Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
*• 2 ít^PÚJSÁG Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának június 22-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) 5. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt tovább erősítette internacionalista kapcsolatait a testvérpártokkal. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködésének szélesítését, a két ország népei közti sokoldalú kapcsolatok elmélyítését jól szolgálta Kádár János és Nicolae Ceausescu elvtársak Debrecenben, illetve Nagyváradon lebonyolított baráti találkozója. A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a megállapodásokat, amelyek megkötése hozzájárul a két ország együttműködésének továbbfejlesztéséhez a gazdasági, kulturális és más területeken. Megállapította, hogy a tárgyalások megerősítették "a két ország érdekazonosságát a szocializmusért és a békéért folyó harcban. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy jól fejlődnek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége baráti kapcsolatai, a Magyar Népköztársaság és a szomszédos Jugoszláviai Szövetségi Köztársaság sokoldalú együttműködése, erősödik a két ország népeinek barátsága. Az együttműködés szélesítéséhez, a barátság erősítéséhez eredményesen járult hozzá Sztane Dolanc elvtársnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnöksége Végrehajtó Bizottsága titkárának látogatása hazánkban. Kétoldalú pártkapcsolataink fejlesztését és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének ügyét szolgálták az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának megbeszélései az olasz, az iráni, a kolumbiai és a perui testvérpárt első titkárával, továbbá az MSZMP képviselőinek találkozói a szovjet, a lengyel, a belga, a finn. a francia, a japán, a koreai, a norvég és a svéd kommunista párt vezetőivel. Jelentős esemény volt Luis Corvalán elvtárs látogatása hazánkban, amelynek során a magyar nép ismételten kifejezte szolidaritását a chilei testvérpárttal, a népelnyomó fasiszta junta ellen küzdő haladó chilei erők harcával. €. A Magyar Szocialista Munkáspárt fontosnak tartja a szocialista — szociáldemokrata mozgalom pártjaival folytatott rendszeres eszmecserét a közös érdekű kérdésekben, a 'béke és a biztonság megszilárdítása érdekében. Ezzel a törekvéssel összhangban került sor az elmúlt időszakban az MSZMP képviselőinek találkozóira a Belga Szocialista Párt, valamint a Francia Szocialista Párt vezetőivel. e A Központi Bizottság értékelte a párttagsági könyvek cseréjének végréhajtását, és megállapította: il. A XI. kongresszuson elhatározott tagkönyvcserét a pártszervezetek — a Központi Bizottság 1975. októberi határozatában foglalt előírásokat érvényesítve — gondosan készítették elő, az időszerű politikai, gazdasági, ideológiai, kulturális teendőik egyidejű elvégzésével nagyfokú szervezettséggel bonyolították le. A tagkonyvcsere jól szolgálta a párt felkészítését a kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban megfogalmazott feladatok megoldására. 2. A párt tagjaival folytatott beszélgetések nyílt, őszinte eszmecserék voltak politikánkról, a kongresszusi határozatok megvalósításáról, a párttagok kötelességeiről, a párt életéről, valamint közéletünk minden fontos kérdéséről. A Központi Bizottság megállapította, hogy a párttagság az egyéni beszélgetések során is reálisan, nagy felelősséggel nyilatkozott a párt politikájáról és annak megvalósulásáról. A párt eszmei, politikai, szervezeti egysége szilárd, érvényesülnek a lenini normák, a kommunisták lelkiismeretes, példamutató munkával vesznek részt a szocialista építés feladatainak megoldásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt eredményesen tölti be társadalmunkban irányító, vezető szerepét. 3. A Központi Bizottság a tagkonyvcsere politikai tapasztalatai alapján a következőkre hívja fel a figyelmet: — Továbbra is nagy gondot kell fordítani a pártépítő munkára. A pártba jelentkezők elé magas erkölcsi és politikai követelményeket kell állítani. A tagfelvételi munkát annak tudatában kell folytatni, hogy a pártot körül veszik a szocializmust meggyőződéssel építő szimpatizánsok széles tömegei. Közülük egyéni elbírálás alapján — minden mechanikus kategorizálást mellőzve — a munkások, mezőgazdasági dolgozók, termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak legjobbjait kell párttaggá nevelni. — A párt belső életét bevált gyakorlatunk szerint, a lenini normák alapján kell tökéletesíteni. Ennék fontos eleme, hogy minden pártszervezetben mindenkor