Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

/"tolnaN . a Képújság 1977. június 22. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 ABC-áruház Veress Zoltánná szekszárdi olvasónk azt kéri levelében, hogy lapunkban foglalkoz­zunk a szekszárdi Hermann Ottó lakótelep gondjával, mégpedig azzal, hogy az új lakótelepnek nincs áruháza. Naponta több százan súlyos csomagokkal és két-három gyerekkel mennek föl a he­gyen lévő lakótelepre, mivel bevásárlásukat csak lent a városban tudják elintézni. Felhívjuk kedves olvasónk és lakótársai figyelmét, hogy a Tolna megyei Népújság 1977. június 4-i számában részletesen foglalkoztunk a Mérey, illetve a Hermann Ottó lakótelep rendezésével, s pontosan részleteztük, hogy mikor és milyen léte­sítmények épülnek ott. A Körösi Csorna Sándor utca sebességkorlátozásával kap­csolatos kérdésre a későbbi­ekben visszatérünk. Hűtőszekrény Bajára Sági János sióagárdi olva­sónk egy Bosch licenc alap­jár gyártott hűtőszekrényt vásárolt, ami csak néhány napig működött. Bejelentet­te a GELKÁ-nak, ahol meg­ígérték, hogy kimennek a hűtőszekrényért. Mivel nem mentek, néhány nap múlva reklamált. Legnagyobb cso­dálkozására a területileg il­letékes műszerész még csak nem is tudott bejelentéséről. Azután a szerelő elment pa­naszosunk lakására és meg­állapította, hogy csak a ba­jai szerviz tudja megjavíta­ni. Ismét néhány napig mű­ködött a hűtő, majd megint elromlott. A szekszárdi GEL- KÁ-nál jelentette, s ott meg is ígérték, hogy továbbítják a bejelentést Bajára. Egy hét múlva kiderült, hogy Baján mit sem tudnak az ügyről. Varga János, a Gépipari Elektromos Karbantartó Vál­lalat Tolna megyei Kiren­deltsége műszaki ellenőre vá­laszol : — Ügyfelünk Bosch licenc alapján vásárolt hűtőgépé­nek javítását a kiadott uta­sítások alapján végeztük. A szekszárdi szerviz csak az év második felében lesz kijelöl­ve a fenti program kereté­ben értékesített készülékek javítására. — A jelenleg érvényben lévő utasítások szerint a készülékek bejelentése után szervizünk a helyszínen meg­vizsgálja a gépet, a kisebb javitásokat elvégzi. Agregát- hiba esetén a bajai szerviz­nek kell lejelenteni. (A válasz arról nem szól, hogy ki követett el mulasz­tást, hogy olvasónknak vé­gig kellett járnia ezt a tor­túrát. A válaszból csak az derül ki, hogy „A második bejelentés 1977. negyedik hó 10-én történt. Leltár miatt egy hétig nem volt javítás.”) Állathajtás az utcán Faddról több levelet kap­tunk, amiben arról panasz­kodnak, hogy főként a kora tavaszi és őszi időszakban a juhász a két-háromszáz bir­kát az utcán hajtja át. Az ablakokat nem lehet nyitva hagyni; a virágokat az álla­tok letapossák az utcán, a bokrok zöldjét pedig lelege­lik. Már lassan senki nem mer virágot ültetni a háza köré. Hirmann Béla, a faddi Nagyközségi Tanács elnöke válaszát idézzük: — A tárgyban jelzett pa­naszt hosszabb időn át vizs­gáltuk, ezen idő alatt a levél­ben jelzett esettel nem talál­koztunk. A kora tavaszi és késő őszi időszakban eseten­ként fennálltak a levélben foglaltak. Azonban nem oko­zott olyan nagymértékű kárt, melyről jelzés érkezett. Fadd nagyközség Tanácsa 1975- ben fogadta el a rendezési tervét, melyben meghatáro­zásra kerültek az építési öve­zetek, melyek szabályozzák az állattartást is. A jelzett körzet nem esik korlátozás alá, de ennek ellenére fi­gyelmeztettük az állattartó gazdát, hogy a kihajtást le­hetőleg akkor és