Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-23 / 146. szám

2 Képújság 1977. június 23. Szovjet-francia közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról.) A Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing tárgyalásairól szerdán ki­adott közös nyilatkozat meg­állapítja, hogy a tárgyalások rendkívül szívélyes légkör­ben mentek végbe, megfelel­tek a két ország jószom­szédi kapcsolatainak, annak a viszonynak, amely több mint 10 éve létrejött közöt­tük. A tárgyalások során a fe­lek kifejezésre juttatták azt a törekvésüket, hogy min­den téren folytassák az együttműködést, együttesen járuljanak hozzá az enyhü­lés megszilárdításához és el­mélyítéséhez. ezzel hozzájá­ruljanak a feszültség csök­kentéséhez az egész világon. Nemzetközi kérdésekről szólva a közös közlemény megállapítja: Leonyid Brezs­nyev és Giscard d’Estaing nagy figyelmet szentelt az európai helyzet áttekintésé­nek, az európai biztonsági és együttműködési konferencia befejezése óta eltelt időszak fejleményeinek. Megállapí­tották, hogy Európában eb­ben az időszakban javult a helyzet, meghatározott ered­mények születtek az európai államok közötti politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokban. A Szovjetunió és Francia- ország egyaránt arra törek­szik, hogy teljességében és dinamikus módon valósítsák meg a helsinki záróokmány előírásait. A felek véleménycserét folytattak a k'iügyminiszte- rek képviselőinek belgrádi tanácskozásáról, amelyet a záróokmány irányoz elő. Ki­fejezésre juttatták azt a re­ményüket. hogy a találkozó konstruktív szellemben megy végbe, konstruktív módon járul hozzá a haladáshoz a záróokmány előírásai meg­valósítása terén, és követke­zésképpen hozzájárul az eny­hülés megszilárdításához. A felek megállapították, hogy véleményük egybeesik a ciprusi kérdésnek a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi in­tegritása alapján történő ren­dezésének szükségességéről. Az igazságos és tartós rende­zésnek tárgyalások útján kell megvalósulnia. Megállapították, hogy a tar­tós és igazságos béke meg­teremtésének alapvető felté­tele az izraeli csapatok kivo­nása az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről és a palesztin nép jogainak elismerése, beleértve jogukat a hazára, továbbá az, hogy a körzet valamennyi országa, Izraelt beleértve, biztos és elismert határok között füg­getlenül létezhessék. Ebben a szellemben Fran­ciaország és a Szovjetunió azt a reményét fejezte ki. hogy az év vége előtt összeülhet a genfi békekonferencia, vala­mennyi érintett fél, így a palesztin nép képviselőinek részvételével. A két fél tanulmányozta az afrikai helyzetet is. Az eny­hülés politikájának szellemé­ben megerősítették, hogy na<*v jelentőséget tulajdoní­tanak a béke megszilárdítá­sának az afrikai kontinensen, az afrikai államok függet­lensége. szuverenitása, terü­leti integritása tiszteletben tartásának, valamint annak, hogy az afrikai népek szaba­don. külső beavatkozás nél­kül érvényesíthessék döntési jogukat sorsuk alakításáról. A felek attól a szándéktól vezettetve, hogy elősegítse­nek minden olyan kezdemé­nyezést. amely az általános és teljes leszerelés, ezen belül a nukleáris leszerelés meg­valósítására irányul, már hozzájárulásukat, adták az ENSZ leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli üléssza­ka összehívásához. Franciaország és a Szov­jetunió ismét kifejezésre jut­tatja azt az elhatározását, hogy el akarja kerülni a nuk­leáris fegyverek elterjedését. Üdvözlik, hogy erről közös nyilatkozatot írtak alá, amely kifejezésre juttatja, hogy