha valakit sikerül „beszerveznem”, és legközelebb már ő jön hogy ezt, vagy azt az új kiadványt neki is szerezzem be. Vannak, akiket a miniatűrkönyvek érdekelnék, azokat gyűjtik. Sokan rendszeres vásárlói a különféle sorozatoknak, mint például a „Világesemények dióhéjban”-nak. Tudom, mit kell kínálni annak, aki tanul, mivel egészítse ki könyvtárát. Persze, ehhez azt is kell tudnom, mit tanul. Rendszeresen bejárok a Kossuth-ki- adó megyei kirendeltségéhez, megérdeklődőm, milyen kiadványok jelennek meg a következő hetekben és már ekkor kialákul bennem, hogy kinek, mit kínáljak, mire hívjam fel a figyelmét. Számomra mindig külön öröm, ha egy-egy új „kuncsaftot” sikerül beszervezni, olyat, aki korábban nem vásárolta a politikai kiadványokat, majd legközelebb már sürget, hogy mikor jövök már valami újdonsággal. — Előfordul, hogy valamiből nem kapok eleget, elfogy, mielőtt minden igényt kielégíthettünk volna. Néha sikerül a pótlás — mint például az Albert Schweitzer-kötet- ből, vagy A második világháború történetéből — máskor meg hetekig kell várni, mint az a XI. kongresszus anyagánál történt. Persze, előfordul „visszáruzás” is, de ritkán. Miközben beszélgetünk. Vörös Antal, a pártvezetőség agit-prop. felelőse hoz egy cédulát: a marxizmus—leni- nizmus esti középiskola tankönyvből és olvasókönyvből kell tizenöt-tizenöt darab. Ősszel indul az iskola, a tananyag már jó előre meglesz. Az éves beszámoló taggyűléseken rendszeresen számot ad a vezetőség arról is, hogy ki hogyan teljesítette pártmegbízatását. Gyalus Gyűli minden alkalommal azok közt szerepel, akik kiemelkedően tettek eleget megbízatásuknak. J. J. Egy falusi iparcikkből!... Fotó: Bakó
