Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-24 / 147. szám

t 1977. június 24. Or,-, Székiér Gylilának, ;á; HjrtjsÉtertjattács elh ökhef yettesériek I;:;:;:;:;:;:;:;:;:;:':: W^ÍÍa^k<>kÍa;t»iS*:í^0S^;:Í3í i;:;ÚÍéÍSÍÁ)<áf*ÍW:SS Barabás János és Fazekas [László, az MTI tudósítói je­lentik: Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Magyarország állandó KGST- képviselője nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iro. dának. Kérdés: — Hogyan jelle­mezné a KGST 31. ülésszaká­nak munkáját? Válasz: — A KGST 31. ülésszaka jelentős eseménye volt a tagországok egyre ma­gasabb szintű együttműködé­sének. Ez alkalommal emlé­keztünk meg külön ünnepi ülésen a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom közelgő 60. évfordulójáról. Lázár György elvtárs az ünnepi ülé­sen tartott beszédében maga is hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom internacionalizmusa az éltető ereje a KGST-nek is, amely ma élő példája a leg­haladóbb társadalmi rend­szerű országok új típusú gaz­dasági együttműködésének, az egyenjogúság és a kölcsö­nös előnyök alapján. Mindezt a fejlett szocialista társada­lom építésének hétköznapi gyakorlata és növekvő sikere bizonyítja. Az ülésszak munkatanács­kozás volt, amelyen a tagor­szágok közötti együttműkö­dés soron levő tennivalóival foglalkoztunk. Amint erről a megjelent sajtótudósítások beszámoltak már, áttekintettük a KGST egyévi tevékenységét, a hosz- szú távú együttműködési cél­programok kidolgozásának helyzetét, meghatároztuk az 1981—1985. évekre szóló ter­vek összehangolásának tenni­valóit megvitattuk a tudo­mányos-műszaki együttműkö. dés időszerű feladatait, vala­mint az atomenergetikai gép­gyártásban megvalósuló együttműködést. A beszámolóknak ez a vál­tozatos felsorolása is kellően mutatja, hogy a tanácskozás valóban munkajellegű volt, ráirányította a figyelmünket a legfontosabb gazdaságpoli­tikai tennivalókra. Kérdés: Az elmondottak­ból úgy tűnik, hogy az ülés­szak elsősorban a távlat, a jövő kérdéseivel foglalkozott. Valóban így van ez? Válasz: A jövő sikerei a jelen, napjaink erőfeszítései­ben gyökereznek. Akkor, amikor a távlati terveinkről és programokról tárgyaltunk, egyetértettünk abban, hogy a jelenlegi munkákat hatéko­nyabban kell végeznünk, kü­lönös gondot fordítva nem­zetközi kötelezettségeink pontos, jó minőségű teljesí­tésére. Emlékeztetnék arra: A KGST tavalyi ülésszaka ha­tározatot hozott arról, hogy hosszú távú együttműködési célprogramokat kell kidol­gozni az energia- és nyers­anyag-felhasználás, a mező- gazdasági és élelmiszeripari termelés, a gépipar és a köz­lekedés fejlesztése területén. Az ülésszak számot adott azokról a kezdeti lépésekről, amelyeket a célprogramok kidolgozásában együttesen és külön-külön is megtettünk. A célprogramokban foglalt feladatok valóraváltása hoz­zájárul a KGST-tagországok gazdaságának további fejlő­déséhez, az országok távlati és ötéves tervei megalapozá­sához. ötéves tervünk második évében vagyunk, de máris hozzáfogtunk a következő: az 1981—1985-ös évet felölelő tervidőszak munkáinak elő­készítéséhez, a tervek nem­zetközi összehangolásának megszervezéséhez. Az ülés­szak jóváhagyta ennék prog­ramját. iA tanácskozás során egy­öntetűvolt a vélemény arról, hogy mindenekelőtt az ener­gia- és