minden tőlük telhetőt meg­tesznek a nukleáris fegyve­rek elterjedése megakadályo­zására. Ugyanakkor elisme­rik, hogy a nukleáris ener­gia békés alkalmazása nagy fontosságú azoknak az orszá­goknak a számára, amelyek­nek szükségük van erre. A francia fél továbbra is érdeklődéssel kíséri a szov­jet fél javaslatait az új tö­megpusztító fegyverek, vagy az ilyen fegyverrendszerek kidolgozásának és gyártásá­nak megtiltásáról. A közös közlemény kifejezésre juttat­ja a két ország hűségét az ENSZ alapokmánya és célki­tűzései iránt. A felek elismerik, hogy szükséges a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok olyan át­alakítása, amely számításba veszi a fejlődő országok ér­dekeit, azt az igényüket, hogy részt vehessenek a világ gaz­dasági/ fejlődésében, megfe­lelőbb szerepet kapjanak ab­ban. A felek készek konstruktív módon folytatni a párbeszé» dolgoznak ki a gazdasági és ipari együttműködés tízéves fejlesztésére 1990-ig terje­dően. A felek üdvözlik azt, hogy a látogatás alkalmából meg­állapodást írtak alá a vegy­ipar és a szállítás terén tör­ténő együttműködésről. Különleges fontosságot tu­lajdonítanak a nukleáris energia, az űrkutatás, a szá­mítástechnika, a környezet- védelem, a mezőgazdaság, az orvostudomány, az asztronó­miai alapkutatások, az élet fizikai és kémiai alapjaival összefüggő kutatások, a föld­rengéskutatás, a szilárd tes­tek mechanikája, a kvantita­tív elektronika és a nem li­neáris optika terén folyó ku­tatásokkal kapcsolatos együtt­működésnek. A felek tovább javítják a két ország közötti kapcsola­tokat az oktatásügy, a kultú­ra, a művészet és a tudomány terén. Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing aláírja a szov­jet-francia csúcstalálkozó okmányait det annak érdekében, hogy minden téren kiszélesedjék az együttműködés a fejlődő országokkal és az egyenlőség alapján megszilárduljon az államok közötti nemzetközi gazdasági együttműködés. A nyilatkozatnak a kétol­dalú kapcsolatokkal foglal­kozó része megállapítja, hogy e kapcsolatokat részletesen és alaposan áttekintették. A két fél megelégedéssel fo­gadta, hogy Franciaország és a Szovjetunió kapcsolatai hozzájárultak az európai és a világbéke megjavításához. A két fél aláhúzta annak fotosságát, hogy együttmű­ködésük fő irányvonalát a legmagasabb szinten dolgoz­zák ki, ezen a szinten hatá­rozzák meg a kereteket, ad­ják meg a szükséges ösztön­zést. A két fél üdvözölte a levél- . váltást, amely a Szovjetunió és Franciaország külügymi­nisztere között 1976. július 16-án történt a nukleáris fegyverek véletlen vagy meghatalmazás nélkül törté­nő alkalmazásának megaka­dályozásáról. A felek nagy figyelmet szenteltek a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok­nak és leszögezték, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak azok fejlesztésének és kiszé­lesítésének. Megelégedéssel állapították meg, hogy a kereskedelmi forgalom rend­szeresen növekszik és e nö­vekedés új távlatokat nyit meg. A kereskedelmi forga­lom növekedésének üteme 1975—76-ban körülbelül 30 százalékos volt évente, és e két évben a forgalom értéke körülbelül azonos volt, mint a megelőző öt évben, vagyis 1970—1974. között. Tekintet­be véve azt a célkitűzést, hogy 1976—79. között • meg­kétszerezik a forgalmat, meg­állapították, hogy ezt a fel­adatot teljesítik, sőt túl is tel­jesítik. A két fél ezért elha­tározta, hogy megteszi a szük­séges lépéseket a forgalom megháromszorozására. A felek elhatározták, hogy támogatják új tervek meg­valósítását. Ennek érdekében kidolgozták a gazdasági és ipari