biztosítani kell a párttagok személyes véleményének szabad kifejtését. és erre a vezetőségnek munkájában támaszkodnia kell. Az évenkénti beszámoló taggyűléseket úgy kell előkészíteni, hogy a párttagoknak módjuk legyen a fontos politikai kérdésekben véleményt nyilvánítani, s emellett személyes gondjaikat is megbeszélni. — A párton belüli demokrácia a párt eredményes működésének egyik döntő feltétele, ugyanakkor alapja a közéleti és a munkahelyi demokrácia fejlődésének is. A szocialista demokrácia társadalmunkban akkor váli mind teljesebbé, ha a párt életében, egész tevékenységében a lenini elvekkel összhangban érvényesül a demokratikus szemlélet. — A tagkonyvcsere igazolta a Központi Bizottság korábbi döntésének helyességét, hogy fokozott figyelmet fordít az alapszervezetek munkájára. A pártmegbízatások rendszerével továbbra is biztosítani kell a párttagság aktív részvételét a politikai munkában. Az alapszervezetek erősítsék kapcsolataikat a pártonkívüliekkel, gyakoroljanak nagyobb hatást környezetünk szocialista szellemű formálására, a politizáló légkör fejlesztésére. — A párt és az ország előtt álló feladatok sikeres megoldásához elengedhetetlen eredményes szövetségi politikánk következetes folytatása. Ehhez kedvező lehetőséget teremt az a tény, hogy a XI. kongresszuson elfogadott országépítő céljaink nemzeti programmá váltak. Szövetségi politikánk eredményeire támaszkodva, a lehetőségeket jól hasznosítva tovább kell erősíteni a párt tömegkapcsolatait. Pártonkívüli szövetségeseinket fokozottan kell bevonni a közéleti munkába. Következetesen érvényt kell szereznünk annak a gyakorlatunknak, hogy pártfunkció kivételével minden tisztséget betölthetnek pártonkívüliek is, ha erre egyébként alkalmasak. A párt tömegkapcsolatainak fejlesztésében, szövetségi politikánk megvalósításában különösen jelentős szerepük van a tömegszervezeteknek s tömegmozgalmaknak. 4. A XI. kongresszus megállapította hogy a fejlett szocialista társadalom építése fokozott követelményeket támaszt a párttal, a párttagsággal szemben. Ezzel összefüggésben a tagkonyvcsere során megváltak a párttól azok, akik valamilyen okból ^ nem tudtak eleget tenni a nő-“ vekvő követelményeknek. A pártból ily módon — saját akaratukból, vagy az alapszervezet kezdeményezésére — a tagságnak 2,7 százaléka maradtki. Ugyanezen időalatt a pártépítő munka azt eredményezte. hogy a taglétszám nem csökkent, a tagkonyvcsere lezárásakor azonos volt az egy évvel korábbival; a Magyar Szocialista Munkáspártnak 1976. december 31-én 765 566 tagja volt. 5. A Központi Bizottság kötelezi a párt minden vezető szervét, hogy biztosítsa a tagkonyvcsere tapasztalatainak, a párttagok véleményének és javaslatainak szervezett hasznosítását. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy pártszerve, zeteink a tagkonyvcsere időszakában megnövekedett aktivitással dolgoztak; Elismerését fejezi ki mindazoknak, akik e felelősségteljes munka eredményes elvégzésében részt vállaltak. Q A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta a kulturális politika néhány időszerű kérdésével foglalkozó tájékoztató jelentést. 1. A Központi Bizottság megállapította: művelődéspolitikánk alapvelvei, amelyeket húsz esztendővel ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt 1957 júniusi országos értekezlete, majd ezt követően részleteiben 1958-ban a művelődéspolitikai irányelvek fogalmaztak meg, kiállták az idő próbáját. Ezeket az irányelveket erősítették meg és fejlesztették tovább a párt kongresszusai. A XI. kongresszusnak a kulturális kérdésekre vonatkozó határozatai és a párt programnyilatkozata ezekre az alapokra építve jelölte meg hosszabb távra a kulturális építés irányát és fő feladatait. Az MSZMP a marxizmus— leninizmus orientáló erejével következetes elvi irányító munkával, a nem-marxista nézetekkel folytatott elvi vitákkal gondoskodik arról, hogy a tudományos kutatás, az irodalom, a művészet, az oktatásügy és a közművelődés eredményesen segítse szocialista céljaink elérését. A párt fő politikai irányvonala a kulturális életben is kedvező feltételeket teremtett valamennyi haladó, hazáját szerető, alkotni és a közösségért munkálkodni kész erő összefogásához. E politika jegyében a párt a jövőben is minden lehetőt megtesz a szocialista kultúra felvirágzása, a tudományok fejlődése, a műveltség terjesztése érdekében. 