nyersanyagellátás, a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari termékekben mu­tatkozó szükségletek kielégí­tésének kérdéseivel kell fog­lalkozni. A tanácskozás homlokteré­ben tehát a növekvő energia- és nyersanyagszükségletek kielégítésének problémái áll­tak. Az energia- és nyers­anyagellátás megoldása nem csupán a szocialista orszá­goknál áll a figyelem közép­pontjában, hanem a világ minden részében. Rendkívül összetett feladatokról van szó, és éppen ezért a .megol­dáshoz sokirányú tevékeny­ség szükséges. A 31. ülésszak erőteljesen felhívta a figyel- met-a belső erőforrások, első­sorban a szilárd fűtőanya­gok és a vízi energia maxi­mális hasznosítására, az atomerőművek gyorsított építésére, az energiahordozók feltárását szolgáló geológiai kutatások fokozására. Ha­sonló nyomatékkai szerepelt a gazdaságos és takarékos fűtőanyag-, és energiafel­használás, az energiaigényes iparágak ésszerű telepítése, s mindennek érdekében a tagországok közötti együtt­működés fokozása, az erők egyesítése. A legfontosabb energiahordozók a szén, az olaj, a gáz, az atomenergia. Az elsődleges energiaforrá­sok bővítése mellett nap­jainkban rendkívül nagy je­lentősége van a szóban forgó energiahordozók takarékos felhasználásának, a velük va­ló ésszerű gazdálkodásnak. ^PÚJSÁG 3 Nemcsak a béren múlik Javul a vasutasok szociális helyzete I itVSKjj vasút — csakúgy mint * a népgazdaság többi i nagyüzeme — küszkö- •sasj dik a maga gondjaival. De ha rangsorolni kellene ezeket a gondokat, aligha­nem habozás nélkül a mun­kaerőhiányt tennék az első helyre. Akkor is, ha ma már ré­gen túl vannak annak felis­merésén, hogy csodára nem számíthatnak, hogy a mun­kaerő-források vidéken is kiapadtak. Az egyetlen he­lyes dolog, amit tehetnek, hogy a meglévőt igyekeznek megtartani és okosan gaz­dálkodni vele. A munkaerő megtartása azonban már régen nemcsak és nem elsősorban bérkér­dés. Hiszen a legszűkebb ke­resztmetszetet jelentő kocsi- rendező, váltókezelő, pálya­munkásréteg nem keres ke­veset. Pontosabban: havi jö­vedelmük jócskán meghalad­ja a népgazdasági átlagot. Ám nem a keresett munka­körökhöz tartozik — a többi között — azért is, mert a hiányzók helyett is a jelen­lévők dolgoznak. Túlóráznak, sokszor a kimerülés határá­ig. Ami természetesen nem növeli a vasút vonzóerejét. De ini az, ami növelhetné? Az állami és a szakszerveze­ti vezetők egyöntetű vélemé­nye szerint a szociális ellá­tás fejlesztése, az élet- és munkakörülmények javítása az egyedüli eszköz. Megvaló­sításaihoz milliárd forintok­ra, magasabb színvonalú szo­ciális tervekre van szükség. Igen, milliárdokról van szó. A negyedik ötéves terv­ben 2,4, a mostani tervidő­szakban 3,6 milliárd forintot irányoztak elő szociális, egészségügyi, kulturális cé­lokra. És ezenfelül 12 milli- árdot költenek a munkavé­delem. a munkavégzés köz­vetlen körülményeinek töké­letesítésére, a balesetek meg­előzésére. Számtalan kisebb- nagyobb, jelentős és kevésbé jelentős létesítmény épül: üzemi étkezők, öltözők, für­dők. munkásszállók. íme né­hány, a sok közül: a Mis- kolc-Tiszai pályaudvarra 440 személyes öltöző-mosdót, 1000—2000 adagos üzemi konyhát, 200 személyes ét­termet és üzemorvosi rende­lőt terveznek, amelyek 1980- ra készülnek el. Füzesabony­ban szintén öltöző-mosdó, konyha, étterem épül, előre­láthatólag még az idei befe­jezéssel. A