együttműködési prog­ram elmélyítésének tervét az elkövetkező tíz évre. Megállapodtak abban, hogy új, hosszú lejáratú programot Elhatározták, hogy új erő­feszítéseket tesznek az orosz nyelv franciaországi tanítá­sának fejlesztése, illetve a francia nyelv szovjetunióbeli oktatása megjavítása érdeké­ben, mind a középiskolákban és az egyetemeken, mind pe­dig a felnőttek oktatásában. Megállapították továbbá, hogy hasznosnak bizonyultak a katonai kapcsolatok is. A két fél fontosnak tart­ja, hogy Franciaország és a Szovjetunió népei között to­vább fejlődjenek a kölcsönös megbecsülés, a tisztelet és a barátság szálai. Véleményük szerint ezeket az érzelmeket erősíti, ha jobban megisme­rik egymás kultúráját, ered­ményeit, növekednek a kap­csolatok a francia és a szov­jet emberek között. A Szovjetunió és Francia- ország fontos közös felada­tainak megvalósításához — amelyek mind kétoldalú kap­csolataikat illetően, mind pe­dig a világbéke megszilárdí­tását illetően előttük állnak — a felek szerint egyre ked­vezőbbé válik a légkör. A két fél véleménye szerint Leonyid Brezsnyev francia- országi látogatása, azok a megbeszélések. amelyekét ebből az alkalomból folytat­tak, gyümölcsözőek voltak. Meggyőződésük, hogy a láto­gatás eredménye hozzájárul a Szovjetunió és Franciaország barátságának és együttműkö­désének fejlesztéséhez. Elő­segíti az európai helyzet és a világhelyzet javulását. Rambouillet, 1977. június 22. * A dokumentumok aláírása, kor Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing be­szédet mondott. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke igen hasznosnak és szüksé­gesnek minősítette a tárgya­lásokat, leszögezve: azok alapja az a szándék volt mindkét fél részéről, hogy a Szovjetunió és Franciaország tovább erősítse barátságát, együttműködését, tovább ha­ladjon a közös tevékenység felé. A tárgyalások nagyrészt pozitívnak bizonyultak. A megbeszéléseken — han­goztatta Leonyid Brezsnyev — abban az összefüggésben volt szó a nagy nemzetközi kérdésekről, hogy elősegítsék az akciókat a túlhajtott fegy. verkezés megakadályozása, a termonukleáris fegyverek al­kalmazásának megakadályo­zása érdekében. A két fél kész arra, hogy a szükségnek megfelelően foly. tassa ez egymás közti konzul­tációt — mondotta Brezsnyev, aki a Szovjetunióban teendő látogatásra hívta meg a fran­cia államfőt. Az SZKP főtit­kára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke végeze­tül köszönetét fejezte ki a francia vezetőknek és a fran. cia népnek a szívélyes ven­déglátásért és a jókívánságait fejezte ki Franciaország lako­sainak. S * Giscard d’Estaing sikeres, nek nevezte Leonyid Brezs­nyev látogatását, hangsúlyoz­va, hogy a tárgyalások vá­laszt adtak a világ előtt álló három nagy kérdésre. Egy. részt megmutatták, hogy a két ország kész az immár több mint tízéves együttmű­ködés további fejlesztésére. Másrészt ünnepélyesen meg­erősítették, hogy a két ország az enyhülés folytatása mel­lett foglal állást, akkor is, ha ma egyesek megkérdőjelezik ezt a politikát. Végül közös akciót eredményeztek annak érdekében, hogy megakadó, lyozzák a nukleáris fegyve­rek elterjedésének súlyos ve­szélyét. Az aláírást megelőzően a két államfő négyszemközti megbeszélése fél órát vett igénybe. A dokumentumok aláírása után Leonyid Brezsnyev és kísérete elhagyta a ram- bouillet-i kastélyt. A Szov­jetunió új párizsi nagykövet­ségének dísztermében ebédet adott Giscard d’Estaing és a tárgyalásokon részt vett francia küldöttség tagjai, va­lamint a francia közélet szá­mos, ismert személyisége tiszteletére. A