Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-23 / 146. szám
2 Képújság 1977. június 23. Szovjet-francia közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról.) A Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing tárgyalásairól szerdán kiadott közös nyilatkozat megállapítja, hogy a tárgyalások rendkívül szívélyes légkörben mentek végbe, megfeleltek a két ország jószomszédi kapcsolatainak, annak a viszonynak, amely több mint 10 éve létrejött közöttük. A tárgyalások során a felek kifejezésre juttatták azt a törekvésüket, hogy minden téren folytassák az együttműködést, együttesen járuljanak hozzá az enyhülés megszilárdításához és elmélyítéséhez. ezzel hozzájáruljanak a feszültség csökkentéséhez az egész világon. Nemzetközi kérdésekről szólva a közös közlemény megállapítja: Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing nagy figyelmet szentelt az európai helyzet áttekintésének, az európai biztonsági és együttműködési konferencia befejezése óta eltelt időszak fejleményeinek. Megállapították, hogy Európában ebben az időszakban javult a helyzet, meghatározott eredmények születtek az európai államok közötti politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokban. A Szovjetunió és Francia- ország egyaránt arra törekszik, hogy teljességében és dinamikus módon valósítsák meg a helsinki záróokmány előírásait. A felek véleménycserét folytattak a k'iügyminiszte- rek képviselőinek belgrádi tanácskozásáról, amelyet a záróokmány irányoz elő. Kifejezésre juttatták azt a reményüket. hogy a találkozó konstruktív szellemben megy végbe, konstruktív módon járul hozzá a haladáshoz a záróokmány előírásai megvalósítása terén, és következésképpen hozzájárul az enyhülés megszilárdításához. A felek megállapították, hogy véleményük egybeesik a ciprusi kérdésnek a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi integritása alapján történő rendezésének szükségességéről. Az igazságos és tartós rendezésnek tárgyalások útján kell megvalósulnia. Megállapították, hogy a tartós és igazságos béke megteremtésének alapvető feltétele az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről és a palesztin nép jogainak elismerése, beleértve jogukat a hazára, továbbá az, hogy a körzet valamennyi országa, Izraelt beleértve, biztos és elismert határok között függetlenül létezhessék. Ebben a szellemben Franciaország és a Szovjetunió azt a reményét fejezte ki. hogy az év vége előtt összeülhet a genfi békekonferencia, valamennyi érintett fél, így a palesztin nép képviselőinek részvételével. A két fél tanulmányozta az afrikai helyzetet is. Az enyhülés politikájának szellemében megerősítették, hogy na<*v jelentőséget tulajdonítanak a béke megszilárdításának az afrikai kontinensen, az afrikai államok függetlensége. szuverenitása, területi integritása tiszteletben tartásának, valamint annak, hogy az afrikai népek szabadon. külső beavatkozás nélkül érvényesíthessék döntési jogukat sorsuk alakításáról. A felek attól a szándéktól vezettetve, hogy elősegítsenek minden olyan kezdeményezést. amely az általános és teljes leszerelés, ezen belül a nukleáris leszerelés megvalósítására irányul, már hozzájárulásukat, adták az ENSZ leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaka összehívásához. Franciaország és a Szovjetunió ismét kifejezésre juttatja azt az elhatározását, hogy el akarja kerülni a nukleáris fegyverek elterjedését. Üdvözlik, hogy erről közös nyilatkozatot írtak alá, amely kifejezésre juttatja, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozására. Ugyanakkor elismerik, hogy a nukleáris energia békés alkalmazása nagy fontosságú azoknak az országoknak a számára, amelyeknek szükségük van erre. A francia fél továbbra is érdeklődéssel kíséri a szovjet fél javaslatait az új tömegpusztító fegyverek, vagy az ilyen fegyverrendszerek kidolgozásának és gyártásának megtiltásáról. A közös közlemény kifejezésre juttatja a két ország hűségét az ENSZ alapokmánya és célkitűzései iránt. A felek elismerik, hogy szükséges a nemzetközi gazdasági kapcsolatok olyan átalakítása, amely számításba veszi a fejlődő országok érdekeit, azt az igényüket, hogy részt vehessenek a világ gazdasági/ fejlődésében, megfelelőbb szerepet kapjanak abban. A felek készek konstruktív módon folytatni a párbeszé» dolgoznak ki a gazdasági és ipari együttműködés tízéves fejlesztésére 