pécsi vasútigaz­gatósághoz tartozó bátaszéki állomás szintén hasonló in­tézményekkel gazdagodik. De megemlíthetnénk Szen­test, vagy Kiskunfélegyhá­zát, Makót és Kecskemétet, Veszprémet, Várpalotát, ahol ez új létesítményekkel lé­nyegesen javulnak a dolgo­zók szociális körülményei. Az eddigi tapasztalatok tehát arra vallanak, hogy a szociális terv fejezetei lénye­gében ütemesen valóra vál­nak. A vasút vezetői a tava­lyi beruházási tevékenysé­get pozitívan értékelték, a korábbinál jobbnak minősí­tették. Csupán a ferencváro­si 400 személyes munkás- szálló, a nagy kapacitású konyha és étterem, valamint három melegítőkonyha be­fejezési határidejének betar­tása bizonytalan a Budapest­re általában jellemző, kivite-- lezőkapacitás szűk volta mi­att. ■ gészében tehát bátran mondható, hogy a nagyszabású program megvalósulásával lé­nyegesen javul a vasutasok helyzete. Ami bizonyára érez­teti majd kedvező hatását a létszám alakulásában is. L. M. Nyári betakarítási feladatok Tegnap Szekszárdon ta­nácskozott a megyei mező- gazdasági szervezési bizott­ság, dr. Kálmán Gyulának, a megyei tanács elnökhelyet­tesének vezetésével. A városi és járási mezőgazdasági osz­tályok vezetői beszámoltak a mezőgazdasági üzemek nyá­ri betakarítási munkálatok­kal kapcsolatos felkészülésé­ről. Folyik a borsó betakarí­tása és félidejénél tart az árpa .aratása. Jövő hét vége felé kezdik meg az őszi bú­za aratását. Az üzemek ezzel kapcsolatos kampányterve­ket elkészítették, az aratás­ban résztvevő gépek szemlé­jét megtartották, a felkészü­lés általában jónak mondha­tó. Üzemenként nagy eltérést mutat az egy kombájnra eső betakarítandó terület, álta­lában azonban elmondható, hogy a kombájnok műszaki állapota jobb a tavalyinál és nagyobb géppark is áll ké­szen az aratásra. Tizenkét hektárral kevesebb gabona jut egy kombájnra, mint a tavalyi szezonban. Nőtt a szárítókapacitás is. az idén hét új szárítót állíta­nak fel a megye gazdaságai­ban. Bálázáshoz és talajmunkák elvégzéséhez megfelelő mennyiségű gép áll rendel­kezésre. Tavaly időlegesen korlátozták a tarlók égeté­sét. Erre az idén a megfelelő szabályok, rendelkezések be­tartásával és természetesen engedéllyel mód nyílik. Kü­lönösen azokon a területeken van nagyobb jelentősége, ahol a többéves monokultúra miatt elszaporodtak a szártő- betegségek. Az elmúlt héten a megye egész területén hullott csa­padék 10—100 milliméterig. Ez kedvező volt a vegetatív fázisban lévő kultúrák szá­mára. Sokhelyütt azonban megdőlt a gabona. A búza vetésterületeknek mintegy harminc-negyven százalékán okozott megdőlést a viharos időjárás, ami a betakarítás­ban jelent majd nehézsége­ket. A tavalyi év tanulságai alapján meghozott számos intézkedés eredménye, hogy az idén az elmúlt év hasonló időszakához képest mintegy 8—10 százalékkal több zöld­ség került ki a kertészetek­ből. A száraz időszakban ön­tözték a zöldségfélét és a burgonya nagy részét, vala­mint a cukorrépa-terüle­teket. Kedvező képet mutatnak a szőlőültetvények. A virágzás után megállapítható, hogy a kékfrankos kivételével vala­mennyi fajtánál jó a kötődés. A jelenlegi időjárás kedvez a különféle növényi kórokozók, fertőző megbetegedések ter­jedésének, ezért fokozott je­lentősége van a nyolc-tíz na­ponkénti permetezésnek. A GFV, az AGROKER és a MEZŐGÉP szokásos nyári betakarítási