köztársasági elnök" kö­szönetét mondott Brezsnyev- nék azért, hogy az új nagy- követség épületében látta vendégül és kifejezte remé­nyét, hogy amikor majd ő látogat a Szovjetunióba — eleget téve a szovjet államfő meghívásának — felavathat­ja az új francia nagykövet­séget. Brezsnyev elutazott Párizsból Szerdán befejezte hivata­los látogatását, és elutazott Párizsból Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke. Valéry Giscard d’Estaing a protokollnak megfelelően a szovjet nagykövetségen adott ebédét követően, szívélyes búcsút vett Leonyid Brezs- nyevtől, Andrej Gromikótól és a többi hivatalos szovjet személyiségtől. A szovjet és francia zászlókkal feldíszített orly-i repülőtéren Leonyid Brezs- nyevet Raymond Barre fran­cia miniszterelnök, Luis de Guiringaud külügyminiszter, a francia kormány más tag­jai, valamint Sztyepan Cser- vonyenko, a Szovjetunió pá­rizsi és Bruno de Leüsse Franciaország moszkvai nagykövete búcsúztatta. Leonyid Brezsnyevet a legmagasabb katonai tiszte­letadással búcsúztatták. A repülőtér betonján a fran­cia fegyveres erők három fegyvernemének alakulatai adták a díszőrséget. A két himnusz eljátszása után tü zérségi díszlövések hangzót tak el. Leonyid Brezsnyev és Raymond Barre ellépett a díszőrség élőt, majd a repü­lőgép lépcsőjéhez mentek, ahol Raymond Barre szívé­lyes búcsút vett Leonyid Brezsnyevtől, Andrej Gromi­kótól, Nyikolaj Patolicsevtől, Borisz Bugajevtől és a töb­bi szovjet személyiségtől. Ezt követően a különgép a levegőbe emelkedett. Lázár György felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) nagy erőfeszítéseket tett a világgazdasági változásokból adódó hátrányok leküzdésére, a ráfordítási költségek növe­kedésének ellensúlyozására, a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének fokozatos javítására. A megoldás kulcsát abban látjuk, hogy erőteljesen fo­kozzuk a termelés hatékony­ságát, meggyorsítsuk a ter­melékenység emelésének, a termelés korszerűsítésének folyamatát és számottevően növeljük népgazdaságunk exportteljesítményét. — Rendkívüli módon érde­keltek vagyunk abban, hogy még teljesebben kihasznál­juk a szocialista gazdasági integrációból szermazó elő­nyöket, még szorosabbá te­gyük és elmélyítsük együtt­működésünket a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal. — A magunk részéről is nagy fontosságot tulajdoní­tunk annak, hogy fokozzuk kölcsönös gazdasági kapcso­lataink stabilitását, erősítsük, hosszú távú jellegét és szé­lesítsük az öt évnél hosszabb időszakra szóló együttműkö­dési megállapodások körét. Amint a beszámolókból kitű­nik, e téren nem kevés a tennivalónk. — Véleményünk szerint is kiemelkedő jelentősége van a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásá- sának, mert ezek fogják ké­pezni jövőbeni együttműkö­désünk gerincét. Üdvözöljük és támogatjuk a tervezési együttműködési bizottságnak azt az ajánlását, hogy erőin­ket határozott céltudatosság­gal most" a legalapvetőbb kérdések megoldására, min­denekelőtt az energia- és nyersanyagellátás biztosítá­sát, a mezőgazdasági és élel­miszeripari termékekben mu­tatkozó szükségletek kielégí­tését, és a gépipar legfonto­sabb ágazatai összehangolt fejlesztését szolgáló célprog­ramok kidolgozására össz­pontosítsuk. — Közösségünk energia- és nyersanyagszükségletének kielégítésében meghatározó szerepe van a Szovjetunióval folytatott együttműködésnek, mindenekelőtt a szovjet vil-' lamosenergia-, kőolaj- és földgázszállításoknak. Ami a magyar népgazdaságot ille­ti, fejlődésének üteme jelen­tős résziben e szállítások ala­kulásától