2. Pártunk számos dokumentumban fogalmazta meg a kulturális élet egyes területein jelentkező feladatokat. Megfelelően halad a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek végrehajtása. A tudományos kutatás fejlődése meggyorsult és eredményeinek gyakorlati alkalmazása mind nagyobb mértékben járul hozzá népgazdaságunk fejlődéséhez és társadalomépítő feladataink megoldásához. 2. Pártunk számos dokumentumban fogalmazta meg a 'kulturális élet egyes területein jelentkező feladatokat. Megfelelően halad a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek végrehajtása. A tudományos kutatás fejlődése meggyorsult és eredményeinek gyakorlati alkalmazása mind nagyobb mértékben járul hozzá népgazdaságunk fejlődéséhez és társadalomépítő feladataink megoldásához. 'A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelvei helyeseknek bizonyultak, s még hosszú időre megszabják az alapvető feladatokat. A tudományooliti- ka és a tudományirányítás néhány területén, elsősorban a műszaki- és agrárkutatásfejlesztésiben azonban új követelmények és új feladatok is körvonalazódnak. A tudományos és tedhnikai haladás nyomán a tudomány mindinkább közvetlen termelőerővé válik, az egyik legfontosabb népgazdasági tartalékunk, s egyúttal a hatékonyabb termelésnek és gazdálkodásnak, a versenyképes termékek gyártásának is fontos tényezője. A gazdaságpolitikai célok fokozott érvényesítése, a kutató-fejlesztő tevékenység javítása megköveteli a szellemi és anyagi erők koncentrálását és a fokozott bekapcsolódást a nemzetközi tudományos munkamegosztásba. A tudomány távlati fejlődése és a gyakorlati gazdasági feladatok megoldása a jövőben is megköveteli az alapkutatások növekvő mértékű támogatását. Az alapkutatások fejlesztése, a szakember- képzés feladatainak eredményes megoldása érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egyetemi kutatás és oktatás feltételeinek javítására, kiemelt fejlesztésére. 3. A Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozatának és a XI. kongresszus iránymutatásának szellemében folyik a közoktatás fejlesztése. Csökkent az iskolák közötti színvonalkülönbség; a tárgyi és személyi feltételek javulásával emelkedett az oktatás színvonala; korszerűbbé vált az alapfokú oktatás és a szakmunkás- képzés; előtérbe került a nevelőmunka; valamennyi oktatási szinten jelentősen emelkedett az esti és levelező tagozatokon tanulók száma. Társadalomipolitikai céljaink megvalósítása, s ezen belül a felnövekvő nemzedék számára az egyenlő tanulási feltételek biztosítása még hosszabb időszakon át elsőrangú fontosságú feladattá teszi az általános iskolai oktatás színvonalának emelését és kiegyenlítését. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a következő években is a legfőbb feladat az 1972. évi oktatáspolitikai határozat végrehajtása, az új tantervek bevezetése, a feladatokhoz szükséges feltété, lek megteremtése. Ezek a folyamatok a közoktatás adott szerkezetének gyökeres megváltoztatása nélkül valósulnak meg. Az időszerű korszerűsítési munkálatokkal egyidőben tovább kell dolgozni a fejlett szocialista társadalom követelményeinek megfelelő iskolarendszer tartalmi, pedagógiai, szervezeti és más kérdéseinek komplex kimunkálásán. 4. Társadalompolitikai fel. adataink megoldása szorosan összefügg a közművelődés és a művészetek fejlődésével. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni a klasszikus és a mai kultúra értékeinek közkincs- csé tételéért. Erősíteni kell a művelődés iránti érdekeltséget és felelősséget az egyénekben és a közösségekben egyaránt. Növelni kell a mai magyar művészet elkötele. zettségét társadalmi valóságunk kérdéseinek szocialista eszmeiségű megválaszolása iránt. A Központi Bizottság 1974. évi közművelődési határozata nyomán kedvező változás 1977. június 24. bontakozott ki a közgondolkodásban, a kulturális munkában. A kulturális, művé. szeti műhelyek közművelődési tevékenysége szembetűnően fejlődött. Az előrehaladás azonban nem egyenletes. Alkotó művészeink többsége azonosult a párt politikájának fő vonalával. Több művészeti ágban erősödött a törekvés a szocialista életmód és erkölcs fő kérdéseinek, a dolgozó osztályok életének ábrázolására, s fokozódott az ilyen művek népszerűsége. Folyamatos feladat művészetünk szocialista eredményei, nek kritikai elemzése, értékelése. új vonásainak bemutatása. A marxista—leninista elmélet propagálása, az ideo. lógiai kérdések folyamatos tisztázása, a szövetségi politika érvényesítése egymással összefüggő, egyidejűleg megoldandó feladat. Ez növekvő követelményeket támaszt a kulturális élet párt- és állami irányításával, a művészetpo. litikai gyakorlattal, az alkotó- műhelyek felelős vezetőivel szemben. 