időszak alatti ügyeletét megszervezte és ünnepnapokon is ügyeleti szolgálatot adnak augusztus közepéig. PÖFÖG AZ ÚTHENGER A KPM Közúti Igazgatóság emberei nagyszabású útkor­szerűsítési munkába kezdtek. Nagykónyitól egészen a me­gyehatárig — mintegy 11 km hosszúságban — szélesítik az Igalra, illetve Kaposvárra ve­zető utat. Az alapozást még a tavasz- szal elvégezték, most csak a védőréteget terítik rá. 12 em­ber és egy géplánc dolgozik az útszakaszon. Munkájukat a nagy meleg sem hátráltat­ja. Az építők ígérik, hogy jú­lius végéig befejezik a mun­kálatokat. Azután már jó úton közlekedhetnek Igalba a gyógyulást, felüdülést kere­sők. „CSENDHÁBORÍTÓK” A Kánya-patak mellett mo­torfűrész hangja, traktor za­katolása veri fel a lomha csendet. Közelebbre érve lát­hatjuk, hogy dőlnek a szál­fák, emelkednek a farakások. A pári erdészet 5 szocialista brigádja, 25 napbarnított em­ber. vágja a patakparti nyár­fást. Ök a zajkeltők, a csend­háborítók. Kérésünkre Bíró Ferenc el­mondta, hogy május 29-től dolgoznak itt, és mintegy 900 —1000 köbméter nyárfát ter­melnek majd ki, melyet az erdészet értékesít. Jelenleg a felénél tartanak, de a hónap végére befejezik a munkát. Szorgoskodnak, mert ez a tel­jesítmény is beszámít a bri­gádversenybe. Ugyanis átla­gosan évi 3300—3600 köbmé­ter fa kitermelését vállalták. De igyekeznek azért is, hogy július 1-től jöhessenek a Ka­pos—Koppányvölgyi Vízitár­sulat emberei és munkagépei, a mederrendezési és -kotrási munkák elvégzésére. KERTÉSZETBEN Értény felé robog velünk a gépkocsi. Az út bal oldalán haragos zöld cukorrépatábla szívja mohón az öntözővizet, jobbról pedig a Koppány- menti Egyesült Tsz kertészete zöldell. IA hőség tikkasztó, szinte forr a levegő. Megállunk egy fa hűs árnyékában, és néze­lődni kezdünk. A távolban öntözőberende­zések permetezik szét a patak vizét. Rég volt erre eső. Nem messze tőlünk ekéznek. Ké. sőbb megtudjuk, Jakab János és felesége az, a paprikatáb- lában. Kék ruhás, szalmakalapos férfi tart felénk. Kálmán Im­re. a tsz főkertésze. Papírt vesz elő, s adatokat sorol: — Kertészetünk szerződést kötött a ZÜLDÉRT-tel. Korai kelből 180, korai fejes káposz­tából 300, karalábéból 100, pa­radicsomból 360, tölteni való paprikából 500, uborkából 470. karfiolból 200, kései ká. posztóból 600, vöröskáposztó- ból 100 és őszi kelkáposztából 220 mázsát kívánunk eladni, de jut bőven a szövetkezet tagjainak is. Éppen befejezi az adatok sorolását, amikor egy jóked­vű asszonycsapat érkezik elénk kapálás közben. — Ök tizenhármán a kerté­szet állandó dolgozói — ma­gyarázza Imre bácsi —, de van mindig néhány besegítő is. Jól jön az ilyenkor, mert most nagy szükség van ezek­re a szorgos kezekre — még a néhány iskoláséra is —, mert a jövő héten már 3—4 féle áru szállítása indul meg. Így többek között a már szál­lított karalábé mellett a ká­posztát és az uborkát is vi­szik. Munkaerőgond nem lesz, ugyanis a tsz vezetői körül­tekintően megszervezték már a „besegítőket”. Elköszönünk és indulunk Értény felé. A kertészet mel­lett elsuhanó autóban fogal­mazzuk meg mindhárman ugyanazt, hogy a Koppány. menti Egyesült Tsz sokat tesz a jobb zöldségellátásért, és biztos, hogy többet tesz majd a borítékba is. ÉKES LÁSZLÓ tudósító Fotó: Somogy vári Vince. * ái A hosszú távú célprogramok

Next

/
Thumbnails
Contents