1990-ig terjedően. A felek üdvözlik azt, hogy a látogatás alkalmából megállapodást írtak alá a vegyipar és a szállítás terén történő együttműködésről. Különleges fontosságot tulajdonítanak a nukleáris energia, az űrkutatás, a számítástechnika, a környezet- védelem, a mezőgazdaság, az orvostudomány, az asztronómiai alapkutatások, az élet fizikai és kémiai alapjaival összefüggő kutatások, a földrengéskutatás, a szilárd testek mechanikája, a kvantitatív elektronika és a nem lineáris optika terén folyó kutatásokkal kapcsolatos együttműködésnek. A felek tovább javítják a két ország közötti kapcsolatokat az oktatásügy, a kultúra, a művészet és a tudomány terén. Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing aláírja a szovjet-francia csúcstalálkozó okmányait det annak érdekében, hogy minden téren kiszélesedjék az együttműködés a fejlődő országokkal és az egyenlőség alapján megszilárduljon az államok közötti nemzetközi gazdasági együttműködés. A nyilatkozatnak a kétoldalú kapcsolatokkal foglalkozó része megállapítja, hogy e kapcsolatokat részletesen és alaposan áttekintették. A két fél megelégedéssel fogadta, hogy Franciaország és a Szovjetunió kapcsolatai hozzájárultak az európai és a világbéke megjavításához. A két fél aláhúzta annak fotosságát, hogy együttműködésük fő irányvonalát a legmagasabb szinten dolgozzák ki, ezen a szinten határozzák meg a kereteket, adják meg a szükséges ösztönzést. A két fél üdvözölte a levél- . váltást, amely a Szovjetunió és Franciaország külügyminisztere között 1976. július 16-án történt a nukleáris fegyverek véletlen vagy meghatalmazás nélkül történő alkalmazásának megakadályozásáról. A felek nagy figyelmet szenteltek a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak és leszögezték, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak azok fejlesztésének és kiszélesítésének. Megelégedéssel állapították meg, hogy a kereskedelmi forgalom rendszeresen növekszik és e növekedés új távlatokat nyit meg. A kereskedelmi forgalom növekedésének üteme 1975—76-ban körülbelül 30 százalékos volt évente, és e két évben a forgalom értéke körülbelül azonos volt, mint a megelőző öt évben, vagyis 1970—1974. között. Tekintetbe véve azt a célkitűzést, hogy 1976—79. között • megkétszerezik a forgalmat, megállapították, hogy ezt a feladatot teljesítik, sőt túl is teljesítik. A két fél ezért elhatározta, hogy megteszi a szükséges lépéseket a forgalom megháromszorozására. A felek elhatározták, hogy támogatják új tervek megvalósítását. Ennek érdekében kidolgozták a gazdasági és ipari együttműködési program elmélyítésének tervét az elkövetkező tíz évre. Megállapodtak abban, hogy új, hosszú lejáratú programot Elhatározták, hogy új erőfeszítéseket tesznek az orosz nyelv franciaországi tanításának fejlesztése, illetve a francia nyelv szovjetunióbeli oktatása megjavítása érdekében, mind a középiskolákban és az egyetemeken, mind pedig a felnőttek oktatásában. Megállapították továbbá, hogy hasznosnak bizonyultak a katonai kapcsolatok is. A két fél fontosnak tartja, hogy Franciaország és a Szovjetunió népei között tovább fejlődjenek a kölcsönös megbecsülés, a tisztelet és a barátság szálai. Véleményük szerint ezeket az érzelmeket erősíti, ha jobban megismerik egymás kultúráját, eredményeit, növekednek a kapcsolatok a francia és a szovjet emberek között. A Szovjetunió és Francia- ország fontos közös feladatainak megvalósításához — amelyek mind kétoldalú kapcsolataikat illetően, mind pedig a világbéke megszilárdítását illetően előttük állnak — a felek szerint egyre kedvezőbbé válik a légkör. A két fél véleménye szerint Leonyid Brezsnyev francia- országi látogatása, azok a megbeszélések. amelyekét ebből az alkalomból folytattak, gyümölcsözőek voltak. Meggyőződésük, hogy a látogatás eredménye hozzájárul a Szovjetunió és Franciaország barátságának és együttműködésének fejlesztéséhez. Elősegíti az európai helyzet és a világhelyzet javulását. Rambouillet, 1977. június 22. * A dokumentumok aláírása, kor Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing beszédet mondott. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke igen hasznosnak és szükségesnek minősítette a tárgyalásokat, leszögezve: azok alapja az a szándék volt mindkét fél részéről, hogy a Szovjetunió és Franciaország tovább erősítse barátságát, együttműködését, tovább haladjon a közös tevékenység felé. A tárgyalások nagyrészt pozitívnak bizonyultak. A megbeszéléseken — hangoztatta Leonyid Brezsnyev — abban az összefüggésben volt szó a nagy nemzetközi kérdésekről, hogy elősegítsék az akciókat a túlhajtott fegy. verkezés megakadályozása, a termonukleáris fegyverek alkalmazásának megakadályozása érdekében. A két fél kész arra, hogy a szükségnek megfelelően foly. tassa ez egymás közti konzultációt — mondotta Brezsnyev, aki a Szovjetunióban teendő látogatásra hívta meg a francia államfőt. Az SZKP főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke végezetül köszönetét fejezte ki a francia vezetőknek és a fran. cia népnek a szívélyes vendéglátásért és a jókívánságait fejezte ki Franciaország lakosainak. S * Giscard d’Estaing sikeres, nek nevezte Leonyid Brezsnyev látogatását, hangsúlyozva, hogy a tárgyalások választ adtak a világ előtt álló három nagy kérdésre. Egy. részt megmutatták, hogy a két ország kész az immár több mint tízéves együttműködés további fejlesztésére. Másrészt ünnepélyesen megerősítették, hogy a két ország az enyhülés folytatása mellett foglal állást, akkor is, ha ma egyesek megkérdőjelezik ezt a politikát. Végül közös akciót eredményeztek annak érdekében, hogy megakadó, lyozzák a nukleáris fegyverek elterjedésének súlyos veszélyét. Az aláírást megelőzően a két államfő négyszemközti megbeszélése fél órát vett igénybe. A dokumentumok aláírása után Leonyid Brezsnyev és kísérete elhagyta a ram- bouillet-i kastélyt. A Szovjetunió új párizsi nagykövetségének dísztermében ebédet adott Giscard d’Estaing és a tárgyalásokon részt vett francia küldöttség tagjai, valamint a francia közélet számos, ismert személyisége tiszteletére. A köztársasági elnök" köszönetét mondott Brezsnyev- nék azért, hogy az új nagy- követség épületében látta vendégül és kifejezte reményét, hogy amikor majd ő látogat a Szovjetunióba — eleget téve a szovjet államfő meghívásának — felavathatja az új francia nagykövetséget. Brezsnyev elutazott Párizsból Szerdán befejezte hivatalos látogatását, és elutazott Párizsból Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Valéry Giscard d’Estaing a protokollnak megfelelően a szovjet nagykövetségen adott ebédét követően, szívélyes búcsút vett Leonyid Brezs- nyevtől, Andrej Gromikótól és a többi hivatalos szovjet személyiségtől. A szovjet és francia zászlókkal feldíszített orly-i repülőtéren Leonyid Brezs- nyevet Raymond Barre francia miniszterelnök, Luis de Guiringaud külügyminiszter, a francia kormány más tagjai, valamint Sztyepan Cser- vonyenko, a Szovjetunió párizsi és Bruno de Leüsse Franciaország moszkvai nagykövete búcsúztatta. Leonyid Brezsnyevet a legmagasabb katonai tiszteletadással búcsúztatták. A repülőtér betonján a francia fegyveres erők három fegyvernemének alakulatai adták a díszőrséget. A két himnusz eljátszása után tü zérségi díszlövések hangzót tak el. Leonyid Brezsnyev és Raymond Barre ellépett a díszőrség élőt, majd a repülőgép lépcsőjéhez mentek, ahol Raymond Barre szívélyes búcsút vett Leonyid Brezsnyevtől, Andrej Gromikótól, Nyikolaj Patolicsevtől, Borisz Bugajevtől és a többi szovjet személyiségtől. Ezt követően a különgép a levegőbe emelkedett. Lázár György felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) nagy erőfeszítéseket tett a világgazdasági változásokból adódó hátrányok leküzdésére, a ráfordítási költségek növekedésének ellensúlyozására, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének fokozatos javítására. A megoldás kulcsát abban látjuk, hogy erőteljesen fokozzuk a termelés hatékonyságát, meggyorsítsuk a termelékenység emelésének, a termelés korszerűsítésének folyamatát és számottevően növeljük népgazdaságunk exportteljesítményét. — Rendkívüli módon érdekeltek vagyunk abban, hogy még teljesebben kihasználjuk a szocialista gazdasági integrációból szermazó előnyöket, még szorosabbá tegyük és elmélyítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. — A magunk részéről is nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy fokozzuk kölcsönös gazdasági kapcsolataink stabilitását, erősítsük, hosszú távú jellegét és szélesítsük az öt évnél hosszabb időszakra szóló együttműködési megállapodások körét. Amint a beszámolókból kitűnik, e téren nem kevés a tennivalónk. — Véleményünk szerint is kiemelkedő jelentősége van