Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
t 1977. június 24. Or,-, Székiér Gylilának, ;á; HjrtjsÉtertjattács elh ökhef yettesériek I;:;:;:;:;:;:;:;:;:;:':: W^ÍÍa^k<>kÍa;t»iS*:í^0S^;:Í3í i;:;ÚÍéÍSÍÁ)<áf*ÍW:SS Barabás János és Fazekas [László, az MTI tudósítói jelentik: Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Magyarország állandó KGST- képviselője nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iro. dának. Kérdés: — Hogyan jellemezné a KGST 31. ülésszakának munkáját? Válasz: — A KGST 31. ülésszaka jelentős eseménye volt a tagországok egyre magasabb szintű együttműködésének. Ez alkalommal emlékeztünk meg külön ünnepi ülésen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulójáról. Lázár György elvtárs az ünnepi ülésen tartott beszédében maga is hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom internacionalizmusa az éltető ereje a KGST-nek is, amely ma élő példája a leghaladóbb társadalmi rendszerű országok új típusú gazdasági együttműködésének, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Mindezt a fejlett szocialista társadalom építésének hétköznapi gyakorlata és növekvő sikere bizonyítja. Az ülésszak munkatanácskozás volt, amelyen a tagországok közötti együttműködés soron levő tennivalóival foglalkoztunk. Amint erről a megjelent sajtótudósítások beszámoltak már, áttekintettük a KGST egyévi tevékenységét, a hosz- szú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának helyzetét, meghatároztuk az 1981—1985. évekre szóló tervek összehangolásának tennivalóit megvitattuk a tudományos-műszaki együttműkö. dés időszerű feladatait, valamint az atomenergetikai gépgyártásban megvalósuló együttműködést. A beszámolóknak ez a változatos felsorolása is kellően mutatja, hogy a tanácskozás valóban munkajellegű volt, ráirányította a figyelmünket a legfontosabb gazdaságpolitikai tennivalókra. Kérdés: Az elmondottakból úgy tűnik, hogy az ülésszak elsősorban a távlat, a jövő kérdéseivel foglalkozott. Valóban így van ez? Válasz: A jövő sikerei a jelen, napjaink erőfeszítéseiben gyökereznek. Akkor, amikor a távlati terveinkről és programokról tárgyaltunk, egyetértettünk abban, hogy a jelenlegi munkákat hatékonyabban kell végeznünk, különös gondot fordítva nemzetközi kötelezettségeink pontos, jó minőségű teljesítésére. Emlékeztetnék arra: A KGST tavalyi ülésszaka határozatot hozott arról, hogy hosszú távú együttműködési célprogramokat kell kidolgozni az energia- és nyersanyag-felhasználás, a mező- gazdasági és élelmiszeripari termelés, a gépipar és a közlekedés fejlesztése területén. Az ülésszak számot adott azokról a kezdeti lépésekről, amelyeket a célprogramok kidolgozásában együttesen és külön-külön is megtettünk. A célprogramokban foglalt feladatok valóraváltása hozzájárul a KGST-tagországok gazdaságának további fejlődéséhez, az országok távlati és ötéves tervei megalapozásához. ötéves tervünk második évében vagyunk, de máris hozzáfogtunk a következő: az 1981—1985-ös évet felölelő tervidőszak munkáinak előkészítéséhez, a tervek nemzetközi összehangolásának megszervezéséhez. Az ülésszak jóváhagyta ennék programját. iA tanácskozás során egyöntetűvolt a vélemény arról, hogy mindenekelőtt az energia- és nyersanyagellátás, a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari termékekben mutatkozó szükségletek kielégítésének kérdéseivel kell foglalkozni. A tanácskozás homlokterében tehát a növekvő energia- és nyersanyagszükségletek kielégítésének problémái álltak. Az energia- és nyersanyagellátás megoldása nem csupán a szocialista országoknál áll a figyelem középpontjában, hanem a világ minden részében. Rendkívül összetett feladatokról van szó, és éppen ezért a .megoldáshoz sokirányú tevékenység szükséges. A 31. ülésszak erőteljesen felhívta a figyel- met-a belső erőforrások, elsősorban a szilárd fűtőanyagok és a vízi energia maximális hasznosítására, az atomerőművek gyorsított építésére, az energiahordozók feltárását szolgáló geológiai kutatások fokozására. Hasonló nyomatékkai szerepelt a gazdaságos és takarékos fűtőanyag-, és energiafelhasználás, az energiaigényes iparágak ésszerű telepítése, s mindennek érdekében a tagországok közötti együttműködés fokozása, az erők egyesítése. A legfontosabb energiahordozók a szén, az olaj, a gáz, az atomenergia. Az elsődleges energiaforrások bővítése mellett