5. Művelődéspolitikánk céljai a nemzetközi méretekben folyó ideológiai harc és a kulturális értékek fokozódó cseréjének bonyolult feltételei között valósulnak meg. Tudományos és kulturális életünk tényezőinek fontos feladata, hogy nemzetközi síkon is helytálljanak és hozzájáruljanak a haladás és a szocializmus eszméinek térhódításához. Kulturális kapcsolataink a szocialista országokkal eredményesen fejlődnek, s arra törekszünk, hogy tartalmas együttműködés jöjjön létre az emberiség kultúrájának minden haladó képviselőjével. Népünk kész arra, hogy befogadja az emberiség múltjának és jelenének minden kulturális értékét és ugyanakkor büszkén tárja a világ elé saját alkotásait. 6. A Központi Bizottság megállapította: értelmiségünk magáénak vallja a szocialista társadalmat, alkotó munkájával támogatja építését, s ez megfelelően tükröződik kulturális életünkben is. Pártunk politikája, szocialista rendszerünk, értelmiségünk helytállása biztosíték arra, hogy kujturális fejlődésünk a jövőben is eredményesen .folytatódik. A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Kozári József elvtársat, a KB Pártgazdasági és Ügykezelési Osztályának vezetőjét más megbízatása miatt felmentette 'beosztásából; — Karakas László elvtár- sats a Központi Bizottság tagját kinevezte a KB Pártgazdasági és Ügykezelési Osztályának vezetőjévé; — Ezenkívül ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. (MTI). Véget ért a KGST ülésszaka Lisszabon Portugál munkások tüntetése (Folytatás az 1. oldalról) növekedését, foglalkozva többek között a harmadik piacokon való együttműködés kérdéseivel. Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán találkozott az ülésszakon részt vevő küldöttségek vezetőivel, köztük Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével, és a testvérpártok központi bizottságainak a tanácskozás munkájában részt vevő titkáraival, így magyar részről Németh Károllyal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. Varsóban csütörtökön 'befejezte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 31. ülésszaka. A tanácskozás záróaktusaként a delegációkat vezető kormányfők, köztük Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, aláírták az ülésszak munkájáról készült jegyzőkönyvet. A tanács határozata értelmében az ülésszakról szóló hivatalos közleményt későbbi időpontban hozzák nyilvánosságra. A KGST végrehajtó bizottságának soros elnöke Mihai Marinescu román miniszterelnök-helyettes lett. * Csütörtökön délután hazaérkezett Varsóból a KGST 31. ülésszakán részt vett magyar delegáció. A küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vezette. A delegáció tagjai voltak: Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szekér Gyula miniszterelnök- helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Rácz Pál külügyminisztériu- mi államtitkár, Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője és Meisel Sándor, a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képviselőjének helyettese. LAPZÁRTA BUDAPEST Lonosczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Beck Jánost, hazánk első, a Kolumbiai Köztársaságban akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. * A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására csütörtökön Joshua Nkomo elnök vezetésével Budapestre érkezett a Zimbabwei Hazafias Front küldöttsége. Joshua Nkomót és kíséretét a Feri. hegyi repülőtéren Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke fogadta. A Portugál Dolgozók Általános Szövetsége — Intersin. dical (CGTP) — felhívására szerdán mintegy 200 ezer portugál dolgozó vonult országszerte az utcákra, hogy hangot adjon Mario Soares kormányának gazdasági és szociális politikájával szembeni elégedetlenségének, Lisszabonban az esti órákban három órán keresztül tartott az erőt tükröző felvonulás, A dolgozók jelszavaik, ban határozottan bírálták a kabinet munkásellenes politikáját és azzal vádolták a szocialista párti kormányt, hogy szabotálja az agrárreform végréhajtását. A tüntetők követelték a mezőgazdasági mi-- niszter lemondását és a gyakori elbocsátások megszüntetését. Ugyancsak fontos követelésük. hogy a kormány hozzon határozott intézkedéseket a dolgozók életkörülményeinek javítására: az év első öt hónapjában az előző év hasonló időszakához képest több, mint 37 százalékkal emelkedtek az árak. ugyanakkor a kormány akadályozza a fizetések emelését. A felvonulók egyúttal határozottan bírálták azokat a hivatalos törekvéseket, hogy az állami ég munkásellenőrzés alá vont vállalatokat megpróbálják visszajuttatni a tőkéseknek.