függ. Természete­sen világosan látjuk, hogy — amint arról Koszigin elvtárs a 30. és a mostani üléssza­kon is részletesen szólt —el­engedhetetlenül szükség van a tagállamok belső erőforrá­sainak maximális kihasználá­sára is. Tájékoztathatom Önö­ket, .hogy energiapolitikánk kialakítása és energiahordo­zó-igényeink meghatározása során ezt messzemenően fi­gyelembe vesszük. Lázár György hangsúlyoz­ta a mezőgazdasági és élel­miszeripari célprogram ki­dolgozásának jelentőségét is. — Reális célnak tartjuk — mondotta —, hogy — fel­használva országaink adott­ságait és lehetőségeit — ked­vező feltételeket teremtsünk a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés olyan mér­tékű fejlesztéséhez, amely hosszú távon a KGST tagál­lamok szükségleteinek a mai­nál teljesebb kielégítését te­szi lehetővé, többek között olyan alapvető termékekből, mint a gabona, a takarmány és a hús. Ehhez mindany- nyiunknak elsőrendű érdeke fűződik. — A természetadta lehető­ségek gyorsabb és teljesebb kihasználásához azonban meg kell gyorsítanunk a termelés megalapozását szolgáló tudo­mányos és ipari háttér kiépí­tését. Az ezzel kapcsolatos tudományos kutatás, a kor­szerű gépek és géprendsze­rek, a mezőgazdaságban szükséges vegyianyagok tö­meges előállítása és felhasz­nálása, továbbá a feldolgo­zás, a csomagolás és raktá­rozás, valamint a szállítás fejlesztése, igen nagy össze­gű beruházásokat igényel. Ezért olyan együttműködési lehetőségeket kell kimunkál­nunk, amelyek számításba veszik a tudományos ismere­tek, az anyagi eszközök egye­sítését, valamint a kölcsönös érdekeltséget biztosító gaz­dasági ösztönzőrendszer ki­alakítását. — Az előttünk álló felada­tok eredményes megoldása új követelményeket támaszt együttműködésünk eszköz- rendszerével szemben is — mondotta. — Már most vilá­gosan felmérhető, hogy az erőteljes minőségi átalaku­lás, amelyet gazdasági kap­csolatainak jellegében az in­tegráció elmélyülése vált ki, 1980. után is folytatódni fog. A tervkoordináció módsze­reinek tökéletesítése mellett megfelelő figyelmet kell for­dítanunk az értékviszonyok, ezen belül a valutáris-, pénz­ügyi és a hitelrendszer to­vábbfejlesztésére is. Lázár György befejezésül rámutatott: — Megelégedéssel szólha­tunk arról, hogy tovább nőtt a KGST-országok nemzetkö­zi súlya és tekintélye. Ez a tényeken jól lemérhető, nö­veli biztonságunkat és jó esélyt ad arra, hogy erőtel­jesebb befolyást gyakorol­junk a világgazdaság folya­mataira. — A legutóbbi években nagy lépésekkel haladtunk előre a komplex programban megfogalmazott célok felé és közös erővel jelenleg is nagy feladatok megoldásán dolgo­zunk. A jövő azonban még nagyobb követelményeket ál­lít elénk, ezért fontos köte­lességünk, hogy pártjaink út­mutatásait követve szüntele­nül munkálkodjunk szerve­zetünk struktúrájának és munkamódszereinek tökéle­tesítésén. — Befejezésül szeretném kifejezni azt a meggyőződé­semet, hogy a 31. ülés­szak határozatai jól fogják szolgálni szocialista közössé­günk, s minden egyes tagor­szág előrehaladásának ügyét. A felszólaló küldöttségve­zetők kifejtették álláspont­jukat a hosszú távú együtt­működési célprogramokról. A szerdai plenáris ülés be­fejezéseként Nyikolaj Faggye- jev, a KGST titkára szólalt fel. Köszönetét mondott a Lengyel Népköztársaság kor­mányának a vendéglátásért, majd tájékoztatta a résztve­vőket a KGST titkársága te­vékenységének fő irányairól. Egy emlékezetes pillanat a KGST 31. ülésszakáról: a küldöttek megkoszorúzzák Varsóban az Ismeretlen Ka­tona emlékművét. (Képtávírónkon érkezett).

Next

/
Thumbnails
Contents