napjainkban rendkívül nagy jelentősége van a szóban forgó energiahordozók takarékos felhasználásának, a velük való ésszerű gazdálkodásnak. ^PÚJSÁG 3 Nemcsak a béren múlik Javul a vasutasok szociális helyzete I itVSKjj vasút — csakúgy mint * a népgazdaság többi i nagyüzeme — küszkö- •sasj dik a maga gondjaival. De ha rangsorolni kellene ezeket a gondokat, alighanem habozás nélkül a munkaerőhiányt tennék az első helyre. Akkor is, ha ma már régen túl vannak annak felismerésén, hogy csodára nem számíthatnak, hogy a munkaerő-források vidéken is kiapadtak. Az egyetlen helyes dolog, amit tehetnek, hogy a meglévőt igyekeznek megtartani és okosan gazdálkodni vele. A munkaerő megtartása azonban már régen nemcsak és nem elsősorban bérkérdés. Hiszen a legszűkebb keresztmetszetet jelentő kocsi- rendező, váltókezelő, pályamunkásréteg nem keres keveset. Pontosabban: havi jövedelmük jócskán meghaladja a népgazdasági átlagot. Ám nem a keresett munkakörökhöz tartozik — a többi között — azért is, mert a hiányzók helyett is a jelenlévők dolgoznak. Túlóráznak, sokszor a kimerülés határáig. Ami természetesen nem növeli a vasút vonzóerejét. De ini az, ami növelhetné? Az állami és a szakszervezeti vezetők egyöntetű véleménye szerint a szociális ellátás fejlesztése, az élet- és munkakörülmények javítása az egyedüli eszköz. Megvalósításaihoz milliárd forintokra, magasabb színvonalú szociális tervekre van szükség. Igen, milliárdokról van szó. A negyedik ötéves tervben 2,4, a mostani tervidőszakban 3,6 milliárd forintot irányoztak elő szociális, egészségügyi, kulturális célokra. És ezenfelül 12 milli- árdot költenek a munkavédelem. a munkavégzés közvetlen körülményeinek tökéletesítésére, a balesetek megelőzésére. Számtalan kisebb- nagyobb, jelentős és kevésbé jelentős létesítmény épül: üzemi étkezők, öltözők, fürdők. munkásszállók. íme néhány, a sok közül: a Mis- kolc-Tiszai pályaudvarra 440 személyes öltöző-mosdót, 1000—2000 adagos üzemi konyhát, 200 személyes éttermet és üzemorvosi rendelőt terveznek, amelyek 1980- ra készülnek el. Füzesabonyban szintén öltöző-mosdó, konyha, étterem épül, előreláthatólag még az idei befejezéssel. A pécsi vasútigazgatósághoz tartozó bátaszéki állomás szintén hasonló intézményekkel gazdagodik. De megemlíthetnénk Szentest, vagy Kiskunfélegyházát, Makót és Kecskemétet, Veszprémet, Várpalotát, ahol ez új létesítményekkel lényegesen javulnak a dolgozók szociális körülményei. Az eddigi tapasztalatok tehát arra vallanak, hogy a szociális terv fejezetei lényegében ütemesen valóra válnak. A vasút vezetői a tavalyi beruházási tevékenységet pozitívan értékelték, a korábbinál jobbnak minősítették. Csupán a ferencvárosi 400 személyes munkás- szálló, a nagy kapacitású konyha és étterem, valamint három melegítőkonyha befejezési határidejének betartása bizonytalan a Budapestre általában jellemző, kivite-- lezőkapacitás szűk volta miatt. ■ gészében tehát bátran mondható, hogy a nagyszabású program megvalósulásával lényegesen javul a vasutasok helyzete. Ami bizonyára érezteti majd kedvező hatását a létszám alakulásában is. L. M. Nyári betakarítási feladatok Tegnap Szekszárdon tanácskozott a megyei mező- gazdasági szervezési bizottság, dr. Kálmán Gyulának, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével. A városi és járási mezőgazdasági osztályok vezetői beszámoltak a mezőgazdasági üzemek nyári betakarítási munkálatokkal kapcsolatos felkészüléséről. Folyik a borsó betakarítása és félidejénél tart az árpa .aratása. Jövő hét vége felé kezdik meg az őszi búza aratását. Az üzemek ezzel kapcsolatos kampányterveket elkészítették, az aratásban résztvevő gépek szemléjét megtartották, a felkészülés általában jónak mondható. Üzemenként nagy eltérést mutat az egy kombájnra eső betakarítandó terület, általában azonban elmondható, hogy a kombájnok műszaki állapota jobb a tavalyinál és nagyobb géppark is áll készen az aratásra. Tizenkét hektárral kevesebb gabona jut egy kombájnra, mint a tavalyi szezonban. Nőtt a szárítókapacitás is. az idén hét új szárítót állítanak fel a megye gazdaságaiban. Bálázáshoz és talajmunkák elvégzéséhez megfelelő mennyiségű gép áll rendelkezésre. Tavaly időlegesen korlátozták a tarlók égetését. Erre az idén a megfelelő szabályok, rendelkezések betartásával és természetesen engedéllyel mód nyílik. Különösen azokon