oly módon végezze, hogy az ott lakók nyugalmát ne zavarja, és a növényben kárt ne okozzon. Szedresi gázcseretelep Andi Józsefné, szedresi ol­vasónk írja, hogy a közsé­gükben a gázcseretelep dél­után korán bezár, pedig jó lenne, ha hetenként egy-két alkalommal legalább este 6-ig tartanák nyitva, hogy a dolgozók is tudjanak palac­kot cserélni. Másik gondjuk a szcdresieknek az, hogy a telepre nem engedik újab­ban behúzni a kis gázszállító kocsikat, ezért a nehéz pa­lackokat úgy kell be- és ki­cipelni. Mítyók Ferenc, a Tolna megyei Tanács V. B. szek­szárdi járási hivatala, élel­miszergazdasági és kereske­delmi osztály vezetője vála­szol: — A Szekszárd és Vidéke ÁFÉSZ Szedres községben levő gázcseretelepének nyit­va tartási idejét módosította. Az új nyitva tartás hétfői, szerdai és pénteki napokon 16 óra 30 perctől 18 óra 30- ig, míg a hét többi hétköz­napján 10.30-tól 12.30-ig tör­ténik. Intézkedett az ÁFÉSZ, hogy a telepre a gázpalack szállítására alkalmas kézi­kocsikkal a vásárlók beme­hessenek. Koordinált irodaház Nagy István, szekszárdi ol­vasónk azt kérdezi, hogy a nyomda melletti salakos, sá­ros, rossz benyomást keltő parkírozóhelyet mikor szün­tetik meg és mikor építenek az üres területre a város központjába illő épületet. — Gallai Ferec, Szekszárd város Tanácsa V. B. műsza­ki osztályának osztályvezető főmérnöke válaszát közöl­jük; — A nyomda mellett ki­alakított salakos' parkoló ideiglenes jellegű. E terüle­ten épül a „koordinált iro­daház II. számú üteme”. Az építés megkezdésének ideje 1977. második féléve. Az épület megépítése után át­építetjük a járdát és meg­oldjuk a csapadékvíz-elveze­tést. melynek tervezése fo­lyamatban van. Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK A kisiparról szól a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának 1977. évi 14. számú tör­vényerejű rendeletle, amely szerint ipariga­zolvány alapján bármely kis­ipari tevékenység, kisipari működési engedély alapján kizárólag javító, karbantartó vagy egyéb szolgáltató tevé­kenység folytatható. Szabá­lyozza a tvr., hogy ki kaphat iparigazolványt, illetve mű­ködési engedélyt, s'itt kieme­lendő, hogy munkaviszony­ban álló személy és szövet­kezeti tag, valamint nyugdí­jas csak működési engedély alapján folytathat kisipari tevékenységet, ehhez is mun­kaviszonyban álló személy esetében a munkáltató, szö­vetkezeti tag esetében a szö­vetkezet vezetőségének elő­zetes engedélye szükséges. Megjelöli a jogszabály, hogy mikor kell visszavonni az iparjogosítványt, s mely ese­tekben van lehetőség annak visszavonására. Ez utóbbi körbe tartozik az is, ha a kisiparos munkáját „szaksze­rűtlenül, felelőtlenül vagy rossz minőségben végezte, és emiatt egy éven -belül ismé­telten figyelmeztetést ka­pott ” Hangsúlyozzuk még, hogy a kisiparos nem zárhat­ja ki tevékenységéből az egyedi termék előállítását és a javító tevékenységet, hi­szen a kisipar célja, hogy el­sősorban az állampolgárok részére javító, karbantartó és egyéb szolgáltatást végez­zen, ezzel mintegy kiegészít­ve a szocialista gazdálkodó szervek tevékenységét. A magánkereskedelemről szól a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának 1977. évi 15. számú törvényerejű rendelete, mely tartalmazza a magánkereskedelem általános szabályait, a rhagánkereske- dés folytatására, megszűnésé­re vonatkozó rendelkezése­ket, szabályozza hogy ki kaphat, s ki nem magánke­reskedői