a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásá- sának, mert ezek fogják képezni jövőbeni együttműködésünk gerincét. Üdvözöljük és támogatjuk a tervezési együttműködési bizottságnak azt az ajánlását, hogy erőinket határozott céltudatossággal most" a legalapvetőbb kérdések megoldására, mindenekelőtt az energia- és nyersanyagellátás biztosítását, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekben mutatkozó szükségletek kielégítését, és a gépipar legfontosabb ágazatai összehangolt fejlesztését szolgáló célprogramok kidolgozására összpontosítsuk. — Közösségünk energia- és nyersanyagszükségletének kielégítésében meghatározó szerepe van a Szovjetunióval folytatott együttműködésnek, mindenekelőtt a szovjet vil-' lamosenergia-, kőolaj- és földgázszállításoknak. Ami a magyar népgazdaságot illeti, fejlődésének üteme jelentős résziben e szállítások alakulásától függ. Természetesen világosan látjuk, hogy — amint arról Koszigin elvtárs a 30. és a mostani ülésszakon is részletesen szólt —elengedhetetlenül szükség van a tagállamok belső erőforrásainak maximális kihasználására is. Tájékoztathatom Önöket, .hogy energiapolitikánk kialakítása és energiahordozó-igényeink meghatározása során ezt messzemenően figyelembe vesszük. Lázár György hangsúlyozta a mezőgazdasági és élelmiszeripari célprogram kidolgozásának jelentőségét is. — Reális célnak tartjuk — mondotta —, hogy — felhasználva országaink adottságait és lehetőségeit — kedvező feltételeket teremtsünk a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés olyan mértékű fejlesztéséhez, amely hosszú távon a KGST tagállamok szükségleteinek a mainál teljesebb kielégítését teszi lehetővé, többek között olyan alapvető termékekből, mint a gabona, a takarmány és a hús. Ehhez mindany- nyiunknak elsőrendű érdeke fűződik. — A természetadta lehetőségek gyorsabb és teljesebb kihasználásához azonban meg kell gyorsítanunk a termelés megalapozását szolgáló tudományos és ipari háttér kiépítését. Az ezzel kapcsolatos tudományos kutatás, a korszerű gépek és géprendszerek, a mezőgazdaságban szükséges vegyianyagok tömeges előállítása és felhasználása, továbbá a feldolgozás, a csomagolás és raktározás, valamint a szállítás fejlesztése, igen nagy összegű beruházásokat igényel. Ezért olyan együttműködési lehetőségeket kell kimunkálnunk, amelyek számításba veszik a tudományos ismeretek, az anyagi eszközök egyesítését, valamint a kölcsönös érdekeltséget biztosító gazdasági ösztönzőrendszer kialakítását. — Az előttünk álló feladatok eredményes megoldása új követelményeket támaszt együttműködésünk eszköz- rendszerével szemben is — mondotta. — Már most világosan felmérhető, hogy az erőteljes minőségi átalakulás, amelyet gazdasági kapcsolatainak jellegében az integráció elmélyülése vált ki, 1980. után is folytatódni fog. A tervkoordináció módszereinek tökéletesítése mellett megfelelő figyelmet kell fordítanunk az értékviszonyok, ezen belül a valutáris-, pénzügyi és a hitelrendszer továbbfejlesztésére is. Lázár György befejezésül rámutatott: — Megelégedéssel szólhatunk arról, hogy tovább nőtt a KGST-országok nemzetközi súlya és tekintélye. Ez a tényeken jól lemérhető, növeli biztonságunkat és jó esélyt ad arra, hogy erőteljesebb befolyást gyakoroljunk a világgazdaság folyamataira. — A legutóbbi években nagy lépésekkel haladtunk előre a komplex programban megfogalmazott célok felé és közös erővel jelenleg is nagy feladatok megoldásán dolgozunk. A jövő azonban még nagyobb követelményeket állít elénk, ezért fontos kötelességünk, hogy pártjaink útmutatásait követve szüntelenül munkálkodjunk szervezetünk struktúrájának és munkamódszereinek tökéletesítésén. — Befejezésül szeretném kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy a 31. ülésszak határozatai jól fogják szolgálni szocialista közösségünk, s minden egyes tagország előrehaladásának ügyét. A felszólaló küldöttségvezetők kifejtették álláspontjukat a hosszú távú együttműködési célprogramokról. A szerdai plenáris ülés befejezéseként Nyikolaj Faggye- jev, a KGST titkára szólalt fel. Köszönetét mondott a Lengyel Népköztársaság kormányának a vendéglátásért, majd tájékoztatta a résztvevőket a KGST titkársága tevékenységének fő irányairól. Egy emlékezetes pillanat a KGST 31. ülésszakáról: a küldöttek megkoszorúzzák Varsóban az Ismeretlen Katona emlékművét. (Képtávírónkon érkezett).