a területeken van nagyobb jelentősége, ahol a többéves monokultúra miatt elszaporodtak a szártő- betegségek. Az elmúlt héten a megye egész területén hullott csapadék 10—100 milliméterig. Ez kedvező volt a vegetatív fázisban lévő kultúrák számára. Sokhelyütt azonban megdőlt a gabona. A búza vetésterületeknek mintegy harminc-negyven százalékán okozott megdőlést a viharos időjárás, ami a betakarításban jelent majd nehézségeket. A tavalyi év tanulságai alapján meghozott számos intézkedés eredménye, hogy az idén az elmúlt év hasonló időszakához képest mintegy 8—10 százalékkal több zöldség került ki a kertészetekből. A száraz időszakban öntözték a zöldségfélét és a burgonya nagy részét, valamint a cukorrépa-területeket. Kedvező képet mutatnak a szőlőültetvények. A virágzás után megállapítható, hogy a kékfrankos kivételével valamennyi fajtánál jó a kötődés. A jelenlegi időjárás kedvez a különféle növényi kórokozók, fertőző megbetegedések terjedésének, ezért fokozott jelentősége van a nyolc-tíz naponkénti permetezésnek. A GFV, az AGROKER és a MEZŐGÉP szokásos nyári betakarítási időszak alatti ügyeletét megszervezte és ünnepnapokon is ügyeleti szolgálatot adnak augusztus közepéig. PÖFÖG AZ ÚTHENGER A KPM Közúti Igazgatóság emberei nagyszabású útkorszerűsítési munkába kezdtek. Nagykónyitól egészen a megyehatárig — mintegy 11 km hosszúságban — szélesítik az Igalra, illetve Kaposvárra vezető utat. Az alapozást még a tavasz- szal elvégezték, most csak a védőréteget terítik rá. 12 ember és egy géplánc dolgozik az útszakaszon. Munkájukat a nagy meleg sem hátráltatja. Az építők ígérik, hogy július végéig befejezik a munkálatokat. Azután már jó úton közlekedhetnek Igalba a gyógyulást, felüdülést keresők. „CSENDHÁBORÍTÓK” A Kánya-patak mellett motorfűrész hangja, traktor zakatolása veri fel a lomha csendet. Közelebbre érve láthatjuk, hogy dőlnek a szálfák, emelkednek a farakások. A pári erdészet 5 szocialista brigádja, 25 napbarnított ember. vágja a patakparti nyárfást. Ök a zajkeltők, a csendháborítók. Kérésünkre Bíró Ferenc elmondta, hogy május 29-től dolgoznak itt, és mintegy 900 —1000 köbméter nyárfát termelnek majd ki, melyet az erdészet értékesít. Jelenleg a felénél tartanak, de a hónap végére befejezik a munkát. Szorgoskodnak, mert ez a teljesítmény is beszámít a brigádversenybe. Ugyanis átlagosan évi 3300—3600 köbméter fa kitermelését vállalták. De igyekeznek azért is, hogy július 1-től jöhessenek a Kapos—Koppányvölgyi Vízitársulat emberei és munkagépei, a mederrendezési és -kotrási munkák elvégzésére. KERTÉSZETBEN Értény felé robog velünk a gépkocsi. Az út bal oldalán haragos zöld cukorrépatábla szívja mohón az öntözővizet, jobbról pedig a Koppány- menti Egyesült Tsz kertészete zöldell. IA hőség tikkasztó, szinte forr a levegő. Megállunk egy fa hűs árnyékában, és nézelődni kezdünk. A távolban öntözőberendezések permetezik szét a patak vizét. Rég volt erre eső. Nem messze tőlünk ekéznek. Ké. sőbb megtudjuk, Jakab János és felesége az, a paprikatáb- lában. Kék ruhás, szalmakalapos férfi tart felénk. Kálmán Imre. a tsz főkertésze. Papírt vesz elő, s adatokat sorol: — Kertészetünk szerződést kötött a ZÜLDÉRT-tel. Korai kelből 180, korai fejes káposztából 300, karalábéból 100, paradicsomból 360, tölteni való paprikából 500, uborkából 470. karfiolból 200, kései ká. posztóból 600, vöröskáposztó- ból 100 és őszi kelkáposztából 220 mázsát kívánunk eladni, de jut bőven a szövetkezet tagjainak is. Éppen befejezi az adatok sorolását, amikor egy jókedvű asszonycsapat érkezik elénk kapálás közben. — Ök tizenhármán a kertészet állandó dolgozói — magyarázza Imre bácsi —, de van mindig néhány besegítő is. Jól jön az ilyenkor, mert most nagy szükség van ezekre a szorgos kezekre — még a néhány iskoláséra is —, mert a jövő héten már 3—4 féle áru szállítása indul meg. Így többek között a már szállított karalábé mellett a káposztát és az uborkát is viszik. Munkaerőgond nem lesz, ugyanis a tsz vezetői körültekintően megszervezték már a „besegítőket”. Elköszönünk és indulunk Értény felé. A kertészet mellett elsuhanó autóban fogalmazzuk meg mindhárman ugyanazt, hogy a Koppány. menti Egyesült Tsz sokat tesz a jobb zöldségellátásért, és biztos, hogy többet tesz majd a borítékba is. ÉKES LÁSZLÓ tudósító Fotó: Somogy vári Vince. * ái A hosszú távú célprogramok