igazolványt, a ma­gánkereskedő halála után újabb igazolvány nélkül ki folytathatja a kereskedést stb. A fenti két törvényerejű rendelet — mindkettő f. évi július hó 1. napján lép ha­tályba — a Magyar Közlöny idei 43. számában jelent meg, ugyanitt jelent meg a végre­hajtásukról szóló 4/1977. (VI. 1.) Kip. M. számú, illetve a 13/1977. (VI. 1.) Bk. M. szá­mú rendelet is, mely jogsza­bályokban írtak megfelelő megismerését a kisiparosok, illetve magánkereskedők ré­széről elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk — a sa­ját érdekükben. A könnyűipari miniszter 5/1977. (VI 5.) Kip. M. szá­mú rendelete kimondja,hogy: „A ruházati ipari fizikai dol­gozók alapbérét 1977. július 1. napjától emelni kell.” A jog­szabály a Magyar Közlöny idei 44. számában olvasható. Indokoltnak tartjuk felhív­ni a figyelmet a Kereskedel­mi Értesítő f. évi 17. számá­ban megjelent f elhívás- r a , amely az ÁFÉSZ-ek munkavédelmi tevékenysége irányításának javítását céloz­za, s amely szerint az ÁFÉSZ-ek fokozatosan, de mielőbb maradéktalanul gon­doskodjanak a biztonságos munka tárgyi feltételeiről, „az AFÉSZ-ek vezetői — be­leértve a munkahelyi vezető­ket is — vegyenek aktívab­ban részt a munkavédelmi feladatok ellátásában. A MESZÖV-ök folyamatosan kísérjék figyelemmel, fogják össze és koordinálják az ÁFÉSZ-ek munkavédelmi te­vékenységét, segítsék őket e feladatok ellátásában.” Dr. Deák Konrád a TIT városi-járási szervezetének elnöke A Bulgáriában épülő űrtávközlési állomás — KS) (MTI Külföldi Képszolgálat Az elmúlt két évtizedben rohamosan fejlődött az űr­technika egyik, ma már vi­lágszerte elterjedt gyakorlati alkalmazása, az űrtávközlés. A felgyorsult élet megköve­teli a gyors, mindig nyitott információtovábbitó utakat, nemcsak országokon belül, hanem országok, sőt földré­szek között is. A telefonforga­lom mellett jelentősen növe­kedett a telex- és képtávíró- forgalom is. Az űrtávközlés céljára je­lenleg kétféle mesterséges holdpályát alkalmaznak: az Egyenlitő felett 36 000 kilo­méter magasban húzódó és az Egyenlítőt metsző pályák. Az előbbinél a pályán elhelyez­kedő szputnyik a Földdel azo­nos szögsebességgel mozog, így a Földhöz képest állni lát­szik. Ilyen pálya azonban csak egy van Ezen a pályán három, egymástól 120 fokra elhelyezkedő mesterséges holddal az egész Föld „befog­ható”. Vannak nemzetközi és re­gionális űrtávközlési hálósa­tok, az utóbbiak egy-egy or­szág belső telefon- és tévé­forgalmának lebonyolítását szolgálják, ilyen például a szovjet Orbita-rendszer. A nemzetközi hálózatok közül az első, és ma is legnagyobb: az Intelsat-rendszer, amely ma már világrendszert képez. Ilyen állomás a Szovjetunió­ban is van, ezen át működik a „forró drót” egyik áram­köre. A szocialista országok 1971. ben írták alá az Inter- szputnyik szervezetet létre, hozó megállapodást. Bulgária és hazánk kivételével a földi állomások felépültek, e két országban most építik. Az In- terszputnyik-rendszer üze­meltetésének első éveiben a A ÍZ méter átmérőjű, 56 tonna súlyú radarberende­zés az állomás tetején Szovjetunió saját mesterséges holdjait bocsájtja a tagorszá. gok rendelkezésére, a későb­biekben azonban a szervezet saját mesterséges holdakat fog pályára állítani. A földi állomásokat gondo­san kiválasztott helyeken épí. tik. mert zavarhatják egymást a földfelszíni hálózatok sáv- jaival. Hogy ezt elkerüljék, a mikrohullámú állomásokat és az űrtávközlési földi állo­másokat árnyékolni kell egy­mástól. Az állomás kétszintes, kör alakú épület, ebben he­lyezik el a híradástechnikai berendezéseket. Tetejére ke­rül a 12 méter átmérőjű pa­rabola-antenna. amely kézzel vagy automatikusan mozgat, va követi a szputnyikot. Janusz Oseka: Üres mező. Pusztaság Amerre a szem el­lát, még egy törött lábú kutyát sem látni. Csak ő állt ott. Többé-kevésbé a pusztaság közepén. Egyedül. Egyes egyedül. — Miért áll itt? — kérdeztem. És erre ő: — Valami újdonság lesz. Valószínűleg valamilyen új áru. — Talán színes televízió? — Lehet, hogy még annál is jobb. Fogai, ma sincs magának, mekkorát fejlődik az elektronika. Maga is ideáll? — Mit gondol, érdemes? — Már akinek? Nekem érdemes. — Hát akkor én is ide állok. Csak tudná az ember, mennyit kell várni? Nem tudja véletlenül, mikor jön? — Azt soha nem lehet tudni előre. Egy jóidéig biztos eltart. És különben is a puszta mezőre nem hoznak semmit. Előbb keres­kedelmi központot kell építeniük. — A fene egye meg, akkor ez eltart... — Ma már az ilyesmi gyorsan megy. Elő­regyártott elemekből... — Sikerült megnyugtatnia. De micsoda gondolat! — Melyikre gondol? — Hát hogy ide, erre a pusztára keres­kedelmi központot építeni. Egy teremtett lelket sem találni erre! — Csak idő kérdése. Biztosíthatom ma. gát. hogy nem sokáig lesz így. Megtelik. Még panaszkodik itt maga a tömegre. — Az biztos, hogy nem szeretem a töme­get. Éppen ezért jólesik itt magával állni Nagy a légtér. Senki nem tapossa senkinek semmijét, nem nyomorgatják az embert. Jó állni ilyen szabadon. Függetlenül attól, hogy miért áll az ember, már az álldogálá- sért is megéri. Nincs idegesség, feszültség, már ez is cso­dálatos. Csak fedezék nincs, ha fúj a szél. — Na, elhatározta magát? Beáll a sorba, vagy nem? — Mit érdekli az magát? így is maga mögött állok! — Nem egészen. Éppen azért kérdem, mert nem. — Hogyhogy nem? — Mert mögöttem már áll egy úr, aki egy pillanatra elment. Megkért rá, ha jönne valaki, figyelmeztessem, ő már mögöttem állt. — Engem ez nem érdekel — mondtam. — Gyűlölöm ezt a ravasz kapzsiságot. Különböző agyafúrt fickók egyszerre ti? sorba is beállnak. — Ez azt mondta hogy ő csak kettőben áll. — Mivel én senkit nem láttam itt, maga mögött állok. — Tulajdonképpen igaza van. Mivel az az úr kérte, hogy mondjam meg, én meg­mondtam. Különben is nem az én dolgom, hogy mi történik a hátam mögött. — Nagyon helyes! — De azért csodálkozom, hogy úgy erős- ködik. Ha jön egy nyomorék, úgyis előre kell engednie. — Az egészen más. — Végeredményben mégiscsak segíte­nünk kell egymáson. Az embereknek itt-ott elintéznivalójuk van. Megértőknek kell len­nünk. — Én nem szeretem, ha bolondot csinál, nak belőlem. Itt állok, ő meg közben intézi az ügyeit. — Ez nem magyarázat Előttem már hár­man állnak, akik elmentek valahová, és én nem szólok semmit, csak állok. — Maga előtt még hárman állnak? — Hát persze. Csak elmentek, hogy el­intézzenek valamit. — Ezt nem tudta volna rögtön megmon­dani? Maga miatt álltam most itt feleslege, sen. Én hülye, hagytam magamat rászedni ezen a mezőn! Ilyen szerencsétlenséget. — Miért szerencsétlenség? — Mert ha maga előtt hárman állnak, maga után még egy, akkor én vagyok a ha­todik. — Már messze voltam tőle, de a szél még elhozta szemrehányással teli szavait : — Maga nagyon pesszimista. Varga Magdolna fordítása.

Next

/
Thumbnails
Contents